Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-02 / 49. szám

Harmadik évfolyam Budapest, 1914. december hó 2-án 49. szám iiiiiaiiinniniiirii!Ta'iTibiiiaiiiaiiiüfflmillüiiiniiiP»mmniiipiiinuiaiiinniomgiiit3iua»ia»iaiiiQi»Biiinint ELŐFIZETÉSI TtTMKt Egósx évre..., ..............1ö K Fé l évre.......................... 8 K Eg yes számok hajt ft a» fóft a kiadóhivatalban, Váróspoíitikai és közgazdasági hetilap Fmlmtöm n«i>*«azi0 Dac SÓ Emil. TAwsax.mwitmaM.t0 tir. Szilágyi Hugó Megjelenik mindert szer­dán. Szerkesztőség és kiadóhivatal t VI. kér.. Szív-utca • • • 18. száma Telefon ••••••• 137-13 Nem tud beleilleszkedni a város a háborús állapotba. A közigazgatás teljesen elaludt, mintha bi­zony a háború az ország fővárosától egye­bet sem követelne, mint tétlen semlegessé­get. Bécsben és Berlinben szintén háborús világ van, de azért a bécsi és berlini polgár­mestereknek a közigazgatás folytonosságá­nak fenntartására is van gondiuk, nemcsak az üdvözlő táviratokra. Bécsben és Berlinben a polgárság számíthat a városra, nálunk a vá­ros a kormánytól vár mindent, nemcsak pénzt, hanem jó tanácsot is. Bécsben és Berlinben együtt tartják, foglalkoztatják a különféle bizottságokat és a törvényhatósági bizottságot. Budapesten heteken keresztül kietlen, élettelen az élet a városháza körül s ha egy-egy üdvözlő távirat szerencsés elhe­lyezéséről nem jönne hír, azt sem tudná a polgárság, van-e még egyáltalában városhá­za, városi tanács, polgármester Budapesten? Pedig hogy a világháborúban óriási szere­pe van a városi tanácsnak, azt ugyancsak a berlini és bécsi példák mutatják. Bécs város tanácsa például megállapította, hogy Cseh­országban és Morvaországban még nagy búza- és rozskészlet van. És minthogy a liszthiányt viszont meg sem kellett már ál­lapítani, annyira tudott dolog: - a bécsi tanács nem sokat ankétezett és beszámolt és jelentett és fontoskodott, hanem az osz­trák kormány közben jöttével haládéktalanul intézkedett, hogy a cseh és morva hatóságok a készleteket állapítsák meg és tegyék meg a további lépéseket arra, hogy a Bécs vá­ros számára szükséges gabonát haladékta­lanul kiszolgáltassák. Berlin megelőzte e tekintetben Bécset. De az osztrák főváros tanácsának sem kell szé­gyenkeznie amiatt, hogy nem tett meg min­dent a polgárság nyomorának enyhítésére, az uzsorások fékentartására. Egyedül Buda­pesten nem történik semmi, egyedül Buda­pesten várják tátott szájjal a sült galambot. Ki hitte volna, hogy Magyarországon va­lamikor liszthiányról, gabonahiányról fog le­hetni beszélni. Magyarország nem produ­kált ebben az esztendőben sem kevesebb ga­bonát, mint Csehország és Morvaország és Németország és ha Boriin, meg Bécs tanácsa idegenből tudott a lakossága számára élel­miszereket rekvirálni, akkor talán mégis csak Budapest tanácsának lett volna a feladata az, hogy Budapest számára — Magyaror­szágon rekviráljanak lisztet és egyebet. Ber- i n és Bécs sokkal kedvezőtlenebb helyzet­ben voltak és vannak e tekintetben, mint Bu­dapest. Azt kell hinnünk, hogy más tekintet­ben viszont nagyobb szerencsével áldotta meg a végzet Berlint és Bécset, mint Bu­dapestet . . . Nyolc millió ára közmunka még a béke legszebb napjai­ban is respektábilis dolog. A háború alatt pedig egyenesen megmentése a vállalkozók­nak, iparosoknak. E tekintetben igazán szép szociális feladatot oldott meg a város, mert bizonyos, hogy a nyolc millió koronának abból a részéből, amit a vállalkozói élelmes­ség és haszonlesés el nem von, tekintélyes rész jut a munkanélkülieknek. Az államnak nem szabad ingyen követelni a fővárostól ezt a nagy áldozatkészséget s méltányolni kell azt az igyekezetei, amellyel a város a lakosságnak legalább egyik rétegén segit. Itt az ideje annak, hogy az állam megmutassa, mennyire értékeli a fővárost s mennyire tartja a város áldozatkészségét. Grémium a neve annak a szövetkezetnek, amelyet a múlt héten volt szerencsénk bemutatni olva­sóinknak. A Grémium latin szó, de a tag­jai magyar szokásnak hódolnak. Összeállt vagy negyven jól táplált gyógyszerész és elhatározta, hogy monopolizálni fogja az üzletet, nem kereshet máski patikaszereken, csak ők. Ez még nem volna olyan nagy baj és bűn és csak azoknak fájhat, akik szintén gyógyszerészek, de a Grémiumon kívül rekedtek. A felháborító a szövetke­zésben az, hogy a város ellen irányul. A várossal szemben áll a tisztelt Grémium, a város az egyetlen fejős tehene s hogy men­nél biztosabb és mennél zsírosabb legyen az üzlet, arról gondoskodnak a Grémium tagjai, akik nemcsak szövetkezeti tagok, ha­nem egyúttal tagjai a törvényhatósági bi­zottságnak is. A Grémium ezek számára nem más, mint bő köpenyeg, amely alatt könnyebben és észrevétlenebből cipelhetik haza a nyereségüket. Az összeférhetetlenségnek vannak látható és vannak rejtett példái. íme, látható és megfogható összeférhetetleneket produkál­tunk. A Magyar Villamossági pénzt kér a várostól és jogosan, mert a vá­rost az a szerencse érte, hogy megválthatta a Villamosságit. A város él a moratórium jogával és csak annyit fizet, amennyire a moratórium kötelezi. Ez az összeg azonban szintén milliókra rug s a város ugyancsak megérzi ezeknek a milliós részleteknek a hiányát. Igaz, hogy a háborúra senkisem számított, de az is igaz, hogy a Villamos- ságiból félannyi haszna sem lesz a város­nak, mint amennyi késedelmi kamatot kell fizetnie a részvénytársaságnak. Teleszky ígérete. A főváros és a hadi adó. Párhuzamosan a főváros akciójával, a kor­mány is megpróbálkozik valami hadi adó-fé­lével. Egyik sem komolyabb a másiknál. A városé azért nem komoly, mert a városi ha­diadóhoz, amely voltaképpen adóemelés vol­na. nem járulnak hozzá a döntő tényezők, vi­szont jótékonysági utón semmit sem lehet re­mélni. A kormány jövedelmi adója pedig anv- nvira szegényes, hogv — fölösleges. Nagyon helyesen mutat erre a körülményre az a fel- terjesztés. amelyet a tanács utján a közgaz­dasági alosztály intézett a pénzügyminisz­terhez. A felterjesztés bebizonyítja, hogy a jövedelmi adó. a 20.000 koronán felüli jöve­delmek megadóztatása, tulajdonképpen csak a főváros lakosságát fogja sújtani. A nagy­bankok. közhivatalnokok kivételt képeznek, — a földbirtokosok nem tudták előre, hog' háború lesz. ennélfogva egyik sem mutat ki 20.000 koronás jövedelmet. A vidéken kevés lesz ily módon a 20.000 koronás adóalany s igv a legrigorózusabb számítás szerint is a preliminált tizenöt millióból legalább öt mil­lió a főváros polgárságát fogja terhelni. \ vi­lágért sem bánjuk ezt, nem sajnáljuk Buda­pest derék milliomosait, de az igazság meg­kívánja. hogy ha igv áll a dolog, akkor a fő­várost megfelelő arányban részesítsék a 15 millióból. Tudni kell ugyanis, hogy a iövedelmi adó jövedelmét a kormány részben a városok­nak, részben pedig a Wekerle Sándor el­nöklete alatt működő, de nagy pénzhiányban szenvedő országos munkanélküliség elleni bi­zottságnak szánta. Teleszky pénzügyminiszter megígérte a polgármesternek, hogy a tizenöt millió­ból nagyobb összeget juttat a fővárosnak. Csakhogy a polgármester, aki különben sem áll a pénzügyminiszter kegyében, s aki­nek a terveit már ismételten kontrakarriki- rozta Sándor Jánosnál Teleszky, joggal tart tőle, hogy az Ígéret a valóságban ma- laszt lesz s a milliókból mindössze egy-két- százezer koronát kap a város. Éppen ezért nagyarányú akció fog megindulni legköze­lebb, amelynek az lesz a célja, hogy a fővá­ros illő részt kapjon a jövedelmi adóból s ez­által fölöslegessé váljék a város külön hadi­adója, amelyről ma már nem is beszélnek a városházán. A központi bizottság közgazdasági alosz­tálya tudvalevőleg az egyetlen dolgozó szer­ve ma a városházának. Az alosztály legutóbb ülésén Vázsonyi Vilmos mutatott rá a kormány iövedelmi adójának céltalanságára. Ugyancsak ezen az ülésen számolt be az el­nök arról, hogy a kisiparosok hitelszükség­letének kielégítéséről a hadi hitelbank igaz­gatóságával egyetértőleg gondoskodás tör­tént. Azok között az eszmék között, ame­lyekkel az alosztály a háború anyagi bajain segíteni iparkodik, szerepel a III. osztályú kereseti adónak részletekben való fizetése. Az alosztály pénteken Vázsonyi Vilmos lelnökfésével ülést fog tartani s ekkor fognak határozatot hozni ebben az ügyben. Vázsonvi terve az. hogy a. 200 koronánál kevesebb III. osztályú kereseti adót fizetők adójukat a bé­kekötés napjától számított egv esztendő alatt. 12 havi részletben fizethessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom