Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-25 / 9. szám
2 ^xmmo&iííJZMP Budapest 1914. február 25. mint Í40 millió korona, tehát a 170 millión felül még: legalább 55 millió korona u.iabb teher nehezedik a városra. Sőt nagyon valószínű, hogv a 140 millió nem lesz elegendő. Ebből ugyanis mindössze 55 millió korona marad az árfolvamdifferencia levonása után pedig alig 40 millió korona. Ennvi pénzből nem lehet nagv ugrásokat tenni, a most folyó építkezések és terveknek a keresztülvitelére is kevés ez az összeg! Beruházások papíron. Az utolsó beruházási programmot tudvalevőleg 1909-ben fogadta el a közgyűlés. Érdemes végigböngészni ezt a programmot. Megállapítható, hogy alig van a dús programnak olyan pontja, amelyet a tanács tényleg végrehajtott, és ha igen, akkor sem úgy, mint ahogyan eredetileg kontemplálták. A munkaprogramm 58,900.000 koronát praeliminált név jóléti és kulturális intézményekre. Bérházakra 30 millió volt szánva. A tényleges eredmény jóval alul maradt ezen az összegen, éppen úgy, mint a kislakásokra szánt 28 milliónál. Semmi sem lett az aquincumi múzeumból (100,000 koronái), a többpárti állandó színházból (800.000 korona). — Egyházi építkezésekre 3,350.000 koronát szántak a 270 millióból. Ebből az összegből alig maradt valami. 96 millió volt szánva középitésekre. Ebből sem teljesítettek többet 30 milliónál. Elmaradt az általános csatornázás jórésze, az ördögárok szabályozása. (900,000 korona), a németvölgyi sashegyi árkok szabályozása (1 millió), aranyhegyi árok szabályozása (300 ezer) Filátori-árok szabályozása (250 ezer), Rákosvatak szabályozása (850 ezer), Fe- renc József-rakpart átépítése (800 ezer). Az elektromotoros világítási üzemre húsz millió koronát irányoztak elő. de sokkal kevesebbe került eddig. A légszeszgyári üzem céljaira tervbe vett 40 millió korona tényleg erre a célra fordittatott. Ellenben semmi sem lett a jobb parti vízmű beruházásából (7 millió), a Hungária-köruti főcsőből (800 ezer), a Markó-utcai telep áthelyezéséből (2 millió), ui csőfektetésekre pedig nem kellett a praeli- minált 4 millió korona. Kisajátításokra jutott volna a 270 milliónak felvett részéből 12 millió, ennél jóval többet költöttek ingatlanok vételére. Hogy kisebbeket ne említsünk, ott vannak a hires Krausz- Mayer-féle telkek, az Andrássy-telkek, a HieSILÁNY PROGRAMM — TANULSÁGOS MESÉVEL. Sümegi Vilmos jelent meg elsőnek a közgyűlésen. A sajtókarzaton évődnek vele, Az újságírók azt mondják: Tisza mégis csak nagy ember. —• Igen. igen! — viszonozza Sümegi. Feltétlenül megérdemel egy díszes mauzóleumot. Bár már látnám! Sümegi Vilmos nem szereti Tiszát. Ennél csak az bizonyosabb, hogy Budapesten 1914-ben nem lesz autóbusz. Ma kellett volna a városatyáknak a Marta—angol ajánlat fölött dönteni, a döntést azonban megkönnyítette a jó B á r c z y István, aki helyettes főpolgármesteri minőségében úgy levette a napirendről az autóbuszt és a kőbányai sertéseket, hogy a napirenden alig maradt kettő-három nyomorult tárgy. Az érdeklődés inkább a napirendet megelőző dolgok felé fordult, ismét halottbucsuztatás volt. M á 11 y u s Arisztidot parentálta el a polgár- mester. Az ifjabb generáció már jóformán nem is ismerte, pedig valamikor Kasics-szerii szerepet játszott. Váz-sonyi Vilmos volt a nap első szónoka (minden napnak és minden közgyűlésnek ő az első szónoka). Megokolta azt az indítványát, hogy a város folytassa a kislakásom építkezéseket, ami nem jár áldozattal, amiből a városnak csakis haszna lehet s emellett a munkanélküliség megszüntetésére, enyhítésére is fölöttébb alkalmas. Fölösleges följegyezni, hogy V á z s o- n y i nagyon szépen, nagyon okosan beszélt és hogy igen nagy volt a sikere. Miután pedig a napirend már a napirend előtt ronymi-telek, a Tabán összevásárolt telkei stb. Megállapítható, hogv a beruházási programúi elfogadása óta vásárolt ingatlanok in- terkaláris kamatvesztesége csaknem annyi, mint amilyen összeget a Programm íixirozá- sánál a telkek szerzésére felvettek! Katonai laktanyák építésére hat milliót állítottak be a programúiba: — az építkezéseket nem sokára megkezdik. Az omnibusz-üzem megváltása címén 2 ,260.000 korona szerepel, amire nem volt szükség eddig. A Svábhegyi fogaskerekű megváltására és villamos-üzemre való átalakítására 1,050.000 koronát irányoztak elő. Köztársasági beruházásokra két milliót szántak, ezt el is költötték, szintúgy a fuvar- telep fejlesztésére szánt 760.000 koronát. - Szemétszállítás és égetés címén 8 millió koronát vettek fel. Ebből is alig maradt valami. (L. Szemere Miklós Pusztaszentlőrinc.) Szinte komikus, hogy a százmilliós kölcsön hi tel túllépésének födözésére mindössze egy millió koronát állítottak be, Az állatkertre 1,212.000 koronát szántak: belekerült 4 millióba. Az Ártézi-fiirdőre 4 millió 600 koronát. Ez az összeg elégnek bizonyult, csakhogy a kontemplált szálló elmaradt. A Rudas-fürdő 2,510.000 koronával szerepel, ezt a tételt bátran törölni lehet. Leggyönyörűbb eredményt a Sáros-fürdő produkálta. Az előirányzat itt 5,550.000 korona volt, a tényleges kiadás 11 millió!! A Központi városház építésére felvett 9 milliónak a felhasználására nem került sor. Elmaradt az első, második és hetedik kerületi elöljáróságok épületének tervbevett újjáépítése, amely célra összesen 3 millió koronát szántak. Iskolaépítésre 32 milliót, praeíimmálíak 1909-ben. Ezt az összeget jóval túllépték azóta. Ellenben mai napig sem csinálták meg a marhaközvágóhidat (3,895.000 korona), a marhavásárterei (627,000 korona), a lé,vásári telepet (800.000), a s ertésvá góbidul (1.880,000), a sertésvásárteret (530 ezer), a központi vásárcsarnok kibővítését (5 millió), hűtőit (300 ezer), halcsarnokát (250 ezer), virágcsarnokát (250.000) a nyílt élelmi piacok nagy részét (600 ezer korona), az állategészségügyi telepet (250,000). vegyészeti és élelmiszervizsgálót (450 ezer), fa- és tutajki- kötőt (600 ezer), beraktározó és árverező csarnokot (1 millió), ui szegényházat (5 miikimerült, következtek a szokásos tanácsnoki előadások. Az öreg Rózsavölgyi tata úgy hívta őket egymás után, mint a tanitó bácsi a nebulókat. Azt mondta: — Következik Déri tanácsnok — s a következő pillanatban Déri tanácsnok lépett a városatyák elé. Miközben pedig előterjesztette a tanács javaslatát a tanítók nyugdijszabályzatának módosításáról, örömmel állapították meg az atyák, hogy a népszerű tanácsnok kitűnő színben érkezett meg a Riviéráról. Magyar Miklós föllelkesült a példán és nyomban kijelentette, hogy magára hagyja a tanácsot és a közgyűlést, előbb azonban kitűzi a demokrata zászlót az Erzsébetvárosban. Akkor már régen Harrer tanácsnok vette át a szót Déri Ferenctöl s a nevezetes terjedők egyezményt kezdte magyarázni. Rózsavölgyi tata súlyosnak találta a nagy zajt és mert a városatyák a teremben lézengtek és kaszinóztak, bosszúsan kiáltotta: — Uraim, á i 1 v a nem lehet ülést tartani! Amiben nem volt igaza Rózsavölgyi Gyulának, Mert a városatyák tovább állottak, az ülés pedig szépen folyt. Felvonultak az. összes tanácsnokok, egy-kettőre végeztek és mire a nagy fali óra ötöt mutatott, már csak az interpellációk voltak hátra és a megválasztott tisztviselők eskütétele. Mert hát választások is voltak (ez már hozzátartozik minden közgyűléshez). Választottak az atyák egy darab főlevéltárost, egy darab árvaszéki ülnököt, egy darab tanácsjegyzöt és egy darab árvaszéki jegyzőt. A főlevéltáros Gárdonyi Albert lett. Ennek az állásnak az a nevezetessége, hogy életfogytiglanra szól s a megválasztott hivatalból tagja a közgyűlésnek. A mai naptól fogva tehát minden levél, amit a város Hó) ,egv csomó tervezett árvaházat, kórházat stb. Jövedelmező beruházásnak eddigelé csak a gázgyár bizonvult, a többi felépített intézményre vagy ráfizet a város, vagy simán megússza a költségeket. A nagy programmból az a végső tanulság, hogv az előirányzott összegek legnagyobb részét egészen más célokra fordították. — A tényleg foganatosított intézkedések, építkezések, tranzakciók nem váltották be a hozzájuk fűzött pénzügyi reményeket s kétségtelen, hogy az egész Programm a gyakorlatban a legszomorubban fest. Ezért kell vigváz- niok a városatyáknak most, az ui Programm megállapításánál. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemiiek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. FOLKUSHÁZY SZINEKURÁJA. A Vásárpénztár közgyűlése. A Budapesti Állatvásárpénztár rt. vasárnap délelőtt tartotta ez évi rendes közgyűlését, a melyen M e 11 y Béla dr. elnökölt. A tiszta nyereség 195,038 korona volt, amiből a részvényesek 6 és fél százalék osztalékot kapnak. Az évi jelentés megállapítja, hogy a marhaárak állandóan hanyatlottak, ment a nagyobb kínálattal szemben a fogyasztás nem emelkedett s mert a balkáni háború megszűntével Szerbiából újra jelentékeny mennyiségű marhahús került a budapesti piacra. Nagyon nevezetes és jellemző az a beismerés, hogy a birka- és bárányforgalom az alacsonyabb árak melett is csökkent, a közönségnek a birkahússal szemben való idegenkedését tehát a hires községi élelmiszerárusitó üzem sem bírta leküzdeni. Az élelmiszerüzem még egy másik vonatkozásban is belekapcsolódott a vásárpénztár rt. közgyűlésébe. Az évközben elhunyt Vaszilievits alpolgármester helyébe ugyanis a közgyűlés Melly Béla árvaszéki elnököt választotta meg az igazgatóság elnökékap. Gárdonyi Albert kezébe kerül, kivéve a szerelmes leveleket, amiket a címzettek nem tartoznak a városi levéltárban elhelyezni. Csorna Kálmánból, az egykori diszkosz- bajnokból, árvaszéki ülnök lett: — a legszebb^ legnyugodalmasabb állás, mert — miként a neve mutatja — nem kell egyebet csinálnia, mint folyton ülnie az árvaszéken. Vaszary Gáborból is tanácsjegyző lett végre, igaz, hogy ötven esztendőt kellett robotolnia, amig ezt elérte. F o r b á t h Imre a városi könyvtár iránt érdeklődött. H e r c z f e 1 d Frigyes az it kérdezte a polgármestertől, óhajt-e a kereskedelmi kikötő kérdésével foglalkozni. Ebből óriási háborúság lett, mert Bárczy nem válaszolt, ellenben El a- v a s s Rezső illetékességi kifogást emelt, azon az alapon, hogy a kereskedelmi kikötő az ő specialitása, Herczfeld maradjon a tőzsdén és adjon tanácsokat a gabonásoknak. A súlyos kérdést a hatásköri bírósághoz tették át (illetékességi bíróság hiányában) s ettől függetlenül Füredi Mór interpellált a boy-bajok miatt. Azit mondta, hogy a rendőrök nem vigyáznak eléggé a boyokra, mire — valami sajátságos eszmetársulás révén — a rendőrökre terelődött a beszélgetés nemcsak a teremben, hanem a pipatóriumban is. A budapesti rendőr páratlanul élelmes és ötletes. Ezt sütötte ki valaki s mert nem hittek néki, példával bizonyította az igazát. Megtörtént esetet mondott el. igy, ahogyan leírjuk. Múlt szombaton este hét órakor tragikus lóhalál történt a Kammermajer-utcában. Egy konflis-ló megállt az utca közepén, azt hörögte, hogy éljen Tisza Pista és ezzel mindörökre kimúlt. A hirtelen előhívott rendőr már csak a be-
