Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-09 / 50. szám
2 Budapest, 1914. december 9. A csavargőzös partbére. Egy esztendő, tízezer korona. A pénteki pénzügyi bizottság ülésének napirendién szerepel a közgazdasági ügyosztály előterjesztése a dunai partok 1915. évi béreinek megállapítása tárgyában. Normális időkben ez az ügy úgy a bizottságokban, mint a közgyűlésen lázba szokta hozni a kedélyeket s tavaly is megtörtént, hogy a pénzügyi bizottság alacsonyaknak tartotta a város által kért béreket, idén azonban sima lefolyása lesz a kérdés tárgyalásának, mert az ügyosztály javaslata szerint a berek változatlanul megmaradnak a jövő esztendőben. Egyetlenegy bérlőre vonatkozólag mégis eltért az ügyosztály a főelvtől. A Csavargőzös átkelési és hajózási rt.. amely ellen any- nvi alapos panasz merült fel a közönség és a hatóságok köréből, tudvalévőleg szintén nagyobb terjedelmű partot bérelt eddig a Duna mindkét oldalán. A részvénytársaság mindössze hatezer koronát fizetett a bérletért s azt akarta, hogy a város a régi feltételek mellett újítsa meg vele hosszabb időre a szerződést. Csakhogy a város ezúttal a sarkára állott s hiába 'igyekeztek a Csavargözösék minden befolyásukat latba vetni, nem sikerült az olcsó szerződés megkötése. Az ui előterjesztés szerint a főváros a részvénytársasággal mindössze egv évre köti meg a szerződést, bér fejében pedig az eddigi hatezer korona helyett tízezer koronát tartozik fizetni a városnak. További ponti a a szerződésnek arra kötelezi Viránviékat, hogy a propellereket füstem'észtő-késziilékkel lássák el. Nevezetes előnyöket szerez a város a szerződésben a közönségnek a jegy tarifa és agaratok sűrűsége szempontjából is. Egyszóval, az előterjesztés némiképpen viszonozni igyekszik a részvénytársaságnak azt a rengeteg sok bajt amelyet a városnak s a közönségnek okozott s amely bizonyára nem fog figyelmen kívül maradni akkor sem, amikor a részvénytársaság a kereskedelmi minisztertől fogja igyekezni kicsikarni a kon- cesszió-meghosszabbitást. Sertésekkel kereskedik a közélelmezési ügyosztály. A közélelmezési ügyosztály eddigelé sem volt más, mint egy dúsan felszerelt szatócsüzlet. Boldogan és büszkén veheti tudomásul a főváros közönsége, hogy az ügyosztály a háborús világ közepette is ráért arra, hogy üzletkörét kitágítsa. Az uj üzletág neve: sertés kereskedelem. Folkusházy tanácsnok lázas buzgalommal vásárolja össze az ország sertéseit. Már eddig is több ezer darab hizlalni való süldőt és sertést szerzett s számukat egyre gyarapítja, még pedig a legprímább anyaggal. Egyelőre homály fedi Folkusházy tanácsnok terveit s nem tudni, vájjon a sertéseket tovább- cladás céljából szerzi be a közélelmezési ügyosztály, vagy a hizlalt sertések ipari feldolgozását s kimérését akarja-e a tanácsnok. Némelyek szerint a sertések karácsonyi ajándéknak vannak szánva, mások viszont abban reménykednek, hogy a város a sertéseket a sertéspiacon árszabályozó tényezőnek felhasználva, élve fogja áruba bocsájtani. Minthogy ez az utóbbi ötlet a legtermészetesebb és legegészségesebb, szó sem lehet arról, hogy a sertésvásárlásnak ez volna a célja. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemüek s menyasszonyi kelengyék kezesség mellett rendkivUl jutányosán VAJDA MÓR-nál V., Deák Ferenc-utca 21. Csökken a forgalom — csökken a haszon. Két héttel ezelőtt illetékes helyről szerzett értesülésünk alapján megírtuk, hogy a költség- vetés összeállításának munkájával azért késtek meg a városházán, mert megakarták várni a novemberi hónap üzleti eredményeit, látni akarták, mennyire csökken az üzemek s a közlekedési vállalatok forgalma s mennyivel kevesebb nyereségre, bevételre lehet a városnak a jövő esztendőben számítani. Hogy ez a gondos előrelátás mennyire helyénvaló volt, legjobban bizonyítja a villamosok forgalmáról készült legutolsó kimutatás. E szerint a budapesti villamos városi vasút részvénytársaság vonalain november havában összesen 709.300 korona bevételt értek el. A múlt év ugyanezen hónapjában a bevétel 913.772 koronát tett ki. — A Ferenc József földalatti villamos vasúton november havában összesen 52.365 korona bevételt értek el. A múlt év ugyanezen hónapjában a bevétel 63.350 koronát tett ki. — A budapesti közúti vaspálya-társaságnak f. é. november havában 1,377.713 K bevétele volt; az előző év november havában 1,484.019 K. Ebből a kimutatásból látható, hogy a három villamos vasútnak összesen kib. 320.000 koronával kevesebb bruttobevétele volt novemberben, mint tavaly. A főváros tehát kb. 30.000 koronával kevesebb részesedésre számíthat ebben a hónapban. Vásárcsarnoki csendélet. Konfliktus a fogyasztók bőrére. Amikor vásárcsarnoki ügyekről van szó. kétségtelen, hogy a városházán egyetlen princípiumnak szabad irányadónak lenni és ez a fogyasztó közönség érdeke. A fővárosnak meg kell bocsátani minden szabálytól való eltérést, ha ennek az elvnek a keresztülvitelére törekszik. Az eset, amelyet itt elmondunk, többféleképen megítélhető, de csak a közönség szempontjai szerint szabad róla dönteni. A konfliktus, amely nagyon könnyen a fogyasztók bőrét veszélyezteti, a vásárcsarnokbeli hentesiparosok között tört ki. A központi vásárcsarnokban ugyanis nagyszámú elárusító helyük van kishenteseknek, akik idők hosszú során abban a hitben éltek, hogy a vásárcsarnokbeli üzletek az ö monopóliumuk. Két esztendő előtt azután abban a csalódásban részesültek, hogy megjelent közöttük Schmied! Dániel sertésnagyvágó, hentesárugyáros, aki a központi vásárcsarnok igazgatójával helybérleti-szerző- dést kötött. A kishenteseknek komoly és veszedelmes kon- kurrencia volt a nagyiparos vásárcsarnoki elárusító helye. Heves ostromot indítottak tehát Schmiedl és a vásárcsarnoki direkció ellen. A harcok színhelye áthelyeződött a közgyűlési terembe, ahol Bittner János, hentesipartársu- lati elnök, bizottsági tag interpellációt intézett a polgármesterhez, amelyben azt kérdezte, hogy hajlandó-e a tanács megvédeni a kisembereket, akiknek érdekeit a sertésnagyvágónak a csarnokba való bevonulása életbevágóan veszélyezteti. Az interpellációra adóit válasz akkor arra a tökéletes álláspontra helyezkedett, hogy az egészséges konkurrenciát egyenesen megtűrni kötelesség. A konkurrenciából, amely a hentessoron olyan fölzúdulást keltett, egyedül a fogyasztóiközönségnek lehet haszna, amit a fővárosnak kötelessége minden erővel előmozdítani. A kishentesek ilyenformán nem érhettek célt, más területen kezdték meg a támadást. Minden alkalmat megragadtak, hogy Schmiedlt, a veszedelmes konkufrenst, eltávolítsák. Történt ezenközben, högy a kishentesek nagy örömére két ízben kifogásolt a hatóság Schmiedl féle kolbászt, mint az élelmiszerhamisitási törvénybe ütköző festett árut. A festett áru fölfedezése legjobban Schmiedlt lepte meg. A vásár- csarnok igazgatóságának minden bizonyítékot felajánlott arra nézve, hogy az ö gyárában az áruk festésének még a lehetősége is ki van zárva, amit az is bizonyít, hogy csak egyes, sporadikus esetekről van szó a vádban is. Kifejezte egyben azt a gyanúját is, hogy az ő becsületes munkája ellen gonosz kezek követtek el merényletet és az áru kihordása alkalmával csempészték be a festett virsliket. A vásárcsarnok igazgatósága azonban olyan nemes szivü, hogy az emberi gonoszságot föl sem tudja tételezni és arra az álláspontra helyezkedett, hogy neki a kezében levő festett virslit, nem pedig a gyárban levő testetlent kell tekinteni. Bölcsessége azonban nem terjedt annyira, hogy a befestett virsli más műhelyben is készülhetett, nemcsak a Schmiedlé- ben. Bár Schmiedl hajlandó lett volna a — szerinte — más bűnéért a büntetést kifizetni, a vásárcsarnok igazgatósága imás eszközhöz folyamodott: 1915. évi január elsejére fölbontotta Schmiedl szerződését. Schmiedl megfelebbezte a tanácshoz a vásár- csarnoki igazgató döntését. Most a tanácson áll választás: hajlandó-e komoly bizonyítékok hij- ján is megtenni azt a szívességet, hogy a fogyasztó közönség kimondhatatlan kárára a kishentesek megszabaduljanak az egységes és olcsóságra kényszerítő konkurenciától? A tanácsnak ebben az ügyben nem szabad elhamarkodottan és felületesen döntenie és mindenek fölött nem a kisipar és nagyipar, hanem egyedül a közönség érdekeit szabad csak szer előtt tartania. Különösen ma, a háborús drágaságnak sok esetben való kiuzsorázó, mesterséges emelése idején, amikor minden alkalmat meg kell ragadnia a tanácsnak, ami a közönség súlyos gondjai számára esetleg enyhítést hozhat. 0S€MŐ1W&1C Irodalompártolás. Báró Hatvány Lajos a Központi Segítő Bizottság irói- és hírlapírói alosztályának bejelentette. hogy hatezer koronát áldozott magyar irók könyveinek kiadására. Az irók a következők: Ambrus Zoltán, Ignotus, Szomory Dezső, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes. A hatezer korona a nevezett irók szerény tiszteletdijára fordittatott s a könyvek kiadója, az Athenaeum' irodalmi r.-t. arra kötelezte magát, hogy a könyvek tiszta jövedelmének két Százalékát a Központi Bizottságnak engedi át. Az irói- és hírlapírói albizottság egyébként 2000 koronára rugó segélyeket osztott ki 50 és 100 koronás tételekben s az a terve, hogy legközelebb 300—500 koronás kölcsönöket fog folyósítani. A vonatkozó kérelmeket Csergő Hugó. dr. titkárhoz kell intézni. Késik a lóversenytér építése. Tudvalévő, hogy a Magyar Lovaregylet a Köztemető-ut közelében uj lóversenyteret építtet s a várossal fennálló szerződése érelmében köteles a jelenlegi lóversenytér területét 1916- ban átadni a városnak. A Lovaregylet most beadványt intézett a tanácshoz s azzal az indokolással, hogy a háború miatt az uj pálya építését be kellett szüntetni, engedélyt kért arra, hogy a megnyitást 1917-re halaszthassa. A tanács a kérelmet teljesítette. Felgyógyult tanácsnokok. A 1 m á d y Géza tanácsnok, a közjótékonysági ügyosztály vezetője! ismét átvette hivatala vezetését. — Csupo r József dr. tanácsnok, a katonai ügyosztály vezetője, felépült betegségéből és szerdán újból elfoglalja hivatalát. A MONARCHIA LEGRÉ6IBB COGNAC™ GRÓF KEGLEUICH ISTflflH utóda BUDAFOK. Orvoilag ajánlva, számos bel- és külföldi kiállításon kizárólag díszoklevéllel kitüntetve. Mindenüt kapható.
