Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-25 / 48. szám

Budapest, 1914 november 25. 3 Jpar Pénzügy Váílaíkozás Xe/eskeöefem Az ellenséges tőke. A nemzeti hadiköíesön sikerének busás tanul­ságaiból a legelső helyek egyikét illeti meg az, bogy meg kellett ismernünk a magunk, a ma­gyarság önálló gazdasági erejét, amelyet eddig csak sejtettünk, de amelyet igaz valójában nem ismerhettünk. Mert ha ismertük volna, talán nem lett volna türelmünk és elnézésünk a külföldi töke abnormális inváziójával szemben. Az ide­gen tőke azonban szinte félelmetes mohósággal szabadult ránk és itt szívta tele magát a ma­gyar őserő kifogyhatatlan gazdagságából. Azt kellett hinnünk, hogy idők folyamán az idegen töke nem csak táplálkozik, de egyben lassan meg is honosodik. Ebben a hitünkben is csalód­nunk kellett, mert alig tört ki a világháború, be­bizonyosodott, hogy az idegen tőkének igen je­lentékeny része velünk szemben nemcsak ide­gén maradt, de egyben az első ágyudörgés el­hangzása után ellenséges tőkévé változott. , Varinak természetesen magyar földön olyan idegen vállalkozók is, amelyek a legteljesebb korrektséggel emlékeznek a békés idők magyar- országi Eldorádójába. Nem is ezek között kell keresni azokat az ellenséges tőkéket, amelyek ellen mind hangosabban zúdul föl a magyar köz­vélemény és amelyekhez mérten túlságosan enyhének tűnik föl a magyar retorziós kormány- rendelet. i Nem nehéz azonban világosan látni az itt ope­ráló külföldi tőkék korrektsége, vagy ellenséges magatartása körül. Egy-egy pillantás a szamari­tánus adakozók listáira, egy-egy körültekintés a nemzeti hadiköíesön jegyzőinek óriási íömegé- 'ben és föl kell tűnnie egy-egy külföldi tőkén épült vállalatnak a szükkeblüségének, vagy az adakozástól való teljes tartózkodásának. A Fő­vár o s i H i r 1 a p-nak nem célja ezeknek a vál­lalatoknak rendszeres figyelemmel kisérése. Né­hány szembetűnő tartózkodás és annak okai azonban meg kell, hogy ragadják figyelmünket. A Singer Co. varrógép r t-nak a ma­gyar Vöröskereszttel szemben tanúsított sziik- keblüségéről és az orosz Vöröskereszt iránt ér­zett és negyedmillió rubelben kifejtett rokon- szenvéről már megemlékeztünk. A Singer var­rógép-gyár a napilapokban soronkint megfizetett cáfolatban igyekszik mosakodni nem a mi, ha­nem főleg a magyar közvélemny vád- diaival szemben. A mosakodás azonban csak; olyan, mint a macskáé. Felületes és megtévesz­tő: Mindenekelőtt egészen átlátszó az a védeke­zés. hogy az „amerikai" cég gyártmányait min­den országban más „önálló" cég terjeszti. Ez égé" szén természetes is, miután Max Douglas és ■Church S. W. urak nem árulhatnak egy és ugyanazon időben Newyorkban, Hamburgban, Pétervárott és Budapesten varrógépet. Minden­hol1 más és más alkalmazó 11 ak szállítják a cégnek a milliókat, amelyekből az orosz Vörös- Keresztnek aztán negyedmillió rubel jutott, amig ■ „Németországban és a monarkiában eddig több, mint 2000 varrógépet bocsátott rendelkezésre hadicélokra“. Szóról-szóra igy szól az erélyes cáfolat, amiből megint csak kiviláglik, hogy a 2000 gépet használatra, tehát kölcsön a monarkia és Németország együttvéve kapták. Hát bizony ez szép kis áldozatkészség, ezt a szegénységi bizonyítványt, a magyar és német millióknak ezt az ellenértékét kár volt nyilvánosságra hozni, mert ebből csak az világ- lik ki, hogy azoknak van igazuk, akik a cég el­lenséges indulatait vélték fölfödözni, Mit jelent a ' negyedmillió rubellel szemben a k é t ál­lamnak kölcsön adott kétezer varrógép? Jelent vagy 2000 korona elengedett bért. Semmi egyebet. Ismételjük, hogy ezt a horribilis össze­get nem a mayar, hanem a magyar, osztrák és német hadicélokra adta a cég hálául a fölszámit- hatatlan összegekért, amelyeket tőlünk és né­met szövetségesünktől eddig bezsebelt és bezse­belni remélne, ha az ilyen brutálitás alatt ki nem józanodnánk. Pardon: van még egy másik ön­maga által nagy fityekkcl kiemelt érdeme is a cégnek. Hadbavonult alkalmazottainak családját állandóan „s e g é ly e z i“. Mintha ez érdem len­ne, nem pedig becsületbeli, sőt emberi köteles­ség. Kétségtelen azonban az is, hogy a 2000 da­rab három államnak kölcsönadott varrógéppel be is telt a mérték. A napokban ugyanis egy hír­lapi nyilatkozat jelent meg Kiss Mór (IV., Sem- melweis-utca 14.) aláírással, amelyben a nyilat­kozat írója elmondja, hogy több úri hölgy megbí­zásából egy foglalkoztató műhely számára 15— 20 használt varrógépet akart kölcsön kérni a Singer cégtől, de „udvariatlan és tap int atilla n fo­gadtatásban“ és a legridegebb elutasításban ré­szesült. A mérték betelt, 2000 gépkölcsönzésnél több nem dukál. Annak is meg kell hozni a cég által várt reklámot. Nagyon szembetűnő látványban részesit ben­nünket'azonban a Gresham angol életbizto­sító társaság is, amely egyetlen fillért sem jegyzett a nemzeti hadikölcsönre: A Greshamnak 27 millió korona magyar értéke van 'díjtartalékul, a papírok azonban Londonban vannak elhelyezve, ami annak a legtermészete­sebb bizonyítéka, hogy a magyar biztosított fe­leknek ma nincsen semmi biztosítéka. Van el­lenben a Greshamnak magyar előkelőségekből álló igazgatósági tanácsa. Erre a magyar igaz­gatósági tanácsra hivatkozik a társaság akkor, amikor a retorziós rendelet értelmében kikül­dendő felügyelő ellen kapálózik. Pedig tulajdon­képen nem ez lenne a helyes megoldás, hanem az, hogy a Gresham-nak a nemzeti kölcsönnel szemben tanúsított eljárása alkalmából le kellene vonniok a tanulságot a magyar igazgatósági ta­nácsnak csak úgy, amint a magyar közvélemény egészen biztosan le is fogja vonni. Egészen hasonló természetű módon bújik ki a jegyzés hazafias kötelessége alól a Központi gáz és villamossági r.-t. is. Ennek a tár­saságnak eddig tíz angol igazgatósági tagja volt. A háború kitörése alkalmából, ama bizo­nyos kanapé mintájára megvált a tiz angoltól és két magyart ültetett be helyettük az igazga­tóságba: ellenben a hadikölcsönre semmit sem jegyzett. Pedig az anyagi viszonyai megenged­nék, száraz bizonyítékul szolgáljon az, hogy a társaságnak 7 és fél milliós alaptőkéje van és fiókjai Kassán, Nyítrán, Érsekújváron, Eszéken, Miskolcon, Szegeden és Aradon pompásan jöve­delmeznek. Csak úgy egészen röviden följegyez­zük még ebben a szomorú sorban a B u d a p es t- vdéki kőszénbányát is, amely a főváros­nak szintén szerződött szállítója. A tőkéje azonban belga, amelyből a hadikölcsönre semmi sem jutott. íme, ez az ut, amelyen haladva némely külföl­di tőkéből ellenséges tőke válik. És ez az az ut, amelyen illik megállani, mert a magyar köz­vélemény egyszer mégis csak fölismeri a maga erejét és akkor nem ismer pardont. A magvar milliárd. _ A nemzeti kölcsön jegyzésének terminusa lejárt és bár milliárdos erediményről tehe­tünk majd jelentést, mégis a hadikölcsörhiel kapcsolatosan országszerte megnyilvánult érdeklődés követelni fogja a határidő meg­hosszabbítását. Nevezetesen a tőkés közön­ségnek nagyon számottevő rétege a rendel­kezésre álló rövid idő alatt nem vehetett részt a jegyzésben. A kölcsön ugyanis első­sorban a betéti és a folyószámlán elhelye­zett tőkéket abszorbeálta, tehát éppen azo­kat az összegeket, amelyeknek felhasználá­sa bizonyos kautélákhoz vani kötve. Jelesül a betéti könyvre elhelyezett tőkéknek leg­nagyobb része fentartásos. ami any­'Biztosítás r Építészet líözíekebés Bányászat nyit jelent, hogy ezeket az Összegeket csak­is a betéti könyv birtokosának aláírása elle­nében szolgáltathatják ki. illetve használhat­ják fel. Már most sokan vannak, akiket n háború hazulról elszólitott és igv ezeket — nyilván a rövid aláírási terminus következ­tében — kizártuk a jegyzésből és mert az iÍv természetű tőkéket mobilizálni nem lehe­tett. a közönségnek tekintélyes része kény­telen volt magát a jegyzéstől távoltartani A hadiköíesön aláírása egyébként rendben befejeződött és az eredmény fénvesen doku­mentálja majd Magyarország hatalmas anyagi erőkifejtését. Ebben a 'kétségtelenül döntő jelentőségű gazdasági akcióban óriási sze­repet játszottak a főváros vézérintézetei. a melyek a hadiköíesön sikere érdekében min­den lehetőt elkövettek. Nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy a legnagyobb jegyzés a nagvintéz,etekben történt. Az eddigi és na­gyon közeliáró megállapítás szerint hétfőig a Hitelbankban közel 80 miliőt, a K e- res k é de lm i b a n k b a n szintén 80 milliót, a Leszámítoló b a n k n á 1 több mint 50 milliót, inig a Magyar Bank­nál 25 milliót jegyeztek. És ha most már figyelembe vesszük a pesti banknegyed töb­bi nagyintézeteit, úgy megállapíthatjuk, hogy egyedül a főváros bankjaiban négy­száz—négyszázötven millió értékű címletet jegyeztek. A kávéházi katonai szállítók. A kávéházi katonai szállítókat, akiket csak egyik legutóbbi számában leplezett le a „Fővá­rosi Hírlap“, végre felismerte a hadügyminiszter is. Legújabban rendelet jelent meg, amely nem­csak azt mondja ki, hogy a katonai szállítók köz­vetlenül nyújtsák be ajánlataikat, de egyben azt is, hogy szállításokat csak azok kapnak, akik azt, amit ajánlanak, tényleg m aguk szállítani is tud­ják. Ez a kávéházi katonai szállítóknak, a leve­gő-milliomosoknak a megsemmisítését jelenti. Bölcs és becsületes intézkedés ez, amely a hábo­rú hiénáinak egy igen veszedelmes fajtáját vé­geste -ki. Azóta csendesebbek is a kávéházak, mert a levegő-milliomosok többé nem száz vag- gon burgonyán, hanem a vagyoni viszonyaiknak megfelelő mennyiséget keresnek. Példának oká­ért annyit, amennyi egy ebédre elegendő. A Magyar Élet és Járadékbiztosító Intézet m. sz. igazgatósága elhatározta, hogy a vele összekötte­tésben álló pénzintézeteknél összesen 500,000 ko­ronát jegyez a hadikölcsönből. Kiadja; a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner. Német-utca 27. Rótt Sándor a Folies Caprice kiváló művésze minden eddigi alakítását felülmúlja első filmszerepében A suszterherceg cimü 4 felvonásos tragikomédiában, mely elő­ször kerül bemutatásra az niUlNIß“ mozgókép JJ U Swl I« I H palotában, József-körut 31. Telefon József 12-5. Tekintettel az első Rott-film iránt a közönség min­den rétegében megnyilvánuló óriási érdeklődésre, mindenki saját érdekében cselekszik, ha belépőjegyét előre megváltja a Hirsch- féle nagytőzsdében, VI., Andrássy-ut 19., vagy az „OMNI A“ pénztá ánál délelőtt 10-től fél 1-ig, délután 3 órától kezdve. Az elődósok kezdete: Hétköznap délután pont 4, 6, 8 és 10 órakor, vasárnap délután pont fél 4, fél 6, 7, fél 9 és 10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom