Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-08-04 / 32. szám
Budapest, 1915 augusztus 4. 2 Orfeumból szinház Góth Sándor kibérli az orfeumöt. Budapest szórakozó heütyeíiniek ' egyik légiké dveíftefbibje, a Fővárosi Orfeum, va- 1'ósziímülieg gazdát fog cseréim és egyben — na a follyaimaittoui levő tálrgyalálso(k leredlmenryre vezetnek — megVátozltlatja eddigi jellegét és orfeumból színházzá lesz. A könnyebb fajta Múzsa költözik be a sok tapsot hallott falak közé, ahol azonban valószínűleg a jövőben is kellemes estéket fog töüWeni a budlapesti közönség. A „Fővárosi Orfeumot“* a Somossy-csöd alkalmával 1899-ben a Folyószámla Leszámítoló Bank r. t. vette meg. Ez a bank 1904 óta fölszámol lés iaizj orfeum1 fijnigaitflanaiiiilalk, ennek a bankinak a foils zámol ója, W üsté Flór is császári tanácsos, az egyetlen tulajdonosa. Wüste, ajkii Becsből származott Budapestre,, adlíta bérbe az Orfeumot Wald m ann Imrének, aki európai nívójú mulatót teremtett belőle. Waldmann Imre szerződése 1916-ban lejár és az igazgató miár több ilzben ki jelenítette, hogy vissza akar vonulni és a szerződést sem újítja meg. Ez >az oka annak, hogy az orfeum gazdát cserél. Waldmann annyira vágyik pihenés után, hogy szívesen átadná már mos'ti az orfeumot az uj bérlőnek, ha akadna vállalkozó, aki szerződése utolsó esztendejét is átvenné, És vállalkozókban nincs hiány. Több koimoly ajánlatot telttek már, de még ezek között is legtöbb figyelmet érdemel Góth Sándoré, a Vlgsziimlház művészéé, aki már több Ízben foglalkozott szinházalapitói tervekkel. Góth, Wald- mann és Wüste között igen komoly formában folynak ia tárgyalások és megvan rá a remény, hogy hamarosan be iis fejeződnek. Góth 1 Sándor vaudéviliéi-színházzá akarja átalakítani az orfeumot, az ö művészete és ízlése elegendő garancia arra, hogy az uj szórakozóhely nemcsak nívós,, de világvároshoz mlé’lltló is lesz. így Igém valószínű, hogy az őszi szezon a Nagymező-utca hírneves Waldi- mann-orfeuma helyett Góth Sándor színházát fogja találni:, Tüzrendészeti szempontból a fővárosnak seimjmí kifogása nem leihet, emuikor az orfeumból szinház lesz. Egyben azonban a főváros kulturális szempontokból is meg lehet elégedve ,a cserével:, mert kétségtelen, hogy még a jómévá orfeumnál is magasabb kultumivóm fog állani az a színház, amely komoly művészi célokkal és vezetéssel alakul. fogjuk, az árusítókat is szaporítjuk, bár kérdés, hogy azok nem fognak-e inkább a gesztenye síi télével foglalkozni? Véleményünk szerint az árusítók gesztenyét is süthetnek, krumplit is. sőt meg fogunk próbálkozni az almasütés kiterjesztésével ás. Tököt is lehetne sütni, de erre Buda_ pesten alig van publikum. A gesztenye-sütéssel nem lesz baj. Bár a gesztenyesütés úgyszólván luxus, mégsem fogjuk hiányát érezni. Az olasz háború egyáltalán nem akadály, mert a Budapestre hozott gesztenye legnagyobb része nem Olaszországból való, hanem itthon,Zólyom- és Gömör. megyében terem. Kis mozik veszedelme Megfölebbezték a Népopera bérletét. Budapest rövid pár esztendő alatt a mozik városává lett. Kétségtelen, hogy boszorkányos gyorsasággal bevették magukat a mozgó-szinhá- zak a közönség szívébe és páratlan népszerűségre tettek szert. Ennek a városnak az életében ma már faktorként szerepelnek a mozgók, nem csoda, ha a színházak komoly féltékenységgel tekintenek a jövő elé. A hadüzenet már évek előtt megtörtént és ma már kemény harcok folynak. A nagy mérkőzésnek azonban sem a színházak sem a nagy mozi-vállalatok nem esnek áldozatul, akik a küzdelem levét megisszák, azok a kismo- zísck lesznek. Két kiálltó jelenséget tapasztaltunk ezekben a napokban, amely jelenségek élénken illusztrálj.áík a helyzetnek ezt a feszültségét. A mozi-tulajdonosok végre fölhagytak a pozíció harcokkal és nyilt ütközetekben szeretnének megmérkőzni a színházakkal. Erre vall az a tény, hogy Décsi Mór és társai megfellebbezték a Népopera bérbeadására vonatkozó közgyűlési határozatot. Décsi tudvalevőleg elnöke a ,,Kinematografusok Országos Szövetségéinek s ez magyarázza, hogy a mozisok elég erőseknek érzik magukat aggressziv módon fellépni minden olyan vállalkozással »szemben. amely a szinház. varieté és mozi körzetébe tartozik. Kétségtelen, hogy a Népopera bérbeadásához a belügyminiszter előzetesen megadta hozzájárulását és a föllebbeztisnek gyakorlati eredménye semmi esetre sem lesz, a mozisok mégis belemennek még az elvi tiltakozásba is, mert ez_ zel i»s ki akarják fejezni. hogy Budapest élvezeti intézményeinek ők is komoly tényezői. Kedden a Sauoy-szálloda helyiségeiben tiltakozó-gyűlést is tartottak, A szónokok hevesen bírálták a Népopera dogát, mindez azonban ma már nem egyéb az üres »szalma csépelésénél. Községi lepedő- és ágycihagyár Kórházi fehérnemüek házi kezelésben, Minit értesülünk, Butzay Károly tanácsnok, a közegészségügyi osztáy vezetője, azzal a tervvel foglalkozik, hogy házi kezeléshie veszi! a fővárosi kórházaknak ruhával való ellát ás á t. A rieíoirm eőklészitéséire már megtettek mindlen szükséges intézkedésit s igy semimti akadálya sincs annak, hogy a házikezelés rendiszere a 'háború után életbelépjen. A főváros — a legutóbbi költségvetés adat átszedni — évente 700.000 koronát költ a kórházi ruhák beszerzésére és javítására. S annak ellenére, hogy ilyen nagy összeg álí rendelkezésére, a közegészségügyi osztály sehogy sincsen megelégedve a teljesített szolgál- ítlatásokkal. Ebben a körülményben maga a 'SzálíMtásiil rendszer is nagyiban közrejátszik, ment ml a a közegészségügyi osztálynak alig á)IT módijában elenőirizini a szálllitásokat és javitá- soikajl A javítás alá kerülő lepedőket, párna- hnzlatokát és ruhákat a kórházi gondnokok adják |át a szerződött vállalkozóknak, ngy hogy az ügyosztálynak nincs meg a kellő áttekintése a javítás alá kerülő ruh'a- nemiüekről. 1 Körülbelül ugyanez volt a helyzet azelőtt a kötőisizenek és műszerek szállításánál fe, amióta azonban községi kezelést léptetitek életbe, minden zavar megszűnt. Az eredmény pedig azv hogy az üzem egy év alatt 140.000 korona tiszta megtakarítást tudott elérni. Ezt el lehet érni a kórháziak ruhanemüilnét is, ha ugyanazt a rendszert honosítják meg, amit a kötőszer- éls miüszerüzerrtben. A főváros — a müszierüziem keretiében — sokkal olcsóbban tudja előálUiltjamá a ruhanemüeket, mint ahogy 'a vállalkozók szállítják, emellett minden egyes darab ruha csak az üzem utján kerülhet ki a kórházakba. A kórházak gondnoksága münden, 'diarab ruháról köteles beszámolni s nemcsak a hlilbiáis ruhákat, de a teljesen ét- hasiZináfttakat ils köteles lesz visszaszolgáltatni az üzemnek. A közegészségügyi osztály vezetősége -azt reméli, hogy a házi kezelés rendszerével nagy összeget liehet megtakarítani a kórház:) ruhákon. , A terv ellen nincs kifogásunk, de egy igen figyelemreméltó agglállyunk mégis /ran. Ha a kiölzségesités az iipar minden ágára kitérjesz- kiedi'k: vájjon a polgárság melyik rétege fogja az adópénztárakat támogatni? , , Az utca csemegéje. Sült krumpli, gesztenye, alma. Most, hogy a kukoricakenyér nemcsak képletesen, de valóságában is keserű emléke lesz a múltnak, -egyre kevesebben rrijajradnak, az (utcai sülit krumpli) árusítók. Azelőtt leginkább kenyér helyett) vásárolták az ízletes krumplit, amely százsfeor (jobb volt a sárga kukorica- kenyérnél, die megszerették azok is., akik sohasem élék vele. A főváros akciója tehát teljes sikerre_vezetett, úgy hogy az a szándék, hogy ia sült krumpli ánusitását állandóvá teszik Budapesten. Az árusítás sikeréről s p jövő terveiről !ijlle(tlékes helyen a következő Információt kaptuk : A 's^t krumpli árusítása április harmincadi- kán kezdődött s több, mint százötven árusító foglalkozott vele. Az árusítók legnagyobb részbeni téli gesztenyesütők voltak, akik igy uj keroset- forrásboz jutottak, számukra éppen a legrosszabb időben, Hogy a publikum mennyire megszerette a sült krumplit, annak jellemzésére elég az az adat, hogy a város eddig összesen 220.825 kiló sütni való burgonyát adott el nekilk. Az ár 8, 10, 12, 14 és 16 fillér volt kilónkínt. a burgonya minősége szerint. Sütésre a rózsaburgonya volt a legalkalmasabb, ezt is vette legszívesebben a kö zönség, mig a Voltman-burgonya alig kellett, mert nehezen sül át. Az árusítók jelentése szerint a sült krumplit a legjobb közönség is vásárolta. — A sült krumpli-akciót a télen is folytatni A nagy mozik térhódítására iigen jellemző az, hogy a Projektograf részvénytársaság megvette Sziklay Korn l rottenbiller-utcai színházát. Ezzel a Prcjektográf több nagyszabású vállalata, az Apolló, a Tivoli, a RoyaLszállóbeli ősiszel megnyitandó mozi és a budai Apolló mellé, újabb üzletet szerzett. Ennek a terjeszkedésnek természetes következménye, hogy a közönség ezekben a fiók-mozikban is lényegesen jobb és művészibb műsort kap, mint a kismozikban, ahol a gyengébb műsor is aránylag többe kerül. A Prcjektográf- nalk ez a hadmozdulata egyenesen a kismozik alkonyát jelenti. Ezek a törekvések kétségen kívül fájdalmasan fogják »sújtani a kis vállalkozókat, de a közönségnek előnyére fognak szolgálni. A mozi-vállalkozók erőben való gyarapodásának kétségtelen jelei ezek. Az ilyen erős vállalkoztok aztán jobban kitúrják a kritikát is. Ez a kritika azonban nemcsak rájuk, de a színházakra i»s vonatkozik. Talán éppen a háború kitörése az a határpont, amelytől kezdve Budapesten a szin_ ház, a kabaré, a varieté, az orfeum, a mozi és a cirkusz műsora valóságos khaoszban kavarodott össze. A rendőri tilalmakat ügye.s leplezéssel ki- játszák. A színházakból varieték lettek, a mozikban pedig operetteket adnak, a Beketow_cirkusz pedig a varieték összes produkcióit felölelte és ma már csak az orosz ballet hiányzik műsorából. Az ilyen anárchiát a háború sem teszi jogosulttá. Maradjon meg mindenki a maga kaptafájánál. A rendőrségnek joga van beleavatkozni, ha a normáktól önkémyesen eltérnek. De a rendőrségnek ez nemcsak joga, de kötelessége its, Halálsorompók a fővárosban Miért késnek a vasúti áthidalások ? A zuglói vasúti átjárónál történt rettenetes sze- rencsétenség ismét aktuálissá tette a vasúti áthidalások kérdését. Nemcsak az érdekelt vidékek kérték folyton, hogy a főváros az államvasuttal s a Közúti vasúttal egyetértőén csináljon ezeken a pontokon alul- vagy fölül járót, hanem a közgyűlésen is többször szóba került a halál-sorompók ügye. A város sok felterjesztést gyártott s az ctsszes illetékes helyeken sok megnyugtató szót is mondottak, különösen a Hungáría_uti vasúti sorompónál történt szerencsétlenség után, de —- semmi sem történt. Most, hogy ismét áldozatai vannak a halál- •sorompónak, nem érdektelen fölemlíteni, hogy amikor a Hungária-uti sorompónál négy halottja és nyolc súlyos sebesültje volt a keresztezésnek — egy omnibuszt gázolt el a mozdony — a közigazgatási bizottság 1913 szeptemberében fölterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez. Ez a felterjesztés a többek között ezt mondja: ,.E megdöbbentő »szerencsétlenség mellett mi sem haladhatunk el az emberi részvét egyszerű szánakozásával, hanem eminens kötelességünknek tartjuk, hogy mi is fölemeljük szavunkat é»s csatlakozva a fővárosi törvényhatóság és a polgárság ^mozgalmához, a legerélyesebben kérjük e bosszú ideje tűrt botrányos helyzet sürgős és gyökeres orvoslását“. Erre a felterjesztésre hamarosan meg is jött a miniszter válaisza. A közigazgatási bizottság 1913 november 10-én tartott ülésén olvasták fel a mi-
