Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-20 / 21. szám
Budapest, 1914. május 20. 5 Jpar Pénzügy Váüafkozás Téeteskebetem Agrárius vámpolitika Az agrárius vámpolitika és a nagymalmok üzlemei megteremték a gyümölcsüket. Bekövetkezett azi a lehetetlen állapot, hogy Magyar- országon egy jó közepes termés után buzainség van olyan lisztárak kíséretében, amelyekhez foghatót az utolsó harminc évben alig láttunk. A kenyérdrágaságot természetesen leginkább Budapesten, a fogyasztás legnagyobb központ' jában érzik. A közélelmezési ügyosztály tehát a főváros lakosságának igazi hangulatát fejezte ki akkor, amidőn azzal az indítvánnyal állott elő, hogy a közgyűlés a kormánynál a gabonavámok időszakos megszüntetését, illetve leszállítását kérelmezze. Csakhogy ez a falábakon járó ügyosztály, mint mindig, most is elkésve érkezett akciójával. Most, amidőn már a malmok a rendes vám mellett körülbelül másfél millió métermázsa drága búzát hoztak be külföldről, amidőn a jelen kampány szükséglete úgyszólván fedezve van és amidőn a jobb aratási kilátások mellett a búzaárak további emelkedésétől alig kell tartani: igazán nem volna a vámok leszállításának érezhető hatása és pedig annál kevésb- bé, minthogy a búzakészletek már a külföldön is kifogytak. A főváros kérelmét — mint félhivatalosan jelentik — a kormány a íentemlitett okokból nem fogja teljesíteni. Ez azonban most alárendelt kérdés. Sokkal fontosabb az, hogy a főváros és vele együtt a többi magyar városok ezt a kérdést napirenden tartsák. A városok nagy fogyasztó tömegei nem tűrhetik, hogy a mostani agrárprotekciós vámpolitika az ő rovásukra és kárukra továbbra is fentartassék. Közeledik az 1917. év, a kereskedelmi szerződések megújításának az ideje. Az előkészületeket már most kell megtenni, tehát már most kell megindulnia annak az országos akciónak, mely a jelenlegi kiéhez- tetési vámpolitikának a letörését kell, hogy tűzze ki feladatául. Ebben az országban nemcsak a bőrkabátosok élnek, akiknek az az érdeke, hogy a gabonának és húsnak minél magasabb ára legyen. Itt élnek a kereskedők, iparosok, munkások és tisztviselők nagy tömegei is, amelyeket ez az agrárius politika ekzisztenciájuk- ban veszélyeztet. A Balkán államokról való állat- és gabonabe- hoziatalt nemcsak az ország fogyasztóinak, de iparunk kivitele emelésének érdekében is kon- cedálnunk kell. Mert az bizonyos, hogy iparcikkeink részére csak úgy teremthetünk piacot a Balkánon, ha mi viszont Szerbiának, Romániának és Bulgáriának nyersterményeire vámmérsékléseket engedélyezünk. Iparunk és kereskedelmünkre nézve előnyös szerződéseket a Balkán államokkal csak a do u t des elve alapján köthetünk. Már pedig akkor szakitanunk keli a mostani agrárprotekciós vámrendszerrel, mely a Balkánnal nemcsak gazdasági, de politikai relációinkat is lerontotta. De ez egyedül nem elég. Van itt még egy másik baj, és ez a budapesti nagymalmok féktelen buzaspekulációja. Ahelyett, hogy eleget őrölnének, ráfeküdtek a tőzsdére, amelyet most egyedül ők irányítanak. Külföldön nem is tudják megérteni azokat a bűnös visszaéléseket, amelyeket a malmok a gabonahatáridőüzletben minduntalan elkövetnek. Fokozza a bajokat még az a körülmény is, hogy hetenkint csak négy napot őrölnek és igy a kampány derekán a búzaexportot úgyszólván forszírozzák. Ennek azután az a következménye, hogy a kampány végén — mint most — valóságos buzahiány áll elő. Jogos tehát az a vád, hogy a malmok a folytonos üzemkorlátozással is hozzájárulnak a liszt drágulásához. Mindenesetre sokkal jobb volna, ha többet őrölnének és kevesebbet spekulálnának. A fővárosnak — bár elkésett — kérelme alkalmas arra, hogy az ország közvéleményének a figyelmét az agrárius vámpolitika veszélyeire ráterelje. A fővárosi és vidéki polgárság már szervezkedik az általános választásokra. Kívánatos volna, ha a fogyasztók nagy tömegei, az olcsó kenyér és hús jelszava alatt, zárt sorokban vonulnának fel a mostani agrárprotekciós vámpolitika leörésére. A vasutasok pénze. A felszámoló Vasutas takarékpénztár egyik előkelő áldozata a Magyar szent korona országainak Vasutas Szövetsége, mely annakidején 52,000 koronát jegyzett a megbukott pénzintézet részvényeiből. Természetesen ez a pénz most mind odaveszett. A szövetségnek a május 24-én tartandó közgyűlése alkalmából közzétett mérlege 57,000 korona hiánynyal zárul, dacára annak, hogy a Vasutas takarék részvényei a vagyonoldalon 50 százalékos értékeléssel, vagyis 26,000 koronával vannak felvéve. Ez azt bizonyitaná, hogy a vasutas szövetség emberei bíznak abban, hogy a felszámoló intézet a részvények után 50 százalékos kvótái fog fizetni. Nagyon csalódnak. Azok a részvények egy fabatkát se érnek. Megjegyzendő, hogy a részvényekbe fektetett összeg a szövetség megtakarított vagyonának a nagyobbik részét képezi. Ezek után csodáljuk, hogy Lengyel Zoltán, a szövetség ügyésze, még mindig amellett kardoskodik, hogy a vasutasok pénzintézetet alapítsanak. Ugyanis a szövetség legutóbbi választmányi ülésén a Vasutas takarék bukásáról szólva azt mondotta, hogy a „vasutasoknak egy vasutas pénzintézet eszméjét elejteni nem szabad“. Egy oly intézet kellene — tette méghozzá —' melynek alaptőkéje legalább öt millió. Csak arra vagyunk kiváncsiak — bizonyára Lengyel Zoltán is — hogy ki jegyez majd megint vasutas részvényeket? A Magyar Bank uj igazgatója. A Magyar bank és kereskedelmi rt. ügyvivő igazgatójának szerződtette Donner Gyulát, a Ban- que Balcanique volt vezérigazgatóját, aki már legközelebb el is foglalja uj hivatalát. Donner a balkán üzletek egyik legkitűnőbb ismerője s miután a Magyar Banknak nagy érdekeltségei vannak a Keleten, az uj igazgató igen jelentékeny és hasznos tevékenységet fog nálunk kifejthetni. Kinevezés. Stux Gyula és Hugó cég Vágó Béla régi munkatársának és ifjabb Fleischl Sándornak, a Földhitelbank volt titkárának cégjegyzői jogosultságot adott. A borászati kiállítás. A borászati és pincegazdasági gépek és eszközök kiállítását József főherceg őfensége folyó hó 23-án, szombat délelőtt pontban 10 órakor személyesen fogja megnyitni. A kiállítás megnyitásán jelen lesznek báró Harkányi János kereskedelemügyi, báró G h i 11 á n y Imre földmi- velésügyi, dr. J a n k o v i c h Béla közoktatásügyi miniszterek és államtitkárok is. Dunagözhajózási társaság. Az Első Cs. és Kir. Szab. Dunagözhajózási Társaság a napokban tartotta rendes közgyűlését, amely elhatározta, hogy a részvénytőkét 12.000 darab uj, névre szóló, teljes összegben és készpénzben befizetett, egyenként 1050 koronás részvény kibocsátásával 12,600.0000 koronával 63 millió koronára emeli föl. Ebből a 12.000 darab részvényből 1914. január elsejétől kezdődő osztalékjogosultsággal egyelőre 9600 darab áll rendelkezésre. Ennek a cs. és kir. kormány által is jóváhagyott határozatnak az alapján az átvételi jog a részvényeseknek, az egyelőre kiadandó 9600 ui részvényre oly módon ajánltatik fel, hogy minden öt régi, egynként 500 pengőforintról, vagyis 1050 koronáról szóló részvény után egy uj részvényt igényelhetnek. Részvényeket nem adnak ki. Az uj részvény átvételi árfolyama 1100 korona. Ezenfelül darabonként 1914. január elsejétől kezdve a befizetés napjáig 5 százalékos kamat térítendő •meg. Az átvételi jog érvényesitésére a régi részvéBiztosítás r Építészet JCözfekebés Bányászat nyék (szelvényiv nlkül) május 18-tól 28-ig a társaság pénztáránál Bécsben, vagy a Bodenkreditan- staltnál bemutatandók és egyidejűleg minden igényelt uj részvény után készpénzben 50 korona fizetendő be. Az uj részvény után esedékes további 1050 korona, valamint az 1914. január elsejétől számítandó 5 százalékos kamat legkésőbb folyó évi julius 15-ig egyszerre fizetendő be. Ennek megtörténte után pedig az uj részvények 1914. junius 6-tól kiadatnak. Levante. A Magyar keleti tengerhajózási rt. május 15-én tartotta XVI. évi rendes közgyűlését. Ullmann Adolf elnök napirend előtt kegyeletes szavakban emlékezett meg Hoffmann Sámuel udv. tanácsosnak, a társaság egyik alapítójának, elhuny tárói. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett jelentése beszámol arról, hogy az annak idején létrejött ideiglenes egyezmény alapján a kereskedelmi miniszterrel megkötötte a társaság úgy a galac—konstantinápolyi, mint a fiúmé—ausztráliai viszonylatban fentartandó rendszeres hajójáratok iránti állami szerződéseket, amelyek a törvényhozás által elfogadtatván, az 1904, évi XXIII. és XIV. t.-cikkekkel lettek becikkelyezve. E szerződések alapján vállalt teljesítmények nagyarányú kiterjesztését jelentik a társaság forgalmi hálózatának, amenyiben egyrészt Galac és Konstantinápoly között a közbeeső Sulina, Constanza, Várna és Burgas kikötők érintésével heti járatokat rendszeresítettek, másrészt pedig a fiúmé— ausztráliai vonalon évi nyolc kivitel és nyolc behozatali járat fentartása iránt történt gondoskodás. Ez utóbbi szolgáltatványok — amelyek keretében a ekletindíai forgalomban is részt vesz a társaság, Fiume kikötőjének a hazai forgalom és közgazdaság érdekében a világforgalomban újabb közvetlen összeköttetéseket biztosítanak. A közgyűlés elfogadván az igazgatóságnak az 1913. évi 835.540 K tisztt nyereség hováforditására irányuló javaslatát, részvényenkínt 18 K — 9% osztalék fizetését határozza el. Az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés elhatározta, hogy a társaságnak 6 millió korona alaptőkéje az igazgatóság által választandó időpontban és módozatok mellett 10 millió K-ra elemtessék fi. A közgyűlés az igazgatóságba vágujhelyi Hoffmann Vilmost választotta be. A pénzügyminiszter dr. Ernyei Pál min. osztálytanácsost nevezte ki az igazgatóság tagjává. Élet- és járadékbiztosító. A Magyar élet- és járadékbiztosító intézet mint szövetkezet, Budapesten 1914. évi május hó 30-ik napján déli 12 órakor a zintézet helyiségében (VI., Andrássy-uí 8. sz.) tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő lesz: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése. 2. Határozat a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása tárgyában. 3. Nyolc választmányi tagnak megválasztása. 4. Három igazgatós, tagnak megválasztása. 5. Eéy felügyelőbizottsági tagnak megválasztása. 6. Esetleges indítványok. Útépítés- és csatornázás. A székesfőváros tanácsa május 11-én árlejtést tartott az alábbi munkálatokra. Ajánlatot tettek: a Kölcsey-utca egy részének rendezési munkáira és pedig: a) a gyalogutak aszfaltozására: Magyar aszfalt rt. 2289 K, The Neuchatel Asphalte Comp. Ltd. 2321 K, b) a kocsiút aszfaltozására: Magyar aszfalt rt. 7896 K, The Neuchatel Asphalte Comp. Ltd, 8073K; a Lujza-utca egy részének rendezési munkáira és pedig: a) kövezőmunkákra és kövező élőmunkákra: Ámon Antal és fiai 10.784 K, Pesel Lajos 8260 K, Hirsch Mihály rt. 7806 K, Halmos István 7668 K, Benz Ferenc és ifj. Helfenstein 8689 K, Zech Károly 9342 K, Strasser Vilmos 8282 K, Krausz és Gribitzer 10.017 K, Obendorf er József 7507 K, Magyar betonépitési rt. 8029 K, b] a gyalogutak aszfalttal való burkoló munkáira: Magyar aszfalt rt. 19.656 K, Hirsch Mihály rt. 19.433 K; a Kerepesi-ut egy részének csatornázására:
