Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-04 / 10. szám

Budapest, 1914. március 4. 3 KRAUSZ SIMI MEGMENTETTE A FŐVÁROST. Azokban a kommunikészerü jelentésekben, amelyek a főváros kölcsönéről a lapokban meg- jelentek, a súlyos feltételeknél is feltűnőbb hir volt, hogy Bódy Tivadar dr. alpolgármestert K r á u s z Simon föv. bizottsági tag, a pesti bör­ze ismert vezérembere kisérte Berlinbe. Krausz Simon önzetlenségét, áldozatkészsé­gét kétségtelennek tartjuk. Úgy véljük azonban, hogy a polgármester súlyos mulasztást követett el, amikor erre a misszióra kiviil álló férfiút, még hozzá bizottsági tagot küldött ki, mert ki­tette Krausz Simont annak a nemtelen gyanúsí­tásnak, hogy a százötvenhat milliós üzlet iránt nemcsak a köz szempontjából érdeklődött. Erről suttognak az emberek s ez az, amit a polgármesternek köszönhet Krausz Simon. Mi tudjuk, hogy Krausz Simon nem önként vállalta a hálátlan feladatot, hanem a polgármester egyenes felkérésére. A polgármester — csakúgy, mint a tanács többi tagjai — nern sok járatos- Sággal bir a külföldi pénzkapacitásokkal való érintkezésben. Bárczy István dr. nem kénye­lemszeretetből maradt idehaza, nem azért küld­te maga helyett Bódy alpolgármestert, mint­ha fontos ügyeknek az elintézése kívánná az itt- honmaradását. De szomorú tapasztalatai van­nak arról, hogy a külföld hatalmas pénzemberei nem veszik komolyan, nem tud velük az ö nyelvükön beszélni, nem tudja fentartani a pol­gármesteri tekintélyt. Ezért bízta meg a kölcsön perfektuálásával Bódy alpolgármestert és ezért adta Bódy mellé segítőtársul Krausz Simít, aki résztvett már nem egy pénzcsatában s bi­zonyára most is iparkodott megvédeni a fővá­ros érdekeit. Szomorúan jellemzi ez a pikáns ügy a polgár- mester tehetetlenségét. Szánalmas mosollyal fogadták bizonyára a szakértővel megerősített alpolgármestert. A külföld pénzkapacitásai sokat adnak a külső formákra s bizonyára vegyes ér­zelmekkel gondoltak a magyar fővárosra, a fő­város hivatali vezetőire, akiknek kisérő keli, amikor a külföld előtt kell megállani a helyüket. il GY05Z. a VÁROS ELLEN. FelebbBzés a Sáros-fürdő miatt. A F ö városi Hírlap olvasói előtt ismert dolog az az elkeseredett küzdelem, amely a Sáros-fürdő berendezési munkálatai körül ki­fejlődött. Mintegy két hónapja már annak, hogy a küzdelem eldőlt: a fürdő fűtési beren­dezési munkáit a Bründ 1-cég kapta, az egész­ségügyi berendezéssel pedig a T h i e r g ä r t- n e r és S t ö h r-céget bizták meg. A Gyáriparosok Országos Szövetségének egészségügyi berendezési szakosztálya most a lapok utján közli, hogy a város döntése ellen felebbezést nyújtott be a kereskedelemügyi mi­niszterhez. A felebbezés a Thiergärtner és Stöhr-cég ellen irányul, amely külföldi munkát szállít — a felebbezés szerint — a városnak, holott a munkát magyar iparosok is szívesen vállalták volna azért az árért (kb. félmillió ko­rona) amit Thiergártnerék kapnak. Tény, hogy a Thiergärtner és Stöhr-cég rész­vénytársaság, amelynek a budafoki-uton minta­raktára van s amelyet Budapesten bejegyeztet­tek a céglajstromba. A felebbezésnek mégis van alapja, mert a magyar gyáripar háttérbe szorí­tása nem lehet fővárosi érdek. A kérdés csak az, vájjon a felebbezésnek nincs-e formai hibája, A közigazgatás egyszerű­sítéséről szóló törvény szerint ugyanis (1901 :XX. t.-c. 4. szakasza) felebbvitelnek csak érde­kelt fél részéről van helye. Hivatalból vissza­utasítandó a nem érdekelt fél részéről beadott felebbezés. Minthogy pedig a Gyosz. nem te­kinthető félnek, világos, hogy a kereskedelmi miniszternek csakis abban az esetben lesz alkal­ma állást foglalni, ha nemcsak a Gyosz. feleb- bezett a döntés ellen, hanem az érdekeltek va­lamelyike is. A Gyosz. illetékes tényezőinek ez­zel a körülménnyel tisztába kellene lenniök. Sikkasztok, csalók a központi városházán. A városházán beteljesedett a régi igazság: az apró tolvajokat elfogják, a nagystilii szélhámo­sok pedig ismeretlenek maradnak, vagy futni engedik .őket. Két jelentéktelen, kisebb hivatalt betöltő tisztviselőnek a félrelépéséről közlünk hiteles híreket az alábbiakban. I. Pár tény i József az anyagszerraktár főnö­ke volt. Hivatali társai szerették, följebbvalói va­kon bíztak benne, lelkiismeretes, pontos, tisz­tességes embernek ismerték. A főnök kezén nagy summák mentek keresztül. A nagy sum­mának kicsiny része, mint utólag kiderült, a ke­zei között ragadt. Pár héttel ezelőtt meghalt Pártényi. A hiva­talában rovancsolást tartottak s akkor kiderült, hogy a tisztességesnek, mintatisztviselőnek hiti férfin a fizetését s mellékjövedelmeit a város pénztárából egészítette ki. Jó néhány ezer koro­nára rug a hiány, ennyi pénzébe kerül a város­nak az a föltétien bizalom, amelyet Pártényi íö- löttesei beléje helyeztek. Habozva és kedvetlenül nyúltunk ehhez a szo­morú témához, egy halottról van szó, akit amúgy sem lehet többé felelősségre vonni azért, amit tett, vagy amit eltett. A Pártényi-esetröl azon­ban burkolt célzások, általánosságban tartott közlések jelentek meg csupán s a gyanú olyan tisztviselőknek a neveit is szárnyára vette, akik­nek semmi közük sincsen a dologhoz s akik ár­tatlanul szenvednek a méltatlan vádnak a súlya alatt. Ezért tartottuk kötelességünknek a pénztári hiány kiszenvedett hősének a nevét nyilvános­ságra hozni és megállapítani azt a tényt, hogy a hiányra csak most jött rá a polgármester s hogy a városházán bárki elkövethet hasonló szabály­talanságokat, vagy bűncselekményeket, nem kell tartania attól, hogy fölfedezik vétkét, senki sem ellenőrzi, senki sem tudja meg, egészen addig, amig meg nem hal s a hivatalát át nem veszi máski. Ez a tanulsága a Pártényi-ügynek s bizony­bizony alaposan elkésett a polgármester ur a most megindított vizsgálattal. II. A napilapok megemlékeztek arról, hogy egy fővárosi ingatlantulajdonosnál jelentkezett egy ügynök s pénzt kért tőle annak fejében, hogy magas vételárt fog kieszközölni az ingatlanáért a városnál. Az ügy a rendőrségre került, amely megállapította, hogy az ügynök üzleti összeköt­tetésben állott Román József fővárosi tisztvi­selővel. Román néhány év óta városi alkalmazott. Ideiglenes hivatalnok, ipariskolát végzett, pár hónap előtt nősült, fizetése havi 160 korona volt, mégis uriasan élt mindig. Amikor házkutatást tartottak nála, kiderült, hogy más ügyben is vét­kes. Valaki építési engedélyért folyamodott a vá­roshoz, az ingatlan a villaövezetben volt, a sza­bályzat értelmében előkerttel kellett volna a há­zat építeni. Hogy-hogy nem, ezt a feltételt nem kívánták meg a városházán. Mikor Román tudomást szerzett róla, elment a kérvényezőhöz s megígérte néki, hogy 4000 korona ellenében eláll a város az előkerttől. Utólag kiderült, hogy az elállás akkor már megtörtént volt s abban semmi szerep sem jutott, nem is juthatott Ro­mán Józsefnek. A polgármester a lefolytatott vizsgálat alap­ián csütörtökön délben elmozdította állá­sából a magáról megfeledkezett tisztviselőt. Ro­mán azonnal távozott a városházáról, semmi­féle végkielégítési igénye nincsen. Viktoria öutorgyár részvénytársaság (oéOerenöezési mintatermei 1Budapestenf, (V., Városház-utca 4. SzQÖeb bemenet. (Kossuth Pajos-utca sárost Pénteken tárgyalják a thallowond-panamát. Péntekre összehívták a főváros középitési bi­zottságát. Az ülés napirendjére alkalmasint föl­veszik az Andrássy-uti faburkolat szerencsétlen ügyét Eock tanácsnok ur egészen nyíltan hangoztatja mindenfelé, hogy öt a középitési bizottság tagjainak és a közvéleménynek egy­értelmű állásfoglalása nem alterálja. A tanácsnok ur továbbra is rendületlen hive a Mähl—Gre- gersen-szövetségnek és nem hajlandó belátni, milyen káros üzletet kötne a város ezekkel az urakkal. Megállapítható, hogy a főváros voltaképpen nem is tárgyalhat tovább az I. M ä hl és t s a i céggel. Ez a cég t. i., mint ilyen nem létezik többé. 1913 november 1-től 1914 február 17-ig, tehát alig másfél esztendő alatt tízszer változott a tulajdonos a cégben. Az ajánla­tot az I. Mähl és társai cég adta be, ezt fogadta el annakidején az albizottság. Holott a budapes­ti bejegyzés szerint valami W i r t h dr. a tulaj­donos, viszont a legutóbb, február 17-ikén Brémában történt bejelentés és. bejegyzés sze­rint már Wirth is kilépett a cégből. Ilyen nap- ról-napra változó, bűnügyekbe kevert, sem er­kölcsileg, sem anyagilag meg nem alapozott céggel a főváros nem köthet milliós üzletet! Azt hirdeti Fock tanácsnok ur, hogy a thallwoud a legjobb burkoló-anyag. Hát Bécs- ben éppen az ellenkezőjét tapasztalták ennek. Bécs város tanácsa 1908-ban próbaburkolást rendezett a thallwoud-fából s az Alserstrasse nagyrészét ezzel burkolta be. Két esztendő múl­tán pedig újból beburkolták az utcát, mert ki­derült, hogy a thallwoud a két esztendő alatt teljesen elkorhadt, szétmállott, egyszóval hasz~ navehetetlennek bizonyult. Bécs városa azóta nem burkol többé thall- wouddai. Budapesten sem szabad meddő kísér­letezéseket megengedni ezzel az anyaggal, plá­ne akkor, amikor egyszer bécsi pénzen szerzett tapasztalatokat lehet értékesíteni s amikor a kí­sérletezés milliós kárt okozna. bélapAtfalvai PORTLAND CEMENTGYÁR RÉIZVÉNYTÁRIAJáCi---- ALAPTŐKE *<.200.000 KORONA. —— Ip ugttótA*: BUDAPEST V.t BANK-UTCA 6. - Telefon: f 73-74. cíírüÖnvoíu BÉLCEMENT <=> orAr 8 É LAPÁTFALVA (BORSÓOMJ Évi nrirtlil kApouAg 75.000 vagon. * ♦ * ÉELÜLXU IHATATLAN MINŐSÉG, A SZABVAMVKEESUjl 38 NAPOS SZILÁRDSÁGOT MÁR 3 NflS> flLQTT fÜ7' ..Üstökös" védjegyű portland£e«?sQsií&nSc páratlan és utolérhetetlen mírteSségCn A cementtechnika legszigorúbb követelményeinek megfelelő felülmúlhatatlan szilárdság, abszolút térfogatállandóság és magas homokfelvevöképesség. valamint igen szép, kiütésir.entcs szín, nélkülözhetlenné tette a bélapátfalvai portlandcementet vasbeton, beton, müpala és minden egyéb cementárú-gyártásnál. Könnyű Ittersuly. vezéb.épv,belet MAGYAR BANK £* KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPE3T V..-BANK-UTCA 6 TELEFON IT3-74.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom