Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-06 / 19. szám
Budapest, 1914. május 6. 5 űpar 'Bénzügy Váüaíkozás Xei esfieöefem A kereskedő hitele A városházán bizonyos idő óta erős kifakadá- sok hallatszanak a budapesti nagybankok hitelpolitikája ellen. Olyan kaliberű ember, mint Vá- z s o n y i Vilmos, aki nemcsak a politikai és jogi, de a gazdasági kérdéseket is a nála megszokott alapossággal és józan felfogással Ítéli meg, a pénzügyi bizottság egyik ülésében a nagybankokat hazafiatlanoknak és kíméletleneknek mondotta, amelyek a válság alatt éppen nem állottak feladatuk magaslatán. Tény az, hogy a főváros kereskedői és iparosai körében nagy elégedetlenség nyilvánul meg a nagybankok szűkkeblű hitelpolitikája miatt. Ennek az az érzésnek adott kifejezést az az interpelláció is, mely a főváros legutóbbi közgyűlésén ebben a tárgyban elhangzott. Budapest lakosságának jó része kereskedőkből és iparosokból áll, akiknek jogos hiteligényei most nem találnak kielégítést. A kis- és középbankokat a válság úgyszólván elsöpörte, a nagybankok körében pedig olyan erős koncentrációs folyamat indult meg, mely a közel jövőre nézve minden közép- vagy kísbankalapitást egyenesen kizár. Ezek a nagybankok ma a pénzbőség dacára is csak állami emissziókkal, kötvénykibocsátásokkal, vasutépitkezések finanszírozásával stb., szóval nagyobbszabásu üzletekkel foglalkoznak, mig a középosztály hitelszükségleteivel egyáltalában nem törődnek. Ma úgy áll a dolog, hogy a közép- és kiskereskedő vagy iparos a fővárosban egyáltalában nem tud hitelforrásra szert tenni. Nem csoda, ha ilyen körülmények között, a főváros kereskedelme és ipara olyan stagnációban van, mely már a krízissel határos. Á baj annál inkább érezhető, minthogy az általános gazdasági depresszió még az enyhülés jeleit se mutatja. Hangsúlyozni akarjuk, hogy mi a szó szoros értelmében vett kereskedelmi hitelről beszélünk, melynek ápolása a nagybankok első feladata kellene, hogy legyen. Mi elismerjük, hogy a válság tanulságai következtében a nagybankok tartózkodásának van némi alapja, de azt a valóságos boykottot. melyet most a kereskedelem és ipar legitim hiteligényeivel szemben megindítottak, károsnak tartjuk egész közgazdaságunkra nézve, melyet a krízis, amúgy is megviselt. A hitel a gazdasági életnek mozgató elemiét, vérkeringését képezi. Legnagyobb mértékben van szüksége hitelre a kereskedőnek. Úgy az államnak, mint a fővárosnak érdekében áll, hogy a kereskedő osztály megerősödjék, ami pedig csakis úgy érhető el, ha annak a hitelforrásai mindenkor dúsan fakadnak. Sajnos, azt látjuk, hogy am állam ebben az irányban nem teszi meg a kötelességét, sőt egyenesen útját álltja annak, hogy a helyzet megjavuljon. Teszi ezt akkor is, amidőn mindenféle ürügyek alatt nem engedélyezi, hogy a főváros által tervezett községi takarékpénztár felállittassék. Pedig egy ilyen intézet, mely a. hozzá fűződő bizalomnál fogva jelentékeny tőkéket vonzana magához, nagyon alkalmas volna a kereskedelmi hitel kultiválására. A fővárosnak végre is erélyesen sarkára kellene állania és megfelelő nyomatékkai követelnie kellene a kormánytól, hogy a községi takarékpénztár felállítását haladéktalanul engedélyezze. De .szükségesnek tartjuk, hogy a főváros addig is találjon módot arra, hogy hozzájáruljon a kereskedelmi hitel előmozdításához. Erre nézve helyesnek tartjuk Gál Károly bizottsági tagnak annak idején tett indítványát, mely szerint a főváros anyagilag is nyújtson segédkezet egy olyan középbank felállításához, amely elsősorban a kereskedelmi és ipari hitel ápolását vonná üzletkörébe. Franci'aország gazdag, tőkeerős ország és ott az állam mégis éppen most adott 20 millió frankot egy olyan bank alapítására, melynek az ipari hitel kultiválása tétetett feladatává. Mennyivel szükségesebb ez nálunk, ahol tőkeszegénység van és ahol a nagybankok kíméletlen, rideg üzleti politikája a kereskedőt és iparost a hitel nélkülözésére kárhoztatja. Krausz Simon. A Magyar Bank ésKereskedelmiR. T. a napokban hivatalos közleményben adta hírül, hogy Székely Ferend vezérigazgató erről az állásáról lemondván, az E 1 e k Pál halálával megüresedett alelnöki állásra választották meg. a vezérigazgatói állást pedig K r a u s z Simonra ruházták, aki az a d m i n i s t r a t e u r d é 1 é- q u é címet fogja viselni. Krausz Simoni állását már elfoglalta és ez alkalommal meleghangú körlevélben fordult a bank tisztviselőihez: „Mindany- nyiunknak csak az a törekvése lehet, — úgymond — hogy az intézetet, melyet szolgálunk, a virágzás lehető magas fokára emeljük, jövedelmét gyarapitsuk és tekintélyét elismertté tegyük, amit csak vállvetett munkával, odaadással, kölcsönös bizalommal és kollégiális szeretettel érhetünk el.“ Ez a rövid beköszöntő egyúttal Programm is és bepillantást nyújt Krausz szándékába, amellyel a bank régi tekintélyét és előkelő pozícióját akarja visszavarázsolni. Egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy a terv sikerülni fog. Az előfeltételek: a bank anyagi ereje, kitűnő külföldi összeköttetései és jövedelmező vállalkozásai adva vannak, az üzletvitel és annak irányítása pedig most oly kézbe került, amely meg fog birkózni a ráháramló nehéz feladattal. Krausz éleseszü, nagykcncepcióju finánckapacitás, aki uj pozíciójában a működése elé fűzött reményeket mindén tekintetben ki fogja elégíteni. * Vicinális tröszt. A Máv. minden évben arról panaszkodik, hogy a h. é. vasutak üzemére 25 milliót ráfizet. Másrészről a h. é. vasúttársaságok is elégedetlenek a vonalak csekély jövedelmezősége miatt. Az érdekelt szakkörök az utóbbi időben alaposan kezdenek ez,zel a kérdéssel foglalkozni és úgy a mérnökegyletben, valamint a magánmérnökök országos szövetségében vita folyt a vicinális vasutak üzemének gazdaságosabbá tételéről. A vita folyamán a legkiválóbb szakemberek — köztük Sármez ey Endre, E n y e di Béni — azt a véleményüket fejezték ki, hogy a h. é. vasutak deficitjét, vagyis a ráfizetést csak a motor for- galomáltalános behozatalával lehet megszüntetni. A mérnökegylet a kérdésnek szelesebb alapokon való tanulmányozására kilenctagú bizottságot küldött ki, mely később kiegészítette magát a kereskedelmi és pénzügyi minisztériumok, a vasúti és hajózási főfelügyelőség, a Máv. igazgatósága, a h. é. vasutak három nagy csoportja és a magánmérnökök országos szövetségének a delegáltjaival. Ez a bizottság legközelebb megkezdi tanácskozásait. Mint értesülünk, arról van szó, hogy egy vicinális tröszt alakíttassák, mely magára vállalná a h. é. vasutak személyforgalmának motorokkal való lebonyolítását. Ez a motorforgalmi tröszt, illetve részvénytársaság 20 millió korona tökével alakulna meg. Az alapításban elsősorban azok a bankok — élükön a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal — vennének részt, melyek vicinálisok finanszírozásával foglalkoznak. A „Zivnostenska“ Fiúméban, A „Zivnostenska Banka“ prágai pénzintézet susáki leányintézete, a „Litorale Bank a“ 1 millió koronáért megvásárolta a fiumei „Lloyd“- szálloda épületét és székhelyét ide fogja áthelyezni. A bank a kikötővárosban nagyarányú üzleti tevékenységet szándékozik kifejteni és a mái miiködő pénzintézeteknek erős versenyt akar támasztani. A Gresham ui ieazgatója. A Gresham Életbiztositó-T ársaság magyarországi igazgatótanácsa gróf Andrássy Géza elnöklésével ülést tartott, amelyen Igmándi Mihályt, a lBiztosítás r Építészet TCözíekeőés íBányászat Berlini Viktória magyarországi vezérfelügyelöjét, a távozó Schuk József igazgató helyébe a Gresham magyarországi igazgatójává kinevezte. Kereskedő és iparos szövetség. A Kereskedő és Iparos Szövetség Ledermann Mór elnöklésével máj. 3-án tartotta első közgyűlését. Ledermann megnyitó beszédében kifejtette, hogy a körülmények a Szövetség létrehozásának szükségességét igazolták, mert az összetartás érzete mindenütt felébredt a kereskedő és iparos világban. Részletezte a Szövetség jövő programijának pontjait, melyeket a közgyűlés élénk helyesléssel vett tudomásul. A közgyűlés megválasztotta társelnökökké Rausch Aladárt, alelnökök lettek Fischer Ödön, Krausz Adolf, főtitkár Sós Béla dr. Választott még a közgyűlés 16 igazgatósági tagot. Közgyűlések és mérlegek. A Levante osztaléka és tőkeemelése. A Magyar Keleti Tengerhajózási r.-t. a napokban tartotta Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklete alatt mérlegmegállapitó ülését. A társaság zárszámadása 835.540 korona tiszta nyereséggel zárult, miután az értékcsökkenési tartalékalapot 511.020 korona 35 fillérrel, a biztosítási tartalék- alapot 72.816 korona 28 fillérrel dotálták, a hajófölszerelés értékéből való leírásra 13.145 korona 17 fillért fordítottak és miután a társaság elsőbbségi kötvényeinek kibocsátásából eredő 82.512 korona 40 fill.-nyi árfolyamkülönbözet maradványt is teljesen leírták. Az igazgatóság részvényenkint az előző évi 17 koronával szemben, 18 korona (kilenc százalék) osztalék kifizetését fogja javasolni. A társaság közgyűlése május 15-én lesz, amelyen a zalaptőkének hat millióról, tiz millió koronára való fölemelése iránt is határozni fognak. Adria biztositó. A társulat idei közgyűlését rácalmási Frigyes- sy Adolf m, kir. udvari tanácsos, vezérigazgató elnöklete alatt. A részvényesek elé terjesztett zár- számadási jelentésben az igazgatóság mindenekelőtt a társulat fennállásának 75 éves jubileumáról emlékezik meg, visszapillantást vetve az 1838- ík évben történt alapítás óta elért fejlődésre, kidomborítva azt a nagy lendületet, melyet a vállalat üzletmente a folyó évve Ibetöltött 75 esztendő alatt felmutat. A zárószámadás második része az 1913. üzletév eredményeit taglalja. Az értékpapírok árfolyamának tetemes visszaesése folytán a társulat könyvszerü árfolyam-vesztesége 1,766.839 koronát tesz ki, amely összegből a még rendelkezésre álló árfolyam ingadozási-tartalék által 476.684 korona fedeztetett, mig a fennmaradó 1 millió 290.155 korona egészében a folyó év terhére ment s igy annak fedezete a vagyon tartalék igénybevétele nélkül történhetett. Az életbiztosítási (A) osztályban 95,172.478 korona tőkeösszegről szóló ajánlat terjesztetett be, a kíálli!ott kötvények pedig 84,437.685 korona biztosított tőkéről szólnak. Az üzletév végével az életbiztosítási állomány biztosított őkében kerek 560 millió koronát ért el, biztosított járadékokban pedig 1,427.000 koronát. Halál- és elérési esetekért, valamint járadékok fejében a társulat 11,653.489 koronát fizetett ki. Az életbiztosítási osztály dijtartalékai az év végével 158,399.931 koronát, illetve a viszontbiztosított rész levonásával 144,537.736 koronát tettek ki. Az elemi ágazatok (B) osztályában a díjbevétel a következő számokat mutatja; tűzbiztosítás 29,362.209 korona, szállítmány-biztosítás 4 millió 917.563 korona, betörés-biztosítás 812.711 korona. A viszontbiztosítások összesen 16,110.118 koronát igényeltek. Az elemi ágazatokban a társulat károk fejében 26,037.259 koronát, a viszontbiztosított résznek levonásával 12,852.129 koronát fizetett ki. Az elemi ágazatok díjtartalékai 22,282.294 koronát, illetve a viszontbiztosítókra eső rész levonásával: 12,160.441 koronát tesznek ki. A társulat igazgatóságát és a hivatalnokokat alapszabályszerűen megillető nyereségrészesedés levonása után fennmaradó nyereség egyenlegből a múlt évhez hasonlóan 160 korona kerül rész- vényenkint kifizetésre. Az üzletév végével a társulat tőkéi és tartalékai a következőképpen alakulnak; teljesen befizetett részvénytőke 10 millió korona, vagyontartalék 12 millió korona, netto-dij- tartalék 155 millió 698.177 korona, netto-kártarta- lék 4,593.922 korona, összesen 182,292.099 korona.
