Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-10 / 24. szám

4 Budapest, 1914. junius 10. ELŐFIZETŐINKHEZ! Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a cím­változásokat mindenkor a kiadóhivatallal közölni szíveskedjenek. (Telefon 137 15.) Külföldre uta­zó előfizetőinknél csak a portókülönbözetet szá­mítjuk fel. Közgyűlés. Választással kezdődik a szerdai köz­gyűlés. A tiszti főügyészhelyettesi állást töltik be a városatyák s az eredmény az lesz, hogy K ö n c s Boldizsár leteszi a hivatalos esküt. — A Szent Benedek-rend templomának, parkiának és gymnasiumának építésére két, összesen 6170 négyszögölnyi területet akar átengedni a város ingyen. A kiszemelt telkek „a volt Andrássy- féle telekpolitikái c é 1 o k ra megszerzett telektömbnek egy részét képezik, amelyeknek leltári értéke 12 korona 50 fillér, forgalmi értéke pedig mai rendezetlen állapotban 40 koronára tehető. E szerint az átengedett terület tehát 75 ezer koronájába kér ifit a városnak, ma pedig megér egy negyed milliót. Ilyen ajándékokat osztogat a váios az amúgy is gazdag egyház­nak. — Nagy vita várható a Magyar Villa­mosságival kötött egyezség ügyében, nem annyira a megváltás miatt, mint inkább a jövő­beni vezetés kérdésében. A költségfedezetre vo­natkozó előterjesztés még csak ezután jön. — A gázművek igazgatásáról szóló sza­bályrendelet 14 pontját simán fogják letárgyalni. Vita csak annál a pontnál lesz, amely az ellen­őrző bizottságra vonatkozik. — Nyolcszázezer koronás telekvásár is szerepel a napirenden. — Folkusházy tanácsnoknak van szüksége a drága telekre, a központi vásárcsarnok kibőví­tésére. — A Schiesinge r-fél'e telekügyet remélhetőleg leveszik a napirendről. Ha nem, — úgy az előterjesztést visszautasítja a közgyűlés. Tizenegy patikussegéd (köztük 3 nő) gyógy­szertári engedélyt kért a fővárostól. A tanács elutasító végzése ellen beadott felebbezé- sekke'l a közgyűlés foglalkozik. — Folkusházy Lajosnak még egy előterjesztése kerül napi­rendre. A h ii t ö h á z kibővítésével kapcsolatos beruházások címén 300.000 korona megszavazá­sát kéri. Kitűnő alkalom arra, hogy a városatyák a tanácsnok ur közélelmezési politikájáról őszin­te véleményt mondjanak. — A többi tárgy ki­sebb fontosságú. Klubavatás. A VII. kerületi demokrata-kör szerdán este avatja fel körhelyiségét a Király-utca 65. szá­mú házban. Az avató beszédet Székely Ala­dár dr. országgyűlési képviselő tartja. Utána a párttagok társasvacsorára gyűlnek össze a Gambrinus-vendéglőben,. A kisipari üzemek érdekében, Az Orsz. Ipartestület kisipari szakosztályának legutóbbi ülésén G e 11 é r i Mór, iparegyesületi igazgató tájékoztatta az ülés résztvevőit a fő­város által felkarolt kisipari üzemek felöl, ille­tőleg ezek versenyének káros hatásáról. A nagy üzemeket, minők a vízvezeték, légszeszmiivek, villamosáram, városi vasutak, továbbá hirdetés­ügy, árucsarnokok ügye, utcatisztitás, községr fürdők, stb. nem kifogásolta, de a közélelmezési üzemeknek a legszükségesebb keretek közé szo­rítását kívánatosnak mondta, mert pl. a községi é’lelmiszerárusitásban — igy mondotta — a hen­tesáruk, főleg a hurka- és kolbászkészités ver­senye súlyosan nehezedik a kisipari műhelyekre. Gelléri Mór szükségesnek tartja, hogy a főváros a községesitési politikában ne okozzon konkur­enciát a kézművesiparnak és hogy fontosabb szükségleteit rendszerint lehetőleg a kisipar ut­ján fedezze. Mert ha az úgynevezett házi szük­ségletek beszerzése tekintetében a várost a többi hatóságok és a fővárosban levő számtalan nagy intézetek, bankok, iskolák, közérdekű in­tézmények is utánozni fogják, akkor a kisipar elesik a legjobb megrendelőktől, a kézművesek­nek tehát idestova felkopik az álla és a fogyasz­tóknak a köre a kisiparral együtt napról-napra szükefcbre fog szorulni. Mindezek után kivána­Jomizo^JíIíZMP tosnak tartja, hogy -keressék meg a fővárost, hogy szükségleti cikkeinek nagy részét ne sze­rezze be házilag, hanem a kész vagy elintézen­dő cikkeket nyilvános pályázat utján vagy ki­sebb cégeknél, váltakozó megbízás utján, a fő­város szakmabeli kéztnűiparosainál szerezze be. Folkusházy ék szociálpolitikája. A főváros községi üzemeinek húsipari mun­kásai még a múlt ősszel kérték, az ügyosztály vezetőjének nagy „szociálpolitikai érzékét di­csőítő“, alázatos instanciában béremelést és egy­némely munkarendi sérelem kiküszöbölését. Sok sürgetés és több mint félévi huzavona után, miután időközben a feldolgozásra kerülő nyers­anyag ára is leesett, ellenben a főváros kolbász- és hentesáruinak magassága változatlan maradt, a munkások megkapták a fotográfiáját annak: milyen és mekkora a főváros szociálpolitikája. Néhány előmunkás fizetését javítják heti 5—6 K-val, tehát mintegy 10 százalékkal, a többsé­gét, a zömét, az amúgy is kisfizetésüekét csak heti 1 K 50 fillérrel hajlandó a főváros húsüzeme javítani. Ezek után persze a húsipari munkások már nincsenek annyira elragadtatva a főváros szociálpolitikájától, mint ennek előtte. Emelkedik a téglaíogyasztás. Az építéssel összefüggő, anyagtermelés leg­újabb statisztikája, amelyet most tesznek köz­zé, arról tanúskodik, hogy a téglafogyasztás nö­vekedőben van a fővárosban. A kimutatás sze­rint 1911-ben januártól júniusig 91.4 millió tég­lát használtak föl építkezésekhez. 1912-ben már jelentkezik a hanyatlás, mint a gazdasági baj figyelmeztető jele. Ebben az évben ugyanis 7b millióra csökkent a téglafogyasztás a január— júniusi időközben. 1913-ban az építkezés hanyat­lása már ijesztő arányban jut kifejezésre abban, hogy mindössze 25.36 millió darab volt a január —júniusi téglaszükséglet. Az évi termelés adatai szerint 1911-ben összesen 299 millió darab tégla, a budapesti gyárak termelőképességének 66.15 százaléka, 1912-ben 161 millió darab (32.9 száza­lék), 1913-ban pedig mindössze 100 millió (22 százalék). A konjunktúra azonban megjavult. En­nek biztos je e most mutatkozik, amennyiben az idén januártól júniusig 44.86 millió tégla fogyott el. Ez az eredmény azt a reményt kelti, hogy a növekedő szükséglet az idén eléri, sőt megha­ladja az 1912. év eredményét. Vidéki hírek. A kultuszminiszter méltányolta Kaposvár áldozatkészségét, mellyel az ország legszebb vi­déki színházát fölépítette és az államsegélyt 100 ezer koronáról 200 ezer koronára emelte fel. így Kaposvár ezután évi nyolcezer koronát fog kapm szinházépitési államsegély címén. Kaposvár téli színi állomás lesz, Szabó Ferenc a nyitra—sop­roni színigazgató társulata közreműködésével. — A veszprémi villamostelep üzembérlőjének, a Magyar Siemen s-S chuckert Müvek­nek a telep bővítése, illetve jövedelmezőségé­nek fokozása érdekében benyújtott memorandu­mát a napokban tárgyalta a város villamos el­lenőrző bizottsága. A bizottság nem tartja meg­engedhetőnek a telepnek s az üzembérleti szer­ződésnek a P h ő b u s-v á 11 a 1 a t r a kért átru­házását, mert a város és a telep között még elin­tézetlen kérdések vannak, s nem javasolja a kért bővítéseknek az építési tőke terhére elrendeléséi sem. A bizottság felhívta az íizenibérlö céget, hogy a telepnek a város által leendő megváltá­sára nézve újabb ajánlatot adjon be. — Kapos- v á r városa kölcsönajánlatot kért a kaposvári bankoktól és a fővárosi pénzintézetektől. A négy kaposvári pénzintézet két százalékkal a minden­kori Osztrák-Magyar Bank kamatláb fölött, fél- százalékos visszafizetési jutalék mellett hajlan­dók kölcsönt adni. A fővárosi pénzintézetek ed­dig még nem adták be kölcsönajánlatukat. — A csatornázási Programm második részének meg­valósítását már régóta sürgeti Nagyvárad város közönsége. Kőszeghy József főmérnök a napokban beterjesztette a második csatornázá­si programmot, amely szerint a csatornázási munkák hat csoportra volnának osztandók az ut­cák területi elhelyezkedése szerint. E munkák összesen 448,514 koronát igényelnek. A munkák kiírását sürgősnek tartják, hogy az építéshez le­hetőleg még a nyárón hozzáfogjanak. Házilag készített női-, férfi- és gyermek-fehérnemüek, kezesség mellett, rendkívül jutányosán: Vajda Mórnál, IV., Deák Ferenc-utca 21. UVEGBBTON 4 magyar zabadal m. Törv. védve. T)ofzer cs. és kir. udvari és kamarai szédítő divatháza 'Budapest, IV., Tossutfj Fajos-utca g.

Next

/
Oldalképek
Tartalom