Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-07-21 / 30. szám

ódon városrésznek lényegéből való kivet- kőztetését. Miért ne tehetnénk meg mi is ugyanazt? . __ Az uj építési szabályzat, ismétlem, ige n sok alkalmat ad arra, hogy Budapestet megmentsük az ízléstelenségtől és az egyes összetartozó, együttes hatásra kívánkozó épületcsoportok egyöntetűségét biztosítsuk, A Műemlékek Országos Bizottsága is igen sok épületet nyilvánított már műemléknek és ezek, ha magántulajdonok is, akkoi csak a kultuszkormány hozzájárulásával bonthatók le, A többit elvégezzük mi. Már eddig is több eset volt, hogy az építészeket az ízléstelenségek kiküszöbölésére bírtuk rá azzal, hogy az általunk meghatározott javí­tások eszközlésével uj terveket kívántunk tőlük­Ili tervek az Általános Villamossági felmondása kfirUI. Kis híjjá már, hogy a ta/r/ács az utolsó köz­gyűléssel föl raem mondatta a Budapesti Ál­talános Villamossági Részvénytársaság szer­ződését, Az eredeti javaslat, melyet a világí­tási ügyosztály terjesztett elő, tudvalévőén/ lényegesen módosult: a közgyűlés nem mond­ja fel a társaság szerződését, mindössze a fel­mondás jogát ruházza át a tanácsra, amely majd alkalmas pillanatban él vele. A hirtelen változásnak az az oka, hogy Bárczy polgármester nem akceptálta Buzáth tanácsnoknak a rézárak megállapítására vo­natkozó elvi fölfogását, A réz magas ára ma körülbelül öt millió korona differenciát je­lentetnie a társaság telepének megváltásánál, ha a bíróság a mai rézárakat venné alapul. Buzáth tanácsnoknak az volt a véleménye, hogy a bíróság nem helyezkedhetik erre az álláspontra, hanem a normális időkbe^ való rézárakat állapítsa meg, — ez azonban tisz­tára Buzáth jogi véleménye, melyet a bíróság­nak nem kötelessége respektálni. Már pedig, ha a főváros felmondja a társaság szerződé­sét s ennek következtében kötél ességszerüers működésbe kezd a. becslő bizottság, a főváros igen kényes helyzetbe kerülhet. Ha a bíróság a mai rézárakat állapítja meg, vissza kell lépnie a megváltástól s vbbeini az esetben nyolc évig írjem élhet a felmondás jogával. Éppen ezért találták ki a fentemlitett for­mulát az ,,alkalmas időpontban való felmon- dásról‘‘, Kétségtelen, hogy a társaság soha máskor jobban nem járt volna a megváltással, mint most, mikor a háborús rézárak olyan öt­millió korona hasznot juttattak volníi, amely normális időben elesik­De kapcsolatosan a felmondás elejtésével, más tervek is vetődtek fel az Általános Villa­mosságira vonatkozólag. Hogy a társaságot megpuhitisák, komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a villamosáram kilowattját fél fillérrel megadóztassák, ami súlyos csapás volna a magántársaságra. De az adón kivül elverjék az Általános Villamosságitól a ter­jeszkedés lehetőségét is, amennyiben a tanács többé rjem adna neki kábelfektetési engedel- met, A tanácsnak ezt jogában van megtenni, mert a társasággal kötött szerződésben nin­csen benne az, hogy a főváros köteles meg­adni mín/deríj kábelfektetési kérelmet. Ezentúl a fővároj csak a saját vállalatainak engedi meg, hogy kábeleket rakjanak le, az Általános Villamosságinak pedig nem Ilyenformán gon­dolják megtörni az Általános Villamosságit, amely ntem sokáig bírná a főváros komoly harcát. 2 ________________________________ Ala pítási év 1853. Eddigi tanulók száma. 21.531 Budapest Röser Tanintézet Aradi u. 10 Nyilvános polgári iskola. Nyilvános felső kereskedelmi iskola. Nevelő internátes. Értesítői küld az igazgatóság Beszédes számok a fertőtlenítő intézet működéséről. A főváros amaz intézményei között, ame­lyek a háború alatt kivételes szolgálatokat teljesítettek és tökéletesen kiállották a pró­bát, a háború tizenkettedik hónapjában mél­tányos megemlékezni a fertőtlenítő intézetről is. Annyival irjkább érdemes néhány futó jegyzettel illusztrálni a fertőtlenítő odaadó munkáját, .mert ez az intézmény, amely béke­időben is mintaszerűen teljesítette föladatát, a háború alatt rendkívüli mértékben túlnőtt azokon a kereteken, amelyeket eredetileg neki szántak. Bukovszky György dr. igazgató tu­dása és szorgalma az intézetet szinte orszá­gos jellegűvé emelte. Csak a háború után, mi­kor befejezett számadatok állanak rendelke­zésünkre, tudjuk majd megállapítani azt az arányt, amely a fertőtlenítő békés és háborús munkáját jellemzi­A háború folyamán a két főintézetea kivül mindenekelőtt 12 különítményt kellett föláll­tam. Ezek a következők: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Dunakeszi, Bezerédi-ut- cai, Debrői-utcai, Kiscelli-uti hadikórházak, Budapesti honvéd laktanya, Pozsonyi-uti vö­röskereszt kórház, Macsarnoki kórház, Pan- nGnia-utcai elemi iskola és a vereskereszt gyáli-utcai kórháza. A fertőtlenitő megszaporodott munkáját még körvonalazni is nagyon nehéz. Hiszen idekerülnek az összes Budapestre érkező se­besültek, akiket ugyan a megfigyelő állomá­sokon már fertőtlenítettek, de a tökéletes óvatosság még egy fertőtlenítést kivárj Át­megy a fertőtlenítőn a botegek töméntelen ruhája, a továbbvonuló táborok ágyneműje, trénfelszerelóse, de még maguk a harctérről visszatért lovak is. A harctéren elesettek, úgy a mieink, mint az elesettek ruhaneműjét óriási halmazban hozzák a fertőtlenítőbe, a melyre még az a feladat is hárul, hogy a be- íegszá'litó vonatokat vissza indulás előtt de- zinficiálja- Ilyen vonatokat fertőtlenítés cél­jából nemcsak a vidékről, de Ausztriából is hoznak Budapestre. így történhetett meg, hogy volt r'jap, amikor 1200 -1500 embert fer- tőtlenitetlek egy nap alatt és hogy az elmúlt hélera nem kevesebb mint 60 waggon ruhane- müt raktak ki a fertőtlenítő udvarán. Az intézet ágendái különben három részre oszlanak: egyéni fertőtlenítés, betegszállítás és helyiségek fertőtlenítése. Egyéni fertőtlení­tés a múlt év augusztusában mindössze 1938 volt. Ez a szám folyton növekedve, májusban már 22125-re rúgott, azóta ismét esőben van. Betegszállítást 1914 augusztus 1-től december végéig 6763 esetben végzett az intézet. Olyan szám ez, amilyen!', az előző öt év összesen sem tüntetett fel. Csak maga a főíntézet a múlt év augusztusától az év végéig 1755 esetber< vég­zett helyiség fertőtlenítést és pedig 4888 lak­osztályban, 557.046 köbméter területem és ez alkalommal 428.504 darab ruhát is dezínfí- ciált. Az intézettel összeköttetésben két megfi­gyelőt is létesítettek 300 ágygyal és újabban a 450 ágyas gyáli-ui katonai megfigyelő is az intézet felügyelete alá került A vidéken 99 expozitura működik, amelyekhez gépe­ket, eszközöket és kiképzett személyeket szin­tén a budapesti fertőtlenitő adott. A háború alatt az intézet 951 munkást részesített 30 rapes szakképzésben és most újabb 100 mun­kás áll kiképzés alatt. Mindezt a vezetőség nagy nehézségek mel­lett tudta megvalósítani, amennyiben/ a 105 emberből álló törzsszemélyzetből a hábori elején 66 embert behívtak katonának és 42-e:/ még mindig katonai szolgalatot teljesítetnek. A képzett és begyakorolt személyzet pótlására 290 ideiglenes alkalmazottat vettek föl, akik közül csak 160-an maradtak meg. Ezekhez járul újabban 100 az irt ézethez beosztott nép­felkelő. Ezek az állapotok az intézet igazgató­ját radikálisabb intézkedésre bírták. így tör­téig, hogy a személyzet két hét óta katonai fegyelem alatt áll­Budapest, 1915. julius 21. Ez a rövid és hézagos kép is elegendő arra, hogy a közönség mié csak nyugodt legyen a járványok biztos preventív elfojtása felől, de egyben tudja azt is, hogy Budapest köz­egészségéinek a háború dacára való tökéletes megőrzésében feltétlenül bizhatik. Tulkiadások napja Csak közel két milliót kell megszavazni. Ezt az óriási összeget szerdai ülésén fogja megszavazni a közgyűlés, mint tulkiadást- Az utolsó közgyülé-s százharmirjchárom tárgya közül huszonnyolc vonatkozik tulkiadásokr,a s e huszonnyolc tétel 1,677.593 korona 46 fil­lért reprezentál. Hogy miért tulkiadás a tul- kiadás, azt a kisérő jelentések el nem mu­lasztják ékes és meggyőző szavakkal meg­magyarázni, de a kisebb és nagyobb tételek összeszámlálása után, mégis azt a tényt kell konstatálnia mindenkinek, hogy ez a gazdál­kodás egyáltalán nem helyes. S ha porutról- poptra megvizsgáljuk ezeket a tulkiadásokat, arra is rá kell jönnünk, hogy csak jelentékte­len mennyiségben a háború az oka an'r/nk, hogy a főváros túllépte az előirányzott és megszavazott összegeket. Rendszer ez, be­gyökeresedett és állandó rendszer, amely igy vzzet lassankint a város pénzügyi csődjéhez. Mindezeket igen sokszor elmondottuk már s voltak a közgyűlésen is, akik többször szó- vátetíék a tulkiadásoknek ezt a rendszerét. A tanács éppen ezért bizonyos célzatossággal hagyta a tulkiadások ekkora tömegét az utolsó közgyűlésre, amelyen r.yolcvan bizot - sági tagnál több nemigen szokott megjelenni. E szerint minden bizottsági tagra, aki a köz- gvülésen megjelenik, fejenkint 20.963 korona iulkiadás jut! Mindenesetre szóvá kellene tenni, hogy a természetszerűleg zsúfolt tárgyú utolsó köz­gyűlést ne tegyék még zsúfoltabbá tulkiadá­sok tételével is. Ha a bizottsági tagok élénkeb- b éri érdeklődnének egyes tételeknél a tulkia- . ok igazi okai iránt, úgy sokat lehetne segíteni a dolgon. De ki érdeklődik az utolsó köz­gyűlésen? Itt annyi minden iránt volna ér­demes érdeklődni, hogy végül is mindenki be­lefárad s megszavaz mindent. Nem közel két millió korona tulkiadást, de még többet is. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■»»■»ansa*««st (&S£MéNyGtL Weingruber aranybányája. Az utolsó, a legálmosabb közgyűlés fog ha­tározni a Fővárosi Pavillon sorsáról is. Igazán nem szorul bizonyításra sem az, hogy nyílt pályázatoil nem Wsingruber Ignác lett volna az egyetlen favorit, sem az, hogy az dyen ügyet nem az utolsó közgyűlésen kell elintéz­ni- Ellenben igenis gondolni kell arra, hogy a Széchenyi-fürdő szállodája építésének elha­tározásakor kimondták, hogy a fővárosi pavil- lont le fogják bontani. Tudjuk, hogy a tanács lépéseket tett a kormánynál, hogy a Szé- ch'oyi-fürdő szállodájának építését a háború dacára is engedélyezze. Ha most a kormány megengedi az építkezést, akko*- jogosan me­rül fel a kérdés: Weingruber ur miatt mégis elhalasztják az építést r'em kevesebb, mint három esztendőre? Valószínűleg igy lesz és ezt Weingruber ur Pem ma tudta meg. Ha jó előre nem tudta volna, akkor sokkal jobb üzletembernek ismerjük, semhogy föltételez­nénk róla, hogy csak úgy vaktában, minden emberi logikával ellenkező módon, már a ta­vasszal, sok pénzt fölemésztő munkálatokat, töltéseket, tataroztaíásokat végeztetett volna a pavilion körül. Ha viszont Weingruber ur tudta, hogy maradhat, miért rém tudták ezt a városházán? De ha. mégis tudták volna, ak­kor miért játszottak a kormánnyal föliratos- dit a Széchenyi-szálloda sürgős fölépítése tárgyában?

Next

/
Oldalképek
Tartalom