Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-25 / 9. szám
Budapest, 1914. február 25. 5 Jpar Pénzügy Váííaíkozás Xereskebeíem 'Biztosítás r Cpitészet Xözíekeöés Bányászat A MAGYAR PÉNZPIAC. „A nyílt piac nem funkcionál. Külföldi ajánlat nincs. Minden szükséglet az Osztrák-magyar banknál fedeztetik“. Csaknem két éven át ezt a sablonos, szomorú jelentést olvastuk a magyar pénzpiacról. Most egyszerre minden megváltozott. A magyar piac, de különösen a budapesti piac jól funkcionál, a pénz nagy bőségben jelentkezik és a jegybank csak igen kevés mértékben vétetik igénybe, sőt gyakoriak most azok a napok, amelyeken az Osztrák-magyar bank pénztárainál sokkal jelentékenyebb összegeket fizetnek vissza, mint amilyeneket kivonnak. Egyik legnagyobb banknak igazgatója a napokban azt mondotta nekünk, hogy nem emlékszik rá, hogy Budapesten annyi disszponibilis pénz lett volna, mint mostanában. Ilyen körülmények között nem lehet eléggé helyeselni a pénzügyminiszternek azon óhaját, hogy egy nagyobb kölcsön kibocsátására határozta el magát. Teleszky a lehető legkedvezőbb pillanatot használta fel az állam pénztárainak a megtöltésére. Most, amidőn a gazdasági depresszió még mindig jelentékeny és amidőn a kereskedelem és ipar a tökét csak igen szerény keretekben veszi igénybe, nagyon jó alkalom kínálkozott egy nagyobb állami emisszióra. A (pénzügyminiszter bátor elhatározását siker koronázta. Az; 500 milliós 4 és fél százalékos törlesztéses járadékkölbsönt a bel- és külföldön sokszorosan túljegyezték. Az aláírások olyan arányokban történtek, hogy a kölcsönt egész összegében a belföldön is el lehetett volna helyezni. Igazi hogy a kölcsönnek úgy-a típusa, mint a kamatlába igen szerencsésen választatott meg. Az uj törlesztéses járadék ma a legelőnyösebb tőkeelhelyezések egyike. A francia piac elzárása tehát nem ártott nekünk. Sőt használt, a mennyiben fényes alkalmunk kínálkozott annak bebizonyítására, hogy a magyar pénzpiac megerősödött és a saját lábán is tud járni. Egy-két lapban az volt olvasható, hogy a francia piacon olcsóbb pénzt lehetett volna szerezni. Aki ezt állítja, annak fogalma sincs a párizsi pii'ac mostani viszonyairól. Nézzük csak a legutóbbi orosz államvasuti kölcsönt, melyet most bocsátottak ki Párisban. A kölcsön 4 és fél százalékos és törlesztéses, tehát olyan, mint a mi uj járadékkölcsöniink. A kibocsátási! árfolyam 92. egynegyed, vagyis másfél százalékkal magasabb. mint a mi kölcsöniinké. Csakhogy mig a magyar kölcsön teljesen illeték- és adómentes, addig Franciaországban 3 százalék illetéket kell fizetni, nem is szólva a províziókról, melyek Páiiisban kétszer akkorák, mint nálunk. A mi pénzköreinkben már kezdenek annak a tudatára jutni, hogy a francia pénz olcsóságáról szóló jelentések a legendák világába tartoznak. Ma az angol és német pénzi olcsóbb a franciánál. Azután tudják meg azok, akik a francia pénz után sóvárkodnak, hogy magyar államköl- csönt azelőtt se sikerült soha plaszirozni a párisi piacon. Wekerle próbálkozott vele egyszer a koalidó alatt, de nem csinálta meg, mert kiderült, hogy a feltételek sokkal rosszabbak voltak, mint a Rothschild konzorciumé, melynek kétségkívül nagy érdemei vannak a magyar államhitel konszolidálása körül. A magyar pénzpiac a hosszú stagnáció után ismét magához tért. A mostani kedvező diszpozíciót ki kell használniok az államnak a városoknak, törvényhatóságoknak, bankoknak és iparvállalatoknak arra, hogy pénzszükségleteiket fedezzék. Máris hallunk nagy városi köl- csönökről és bankok és iparvállalatok tervbe vett tőkefelemeléséről. Meg kell hamarosan indulnia a nagyobb építkezési tevékenységnek és ezzel kapcsolatban a jelzálogkölcsönök folyósításának is. A budapesti pénzpiac visszanyerte régi erejét és élénkségét. Oroszlánrésze van ebben a nagybankoknak, melyek a válság alatt talán egy kissé tulóvatos, de mindenesetre igen rezo- nábilis, józan pénzpolitikát követtek, aminek most azután nemcsak a bank-, de az egész köz- gazdasági világ is nagy hasznát látja. A krízis alatt megtanultunk pénzügyi tekintetben és a saját lábunkon járni és egész gazdasági tevékenységünket úgy rendeztük be, hogy kizárólag saját erőinkre támaszkodva haladjunk előre. A külföldi tőkére szükségünk van, ezután is keresni fogjuk azt, de most azt is tudjuk, hogy válság esetén a saját tőkéink is fedezik szükségleteinket. Ez a tudat pedig erőt és önbizalmat ad a magyar pénzpiacnak, melynek fellendülését rövidesen az értéktőzsdének emelkedő irányzata kell, hogy kövesse. HAGGENMACHER BÁRÓÉK. Adatok a pártkassza-panamákhoz. A legközelebbi napokra örvendetes családi esemény várható: Haggenmacheréket ő felsége a magyar bárói rangra emeli. Az esemény feltétlenül örvendetes Haggenmache- réknek, kevésbbé rokonszenves azonban, ha azt nézzük: miért lett ebből a derék milliomos svájci spiszbiirgerböl egyszerre magyar főrend? Haggenmacher Henrik sörben és lisztben lett gazdaggá: két olyan szakma, amelyben Magyar- országon csak a fogyasztóközönség, tehát a közérdek megkárosításával lehet annyi milliót szerezni, mint ahánnyal Haggenmacherék büszkélkedhetnek. Ezek a‘ milliók — hír szerint —- a közelmúltban megfogyatkoztak másféllel, amelyet a magas pártkasszá szívott volna magához a Margit-sziget „kompánia“ kielégítése céljából. Tisza a maga ósdi gavallériáját — állítólag — Haggenmachernál számitolta volna le s gavalléréban fizet is érte: potom másfél millióért egy előkelő közjogi méltóság. Haggenmacher, aki rövid idő óta magyar állampolgár is, ezt a terhet is el fogja viselni a pártkassza kirótt adóján kívül: a sör és a liszt jól kamatozik. Itt van az. őrlési forgalom visszaállításának aktuális volta, amit szintén kierőszakolnak a malmok a kormánytól, ha nem is épp ingyen s akkor újra felszökken a nagymalmok kissé redukált osztaléka, a sör árának emeléséről pedig már hetek óta nagy tanácskozás folyik. Haggenmacherék be fogják hozni a másfél milliót s a többi igazi vagy ál sör- és lisztbáró is megtalálja a maga és a kormány számítását Tizenöt és huszonöt százalékos osztalékok, ötven—‘’zázezer koronás tantiemek. milliós titkos tartalékok végeredményben svájci és osztrák zsebbe folynak, amelyből kulturális vagy jótékony célra sohasem jut egy fillér sem. Ha a magyar kormány parancsolja, akkor megindul az arany árja és udvari tanácsosok, bárók, főrendek éppoly gyorsan és könnyen születnek a korpából, mint az árpából . . . Hatvan -Deutsch Béla — főrend. A király a főrendiház tagjává nevezte ki Hnt- uany-Deutsch Béla báró földbirtokost és nagyiparost. Hatvany-Deutsch Béla most a Hatvany- Deutsch-cég senior-főnöke, de munkásságát nem abszorbeálta föl teljesen ez a nagy cég, munkabírása és nemes ambíciója más munkakörökben is keresett teret magának. Évtizedek óta működik a gazdasági téren és igen kiváló gazdának ismerik. Ezenkívül aktiv szerepet visz több nagy iparvállalat vezetésében. Hatvany-Deutsch Budapesten született 1866-ban. Iskoláit itt végezte. Majd a bécsi gazdasági akadémia hallgatója volt. A hatvani cukorgyár megalapításában tevékeny részt vett, ő kezelte a gyár hatalmas kiterjedésű fekvőségeit. Később a sárvári cukorgyár alapításában vett részt. Nagy érdemeket szerzett a hazai cukorrépatermelés fellendítése körül. Az Osztrák-Magyar Banknál viselt főtanácsosi állásától az elmúlt évben lépett vissza. 'Báró Hatvdny-Deutsch Béla igazgatósági tagja a Pesti Hazai Első Takarék- pénztárnak, alelnöke a Hazai Banknak, igazgató- sági tagja a Petroleumípar Részvénytársaságnak, a Surányi cukorgyárnak, a Magyar 1 extilipar Részvénytársaságnak, a Kassa-Oderbergi Vasútnak és azonkívül még számos elsőrendű vállalatnak. A Fabarik tökét emel. Hónapok óta folynak a tárgyalások a M a- gyar fa kereskedők hitelintézete és az. Union-bank közt a fabank tiizmillió- r a való. alaptökeemelése tárgyában. Értesülésünk szerint a napokban létrejött a megállapodás a fabank, az Unionbank és egy angol konzorcium közt, amely szintén részesedni fog a tranzakcióban. A fabank vezér- igazgatója, Fuchs Aladár, tegnapelőtt érkezett vissza Londonból, ahol az. alaptőkeemclés részleteiről tanácskozott. Uj automobilvállalat Budapesten. Amint értesülünk, az. Egyesült Kereskedelmi és Forgalmi rt., amely eddig főleg erdélyi teherautójáratok bevezetésével foglalkozott, kibérelte a Hirsch és t s a-féle Fe- renc-köruti üzlethelyiséget és fióktelepet 1 é t e s i t.A vállalat a B e n z-c é g g e 1 is megállapodott, úgyszintén a Deutsche G u m ni i- warenf abrikkal és mindkettő képviselője lesz. A társaság igazgatójául Steiner Brúnót a Deutsche Gummiiwarenfabrik eddigi budapesti megbízottját hivta meg. A telep március e 1 e- j é n kezdi meg működését. Egy kenyérgyár tranzakciója. Amiint értesülünk, a Rózsa-utca 74. szám alatti kenyérgyárat, mely eddig Marik Béla külföldi képviseletének tulajdona volt, megvették Gandl Zsigmondné és Rosenbaum Gyula vállalkozók és a közeljövőben tetemesen k i fogják bővíteni, hogy versenyre kenhessen a többi nagyobb gyárral. Uj banküzlet Budapesten. Értesülésünk szerint tegnapelőtt uj banknálet alakult dr. Erdélyi és társai cimen, amely elsősorban ingatlanok közvetítésével s mindennemű kereskedelmi üzlettel fog foglalkozni. A cégtulajdonosok dr. Erdélyi Lajos és MJiklós s Antal Armand; a banküzlet március elsején megkezdi működését. közgyűlések és mérlegek. A Creditanstalt közgyűlése. í-iA k' jU’> U' prÍV' Österreichische Creditanstalt, tűi Handel und Gewerbe 1914. évi április hó 2-án d. u. 5 órakor tartja rendes közgyűlését. A tárgy- sorozat negyedik pontja a részvénytőkének 150 millióról 170 millióra való fölemelése 62.500 drb 320 korona névértékű uj részvény kibocsátása által. A Magyar bank és kereskedelmi rt. 1913. üzletévének összes bruttó nyeresége az előző évi áthozatal együtt 11.965,978 K (1912- ben 12.654,755 K), amiből a felügyelő-bizottsági és végrehajtó-bizottsági díjak, igazgatók, alkalmazottak és szolgák fizetése és lakáspénzilletménye 1.654,129 (-[-102,112) K, üzleti és egyéb költségek 1,378.563 (—832.632) K, továbbá értékcsökkenési tartalékszámlán és kétes követelésekből való leírások 527,026 ( - 124,387) K, adók és illetékek 551,903 (-j-198.622) K levonása után a tiszta nyereség 7.584,357 K az előző évi 7.767.623 K-val szemben. Az összes eredmények főként a folyó üzletben érettek el. Természetszerűleg különösen a kamatszámla volt az, amely jelentékeny emelkedést mutat. — Ezzel szemben áll a bankszerü nyereségek lényeges csökkenése, minthogy az intézet az egész elmúlt üzletében a bizonytalan politikai és kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán minden nagyobb üzlettől tartózkodott és emisszíonális vagy egyéb rendkívüli bevételek elmaradtak. Az intézet a múlt év második felében a Magyar Érték- és Iparbank r.-t. aktíváinak és passzíváinak túlnyomó részét lebonyolítás végett átvette és e tranzakcióval kapcsolatban alaptőké
