Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-08-11 / 33. szám
Budapest, 1915 augusztus 11. 3 ^/öv/ woäFffi előállított központi fűtés,ek és vízvezetékek javi- lása körül foglalkoztatni. Ilyen körülmények közölt __ úgy látszik — tö bb módosításra van oziikség az ily természetű munkálatok kiadásánál. Mi a magunk részéről nem helyezkedünk arra az álláspontra, amelyet a központi fűtéseknél a német közmunkák terén folytatnak, hogy 20.()00 koronáig terjedő munkálatoknál három, ennél magasabb összegnél öt »szakiparost szólítanak föl ajánlattételre. Sokkal helyesebb lenne ennél az, ha — amint ez meg is történik __ előbb a tanács szakközegei megállapí tanák a föltét Ínül fönnforgó készkiadásokat és azután, — ez már nem történt meg — visszautasítanák, mint írreá/lisokat azokat az ajánlatokat, amelyek ez összegen alul maradnak. Van ezenkívül más hiba is. Nálunk sablonos táblázatokat küldenek ki az ilynemű munkálatoknál a, vállalkozóknak, akik a rubrikákat egyszerűen kitöltik kombinált összegeikkel. Ezzel ellentétben Németországban a vállalkozóknak önálló tervekkel kell élőüllaniok, amelyeket azután felülbirálnak és az ilyen tervek közül biztosabb, komolyabb kiválasztást lehet eszközölni. A Gyáriparosok Szövetsége is foglalkozott már újabban ezzel a kérdéssel, amely tagjainak érdekeit erősen sérti és úgy határozott, hogy a főváros tanácsához fordul és az érdekeltek bevonatával, a kérdés alapos megvitatását fogja kérni. KDSgMőNyölC Hadifoglyok az ipari üzemekben. A kereskedelmi miniszter leiratban közölte Budapest főváros tanácsával, hogy ezeréül nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari célokra is lehet hadifoglyokat kérni. A hadifogolymunkaerőkért való kérvényeket a főváros tanácsához kell beadni s azokat a közgazda- sági ügyosztály véleményezi. Ipari üzemek a rendelet szerint a következő feltételek mellett kapnak hadifogoly - munkaerőket : 1. Csupán olyan) ipari üzem kérhet hadifoglyot, amely a hatósági munkaköz veti'.ő intézet hivatalos bizonyitványával igazolja, hogy az intézet nem tudott neki megfelelő szakmunkást szállítani, 2, Senjki több hadifoglyot nem kaphat, mint amennyi munkást foglalkozhat rendes időben. Ha tehát egy ipari üzem normális viszonyok között ötven munkással dolgozik, annyi hadifoglyot kaphat, amennyi mosil az öt vénből hiányzik. 3. Annak az ipari üzemnek, amely hadifoglyokat kapott, arra kell köteleznie magát, hogy mindaddig, mig az üzemben hadifoglyok dolgoznak, egyetlen munkást sem bocsá* el, a munkásoknak a mai viszonyoknak megfelelő béri fizet, a szokásos tulórabéreket is megfizeti, szóval a munkások bérét semmiféle cim alatt nem csökkenti. Mihelyt ennek a kötelezettségének nem felel meg, elveszik tőle a hadifogoly-munkaerőket, Thirgartnerék szorulnak. A Sáros-fürdő vízvezetéki és csatornázási munkáit — mint annak idején megírtuk —. a Thier- gärtner és Stöhr cég nyerte el, mely megbízás akkoriban a magyar vállalatok körében nagy ellenszenvre talált. Mint értesülünk, a háború nem szaporította a Thiergärtner cég írígyeit, mert az anyagárak és munkabérek óriási emelkedése folytán ez a munka a vállalkozó cégre nem lesz kiadós. A magyar versenyfelek ezért már bele is nyugodtak abba, hogy a főváros annak idején mellőzte ajánlataikat. A vállalkozó a szerelési munkákkal különben nagyon el vám késve, úgy hogy a főváros tanácsa kénytelen volt igen erélyesen megsürgetni a munkálatok gyorsabb foganatosítását. Barokaldi-néparéna. A Könyöt Adolf igazgatása alatt álló Barokaldi néparéna fényes augusztusi műsorát pompásan emeli a Hófehérke cimü látványos némajáték, a melynek, nagyszerű kiállítása, szép és mulatságos jelenetei ritka vonzóerőt gyakorolnak a budapesti közönségre. Nap.nap után telt házakat vonz ez. a rendkívüli látványosság, amelyhez foghatót még keveset produkált a pantomim művészet. Már most megemlítjük, hogy a Hófehérkét e hó 20_tól kezdve a hasonló művészettel és dísszel kiállított Jancsi és Juliska cimü némajáték fogja soron követni, amely nyilván örökölni fogja a Hófehérke népszerűségét. aBflBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBflBBflBBBBBBBBBBBBBBBil A TÖKE Börze és háború. A tőzsde sajátos erkölcsi tana a járadékot erénynek, a részvényt biirjiek nevezi. A járadék a szolid tőkebefektetést, a részvény a bűnös spekulációt jelenti. Igaz, vásárolhat valaki járadékot is spekulációs szándékkal és viszont akadhatnak tőkepénzesek, akik tőkéiket a nyugodt!, biztos jövedelmezőség reményében helyezik el bank-, ipari- vagy közlekedési részvényekbe. De ;az is kétségtelen, hogy a részvénytől a játék ég spekuláció ifogeulma eljválasztha'iafellan. A .részvények áralakulásait \nemcsak azok belső értéke szabja meg, de nagy szerepe van az időről-időre változó konjunktúrának, a börze általános hejlyzebének, az illető részvény kliasszirozottságának, a jövőre vonatkozó kilátásoknak, melyeknél már befolyásra emelkedik, hol a. pesszimisztikus sölétlátás, hol a vérmes fantázia. Ezek a momentumok pedig a leghiggadtabb és legszolidabb tőkepénzest sem hagyhatják érintetlenül. A háború eleje óta szüneteli a börze hivatalos- forgalma. A megkötött üzleteket tőzsdetanácsi határozatát likvidálták és a börze termét becsukták. Ellnek az intézkedésnek akkor az volt a célja, hogy megakadályozzák a derutot és az értékpapírokba helyezett va~ gyónók romlását. Ezt a rendszabályt akkor mindenütt helyeiseKték. AJzólfa azonban egy esztendő múlt el és ez idő alat t többször merült fel az a kivánság, hogy a tőzsde kapuit meg kell nyitni. Mi erjnek a kívánságnak az oka? Kétségkívül jrésze van. benne ta kedvező harctéri helyzetnek* a. szövetséges magyar-osztrák és német seregek fényes győzelmeinek. De az igazi rugója ennek a vágyakozásnak mégis a spekuláció, A börze érdekeltsége már urfja a hosszú tétlenséget, a spekulációhoz szokott közönség ismét áldozni szeretne megszokott rs'zenvedélyének. Úgy látszik, egyes pjénzin- tézetek is támogatják ez:l a törekvést, mert a börbebizományí és reportüzlet jelentékeny jövedelmeket jelent és egyben a börze megnyitása módot adna nekik arra, hogy a háború kitörtése óta mozdulatlanul veszteglő értékpapirállományukat mozgósíthassák. Ezek, elismerjük, egész 'Iszteletreméltó okok, de mi mégis azt hisszük, hogy sokkal helyesebb, ha a. börze termei továbbra is, a háború egész tartania alatt, zárva maradnak. Nem volna helyes a magyar közönség játékszenvedélyét' ezekben a komoly időkben idő előtt felébreszteni. Pedig erre már is sok féle hajlandóság nyilvánul, A lapok jelentéséi szerint a magánforgalom napról-napra- élénkebb és az árfolyamok az összes spekulatív értékekben egyre emelkedők. Nagy tévedés azt hinni, hogy itt csupa szolid tőkebefektetésről van szó. Igaz, az üzleteket) készpénzen kell lebonyolítani, de a bankok szívesen vállalkoznak a finanszírozásra és az értékeket kedvező feltételekkel ,,kosztba‘‘ venni. Nem tartjuk túlságosan örvendetesnek ezt a jelenséget. A győzelmeket másképpen is lehet megünnepelni, mint evvel az illegitim értékpapír hausse-al. Háborúban maradjunk meg a legszigorúbb józanság és óvatosság követelményeinél és kerüljünk minden kockázatos vállalkozást. Maradjunk meg az erénynél annál is inkább, mert az erény most hadíkölcsönt jelent és a hadviselés érdekeit szolgálja. Petróleum-kutatás Kecskeméten. Mint értesülünk, a Földtani In. azét vezetősége szenzációs tervvel foglalkozik, melynek végrehajtását most már csak egyedül a háború késleheti. Arról van szó. hogy a Földtani Intézet Kecskeméten kétezer méteres fúrást fog eszközölni, mert alapos a feltevés, hogy ott petróleumra fognak akadni. Az alföld tudvalévőén legkésőbben kialakult része Magyarország ierüle] lének. A földrengések, különösen Ipedig a legutóbbi kecskeméti nagy földrengés, azt bizonyítják, hogy az alföld még ma sem teljesen megállapodott terület* mert a földrengést a föld mélyében a rétegek eltolódása okozza. Már pedig a tapasztalat amellett szól, hogy mindazokon a helyeken, amelyeken hasonló köriilmérjyek között fordul!) elő földrengés, a föld mélyében petróleum volt. Az alföldön még más körülmények is erre vallanak. Az ar.íázi kutak fúrásánál állandóan földgázra akadtak, az pedig köztudomású, hogy Püspökladányban a pályaudvart! is földgáz világítja. Minden valószir.gség amellett szól, hogy az alföldön petróleumforrásra )kjell akadni, A kutatást gyakorlati célján kívül tudományos jelentősége teszi világszenzációvá. A legmélyebb fúrás eddig 1200 méteres volt, hogy azontúl micsoda rétegek vannak a föld mélyében, arra vonatkozóan csak feltevések \ Ivánnak, de nem bizonyítékok, A kecskeméti fúrás 800 méteres ismeretlen rétege:1 fog feltárni, természetes tehát, hogy az egész világ geológusai érdeklődik fognak a kecskeméti fúrás eredményei iránt. Nem kis eredmény lesz az sem, hogy ez a fúrás kétségtelenül meg fogja állapítani, mi okozta a kecskeméti földrengést? A fúrási munkálatok ideje körülbelül egy esztendőre fog terjedni s költségei közel egy millió koronára rúgnak, A költségeket a kereskedelmi-, kultusz, és pénzügyi tárcák terheire osztják szét, de hozzájárul azokhoz Kecskemét városa is. A gépeket Amerikából hozatják ; már maga ez a körülmény is akadálya annak, hogy a munkát a háború befejezése előtt megkezdjék. De úgy tudományos, mint pénzügyi téren m índen előkészület meg van téve s műhelyt a háború befejeződik, nyomban megkezdődik ez az igen nagyjelentőségű _. s B udapestre is fontos — munka. A kereskedelem tisztessége. A múlt hetekben a rendőrség elitélte Sugár Vilmost, az egyik legnagyobb budapesti szénkereskedőt, széndrágitás (magyarán: szénuzsora) miatt. Ezen a héten újabb névsora következett az elítélteknek. És megint van közöttük egy ismer, tebb név: Schnur Henrik Rákóczi-uti kereskedő, akit hamis mérték haisználása miatt ítéltek el. A budapesti kereskedőket ezek a meglehetősen sűrűn előforduló esetek gondolkodóba ejtették, de jobbára hamis kövtkeztetéseket vontak le belőle. Sokan úgy fogták fel a dolgot, hogy a rendőrség ker,eskedő_ellene»3 tendenciát folytat, sőt akadtak olyanok is, akik üldözést láttak fönnforogni. Ennek a meggyőződésnek már értekezleteken is kifejezést adtak, ami természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a protestáló kereiskedők teljesen hamis nyomokon járnak. Az egészséges fölfogás egyedül az lehet, hogy maguknak a kereskedőknek érdeke az a tisztogató munka, amit a rendőrség végez. A fővárosi kereskedelmet meg kell tiszti tani azoktól az elemektől, melyek a háborús viszonyok kihasználásával bármily módon is illetéktelen hasznot akarnak szerezni maguknak, Ha ezek az elemek kiesnek, a budapesti tisztességes kereskedelem akkor örülhet igaziáin annak a megbecsülésnek, amelyet a közönség nem is fog tőlük megtagadni. ............................... Ki adja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda. Havas és Lehner. Lapunk ielefonszáma: 137-15