Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-07 / 2. szám

Budapest, 1914 január 7. 5 űpar Bénzügy Váílaékozás TCeresíieöefem A MOBILITÁS. A most végére járó súlyos pénzkrizis több olyan problémát vetett felszínre, amelyeknek eddig nem szenteltek kellő figyelmet. Azelőtt 'a közgazdasági világban valamely pénzin­tézetnek mobilitása, vagy immcbilitása nem képezte alaposabb vizsgálat tárgyát- Viszont ■ma — a válság keserű tapasztalatai követ­keztében — talán túl nagy jelentőséget is tu­lajdonítanak eme fogalmaknak, melyek a bankszakmában egészen uj irányzatnak •szabták meg az útját. Az kétségtelen, hogy nálunk a krízis, küü lönösen a kisebb pénzintézetek körében, azért öltött katasztrofális jelleget, mert úgy a saját, mint az általuk kezelt idegen pén­zeket hosszú lejáratú kihelyezésekben im- mobilizálták. Nálunk az utóbbi években a pénzintézetek egyszerre ipari alapításokra adták magukat. Amíg ezt csak a nagybankok tették, addig minden iól ment. Ezeknek sok idegen, főleg osztrák tőke állott rendelkezé­sükre és így a saját pénzeiknek csak egy kisebb részét kellett e célra fcrditaniok- E! is kell ismerni, hogy a nagybankok ezáltal sokat lendítettek a magyar ipar fejlődésén. Később azután a közép- és kisintézetek is az ipari alapításokat kezdték forszírozni ugv a vidéken, mint a fővárosban. Gyakran megtörtént, hogy kisbankok minden szelle­mi és anyagi erő nélkül olyan ipari alapítá­sokra vállalkoztak, melyeknek kiterjedését előre nem látták és melyeknél az invesztí­ciók lényegesen túlhaladták a tervezett mé­reteket. Így azután az illető banknak, nem­csak a saját tőkéit, hanem a nála elhelyezett idegen pénzeket is hosszabb időre kellett le­kötnie. Ezek a könnyelmű és rosszul fundált alapítások gyakran katasztrófákra vezettek. A tőkegvüjtő publikum károsodott és hite­lünk tekintélye a külföldön megingott­Ldnczy Leó. akinek szaktudását és hozzá­értését ebben a kérdésben felesleges különö­sen is kiemelni, legutóbb megjelent nagy- érdekű cikkében erre a fontos tárgyra is ki­tért. Azt mondja, hogv bár barátja a gazda­sági erők szabad fejlődésének és ellensége minden hatósági megrendszabályozási má­niának. mégis arra a meggyőződésre jutott, hogy ezen a téren az államnak kötelessége beavatkozni és rendet teremteni. Azt javasolja, hogy törvényes intézkedé­sekkel tegyék lehetetlenné azt, hogv a pénz­intézetek a reájuk bízott tőkékkel visszaélje­nek és azokat olyan tranzakciókba vigyék bele, amelyek a salát erejükkel arányban nem állanak. A pénzintézetek szolvenciájának biz­tosítására olyan normativumokat kell alkot­ni, amelyek a hitelszervezet eme fontos or­gánumainak zavartalan funkcionálását vál­ságok idején is biztosítják. Gondoskodni kel! arról, hogy a pénzintézetek mobilitása nem csak a forma, hanem a lényeg, szerint is ga­rantáltassák. Lánczy intenciói helyesek és azok meg­valósítása bizonyára nagy hasznára válnának az ország hiteléletének- Csakhogy mi az ál­lam közvetlen beavatkozását nem látnánk szívesen. A gazdasági élet nem bírja el a bürokratizmus bilincseit. A parlament hoz­za meg a törvényt, de annak a végrehajtása ne kormánvközegekre, hanem a pénzintézetek érdekképviseletére bízassák. A társadalmi utón való regenerációt sokkal hatásosabbnak tartjuk, mint azt. mely a törvény és rendele­tek szavaihoz ragaszkodik. Különösen áll ez a pénzre, a tőkére, mely irtózik minden olvan rendszabálytól, amely szabad áramlá­sában gátolja. Lánczv a hitel hyoentironhiájának nevezi azt a betegséget, amelyben a magyar gazda­sági élet szenved és amelyet gyógyítani kell- Ebben teljesen igazat adunk neki. A legutóbbi években sehol a világon nem éltek oly módon vissza a hitel igénybevételével, mint nálunk. Még az állam és a városok is ebbe a hibába estek. Csakhogy ezt a beteg­séget nem állami intervencióval kell orvosol­ni. Itt a társadalmi felfogásoknak kell meg- váltczniok. A gazdasági élet minden ténye­zőjének. az egész lakosságnak arra a tudat­ra kell ébrednie: a pazarlás, az adósságcsi- nálás csak a bukásra vezet, inig a takarékos­kodás olvan erőssé fog tenni bennünket, hogy majd válságokban is megálljuk helyünket. Szóval, nemcsak a pénzintézetek, hanem az egész társadalomnak is arra kell törekednie, hogy minden időben anyagilag mobil legyen- Akkor a magyar közgazdaságot nem fogja olvan bukás érni. mint most. Lánczv az ő nagy szaktudásával és éles­látásával emelkedett arra a polcra, amelyen Magyarország közgazdaságának egyik irá­nyítója lett. Az ő sikerei arra kell, hogy ösz­tönözzenek bennünket, hogy kövessük taná­csait, melyek sok évi tapasztalataiból fakad­nak­fii nyer nz osztálysorsjátékon 7 110 koronás osztalék. A m, k i r. osztálysors játék r.-t. az idén 113 K. osztalékot fizet. A múlt évben ..csak“ 106 K-t juttatott a részvényeseknek. Az 1913-ik’i Ínséges esztendő tehát nem ártott neki. Minden­ki tönkrement, csak ez az állam által szabadal­mazott vállalat dugott zsebre az eddiginél na­gyobb hasznot. Más társaságok, ha a hivatalos lapban a köz­gyűlési hirdetményt közzéteszik, nyilvánosságra hozzák a mérleget is. Az osztálysorsjáték-tár- saság vonakodik ezt tenni. Bizonyára van oka arra. hegy a közönség ne foglalkozzék időnek előtte a mérleg tételeivel, melyek úgy vannak beállítva, hegy a társaság horribilis jövedelmét lehetőleg palástolják. Mert tudni kell, hogy az osztálysorsjáték részvénytársaság a legjövedel­mezőbb Magyarországon. Az 500 K-ás részvény után 113 K-t fizet, tehát csaknem 23 százalékot. Valójában azonban a tiszta jövedelem sokkal nagyobb, mert a nyílt és titkos tartalékokba évenkint aránytalanul magas összegeket helyez­nek. ezenkívül rWra a busás tantiémek is jelen­tékeny összegeket nyelnek el. Mindez a sze­gény magyar közönség pénze, mely idegen tő­kének és idegen embereknek jut. A magyar ál­lam külföldi embereknek szabadalmat adott a magyar nép játékszenvedélyének a kihasználá­sára. Igaz. hogy akkor „Európa legnagyobb pa­namistája“ vezette a pénzügyeket Magyaror­szágon. A társaság szabadalma 1917-ben lejár. Okunk van hinni, hogy a kormnáy nem fog megint abba a hibába esni, hogy ezt az értékes koncesszióiét ismét ennek a külföldi konzorciumnak adja oda. A társaság most az államnak 2.6 milliót fizet a koncesszióért. Ausztriában az államnak ebből a forrásból 12 millió korona jövedelme van. És e mellett átmenetileg még a lottót is fenntartja. A magyar állam pénzügyeinek érdekében kö­vetelni kell, hogy ez azi értékes koncesszió a külföldi külföldi konzorcium javára többé meg ne hosszabittassék. Vagy kezelje az állam ma­ga, mint Ausztriában, vagy pedig adja oda na­gyobb bér fejében egy magyar társaságnak. De semmiesetre a mostani német konzorciumnak, melynek a vezérigazgatója még a nyelvüket se érti. Lapunk telefonszáma: 137-15 Biztosítás r építészet Jéözfekeöés Bányászat Lers Vilmos államtitkár. A munka, szorgalom és tehetség kellő értékelését jelenti az a hir, hogy a király, Harkányi János báró keres­kedelemügyi miniszter előterjesztésére, Lers Vilmos címzetes államtitkárt a kcreskedelem- ü<ryi minisztérium adminisztratív államtitkárának nevezte ki. Ez a pozíció fokozott jelentőséggel bír most annál a körülménynél fogva, hogy a kereskedelemügyi minisztériumnak Lers Vil­mos az egyedüli államtitkára, ö tehát a keresKe- delemügyi miniszter egyedüli helyettese is. A ki­nevezés hire mindenütt nagy örömet és megelé­gedést keltett. Lers kimosnak nevezetes szerepe volt a kiegyezési "tárgyalásokban, a nemzetközi szerződések megkötésében. Minden vívmány e téren az ö érdeme, minden munkának a java az övé volt. Hivatott ápolója a nemzetközi jog iro­dalmának, a budapesti tudományegyetemen a nemzetközi jog magántanára. Lers Vilmos tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. A II. kerületet képviseli a közgyűlésen, pontos, szor­galmas, lelkiismeretes városatya, aki csak nem­régiben is nagy érdeklődés mellett szólalt fel a közgyűlésen. Az uj államtitkárt bizottsági tag­társai tömegesen üdvözölték a jól megérdemelt előléptetés alkalmából. Miért halasztják el a tőzsde jubileumát? Meg­írtuk, hogy a tőzsde január 17-én tartja meg öt­ven éves jubileumát. Most arról értesülünk, hogy a jubileumot csak január 25-én ünnepük meg. Január 17-én bocsátják vízre a Szent-István dre- adnoughtot. A vizrebocsátást Jenő főherceg je­lenlétében tartják meg, s az uj hajóóriás kereszt­anyja Mária Terézia főhercegnő lesz, s Mária Anunciata főhercegnő segédkezik a keresztelőnél. Az ünnepélyen a kormányt báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter képviseli s miután a miniszter feltétlenül részt ki- ván venni a tőzsde ünnepén, a jubileumi ünnep­ségeket január 25-óre tették át. A vonatkozó hi­vatalos közlemények a legközelebbi napokban látnak napvilágot. Sportsmiannból nagyvállalkozó, Értesülésünk -szerint a Kohner Adolf fiai cég főnöki ka­rában a legközelebb változás áll be. Báró Ko Il­ii e r Willy, az ismert versenyistálló tulajdonos belép a cég főnöki karába. Atyja Kohner Zsig- mond egyik megalapítója volt a hatalmas cég­nek. A Hermes uj igazgatója. H á m o s Róbert, a bank bécsi fiókjának igazgatója, legközelebb a budapesti főintézet bank osztálya vezetését ve­szi át. Az igazgató a bécsi fiók felállításakor két évi kötelezettséggel vállalta el a telep vezetését, ez a két év január elején lejár, s az igazgató élni kiván jogával. A bécsi fiók első igazgatója gya­nánt Epstein aligazgató lép elő. Besorozási jutalom. Az Első biztosító intézet katonai szol gálát esetére, élet- és gyei mekbiztositó társaságnál külön besorozási jutalom kerül kifizeésre mindazon biztosított fiuk után. kik 1. vagy 11. díjszabás szerint vannak biztositta, 1913-ban töltötték be 24-ik életévüket és igazolni tudják, hogy legalább 6 havi tényleges katonai szolgálatot teljesí­tettek. A besorozási jutalom az említett biztosítások után a biztosított tökének 16.88 százaléka, a tavalyi 15.05 százalékkal szemben s igj^ a már folyósított biz­tosított tőkén kivid, minden 1000 K biztosított tőke után 168.86 korona keni! besorozási jutalom gyanánt kifizetésre. A tisztességtelen verseny. A középeurópai közgazdasági kinferencia alkalmából kiadott ér­tekezések közül figyelmet érdemel Emi eh Gusztáv min. tanácsosnak a tisztességtelen ver­seny elleni védelemről szóló tanulmánya. Emich Gusztáv a kereskedelmi osztály főnöke a ke­reskedelmi minisztériumban és igy az ő fejte' getései tájékozást nyújtanak arra, hogy a kor­mány a tisztességtelen versenyről szóló tör­vényt milyen keretekben szándékozik megcsi­nálni. Emich szerint a tisztességtelen verseny elleni védelmet a hasonló természetű vállalatok érdekeinek és jogigényeinek szempontjából kell szabályozni. A törvényben körül kell pontosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom