Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-01 / 14. szám
Harmadik évfolyam Budapest, 1914. április hó 1-én 14. szám. faiiiaiiiniiiamniiiamnmDmamaiiiaiháiimnmiiiaiirp»iiamaiiiaiiipiiiainnninmaniauiamaiiBBiimin^ ELŐFIZETÉS 1 A ÜTIK: Egész, évwe...................,16 K Fél évwe ..................... S K Eg yes szántok hag ft ették a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap faímtöa sz«fAmz<ü Dacsó Emil. T<Srsszcpftejz<ff dr. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szen- dán. Szenkesztöség és kiadóhivatal: VJ. kér*., Sziv-utca • •• IS. szám Telefon 137-13 A kormány nyajas érdeklődése a főváros ügyes-bajos dolgai iránt, egyenesen megható. Az el'mult napikban három miniszter vette pártfogásába Budapestet, három miniszter sütötte ki, hogy a város vezetői nem szenvednek abban a betegségben, amely előáll akkor, ha valakinél túltengő a bölcsesség. A sorrendet a belügyminiszter nyitotta meg. A folyó esztendei költségvetés jóváhagyásához fűzött megjegyzéseit kellőképpen értékeltük már. Megmértük és rendkívül könnyűnek találtuk a sablonos, évről-évre ismétlődő rekriminációt, amely nagy általánosságban van tartva s amelynek súlyát az a tudat is csökkenti, hogy a belügyminiszter nélkül nem történhetik semmiféle huncutság, semmiféle könnyelműség a városi adminisztráció körül, mert hiszen a legfelsőbb fórum a kegyelmes ur, a belügyminiszteri jóváhagyás minden jelentékenyebb határozatnak végső aktusa. A kereskedelemügyi miniszter két leirattal adott életjelt magáról. Az egyikben az autobusz-forgalom megnyitását a közeljövő aktuális problémái közül kitörölni óhajtja. Nem sürgős az autóbusz — mondja a miniszter, várhatunk rá pont addig, amig aiz egyik hazai gyár elkészül a kocsikkal. Ekképpen szól a második számú kegyelmes ur és bárha paradoxonnak látszik, mégis úgy véljük, hogy a prolongált autóbusznak lólába van. lévén a miniszter ur hivatalba lépése előtt történetesen annak a gyári vállalatnak az elnöke, amely az autóbusz szállítására pályázik s amely még csak most rendezkedik be autóbusz-gyártásra. A Kossuth Lajos-uteai villamos dolgának nem ártott a miniszteri leirat. A miniszter álláspontjának jogosságához sok szó fér. de bizonyos, hogy a Rákóczi-uti vonalnak közvetlen folytatását, a Közúti vonalának egyenes irányban való meghesszab- bitápát, a természetes fejlődés respektálói műszaki szempontból nem kifogásolhatják. A miniszteri döntés egyoldalúnak mondható, de nem igazságtalannak. A miniszteri szentháromságnak harmadik gyöngye a földművelésügyi miniszter. A ser- tésszállás-telep dolgát elárulták a városházán, a miniszternek a közvélemény szemében nyert ügye volt már kezdettől fogva. Kétségtelen, hogy a kormányférfiak állás- foglalásának politikai motivumai is voltak. A városházának ma nincs jó Beschreibungja a minisztereknél. Nehéz választani a kormány és a tanács között. A költőkre kell bizni a döntést. Gyulai Pál Pókainéia azt kérdi: Melyiket szeressem? És Heine válaszol: Nékem ugv rémlik, hogy mindketten orrfacsuró jelenségek . . . A polgármester ur belibbeni a közlekedésügyi bizottság tanácskozási termébe, rágyújtott egy finom szivarra, elmondott két jóizü anekdotát, aztán feltűnés nélkül távozott a teremből. A polgármester ur óvatos volt, bölcs volt, diplomata volt. Nem ártotta magát bele a vitába, nem ismertette meg a közvéleménnyel álláspontját. Pedig a kérdés — ugy-e bár __. eléggé fontos s a polgármester ur kisebb jelentő ségű ügyekben nem szokta elhallgatni a véleményét. Ebből pedig vagy az következik, hogy a Kossuth Lajos-utcai villamosról nincsen véleménye, vagy az, hogy a véleménye nagyon is határozott. Ezt pedig leplezni szereti a polgármester. A sajtótörvény életbeíeptetésenek Küszöbén, szívből köszöntjük az olvasót. A rossz lelkiismeretü- ek, a város zsírján élősködők, a panamisták, a kijárók, a kis és nagy tolvajok boldog sóhajjal üdvözlik a legszebb szabadságjognak sorvadását. Holott a törvény lehet gonosz és körmönfont, de az igazat ezentúl is szabad lesz megírni — és mi eddig sem találtattunk hazugságban vétkeseknek. Jöhet ezer sajtótörvény és tízezer gonosz paragrafus: —. ezentúl sem fogunk szemet hunyni a városházi erkölcstelenségek fölött. És ha könnyelmű pénzpocsékolást akar a tanács elkövetni, ha a tanács feje visszaél hatalmával, ha a várost lelketlen vállalkozóknak akarják kiszolgáltatni, ha a bizottsági tagok kenyérkeresetnek tekintik a mandátumaikat, ha tisztviselőket jogtalanul mellőznek vagy előléptetnek, ha a városi javak értékesítésénél szabálytalanságokat tapasztalunk, ha a vállalkozók a várost becsapni akarják: __ ezentúl is félelem nélkül fog juk teljesíteni kötelességünket és a jövőben sem fogunk ismerni más korlátot, — mint az igazságot. László és Beetzék. a főváros által szabadalmazott illtaszergyá- rosok, újból kísértenek a városházán. A föld alá akarnak sülyedni, de nem szégyenükben, pedig ehhez joguk volna. Négy rendbeli illemhely kerül a föld alá, legközelebb megkezdik a földturás munkáját. Ami egyedül abból a szempontból nevezetes, hogy László- ék csak részben akarnak eleget tenni szerződéses kötelezettségüknek. Kevés számú illemhelyei akarnak építeni s nem óhajtanak tekintettel lenni a perifériák szükségleteire. Amire mi azt mondjuk, hogy igazuk van Lászlóéknak. Igazuk van __ ha a város némán tű ri, hogyan játszók ki. A VAROS PORÉI Az ügyészség jelentése A székesfőváros tiszti ügyészsége elkészítette jelentését és kimutatását a város folyamatban levő pőréinek mikénti állásáról. Eltérően a tavaly megváltoztatott szokástól, a jelentést nem nyomatták ki. hanem egyetlen példányát március 28-ától április 11-éig a közjogi és anyakönyvi ügyosztályban tekinthetik meg kizárólag a városatyák. A múltak tapasztalataira alapítjuk azt a biztos jóslásunkat. hogy nem fog akadni egvetlenegv érdeklődő sem. Pedig a jelentés adatai érdekesek s a főváros szempontjából elsőrendű fontossággal bír az ügyészség munkája. Megállapítható általában ® ebben bizonyára jelentékeny érdeme van Szabó Imre dr. h. főügyésznek — hogy az uj rezsim alatt feltűnően csökkent azoknak a pöröknek a száma, amelyekben a város pörvesztes lett. Tizenhatesztendös pór. A legrégibb pőre a városnak 1898-ból származik. tehát tizenhat esztendős már. A Lcch- ner-féle Rákosi téglagyár r t. indította a port a város ellen 40.000 korona erejéig. Felperesek arra állapítják igényüket, hogy a főváros — a gyár tudta és beleegyezése nélkül — megengedték annakidején a Városi Villamos Vasút igazgatóságának, hogy a villamos-síneket a gyár telkén lefektessék. Az ebből folyó kárt a fővároson akarják behajtani, de a Tábla már egyizben megállapította, hogy a főváros ártatlan a dologban s most a gyár a pőrbe belevonta a Városi Villamost is. Az ügy újra a Táblán van. A nagy pórok. A szubsztrátum szerint legnagyobb pőre a városnak a Magyar Villamossági rí. ellen folyik. Tudvalévőleg két pőre van a varosnak a vállalattal. Az egyiknek az a petituma, hogy a biróság mondja ki a város megváltási jogát. Ennek a pörnek az aktái jelenleg Sch wicker Richárd törvényszéki bírónál, az ügy előadójánál vannak. A másik pör a szakértői becslésre vonatkozik. Ez az ügy úgyszólván be van már fejezve. A szakértők költségjegyzékét a biróság csak részben honorálta. A három kábelszakértő negyvenkilencezer koronát kért, a biróság pedig egyenkint h a-rmiliőt ezer koronát állapított meg részükre. A telekszakértők íejenkint tizennégyezer koronát kapnak a várostól. Milliós pőre van a fővárosnak a T r i e s z t i légsz esztárs ulattal, továbbá Majo- rossy vállalkozó jogutódjával, az Egyesült épitő és ipar r t.-al. A vállalat a körút csatornázási munkálataiból kifolyólag 1.418.532 korona er éjéig pörölte a várost. A periratok váltását befejezték s a biróság nemrégiben elrendelte a bizonyítást. Jellemző a pör nagyságára, hogy a bizonyítást rendelő bírói végzés 33 nyomtatott oldalt foglal el. Bepörölt tisztviselők. Egész csomó hasonló jogalapból folyó porok vannak folyamatban a főváros és a főváros tisztviselői ellen. Egy vidéki pénzintézet, a Berettyóul falusi kereskedelmi és i p a r b a n k r t. olcsó kölcsönöket ajánlott fel a főváros tisztviselőinek házépítés céljára. A
