Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-13 / 20. szám
Budapest, 1914. május 13. 3 Negyedmilliós üzlet Megint tabáni telekvásár Nemcsak a könyveknek, hanem a Tabáni telekvásároknak is fátumuk, zord végzetük van. Esztendőkkel ezelőtt a közgyűlés úgy határozott, hogy a Tabánt szabályozza s a szabályozás abból fog állni, hogy a város kisajátítás utján megszerzi az egész városrészt és uj elemekkel népesíti be az építendő bérpalotákat. A Tabáni szabályozásnak eddi- gelé csak az volt az eredménye, hogy a város nyakába sóztak méregdrága áron egy csomó telket s a város rengeteg interkaláris kamatveszteséget szenved, mert a telkek megvannak, a szabályozásnak ellenben nyoma sincsen még' és nem is lesz, arnig erre a célra pénze nem lesz a városnak. A Tabáni teleküzletek körül állandó bajok voltak. Gyanúsításokkal, való és valótlan híresztelésekkel találkozott a közönség, valahányszor egy ilyen Tabáni telekvásárnak a dolga a nyilvánosság elé került. A legnagyobb port annakidején a Mártonhegyi-uton történt Tabáni telekvétel verte fel, mert az akkori krónika szerint a vételt illetéktelen kijárások, illegitim províziók előzték meg és követték. A szerdai közgyűlés ismét egv ilyen Már- tonhegvi teleküzlettel lesz kénytelen foglalkozni. Ezúttal nem a Tabáni szabályozással indokolják az üzletet, hanem a Farkasréti köztemető kibővítésének szükségességével. Szárazon és röviden az a tényállás, hogy a város a temető tőszomszédságában 20.327 négyszögölnyi területet akar venni 259.433 koronáért az eddigi tulajdonostól, Müller Páltól. Az uj sajtótörvényre való tekintettel elfordítjuk tekintetünket az ügyben szereplő kijár óktól s csak a következő megjegyzésekre hívjuk fel a városatyák figyelmét. 1. Az előterjesztés indokolása szerint a Farkasréti temetőben ez idő szerint még 22.558 négyszögölnyi szabad terület van. Ez pedig megfelel kb. negyvenezer uj sirhely- nek, amiből világosan következik, hogy a temető kibővítésére még sokáig nem lesz szükség, nem igaz, hogy kilenc év múlva nem jut hely a holtaknak. 2. Szakértők megállapítása szerint a telek forgalmi értéke négyszög- ölenkint maximálisan 8 korona ötven fillér, vagyis az egész telek nem ér többet 170.000 koronánál. Az előterjesztés szerint a telken 46.000 koronát érő felépítmény van. Ezt azonban a város nem kalkulálhatja a vételárba, a városnak ez csak kárára van. mert ha temetőt akar csinálni a telekből, akkor a felépítményt nem használhatja, le kell bontania s a bontás költséggel jár. Végeredményben tehát a telket kilencvenezer koronával tulfizetné a város. 3. A környék lakossága évek óta küzd a temető kibővítése ellen. Nem kell hosszasabban magyarázni, milyen kárt jelent a Farkasréti temető közelsége a szomszédban lakóknak. A temetőt nem szabad kibővíteni, mert arra semmi 'szükség sincsen. Ellenkezőleg, a városfejlesztés szempontjából az volna kívánatos, hogy a temetőket a perifériákra helyeznék ki s ne akasz- szák meg vele egy egész városrész egészséges fejlődését. Nem szaba'd az egész városból temetőt csinálni, nem szabad ezekben a szomorú időkben ilyen rossz üzleteket kötni. BUDAPEST KÖRÜL Elektrobusz és autóbusz Szombaton délelőtt uj jármű jelent meg Budapest utcáin. A „Központi menetjegy- i r o d a“ egy imperiálos, 36 személyre szóló elektrobuszt hozott forgalomba, azonkívül egy hasonlóan imperiálos, 34 személyes autóbuszt. Mindkét kocsi az osztrák Daimler- cég gyártmánya. A Központi menetjegyirodának régi terve volt az idegenforgalmi körjáratok létesítése, mindeddig azonban az omnibusztársaság monopóliumszerű szerződése miatt nem tudta a tervét megvalósítani. Az elektrobusz sikjáratokat végez a város belterületén, az autóbusz viszont felmegy a Várba és a budai hegyekbe is. Egy körforduló két óráig tart és személyenkint három koronába kerül. Minden kocsin több nyelven beszélő idegenvezető lesz. Az olcsó tarifa folytán az érdekeltek remélik, hogy a budapesti, vidéki és a külföldi közönség megkedveli a körjáratokat. Az elektrobusz naponkint délelőtt, az autóbusz pedig ugyancsak naponkint délután indul a Vigadó-térről. Egyelőre két havi próbaidőre rendezik be a körjáratokat. Az O s z t rákit a í m I e r társaság a kocsik forgalomba hozatalával azt a célt kívánja elérni, hogy a város i'letékes tényezői s a város közönsége megismerjék az osztrák Daimler-kocsik előnyeit s a cég gyártmányát az autóbusz-pályázatnál —• amelyben a cég résztvesz — figyelembe vegyék. Értesülésünk szerint a társaság érdekközösségbe lépett a Magyar Általános Gépgyárral és ha a főváros szerződéses viszonyba lép velük, akkor az autóbuszokat Budapesten, a Mág. autóbusz-gyárában fogják készíteni. A szombati autóbusz-bemutatónál jelen voltak : B á r c z y István dr. polgármester, R é n y i Dezső tanácsnok, Till Antal tanácsjegyző, G á- 1 o s Kálmán, a Központi menetjegyiroda igazgatója stb. A társaság az elektrobuszon foglalt helyet, amely végigjárta a várost s felment a Várba is. Nyomában volt mindenütt az autóbusz. A társaságnak magyarázatokkal S z a 1 ay Mihály dr. biz. tag szolgált. * Itt említjük meg, hogy az A n g o 1-D a i m 1 e r a Martával, a Néme t-D a i m 1 e r pedig a Bárdi r t.-gal közösen pályáznak az autobusz- szállitásra. Ez a három márka jöhet leginkább komoly számításba. NINCS ÁRVAKÖLCSÖN Melly Béla dp. nyilatkozata Tudvalévő, hogy a főváros árvaszéke rengeteg vagyont kezel s a bőséges időkben, amikor a vagyon jórésze készpénzből áll, u. n. pupilláris biztosíték mellett jelzálogkölcsönöket folyósít s így igyekszik az árvák pénzét mennél gyümölcsözőbben elhelyezni. A pupilláris biztosíték abból áll, hogy a jelzálogkölcsönök nem tehetnek ki nagyobb összeget, mint a jelzáloggal megterhelendő ingatlan becsértékének egyharmad részét. Az árvaszéki kölcsönöket nagy előszeretettel vették igénybe a hitelt keresők s annál szomorúbb, hogy ezek a kölcsönök a nyomasztó gazdasági viszonyok folytán megszűntek. Budapest székesfőváros árvaszéke is beszüntette a k ölcsönnyujtást. Erről a tényről Mely Béla dr. árvaszéki elnök következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: A főváros árvaszéke több mint tizenkét millió korona jelzálogkölcsönt folyósított az árvák vagyonából, a tizenkét millió amortizációs jelzálogkölcsön azonban korábbi időből származik. Mintegy másfél esztendő óta egyetlen kölcsönt sem adtunk és pedig azért nem, mert az árvaszék nem rendelkezik elegendő készpénzvagyon fölött. Amig a pénzviszonyok normálisak voltak, a hagyatéki és egyéb, árvaszéki kezelés alá bocsájtott vagyon jórészét készpénzben szolgáltatták be az árvaszék pénztárába az arra kötelezettek. Igen sokszor három millió korona készpénz volt az árvapénztárban, ezt a pénzt jelzálogkölcsönök folyósítására fordítottuk. Az utolsó két esztendőben azonban az árvaszéknél többnyire nem készpénzben helyezik el a pénzt, hanem értékpapírokban, mert a tőzsdén uralkodó depresszió folytán az értékpapírok árfolyama annyira csökkent, hogy az árvaszéknek beszolgáltatandó készpénzt értékpapírok vásárlására fordítják s az árvaszék készpénz helyett értékpapírokat kap letétbe. így történt, hogy mostanában alig rendelkezünk 5—600.000 korona készpénz fölött. Ebből az összegből pedig nem adhatunk kölcsönöket, mert hiszen vigyázni kell arra, hogy az árvaszék bármely pillanatban fizetőképes legyen, nem szabad abba a helyzetbe kerülni, hogyha valamelyik árva nagykorú lesz, vagy ha egy elmebeteg kigyógyul és visszanyeri önrendelkezési jogát, akkor az árvaszék ne tudja az illetőnek a pénzét haladéktalanul kiadni. Melly Béla dr. nagyértékü nyilatkozata megnyugtató abból a szempontból, hogy a árvaszék előrelátó gondossága ellen senkinek sem lehet kifogása. Bizonyos, hogy mihelyt a pénz- viszonyok megváltoznak s az árvaszék ismét tetemes készpénztőkék fölött fog rendelkezni, a jelzálogkölcsönök folyósítása újból megindul. A város vállalkozói Kartellek a város ellen. — Mikor a város átveszi a munkát. i. Tegyük fel, hogy a főváros nyilvános árlejtést hirdet valamelyes városi munkára. Mi történik ilyen esetekben? Az történik, hogy a derék vállalkozók szépen összeülnek, aztán szépen felosztják a szerepeiket. Azt határozzák pl., hogy X kollégának kell megnyerni a versenyt, X kollégának kell a legolcsóbbnak lenni. Ezt pedig úgy érik el, hogy előre megállapítják, milyen ajánlatot tegyen az egyik, meg a másik, meg a harmadik. Elhatározzák pl., hogy X. ur 41,000 koronás árajánlattal győzzön. Ezt pedig úgy érik el, hogy A. ur 43,000 koronás ajánlatot nyújt be, B. ur 45,000 koronát kér, C. ur ugyanezt a munkát csak 47,000 koronáért hajlandó vállalni, D. ur 49,000 koronát számit, E. ur kétezer koronával ráteszi a koronát erre az összmunkára és 51,000 koronás ajánlattal dokumentálja, milyen olcsó X. ur. Ilyenformán aztán — ha semmi sem jön közbe — győz a szent koalíció, mert a munkát „mint legolcsóbb ajánlattevő“, X. ur kapja. X. űré a munka; de „A—E.‘‘ urak nem irigylik X. urat. Nincs is okuk rá: a nyereségen előre megállapított kulcs szerint osztozkodnak a város derék, hü vállalkozói. * Néha póruljár a szent szövetség. Outsiderek is résztvesznek a pályázatban. Olyanok, akik nincsenek beavatva a munkába, akik kívül állanak a kartellen. Múltkoriban pl. jelentkezett egy ilyen outsider és szerényen 27,000 koronát kért azért a munkáért, amelyet X. urnák szánt a kartell — 41,000 koronáért. Természetes, hogy nagy megrökönyödés támadt az ajánlatoknak ilyen horribilis eltérése miatt s természetes, hogy a koalíció elesett a munkától, a város a 27,000 koronás ajánlatot fogadta el. A szent szövetség ilyenkor felfedezi, hogy a győztes — külföldi. És telesirja a világot a panaszával: ime, a külföldi ipart támogatja a város, olyan céget, amelyik — nem tartozik mi- hozzánk! . . . Alig van olyan vámosi szállítás, amelynél szervezetlenül vonulnak fel a pályázók. II. Ötezer méter hosszúságú falkötővasat rendelt a város egy budapesti cégnél. A falkötö- vas 6, 7, 8, 9, 10 méteres darabokban készül, az átvétel kötegenkint felmérve, súly szerint történik. Az egyes kötegekben, amelyek abroncsvassal' vannak átkötve, különböző hosszúságú vasdarabok vannak. Az ár métermázsánkint 21 —25 korona között váltakozik A gyár jelenti, hogy elkészült a munkával. A város kiküldi szakértő mérnökét, hogy vegye át a szállítmányt. A mérnök elmegy a gyártelepre, ahol az egyes kötegeket előtte, mint tanú előtt, lemérik. A kötegsulyt a mérnök feljegyzi s az átvett kötegeket krétával megjelöli. Ily módon megtörténvén az átvétel, a városi mérnök ajánlja magát és távozik. A gyárnak most már az a kötelessége, hogy a hatóságilag átvett és megjelölt kötegeket az építkezés színhelyére szállítsa.
