Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-21 / 4. szám

2 Jovdßoälil^MP Budapest, 1914. január 21. cég négyzetméteren knit 60 fillért kért ezért a munkáért, a Neuman-cég ajánlata viszont nem egv évre, hanem kilenc esztendőre szólt. Kilenc esztendőre négy koronát számítottak Neumann-ék, egy esztendőre tehát nem jut több 14 fillérnél. Neumann-ék ajánlata tehát lő fillérrel olcsóbb. Fociz tanácsnok ur azon­ban nem vette tudomásul, hogy a négy koro­na kilenc esztendőre vonatkozik, nem pedig egy évre, azt mondotta Neumann-éknak, hogy ne merjenek beszélni erről s azután úgy referált, hogy az I- Mael-cég ajánlata a leg­jobb. Mindenki láthatja' mennyire erőszakos, rosszhiszemű ez az eljárás. Hiszen az sem biztos, vájjon az i- Mael-cég hat esztendő múlva fennáll-e, semmiféle jelentősége nem lehet tehát annak, mennyiért vállalja a hat esztendő utáni javítási munkát. Annál ke- vésbbé szabad ezen az alapon Ítélni, mint­hogy teljesen kiszámíthatatlan, szükség lesz-e hat év múlva egyáltalában ilyen javítási munkákra. De mindezeken felülemelkedik az a döntő szempont- hogy Neumann-ék még ezen a ponton is előnyösebb ajánlatot tettek a fővárosnak 4. Kétszázezer koronát tesz ki a puhafa­munka, amellyel Gregersenéket tisztelték meg. Gregersenék sokkal drágábbak voltak, mint Neumannék- A munka odaítéléséi azzal indokolták meg, hogy a Qregersenék puha­fája jobb minőségű, mint a Neumannéké. Amit Fociz tanácsnok ennél a pontnál produkált, az már egyenesen szédítő dolog. Háromféle puhafára kellett a pályázóknak ajánlatot ten­ni: veres- boszniai és erdei fára- Az indoko­lás szerint Neumannék erdei fólia rosszabb minőségű volt, mint Gregersenéké, holott Qregersenék erdei fára nem is tettek ajánla­tot. Qregersenék boszniai puhafát ajánlottak, azt pedig bevallották a városházán, hogy Neumannék boszniai fája jobb minőségű, mint Gregersenéké. Tisztára kétségbeejtő, hogy az ország fővárosában milyen eszkö­zökkel szorítják háttérbe a tisztességes vál­lalkozást és minő cselekményeket követnek el, ha arról van szó, hogy a favorizált cégek mindenáron győzzenek 5. Az előre megfontolt szándék, a nyilvános árlejtés meghamisításának tudatos munkája, könnyen igazolható. Qregersenék annyira biztosak voltak a maguk dolgában, olyan jól ismerték már előre az eredményt- hogy miként azt annakidején megírtuk — már a nyáron nagymennyiségű fát hozattak Ausz­tráliából Budapestre• Mintha bizony Magyar- országon nem volna elegendő mennyiségű és eléggé jó minőségű fa! 6. Megírtuk, hogy ennél az árlejtésnél az összeférhetetlenségnek tipikus esetével ál­lunk szemben. Gregersen Endre dr- a Greger- sen-cég egyik tagu; és ügyvédje, tagja a fő­város törvényhatósági bizottságának. Ezt az összeférhetetlenséget Benedek Dezső biz- tag nyomatékosan hangsúlyozta a kisebbségnek jegyzőkönyvbe foglalt óvásában, amelyet Benedeken kívül újlaki Müller József. K o- vács Károly és Schön Ignác biz. tagok ír­tak alá. Ezt az üzletet meg kell semmisíteni, a kö­telességmulasztásban vétkeseknek talált tiszt­viselőket pedig méltó büntetéssel kell sújta­ni. Ezt kívánja a város jól felfogott anyagi és erkölcsi érdeke­’ Viktoria du torgyár részvénytársaság (etkderznözzési mintatermei Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. Szaőaö Öemenet. (Kossuth Oajos-utca Sarolt) Lapunk telefonszáma s 137-15 Mágnás Elzán 400 koronát keresett a város Legendás hírek keltek szárnyra arról, milyen óriási pénzébe került S m i t h Miksának, a mil­liomos butorgyárosnak az a kedvezmény, hogy meggyilkolt barátnőjét az óbudai temetőben he­lyezhették el örök nyugalomra. A fantasztikus hírek szerint Smith Miksának a kisczelli-uton klastromszerii palotája van. amelynek ablakaiból puszta szemmel is elláthat Mágnás Elza sirhalmáig. Az óbudai temetőt régen bezárták már és Smith Miksa csakis rendkívüli áldozatok­kal tudta elérni, hogy kegyeletes vágya telje­süljön. Ezeket a meséket kellő értékükre kell leszál­lítanunk. Annyi tény, hogy a németvölgyi, az óbudai és a katonai temetőbe nem temetnek már halot­takat. Az óbudai temetőben azonban időnként megüresedik egy-egy hely, olyankor, amikor exhumálnak egy halottat. Smith Miksa ügy­védje, Glee hm arm Lajos dr. egy ilyen sze­rencsés pillanatban jött: az óbudai temetőben éppen üi es volt egy hely, semmi, akadálya sem volt tehát annak és nem is kellett hozzá sem­miféle protekció, hogy Mágnás Elzát oda- temessék. Még csak nagy anyagi áldozat sem kellett hozzá. A temetői szabályzat pontosan meg­állapítja a sírhelyek tarifáját. Egyetlenegy fil­lérrel sem fizetett többet Smith Miksa a tarifa- szerű dijnál. Ez pedig mindössze 400 koro- n á t tett ki, mert az óbudai temető a város leg­olcsóbb temetkezési helye. Smith Miksa tehát „jól jött ki“, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy azért temettette el Mágnás Elzát az ó- budai temetőbe. BÁRCZY és a FŐVÁROSI HIRL9P“ 0 polgármester fel a nyilvánosságtól Budapest székesfővárosnak ez idő szerinti polgármesteréről. Bárczy István dr.-ról, jót és rosszat vegyesen beszélnek az emberek, abban azonban megegyeznek a vélemények, hogy a polgármester kulturember és ravasz ember. Ez a megállapítás súlyos bizonyítékot kap most. A Fővárosi H i r 1 a pn a k belső, házi ügyéről van szó. amelyet azonban a nyilvánosság elé vi­szünk mégis, mert ha foglalkozunk vele, nem szerénytelenségből tesszük, hanem az eset köz­érdekű volta miatt. Két héttel ezelőtt szabályszerű, kifogástalanul kiállított és felszerelt kérvényt adtunk be a fő­város tanácsához. Azt kértük, hogy a tanács en­gedélyezze lapunk számára az utcai árusí­tásnak a jogát. Ilyen irányú kérelem igen gyakran érkezik a városhoz s az elintézésnek az a módja, hogy S e 11 n y e y István dr. fogalmazó, aki a sajtóügyeket kezeli, kitölti a sablonos blan­kettát, megmutatja a jogi ügyosztály vezetőjé­nek, Pipe rkov its Bátor tanácsnoknak, aki­től Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elé kerti! a blanketta aláírás végett. A csoportvezető alpolgármester csak a leg­ritkább esetben tagadja meg az aláírást. A Fő­vár o s i Hírlap kérvénye azonban még addig sem jutott: amikoi1 érdeklődtünk az elintézés iránt, azt a meglepő választ kaptuk, hogy R ó- zsavölgyi alpolgármester nem vállalta ma­gára az elintézésnek az ódiumát, hanem • az iratokat Bárczy István dr. polgármester kapta kézhez. A Fővárosi Hírlap kérvénye köze! két hét óta fekszik már a polgármester asztalán, holott sajtóügyekben rendszerint 24 órán belül intézkednek a városházán. A polgármester ur tehát sem jobbra, sem balra nem akar dönteni a mi ügyünkben. Ami­ből viszont az következik, hogy a Fővárosi H i r I a p kolportázsjogától fázik Bárczy István dr. Az elintézés körüli huza-vona ékes bizony­sága annak, hogy a polgármester nem igen óhajt­ja a F ő városi Hír! a p nyilvánosságának ki- terjesztését. A kolportázsjog megadása voltaképpen nem joga, hanem kötelessége a polgármesternek. A megtagadás jogával visszaél a polgármester, ha elutasítja egy olyan lapnak a kérelmét, amely az újságírás tiszta fegyvereivel, szilárd meggyő­ződéssel, minden irányban független vélemény­nyilvánítással, bátor szókimondással hirdeti a maga elveit s amelynek másfélesztendős fennál­lása óta egyetlenegy sajtópöre sem volt még, amire a zsurnalisztikában aligha akad példa. Az már azután más lapra tartozik és a polgármester Ízlésére vall, hogy ily módon akarja megszorítani annak a lapnak a nyilvá­nosságát, amely a népszerűségét éppen annak köszönheti, hogy még Bárczy Istvánról is min­dig őszintén megírta a véleményét. Mi sohasem kértünk a polgármester urtó! semmit sem. Most is csak az a szerény kéré­sünk, hogy ne hevertesse tovább a kérvényün­ket, hanem intézze azt el. Intézze el legjobb meg­győződése, lelkiismerete és Ízlése szerint. Ha nem kapjuk meg a kolpcrtázsjogot, a felsőbb fó­rumhoz visszük ügyünket. Egyről azonban biz­tosítjuk a polgármester urat: a Fővárosi Hírlap kolportázs nélkül is megtalálta a múlt­ban és meg fogja találni a jövőben is az olva­sóközönség legszélesebb rétegeihez vezető utat. A Magyar Villamossági megváltási komédiája Több mint félesztendövel ezelőtt úgy hatá­rozott a közgyűlés, hogy a Magyar Villamos- sági rt. áramfejlesztő-telepét és hálózatát bí­rói utón megbecsülted és 1914 junius elsején az üzem birtokába lép. A bírói eljárás megindult, a lapok részlete­sen foglalkoztak a szakértők muiikájának ké­sedelmével' a főváros és a vállalat szakértői közötti nézeteltérésekkel- Hosszas huzavona után végre legalább részben elkészült a szak­értői becslés s a legmeglepőbb eredménye.az. hogy a fővárosnak jóval többet kell majd fi­zetnie a vállalat megváltásáért, mint ameny- nyit erre a célra prelimináltak. A szakértők becslése ugyan mintegy hatmillió korona el­térést mutat, de az igazság valószínűleg középütt fog maradni. El lehetünk tehát ké­szülve arra, hogy a bíróság a telep és hálózat értékét kb- 11 és fél millióban, a telek és ép" let értékét két és fél millió koronában- a mű- helybérháznak az értékét pedig másfél millió koronában fogja megállapítani. Összesen tehát 15 és fél millió korona lesz minden valószínűség szerint a várható becs­eredmény. Ehhez az összeghez hozzá kel! adni még az érték hatvankét százalékát, mint amely superkvótának a fizetésére a főváros szerződésileg kötelezve van- Végső ered­ményben tehát a megváltás ára kerek ősz- szegben huszonöt millió korona lesz, sokkal p'agvcbb összeg, mint amennyire a megvál­tás elhatározásánál az illetékes tényezők gondoltak. Tessék csak visszaemlékezni arra a beszédre, amelyet a kérdés tárgyalásánál Vázsonyi Vilmos tartott. A demokraták ve­zére nyíltan kijelentette, hogy a megváltást csakis abban az esetben helyesli- ha a város előnyös áron jut Fischerék üzletéhez. Akkor kb- tizenöt millió koronáról volt szó, ennyit szántak a megváltásra, a város tehát megint optimista módon csinálta a maga számításait, mert tízmilliós többlet állott elő. Ha a közgyűlés következetes akarna ön­magához maradni, akkor nem szabadna be­lemenni az üzletbe, vissza kellene lépni a megváltástól- amihez most még kétségtelenül joga van a fővárosa a K­A hiba azonban ott rejlik, hogy a vétel indokolása ismét hamis volt, nem fedte a té­nyeket. A Magyar Villamosságinak a meg­váltása nem azért fog bekövetkezni, mintha a megváltás jó üzletet, anyagi előnyt jelen­tene a városnak- A megváltás szomorú kény­szerűség s a háttere az, hogy a város húsz­milliós költséggel villamos-centrálét építtetett s miközben egyre-másra ölte bele a milliókat az építkezésbe- a Magyar Villamossági a fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom