Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-06-02 / 23. szám

T T//»

_”

2

Bu

dapest, 1915 juníus 2.

berekkel kísérteti a vágóhídra és ugyanezen a módon ellenőrizteti, hogy a vevő hentesek a húst tényleg Budapesten a közönségnek

mérjék ki. , .

A jövőre szóló ígéret, ha azt tényleg komolyan veszik és a keresztülvitelben is megfelelő erélyt tudnak mutatni, megnyugtató volna. Wem lehet azonban szó nélkül elhaladni’a mellett a nemtörődömség mellett, a mellyel Folkusházy tanácsnok ur a sajtóban megnyilatkozó közhangulat fölött el tud nézni. tudjuk nagyon jói, hogy szorgalmas és lekíísmeretes olvasója volt annak a méreteiben imponáló cikknek, amely az ő közélelmezési zsenialitásáról, az egyébként igen tiszteletreméltó „Frankfurter Zeitung '-ban jelent meg. A tömjénező cikknek gyönyörűségével azonban egy lelkiismeretes, vezető állasban levő közhivatainoknak nem szabad lezárnia az újságolvasás kényszerét. A kritikát is n- gyelemre kell méltatni, még inkább pedig meg kell fontolni a jóindulatú figyelmeztetéseket is, amelyek hazai lapokban, sőt — uram bocsáss! — speciálisan fővárosi érdekedet képviselő iaoban jelennek meg. Hisszük, hogy a lecke, amelyet az Országos Gazdasági Bizottságban Bartóky államtitkártól kapott, talán meggondolásra fogja a tanácsnok urat kényszeríteni.

Rabok falankszával

tömik a soroksári Duna-áyat

A főváros példájára a kormány is elhatározta, hogy megkezdi azokat a munkákat, amelyeknek tervei régebben elkészültek máv A terv keresztülvitelének eddig nemcsak pénzügyi akadályai voltak, hanem a munkáshiány erősen érezteti hatását a fővárosban.

Épp-ezért illetékes helyen elhatározták, hogy a rabok munkaerejét nemcsak mezei munkáknál veszik a jövőben igénybe, hanem építkezéseknél is. A munka igy nemcsak Olcsóbb, de biztosabb is, mert a rabok szigorú fegyelem alatt állanak, dolgozniok kell, nem sztrájkolhatnak és nem hagyják abba a munkát.

Legközelebb megindul a soroksári Dunaág csatornaépítése és feltöltése. Ezt a munkát rabokkal fogják végeztetni. Már elkészültek a barakkok, amelyekben a rabok az építkezés tartama alatt lakni fognak. Ez lesz egyúttal az első kísérlet abban az irányban, hogy a rabokat kömivesmunkákkal foglalkaztassák.

A főváros legközelebbi munkaprogrammjá- ban szerepel a Villányi-ut kövezése is, ami előfeltétele a közúti vasút vonalépitésének. Úgy lehet, hogy erre a munkára ugyancsak rabokat fog felhasználni a város — ha ugyan a kormány nem fog fukarkodni a rabokkal,

«BaGBaBBBBaBBBBEaBBaanaBCBaaBaaaaaaBaasBBafleAaissaat.

Barrikád a Bew-York előtt.

Jái’tfafogialás hatósági engedélylyel.

A kávéházak terraszait nagyon szeretik azok, akik délutáni üdülésüket ott keresik, de meglehetősen útjukban érzik azok, akik az utcán forgolódnak, a nagyközönséget képviselik. Ám bele kell nyugodni az utcafoglalásba, részben, mert a főváros hasznot húz belőle, a kávésok megfizetik és végre is szabályrendeletben van a kérdés szabályozva. Az engedelmet a közmunkatanács minden esztendőben, minden kávésnak külön adja meg.

Az idén, háborús esztendőben élünk, a közmunkatanács egyik tavaszi ülésén igen helyesen kimondta, hogy a tavalyi állapotot, a járdafoglalásí dij és terület tekintetében, kivétel nélkül fönntartja, A legutóbbi ülésen ennek dacára megtörtént, hogy a New-York kávéház kérelmét, amely terraszának egy méter szélességgel való kitolására vonatkozott, szótöbbséggel teljesítették. Utánna következett a Kör-kávéház kérése, majd nyolc nappal előbb az Edison-kávéház kérését is tárgyalták és mind a kettőt szótöbbséggel elutasították,

A New-York kávéház tulajdonosai kávéjuk nagy forgalmára hivatkoztak. A közönség azonban, amikor majd a kocsi útra, vagy éppen a villamos alá kell kerülnie, hogy a New-York üzleté/nek virágzását tisztelettel köszörithesse, nyilván arra fog gondolni, hogy az utca e részének nagy forgalma szintén számíthatna annyi megbecsülésre, mint a New- Ycrké. Annyival is inkább, mert ez az utcának szabályrendeletben gyökerező joga.

De kiderül az is a közmunkatanácsi határozatból, hogy a New-York kávéház privilégiuméi hely, mert sem a ,,Kör‘‘, sem az „Edi- ii“ kávéház nem juthatott ahhoz az előnyhöz, amelyhez a New-York. A közmunkatanács végre is lehet járdafoglalásí szakértő, de nem lehet kávéházi szakértő. Nincs jogában és módjában egyes kávéházak látogatottságát önkényesen megállapítani, vagy meg nem állapítani. Mindenekfölött pedig a szabályrendeleteket tiszteletben kell tartani és a közmunkatanácsnak nem illik a saját határozataival szembehelyezkedni.

Szeptember elsejéig

van pénze a fővárosnak.

A szerdai közgyűlésen kerül tárgyalásra a pénzügyi osztály előterjesztése arról, hogy a főváros milyen arányban helyezze el a pénzkészleteit a bankoknál. Természetes, hogy ez a felosztás csak eszme', elvi. A fővárosnak csak mintegy tizedrésze áll rendelkezésére az eszmei felosztás alapját képező kétszáz milliónak. Kérdést intéztünk egyik legilletékosebb forráshoz az iránt, hogyan állanak a főváros pénzügyei.

A válasz a következő volt:

— A fővárosnak mintegy húsz millió korona készpénzkészlete van még részben a város pénztárában, részben a bankoknál. Ez az ösz- szeg az időközbeni befolyó jövedelmekkel együtt bőségesen fedezi szeptember hó elsejéig úgy az összes fizetéseket, mint a folyó kiadásokat, sőt van fedezet arra a négy millió koronára, amiből a tisztviselőknek és tanítóknak kölcsönt, illetve fizetési előleget fog nyújtani a főváros'; ’’Szerencsére elmaradt igen sok az-költségéloirániyíatba felvett kiadás, mint ;pJ.d. * a francia éá.’ángol kölcsönök kamatai’*és törlesztési járuléka.-A-Ä.szerdai közgyűlés.előreláthatólag elfogadj-^; a közgazdasági ügyosztály előterjesztését a főyáros építkezéseinek folytatása és uj építkezések megkezdése-Uránt. Erre a célra mintegy\jiusz: millkó^ koronára lesz szüksége a fővárosnak:-A'hü-s’-z'.millió nem tekinthető fedezetlennek, mert kb. ennyire rúg az az összeg, amelyet Folkusházy tanácsnok az élelmiszerüzembe befektetett. Húsz millió koronáért vásárolt a főváros különféle élelmiszereket és itt az ideje annak, hogy a. vásárolt árukat a piacra dobják, értékesítsék. Az így befolyó összegből akar a főváros építkezni.

— Ami a távolabbi jövő képét illeti, bizony az nem a legrózsásabb szinü. De hát ma még megközelítőleg sem tudhatja senki, mi lesz a nagy vízözön után. Hiszen az állami financiák őrei sem gondolhattak most még arra, kik fogják és hogyan fogják viselni a háború tiz- tízenöt milliárdos költségeit. Bizonyos, hogy a normális idők helyreálltával a főváros nagyobb, 250—300 milliós kölcsönt fog felvenni, e kölcsön terheire már most is utalnak át egyes kiadásokat. Egyelőre nagy gondot okoz az a kérdés, milyen financiális transakcióval fogja a főváros megszerezni a második hadi- kölcsönre megszavazott tiz milliót.

♦ Tó

Ba’atonfürdő. Budapestről (d v.) 2*/4 óra. Strandfürdője eszményi plageval, tengert pótol. Minden kényelem és kultúra. Megnyitás 1915. juníus hó 12-én. Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság.

Zsiger-monopolium

Folkusházy irányítja a drágaságot.

Amikor épen a mai napon a marhahús ára 8 koronára emelkedett, mindinkább aktuálissá le<sz az a részleges megoldási lehetőség, amelyet a Fővárosi Hírlap már régóta propagál és amely a zsígerrészeknek fokozottabb mértékben való népélelmezési cikké emelésében áll. A közélelmezési ügyosztály tényleg megvalósitandónak találta az ideát, de a megoldási mód, amelyet alkalmazott, ismét halvsiszületett. A közélelmezési ügyosztály ugyan leíoglailta a népéleim -zés céljaira a konzervgyárakban a konzerv cé iái a nem használható zsiger-részeket (máj, szív, 1 p, tüdő, tőgy stb.) de olyanformán akarta fi irgalomba hozni, hogy a lóhucszékekben árus, T . ■' i.

A közönség azonban — ami előrelátható ve f

_

meg

riadt a lóhusszékben való vásárlástól A zsigerekkel való -Táplálkozást pedig nemcsak o. munkásosztály, hanem a háborús drágaság által legjobban sújtott polgári elem is szívesen fogadta volna. A lóhuoszékbe azonban nemcsak a polgárság nem tolongott, de a munkásosztályra való számítás is tökéletesen csődöt mondott.

Annak idején a Fóvárosi Hírlap többször kifogásolta a becses akciónak ilyetén módon való lejáratását. Folkusházy tanácsnok ur azonban nem az az ember, aki egy rossz ötletnél rosszabbat már nem tudna termelni, Ahelyett, hogy az é elmiszer-bódékban árusíthatta Volna tovább a lóhus-szék hatásköréből kiemelt zsigereket, szerződést kötött Horner József mészárossal, aki most a Garai-téren levő üzletében túlontúl jó üzletet csnál a főváros árujával. Hogy milyen jó az üzlet és hogy a hushiány átkát nyögő közönség milyen borzalmasan ráf zet a Horner-féle szerződésre, azt pár számadat eklatánsán bizonyítja.

A főváros ugyanis a kevert zsigeri kilónként 80 fillérért árus tja ós ugyanezt Horner mészárosnak nagyban 60 fillérjével adja el. Módot ad tehát a privilegiumos mészárosnak, hogy ő is olcsó pénzen juttassa a szegényebb közönséget élvezhető hu.snemühöz. E helyett azonban Horner ur a fővárostól olcsón vett kevert: zsiger- árut 1 korona 40 fillérjével méri ki), a zrígerek legértéktelenebbjét, ai tüdőt, pedig ki,lónként 1 koronájával adja. V

Tudjuk, hogy a mészárosoknak a húsnál mim kájuk és veszteségük van és igy az élősúly árál tói a kimért huook áráig óriási különbségek mutatkoznak. Ugyanezt nem mondhatja el azonban Horner ur, aki úgy adhatja el áruját, amint a fővárostól megkapja. A közönségnek pedig kilón- kint 80 fillér adót kell Horner urnák fizetni, aki termézetesen úgy állapítja meg a zsígerek árát, am nt neki épen jólesik, lévén - a főváros egyedárusitója.

Horner urnák, aki különben mészáros társai iránt sem viseltetik különcG kollégiálitással, amikor az olcsó és jövedelmező áruból nek k egy kilónyit sem juttat, van ezenkívül még egy nagy előnye, hogy Sztorii Endre közélelmezési főfelügyelő ezideig egy pillanat g sem kételkedett Horner ama jogában, hogy a népélelmezést vakmerő hasizonnall bonyolít j a le. Bennünket azonban Horner ur eljárása nem tarthat vissza attól, hogy a közélelmezcGi főfelügyelő urat meg ne kérdezzük, igazak-e a mi adataink és Folkusházy taniáésnoknak { gyeimébe ne 'ajan.- juk, hogy népélemezési akciójának újabb szörnyszülöttével eddig nem a főváros közönségét, hanem csak Horner urat sikerült táplálnia.

*

Legutóbbi, a közélelmezési mizériákkal fog al- kozó c kkünkben megemlítettük, hogy a fővárosnak nagymennyiségű rizse van raktáron, hajlandó is lenne a rizst a közönségnek hozzáférhetővé tenni, de a városházán nem tudnak megállapodásra jutni az adagolást és a csomagolást illető nevetséges kérdésiekben. Azóta azonban kitört az okoz háború és Folkusházy tanácsnok ur erre való tekintettel még jobban őrzi a r zst. Ezentúl nehezebb lesz rizshez jutni, a készletet tehát meg kell őr zni komolyabb időkre. Van azonban a fővárosnak sok árpagyöngye i»s. Ezt sem kapja meg a közönség, bár a gerstli is a legkiválóbb hustpóíló eledelek közé tartozik.

A városházi megokolás azonban egész komikus akkor, amikor a ma' napokban az élelmi-