Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-04 / 6. szám
Budapest, 1914. február 4. 5 űpar Bénzügy Váélafkozás Xereskeöefem TENGERHAJÓZ 4SI SZERZŐDÉSEK. Kereskedelmi mérlegünk passzivitása azt a kötelességet rója ránk. hogy kivitelünket tőlünk tellietőleg minden módon emelni törekedjünk. Ennek egyik főeszköze kétségkívül a magyar tengeri hajózás fejlesztése. Fiúmét kevés idegen hajó érinti és igv tengerentúl i exportunkat majdnem kizárólag magyar hajókkal kell lebonyolítanunk. A külkereskedelemben újabb konnexiók természetesen csakis újabb járatokkal és megfelelő hajóparkkal létesíthetők. Mindezeknek a feladatoknak azonban a hajóstársaságok a saját erejükből nem tudnának megfelelni és igv közgazdasági szempontból is nagyon helyesnek tartjuk azt az elvet, mely a tenger- hajózásnak hathatós állami támogatását mondja ki. Ezek a társaságok közvetve az egész magyar közgazdaságnak az érdekeit szolgálják, miért is csak megelégedéssel fogadhatjuk azokat a törvényjavaslatokat, melyeket a kereskedelmi miniszter a tenger- hajózásunk fejlesztése tárgyában a parlament elé terjesztett. A mostani hajózási szerződések uj korszak kezdetét jelentik a magyar tengerhajózásban. Az egész programúiban bizonyos nagystílű előrelátás nyilatkozik meg. mely becsületére válik azoknak, akik ezeket a szerződéseket megtervezték. Az ui szerződések egész tengerhajózásunkat egységes alapokra fektetik és módot adnak arra, hogy kiviteli kereskedelmünk a világ minden részében ter- jeszkedhessék. Bennünket elsősorban az osztrák és az olasz tengerhajózás érdekel. Az utóbbi években mindkettő nagyszerűen fejlődött, ami elsősorban az állami támogatásnak tulajdonítható. Ausztria ma már csaknem 20 milliót, mig Olaszország 30 milliót költ tengerhajózásának segítésére. A most beterjesztett törvényjavaslatok szerint az állam négy hajós- társaságnak évenkint csaknem 11 millióit ad a magyar kivitel fejlesztése céljából. Ebből az összegből az Adria m. kir. tengerhajózási r. t.-ra 4.600,000 K, a Magyar keleti tengerhajózási társaságra 1.590,000 K, a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársa- ság-ra 1.800,000 K és az Ungaro-Croata-ra 2.775.000 K jut. Oe még ez a szubvenció is emelkedni fog. ha a szerződésekben megállapított hajójáratokat szaporítják és ha majd az államsegélyek az 1909. évi Vili. t.-cikk értelmében adókötelesek lesznek, mert ez utóbbi esetben az állam olyan mértékben emeli föl a szubvenciókat, amekkora az adóteher lesz. A szerződéseket 15 évre kötötték, csak a M. F. T. R. szerződése szól 25 évre. A legnagyobb az Adria szubvenciója, de ezzel szemben a legnagyobb is a teljesítmény. amelyet magára vállalt. Az Adria a legrégibb magyar tengerhajózási társaság, melynek üzletköre a legutóbbi 10 évben jelentékenyen kiterjedt. A vállalat fellendülése akkor kezdődött, amidőn Lánczy Leó került az élére, Az ő erős vezetése alatt az Adria hatalmasan felvirágzott és hajóival szá- mottévő tényező lett a világtengereken. Nagy jelentősége van az uj szerződésben annak a pontnak, mely szerint a kormány fen- tartja magának azt a jogolt, hogy szükség esetén Fiume és New-York között havi járatokat rendszeresittessen az Adriával. Ez a rendelkezés azt az eshetőségeit tartja szem előtt, hogy a Cunard által fentartott magyaramerikai vonal az idők folyamán besziinik. Amennyiben a fiúmé—newyorki járat életbe lépne, ezért az Adria a kormányitól további 600.000 K évi szubvenciót fog kapni. Tz/dvdiea^íhzmr A Magyar Keleti a galac—konstantinápolyi járatért 300,000, az ausztráliai járatért 1.290,000 K-t kap. Ez utóbbi járatnak aránylag magas segélyezése abban találja magyarázatát, hogy itt arról van szó. hogy kivitelünk részére egy egészen uj piacot biztosítsunk. A M. F. T. R. államsegélye 1.800,000 K-ra emelkedett fel. Nemcsak a Kelet felé irányuló exportunknak, de nemzeti presztízsünknek is érdeke, hogy ez a társaság a dunai hajózásban előkelő helyet foglaljon cl. A magyar államnak ezt a társaságot annál inkább is er ősben i kell, minthogy újabban a Dunán az államilag segélyezett orosz, román cs szerb társaságok is élénk tevékenységet rejtenek ki. Az Ungar o-C r o a t a 2.775,000 K államsegélyt kap. Ez a társaság látja el a parthajózást, ami Fiume fellendülésére nagy befolyással van. Fctttos feladat háramlik majd a társaságra az uj albán járatok fentartásával is, Az ui hajózási szerződések közgazdasági fontosságát nem szükséges külön is kiemelni. Az bizonyos, hogy az uj szerződések törvénybe iktatásával a magvar tengerhajózás erőteljes fejlődésének az alapjait vettették meg. á Kereskedelmi Bank 1913-ban. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank most tette közzé 1913. évi mérlegét, amelyet méltán rekordmérlegnek lehet nevezni, minthogy az elért eredmények az összes előző évieket felülmúlják. Ez a kedvező mérleg annál is inkább figyelemreméltó, minthogy az elmúlt év pénzügyi és gazdasági viszonyai tudvalevőleg rend- kivid válságosak voltak. Az ország első hitel- intézete fényesen megállotta a helyét a krizis alatt és fenyegetett közgazdaságunknak hatalmas eszközeivel nem egyszer sietett segítségére. Az intézet összes üzletágai, a krizis dacára, fejlődést mutatnak. A betétállomány és a váltótárca jelentékenyen emelkedett; még a jelzálogügylet is kedvezőbb volt az előző évinél. Az csak természetes, hogy az értékpapíroknak áresése miatt ez az intézet is szenvedett veszteségeket. Ezeket leírták, anélkül azonban, hogy a latens és rendes tartalékok megrövidülést szenvedtek volna. A Pesti magyar kereskedelmi bank, mely Lánczy Leó vezetése alatt nőtt nagygyá és lett az ország első hitelintézetévé, ma a magyar közgazdasági élet egyik főtényezője és irányítója. Azt a nagy tőkeerőt, mellyel rendelkezik és azt a nagy bizalmat, melyet úgy a bel- mint a külföldön élvez, elsősorban mindig az ország gazdasági érdekeinek a szolgálatába helyezte. * A közzétett mérleg szerint az 1913. évi bruttónyeresége 20,511.780.41 K (tavaly 19.907.863.48 K volt); ebből az üzleti költségekre és terhekre eső 4,rs57.871.74 K (tavaly 3,947.951.25 K) leütése után tiszta nyereség gyanánt a bank 16.143.908.67 koronát mutat ki (tavaly 15.759.912.23 K volt), tehát kerek számmal 384.000 koronával többet, mint 1912-ben. Ha ebből az összegből leszámítjuk a múlt évről áthozott 1.112.695 K 52 fillért, akkor az intézet 1913-ban megkeresett tiszta nyeresége 15,031.213:15 korona, a tavalyi 14.648.842.42 koronával szemben, tehát a növekedés 382,370.73 korona; a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak 62.5 millió koronás alaptőkéje így 25.05 százalékos gyümölcsöztetést mutat, a tavalyi 23.44 százalék helyett. Az igazgatóság a közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy az osztalék-tartalékalap javadalmazására 1.450.000 koronát fordítson (a tavalyi 1 millió 420.000 koronával szemben), az új épület értékcsökkenési tartalékalapja javára pedig a tavalyi 450.000 koronával szemben 650.000 korona írassék; ezek szerint a Bank 2.100.000 koronát tesz nyílt tartalékba és midőn az 1914. év javára 1,202.602.45 koronát visz elő, egyúttal osztalék gyanánt 17 százalék, részvényenkint 170 ■korona kifizetése iránt tesz az igazgatóság a közgyűBiztosítás r ípitészet Xözíekeöés 'Bányászat lésnek indítványt. Az igazgatóság a közgyűlést február 14-ére hívta össze. Megrovási kaland a vármegyeházán. Tegnap tartotta meg e/.évi rendes közgyűlését a Pesti hazai első takarékpénztár a szokott ünnepélyes formák közt, a vármegyeháza dísztermében, a szokott ünnepélyes hangulat nélkül. Ami hetvennégy év óta alig történt meg: a Pesti hazai közgyűlését kritikus hangok zavarták, az egyhangú helyeslés helyett rosszaié és feleletrc- vonó beszédek hangzottak el. Az egyik részvényes kifogásolta azt, hogy a Pesti hazai kulturális célokra mindössze 3000 koron á t szán, amikor közel tizennégymilliós tiszta hasznot hoz ösz- sze és igazgatói jutalékok címén százezreket fizet ki. Az igazgatóság kénytelen-kelletlen elfogadta a felszólaló részvényes abbeli indítványát, hogy a jótékony és kulturális célokra a jövőben nagyobb percent jusson. Sokkal súlyosabb volt a másik ellenzéki részvényes, Enyiczkey Gábor kritikája, aki kifogásolta, hogy a takarék idegen áll a mk ölesön ők ben és vasút r é s z v é n y e k b e n nagy érdekeltségeket vállal, amikor a hazai pénzpiac és hitel ezernyi igénye kielégítetlen marad. A takarékpénztár mérlegét közel 70 millió korona idegen kötvény terheli, amikor a magyar járadékok és záloglevelek garmadával repülnek vissza a piacra és a Pesti hazai közömbösen nézi az árfolyamok állandó esését. Wälder Gyula vezér^ igazgató aligha adhatott megnyugtató feleletet az interpelláló-részvényesnek, aki a Walder-éra egyik legkiáltóbb hanyatlási tünetét pécézte ki. Sajnos .egyelőre nem akadt több fölszólaló, pedig kritizálni való elég lett volna — az összes jelenlevők számára. Bécsi bankok tökeszaporitása. Bécsi levelezőnk értesülése szerint néhány elsörangn bécsi pénzintézet foglalkozik tőkeszaporitási tervekkel s a közeljövőben hatalmas összegekkel szaporodnak a bécsi bank titánok alaptőkéi. A L ä n- d erb a n k harmincmillióval, az Unió n-B a n k húsz millióval szándékozik tőkét emelni. A Wiener Bank Verein igazgatósága pláne érdekes tervvel foglalkozik, harminc milliós tőkeemelési műveletével, kapcsolatba kívánja hozni intézetét a Deutsche Ban k-kal. Popper igazgató most folytatja Berlinben a vonatkozó tárgyalásokat. A cseh nemzetiségi jellegű Ziv- nostenska Banka is most hajtja majd végre húsz milliós tőkeemelési műveletét. A magyar- országi nemzetiségi körökben máris igyekeznek hangulatot kelteni a műveletnek, pedig a magyarországi cseh nemzetiségi köröket már kétszer vette igénybe a bank leányintézete: az Országos Ipáiban k részvényjegyzések kel. A Hitelbank uj erdöüzlete. A boszniai országos kormány nagy kiterjedésű erdőségei kitermelésére konzorcium alakult, amelynek élén D i ó s i Ignác és fia nagyváradi cég áll s amelynek íinancirozási teendőit a Hitelbank végzi. A csoport Banjalukán gőzfürész-telepet létesít s termékeinek főleg a tengeri utón, Gravosan át elérhető nyugoti államokban óhajt piacot szerezni. Előléptetés. A „Közönséges tömör falitéglákat árúsító r.-t.‘‘ igazgatósága Nervetti Viktor 'igazgató- helyettest kinevezte ügyvezető-igazgatónak. A Giró és Pénzváltó uj igazgatói. A Budapesti Giró- és Pénztáregylet legutóbbi ülésén az elhúnyt báró Hatvány Sándor és az igazgatóságból kilépett Do- bokay Kornél miniszteri tanácsosok helyébe az igazgatóságba beválasztotta dr. Horváth Lipótot, a Magyar Általános Takarékpénztár vezérigazgatóhelyettesét és Valkó Lajos pénzügyminiszteri osztálytanácsost. A Budapesti Épitö Bank házál. A Magyar Általános Ingatlanbank elvállalta a Budapesti Epítőbank Akadémia-utca 19., Géza-u. 1. és 3., illetve Zo\tán-u. 6. és 8. a Szalay-u. 2.. a Visegrádiutca 11-a és 15., az Ügynök-u. 8. és 10., a Klauzál-tér 5., a Nyár-u. 36. és Szalag-u. 6. számú házainak kezelését. A házak évi bérjövedelme mintegy három
