Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-07-14 / 29. szám

jÖV/ißO^tiZMP Budapest, 1915. Julius 14. 2 Mátyás király utánzója. Bárczy a községi husszékben. Régi panasz, hogy a községi élelmiszerüzem igen sok élelmicikkniek az árát írja ki, de amikor valaki venni akar, akkor azt' a választ kapja; hogy nincs vagy elfogyott. Az élelmiszerüzem persze állandóan közzéteszi, hogy milyen olcsón árusítja az élelmicikkeket, de a publikum hiába kéri az olcsó árukat, mert azok — nincsenek. Ezt a tényt, mint konkrét panaszt tette meg a minap Lesi.. lauer Gyula mészárosmester Bárczy polgármes_ térnél. A polgármester persze kételkedett Leszlauer szavaiban, amire a mészárosmester igy felelt.- __ Tessék velem eljönni a vásárcsarnokba. Az árusító aligha ismeri a polgármester urat: úgy fog felelni, mint ahogy általában a publikumnak felel, A polgármester beleegyezett a kirándulásba, Leszlauer kíséretében elment a központi vásár- csarnokba, ahol a községi élelmiszerüzem főelái- rusiitó helye van. Amint odaértek, Leszjauer meg. kérdezte az árusítótól: — Van-.e most áruja? _ Van, — volt a válasz, — benn a jégszek­rényben, _ Akkor adjon egy tarját. — Tessék? Az nincs. — De comb csak van? __ Az sincs. — Hát talán vesepecsenye vagy felsál? — Kérem, — volt az árusító válasza — csak nyakcsigolya van, a többi hús csak délután jön meg. Leszlauer ekkor a polgármesterihez fordult: — Tetszik látni: ki vannak írva az olcsó árak, de álru az nincs, A polgármester látogatásának az lett a követ­kezménye, hogy a községi üzem fölemelte az ára­kat. De a mészárosok most is azt mondják, hogy még mindig olyan áruja van a községi élelmiszer- üzemnek, amelynek csak az ára van kiírva, áru azonban sehol sincs. * A polgármesteri tanulmányút tehát beigazolta, azt a régen tudott dolgot, hogy a budapesti köz­ségi üzem, amelyet csak a városházán dicsérnek agyon, teljesen tehetetlen szerv akkor, anrkor a drágaság enyhítése a cél. A sokat emlegetett ár. szabályozó törekvés jámbor óhajtásnál egyébbé nem tud növekedni, almi egészen természetes akkor, amikor még azt a kicsiny közönséget sem tudják áruval ellátni, amely közönség rászánja magát a községi üzemben való vásárlásra, Ha pedig a polgármester már rászánta magát, hogy Mátyás királly receptje szer nt álruhában járja be a piacokat, akkor még nagyon sok javítani valót fog találni. Sajnos, ezek a személyes tapasztala­tok még mindig nem hozzák meg a várt ered- ményt, mert ha a polgármester a jövő héten is megjelenik a fogyasztó szerény mezében, a vá­rosi üzem m att megint éhen maradhat. ❖ A közélelmezési ügyosztályban egyébként a kenyér és tej kérdések után, miután ezek mind­eddig nem nyertek komoly elintézést, tiszteletre, méltó husgondok dominálnak. A megváltó gon­dolatok egyike, hogy a tönkrement kismészáro- sok üzletelt városi kezelésbe veszik. A kérdés most már csak az, hogy ezekben az albérletbe jutó üzletekben ugyanazon a módon fogják-e ki­elégíteni a közönség igényeit, mint a régi köz. ségí bódékban? A polgármesteri tapasztalatok után talán tényleg okosabb lenne előbb ezeket el­látni áruval, mmt újabb portéka nélkül szűköl­ködő bódékkal ingerelni a közönséget, Folkusházy tanácsnok azonban az elmúlt héten megdöbbentő ígéreteket tett a mészárosoknak. Kijelentette, hogy a főváros heti tiz waggon marhahúst fog biztosítani, amelyből hét waggont a k:smészárosoknak ad át. Eddig másként tör­tént. Az allatvasarpenztártól a fővaros élelmezé­sére szolgáló húst bécsi mészárosok vették meg, Meg kell értenie végre a közélelmezési ügyosz. tálynak, hogy a mai viszonyok között, ha az egész husmennyíséget, tényleg be tudja szerezni, akkor azzal nem üzletet kell csinálni, hanem a főváros élelmezésére kell fordítani — a beszer­zési árakon, így és csak igy lehet a húsárakat majd valahogy lenyomni. Három jelölt a harmadik alpolgármesteri állásra A novemberi tisztújító közgyűlésnek kétség­kívül legizgalmasabb momentuma a harmadik alpolgármesteri állás betöltése lesz. Rózsa­völgyi Gyula alpolgármester, akinek távozásá­val Bódy Tivadar II. és gróf Festetich Géza III, alpolgármester fokozatosan előbbre jut­nak, bizalmas körben úgy nyilatkozott ugyan, hogy csak a háború után óhajt nyugdíjba vo­nulni, de — nem az alpolgármesteri állás mi­att — reméljük, hogy a restauráció már a béke napjaiban fog lezajlani, úgy, hogy e tekintet­ben tiszta lesz a helyzet. Eddigelé két jelöltje volt a harmadik alpol­gármesteri állásnak: Déri Ferenc és Harrer Ferenc tanácsnokok. Kettejük közül Déri a rangban idősebb, és a közgyűlés tagjainak többsége is bizonyára őt óhajtotta az elnöki emelvényen látni. Múlt héten aztán harmadik jelöltről kezdtek beszélni a városházán: Szabó Imre tiszti főügyésznek a lobogóját tűzték ki hívei a kerületi klubokban. Magához a jelölt­höz fordultunk érdeklődő kérdésünkkel s ezt a felvilágosítást kaptuk: — Magam is nagy meglepetéssel érte­sültem arról, hogy nevemet ialz alpolgár­mesteri állással kapcsolatban emlegetik. Bizonyos, hogy az állás, amelyről sző van, méltó mindlen ambícióra. Én azonban a világért sem 'akarom kitenni magamat annak a látszatnak, mintha én két olyan érdemes jelölt eitlen akarnék küzdeni, mint akikről szó vau. Csakis abban az esetben pályáznék, ha feltétlen biztonsággal szá­míthatnék a törvényhatósági bizottság többségének bizalmára. Ez a korrekt és lojális nyilatkozat csakis azt bizonyítja, hogy a tiszti főügyész ártatlan a jelölésben. Természetes, hogy őszig a hely­zet még lényegesen változhat. Régi tapaszta­lati tény, hogy éppen akkor, amikor az elő­jelek szerint nagy küzdelemre van kilátás, egyhangú választás van, mert a jelöltek elke­rülik a harcot és önként lépnek vissza. Győztek a gyáriparosok. A bűzös gyári övezet rendezése. A városépítési bizottság az elmúlt héten ki­mondotta, hogy az úgynevezett bűzös gyári öve­zetben tervezett utcák megnyitásiéit mellőzni kí­vánja. Az ügy már legközelebb a közgyűlés elé kerü| és ha a közgyűlés hozzá fog járulni a bi­zottság javaslatához, akkor a közmunkák taná­csának hozzájáruljáisa is biztosítva van, mert a ter­vezett utcák mellőzésének gondolata a közmun­kák tanácsától indult ki és itt úgy határoztak, hogy az ügyben a városházának szánták az in- cíatüvlát. A bűzös gyári övezet a Gyömrői-ut és a ceglé­di vasútvonal között terül el. Ezen a területen jobbára gyárak helyezkedtek el, amely gyárakat félénk fejlődésre kárhoztatta az uj városrendező terv, lévén ebben a tervben olyan utcák építése megjelölve, amelyek az ezen területen levő gyárak legnagyobb részét átszelik, földarabolják. Ezeket az eddig csak papiroson kihasított utcateriiisteket a gyárak a fővárostól bérlik és pedig nagyobb­részt negyedévi fölmondással. A gy|álrak egy pillanatig sem érezhették magú. kát biztonságban, hiszen a főváros minden p:bá­natban elküldheti nekik a fölmondó levelet. Épít­kezni nem mertek és állandóan fenyegetve lát­ták magukat már megalkotott intézményeikben is, A viszás helyzetből való kibontakozásra egy konkrét eset adott alkalmat. A Magnesit r.-t. a telkét átszelő,, papiroson kihasított utcarészleten építkezni akart. A tanács megadta az engedelmet. A tanácsnak ezt a határozatát a szomszédos telek tulajdonosa megfellebbezte a közmunkák tanácsá­hoz. Közbeszólt a ,,Gyáriparosok Országos Szö­vetsége“ is, amely kellőképen informálta a. hely­zetről a közmunkák tanácsát. A közmunkák ta­nácsa előtt ebből az esetből világossá lett, hogy a körülírt területen egyelőre magánlakások épí­tése lehetetlen, éppen a nagyszámú gyárak miatt. Viszont a minden pillanatban felmondható úttes­tek szülte bizonytalan állapot révén a gyárak szá­mára is igen meggondolandó, hogy vállalkozza­nak-e vagy se. Úgy találta tehát a közmunkák tanácsa, hogy a lehetetlen helyzetet meg kell szüntetni a város- rendezési terv inprakt'kus intézkedésének elej­tésével. Átette tehát az ügyet újra a tanácshoz, azzal az értesítéssel, hogy a gyáriparosok kérése teljesítésének, ha azt a tanács és a közgyűlés is akceptálják, a közmunkák tanácsa nem látja aka­dályát, A városépítő bizottság ilyenformán a közmunkák tanácsa kezdeményezésére határozott. Ha most még a közgyűlés hozzájárulása is meg lesz, akkor meg van a remény arra, hogy a körül­írt területen komoly fejlődést nyer a gyáripar és azok a telkek is hasznosíthatók lesznek, amelye­ket eddig sem gyáripari, sem magáncélokra nem tudtak értékesíteni. Korlátozzák az előlegnyujtást. Elégedetlenség a tisztviselők között. Nagy harcok után végre leérkezett a belügy­miniszteri leirat, amellyel jóváhagyást nyert a közgyűlés határozata a tisztviselőknek nyúj­tandó fizetési előlegekről. Nagy volt az öröm a városházán, de csakhamar kiábrándultak a tisztviselők, mert értésükre adták, hogy 1. Csak a. nős tisztviselők kaphatnak előleget. 2. Csakis egy hónapi fizetési előleget. 3. Nem kapnak előleget azok, akiknek a fizetése le van tiltva, Óriási konsternáció keletkezett erre, a családos tisztviselők mindenfelé elke­seredetten tárgyalják ügyüket s a legközelebbi napokban gyűlést hívnak össze, hogy sérelmeik orvoslásának módját megbeszéljék. Az az eljárás, amelyet a tanács a tisztvise­lőkkel szemben követ, éppenséggel nem ne­vezhető méltányosnak. Végtére is 1. a nőtlen tisztviselőknek is lehetnek súlyos kötelezett­ségeik, eltarthatják szüleiket s az ő megélhe­tésük ma éppen olyan küzdelmes, mint a nős embereké. 2. Egy havi előleg édes-kevés arra, a célra, hogy belőle élelmiszereket szerezze­nek be a tisztviselők, vagy ruhát, vagy pedig adósságot fizessenek, 3. Egyenesen antiszociá­lis jellegű dolog, hogy a tanács büntetéssel sújtsa az eladósodott tisztviselőket, tehát azo­kat, akik amúgy sem kapják meg a teljes fize­tésüket, akikre tehát leginkább ráférne a rend­kívüli előleg. A tanács súlyosan vét a közgyűlés határo­zata ellen. A bizottsági tagok intenciója nem lehetett az, hogy egyes tisztviselőknek könyör- adományokat adjanak. Az elnöki ügyosztály előterjesztése szerint számítottak arra, hogy mindenki igénybe veszi a teljes, három havi előleget, a fedezetet kijelölték, miért kell te­hát most eltérni a közgyűlés határozatától, miért kell ok nélkül elkeseríteni a tisztviselő­ket? Hűszénbónyo ‘s Téglagyár - Társulat Pesten (ezelőtt Dräsche) Budapest, VII., Ki ály-utca 67. szám. Telefon; 34 51, 34-61. Tűzálló chamotte téglák. Keramlt kocsiut- kövek, járdalapok, faltéglák, csatorna­kövek, Stero pillér téglák Disztéglák sárga, vörös, bőr és más színben. Zománcozott disz téglák, „Reform'1 választófaltéglák, Sikfödém-téglák.- Travers (vastar- tány)téglák,Cserép- zsindelyközönséges zománcozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom