Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-02 / 14. szám

6 Budapest^ 1913. április A Budapest Erzsébetvárosi Bank R. T. fel­számolása. A Budapest Erzsébetvárosi Bank R. T. mult hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését Ehrlich G. Gusztáv elnöklésével. Az igazgatósági jelentés részletesen előadta a bank válságának tör­ténetét. A jelentés szerint alaptalan híresztelések kö­vetkeztében jelentékeny betétek vonattak el az in­tézettől, ehhez járult, hogy a részvények árfolyama csökkent s a jelenleg is tartó gazdasági válság a rossz pénzviszonyok s a háborús hírek következtében a híresztelések által nyugtalanított betevők oly nagy összegeket mondottak föl, hogy ilyen körülmények között az intézet fönmaradása lehetetlenné vált. A közgyűlés az igazgatósági jelentést, a mérleget egyhangúlag tudomásul vette s a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak egyhangúlag megadta. A felszámolás nyugodt me- nete biztosítva van, mert a 4000 koronán aluli betétek ( már kifzttettek, a nagyobb betevők pedig részint hozzájárultak a fölszámoláshoz, részint pedig a nagybankok szindikátusa által akként elégitettnek ki, hogy a betétkönyveket a nagyobb pénzintézetek saját könyveikkel fogják kicserélni. Felszámolókul a közgyűlés Gold Simon dr., Gerléi Lajos, Salgó József dr., Szilárd Péter részvényeseket, valamint Török .lenő, Balog Sándor és Fuchs Emil szindiká­tusi megbízottakat rendelte el. A fővárosi pénzinté­zetek szindikátusának a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Itt említjük meg, hogy a bank felszámoló bizottsága közben már megkezdte munkálatait. A betéti könyvecskékre vonatkozó ki­cserélési eljárás április másodikén kezdődik meg. Az Assicurazzioni Generáli biztositó társa­ságnak március 27-én volt a közgyűlése 1 Geszt­ben és azon a múlt év zárószámadásait terjesztet­ték elő. Ezek értelmében a díjbevételek összege 55 millió 525.3<92 K-t tett s a biztosiátások állása az 1912. év végével 1267 millióra emelkedett. Az élet­biztosítások dijtartaléka 375,547.656 K volt. A társa­sági tartalékok összege 9,510.344 K, az elmúlt év tiszta nyeresége 8,058.559 K. Ebből az életbiztosítás­ra nyereményrészesedés cime alatt 1,699.612 K jut, ■a társaság tartalékjainak szaporítására 1,519.282 K-t fordítanak. A tiszta nyereségből részvényenkint 720 aranyfrank osztalékot fizetnek. A közgyűlés sajná­lattal vette tudomásul Richetti Ödön vezérigazgató­nak lemondását s érdemei elismeréséül megválasz­tották az intézet igazgatóságába. A Hazai általános biztositó részvénytársaság tegnap délután tartotta Kossuth Ferenc elnöklésével évi rendes közgyűlését. Az elnök a közgyűlés határo­zatképességének megállapítása után kegyeletteljes sza­vakkal emlékezett meg arról a súlyos veszteségről, mely a társaságot két igazgatósági tagnak: Benyov- szky Sándor gróf alelnöknek és Hentaller Lajos vezér- igazgatónak elhunytával érte. A közgyűlés az igazga­tóság jelentését, mely a mostoha gazdasági viszonyok ellenére örvendetes eredményről, számszerűit 161.790 korona 09 fillér tiszta nyereségről számol be, tudomá­sul vette és hozzájárult a nyereség hovaforditására vonatkozó igazgatósági javaslathoz. Eszerint az alap- szabályszerű levonások és a különféle tartalékalapok dotálása után fenmaradó összeg oly módon osztatik fel, hogy április 15-től kezdődőleg az elsőbbségi rész- vények után szelvényenként 15 korona, az élvezeti jegy tulajdonosoknak pedig szelvényenként 3 korona folyósittatik. Ezután a közgyűlés a felmentvényt mind az igazgatóságnak, mind a felügyelő-bizottságnak egyhangúlag megadta. Végül a közgyűlés az ürese­désben levő igazgatósági tagsági helyekre Bolgár Fe­renc titkos tanácsost és Libits Adolf udvari tanácsost választotta meg. Az Adria m. kir. tengerhajózási részvény­társaság mai igazgatósági ülésében megállapí­tották az 1912. iizletév mérlegét, amely az alapsza- bályszerü leírások és a múlt évről áthozott 48.551.51 korona hozzászámitása után 1,617.235.50 korona tisz­ta nyereséggel záródik. Az igagzatóság elhatározta, hogy a folyó évi rendes közgyűlést április 21-re fogja összehívni és részvényenkint 26 korona osztalék fize­tését fogja javasolni. A nyereségfelosztási indítvány értelmében a tartalékalap 4,750.000 koronára emelke­dik, uj számlára pedig 41.710.52 koronát fognak át­vezetni. Az igazgatóság Kemény Ödön főtitkárt és Kubiczek Károly főtisztviselőt cégvezetőkké, Komá­romi Lajos főgépészt pedig helyettes-felügyelővé ne­vezte ki. A Gschwindt-gyár közgyűlése. A Gschwindt- féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár részvénytár­saság most tartotta negyvenötödik év rendes köz­gyűlését dr. Gschwindt György elnöklete alatt. Az I évi jelentés szerint oly föllendülés mutatkozott, hogy a budafoki gyárat ki kell bőviteni. Az évi nyereség \ a mutl évről áthozott 49.548 korona 96 fillérrel együtt 347.165 korona 17 fillér. Az igazgatóság indítványoz­za, hogy a jutalékok levonása után részvényenkint 80 korona osztalékul fizettessék ki és a fenmaradó 53.451 korona 22 fillér uj számlára vitessék át. A ftilmentvény megadása után a közgyűlés véget ért. Az Újlaki Tégla- és Mészégető Részvény tár­sulat a napokban tartotta rendes évi közgyű­lését vágvecsei Wellisch Alfréd igazgatósági elnök elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentésből kitűnik, hogy az egész éven át tartott rendkívüli rossz pénz­viszonyok következtében az építkezés terén teljes pangás uralkodott s ennek tulajdonítható, hogy az üzleti év ki nem elégítő eredménynyel zárult. A közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabályszerü le­írások után részvényenkint 12 korona osztalék fizet­tessék ki. A szelvény áprils 1-től kezdve a „Mercur“ váltóüzleti r.-t.-nál, V., Fürdő-utca 3., kerül bevál­tásra. Az igazgatóságba uj tag gyanánt beválasztatott Berger Mór, a „Mercur“ váltóüzleti részvénytársa­ság igazgatója, az eddigi felügyelőbizottság pedig újra megválasztatott. A „Köszénbánya- ‘s téglagyár társulat Pes­ten“ r. t.-nak 1912. évi mérlege szerint 1 millió 74.915 (—18.872) K volt a bruttojövedelme, amiből 1,011.276 (—70.891) K a tégla- és egyéb üzletekből, 51.906 K kamatokból és 11.32 ( + 112) K különféle jövedelmekből származik. Ezzel szemben az üzleti költségek 62.286 (+6676) K-t, adók és illtékek 127.826 (+27.594) K-t tettek. Miután az értékcsökkenési tar­talékra, amire tavaly 122.507 K-t foridtottak, az idén semmit se szántak, a tiszta nyereség 784.802 (+68.364) K, amiből a 2,040.000 K alaptőke után 33 egy harmad százalék, vagyis részvényenkint 67 K osztalékot fizetnek, mig tavaly a 340.000 K rész­vénytőke után ISO százalék, vagyis részvényenkint 36 K volt az osztalék. Az Ungaro-Kroata közgyűlése. Az Ungaro­Kroata hajóstársaság e hó 29-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen 6 százalékos osztalék fizetését határozták el. Az évi tiszta nyereség 438.236 K 58 fillér. A Neuschloss-íéle nasici tanningyár és göz- fiirész r. t. e hó 29-én tartotta meg Hajós Jó­zsef főrend elnöklete mellett évi rendes közgyüélést. Az igazgatósági jelentés a vállalat állandó fejlődésérő és az iizetév kedvező eredményéről számol be. A mérleg 1,140.186.93 K tiszta nyereséget (tavaly 829.008.73 K.) tüntet ki. Az igazgatóság javaslatát, hogy a tartalékalaphoz 400.000 K csatoltassék, ami által az 2,994.429.89 K-ra emelkedik, továbbá, hogy a létesítendő tiszti-nyugdijalapra 25.000 K fordittas- sék, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az alap- szabályszerü levonások után 875.000 korona kerül elosztásra, amelyből a XVII. számú részvényszel­vényt 35 koronával fogják beváltani. A még fenma- radt 73.376.39 K uj számlára vezettetik elő. A köz­gyűlés kegyelettel emlékezett meg a vállalatnak ta­valy elhunyt, érdemes elnökéről, Neuschloss Emilről. Az igazgatóságba Wälder Gyulát, a Hazai Takarék- pénztár vezérigazgatóját beválasztották. A közgyű­lés végül az elért eredményért köszönetét szavazott az igazgatóságnak, a hivatalnoki karnak elsősorban pedig Rosenberg vezérigazgatónak. A közgyűlést kö­vető igazgatósági ülésen Haberfeld Miksát igazga­tóvá, Bartos Ármin és Vermes József főtisztviselő­ket cégvezetőkké nevezték ki. A Beocsini cementgyári Unió rt. 1912. évi zárósázmadásában a 8 millió K-ról 8,800.000 K-ra emelt alaptőke mellett 3,334.917 K tiszta nyereséget mutat ki, az előző évi 3.101.880 K-val szemben. Az osztalék, mint tavaly, 45 K = 22 és fél százalék lesz. A Zsolnai és lédeci portlandcementgyárak rt. 1912. évi mérlegében a 2 millió K-ról 5 millióra fölemelet alaptőke mellett 541.942 K tiszta nyeresé­get számol el az előző évi 269.458 K-val szemben. Az osztalék, mint a múlt évben, 16 K 8 száza­lék lesz. VÁLLALKOZÁS Utburkolási munkák. Az ut- és csatornaépítési ügyosztályban március hó 31-én versenytárgyalást tartottak. Beérkezett ajánlatok (a IX. kér., Üllői-ut, és Kispest közötti sza­kasz) a) keramittal való burkolómunkákra: Kőszén- bánya s téglagyár társulat (Drasqhe) =: 280.961 kor; Magyar keramitgyár r. t. 299.896 kor. b) három­negyedes bazalt kockakővel való burkolómunkákra: Krausz és Gravizer — 94.386 kor. X. közig, kerületben az 1913. év folyamán szüksé­ges bazalt, gránit és trachyt kövezetjavitási, uj jár- darakási, uj utkövezési és utrendezési, valamint kc- ramit burkolatjavítási munkálatokra: Tarján és Jiihn = 1.40 kor. négyzetméterenként. Uj burkolási mun­kákra 20 százalék feliilfizetés. I. kér. Diószegi-ut makadam munkálataira: Zech Ká­roly = 21.220.80 kor.; Krausz és Gravizer 21.117 kor. 50 fill.; Scheffer Károly = 20.732.66 kor.; 11 ol- zinger és Korek = 19.860.53 kor.; id. Schaffer György = 20.275.80 kor.; Ámon Antal és fiai = 20.537 kor. II. kér. Bimbó-utca makadam munkákra: Zech Ká- roly = 40.819.28 kor.; László és Blum = 40.552.42 kor.; ifj. Schaffer György 37.317.92 kor.', Krausz és Gravizer = 43.241.75 kor.; Holzinger és Korek z= 49.911.10 kor.; Ámon Antal és fiai = 39.811.3)3 kor. II. kér. Székely-utcai gyalogút aszfaltmunkáira: Magyar aszfalt r. t. = 1051.47 kor.; Posnansky és St relit z 1040.30 kor.; The Neuchatel aszfalt r. x. — 1063.18 kor. II. kér. Székely-utcai kocsiút kiskő-munkálataira: Scheffer Károly = 5821.58 kor. Az uj fertőtlenítő melletti gyalogút makadamszerii rendezésére: Zech Károly = 6885.28 kor.; Krausz és Gravizer — 7076.— kor.; Scheffer Károly = 7299.77 kor.; Obendorfer József = 6805.20 kor.: Benz és Helfenstein = 6617.99 kor.; Ámon A. és fiai — 695.72 kor. ■ • Csatornázás. A március hó 31-én tartott versenytárgyaláson, az 1913. év folyamán végrehajtandó csatornázási-mun­kálatokhoz szükséges vasszerelvények szállítására ajánlatot tettek: Hasenörl Ede 20.090 kor.; Bredt M. 20.375 kor.; Magyar waggongyár r. t. 16.500 kor.: Herz Jenő = 20.690 kor.; Fried gépgyár 19.010 kor,; Rothmann Imre = 17.115 kor.; Hirsch és Franck: r. t. 19.340 kor.; Kramer J. = 17.521 kor.; Oetl Antal = 19.653 kor. Lipták szerencséje. — Levél a szerkesztőhöz. — 191?.. január hó 3-án a „Pestvidéki törvénykezési épület és fogház“ föld, kőműves és elhelyező, továbbá vas, kőfaragó, ács, bádogos és cserpiedö munkákra megtartott versenytárgyalás, melyre huszonegy vál­lalkozó tett ajánlatot részlet munkákra, dr. Lipták és társa rt. nyerte el, 1,857.199 korona és 27 fiiérrel. Az igazságügyminiszter azon rendeletében, amelyben a fenti cégnek ítéli oda az összes munkanemek kivi­telét, a többi ajánlattevőt azzal értesíti, hogy aján­latuk el nem fogadtatott. Egyszerű, kerestlen szavak­kal inti le az igazságügyminiszter a többi ajánlatte­vőt, mert hát mit törődik ő azzal, hogy a többi vál­lalkozó a mostani viszonyok között hogyan él meg. Hogy ma, amikor absolute pang az építkezés s a vállalkozók még regie-jiiket sem képesek megkeres­ni, mit fognak tenni. Ha nem tetszik nekik, hát ott a sóhivatal. Fő az, hogy dr. Lipták és társa és a bel­városi takarékpénztár megkapta a pestvidéki törvény­kezési épület építését. Igaz, hogy dr. Lipták ur is • foglalkoztam fogja az iparosokat s talán akkor, ami­kor az igazságügyminiszter ur neki ítélte az összes munkákat, talán szintén úgy gondolkozott. Csakhogy az iparosvilág régen tudja, hogy az ilyen összmunka­vállalkozók, hogyan végeztetik a részletmunkát, curus, adót nem fizető embert és velük összeüttetik curus, adót nem fizető emgert és velük össezüttetik a munkát. Az adót fizető vállalkozók pedig, akik a-z egyes munkanemekkel évek hosszú során át spéciéi foglalkoznak, ölbe tehetik a kezüket és várhatják, mig a viszonyok megváltoznak. Igaz az is, hogy ez az egy munka nem fogja az összes iparosokat, mint mondani szokás, a vízből kirántani. Hát persze, hogy nem. Nem is arról van szó. A mostani viszonyok között azonban minden legcsekélyebb munka is jó! jön. Ez pedig tekintve, hogy eléggé nagy munka is, kétszeresen fáj a részletvállalkozóknak. Azt hiszem, hogy az ilyen rendszerrel ártanak most leginkább az adófizető vállalkozóknak. Mert ezzel építkezési viszonyainkat nem ismerő, munkát kiadó körök, egy uj rendszert tesznek általánossá, a kontár-rendszeri. No de ki törődik az adófizető váltakozókkal. A télen sokszor hangoztatták az illetékes körök, hogy tekin­tettel a mostani viszonyokra, az államnak és a fővá­rosnak kell segíteni a munkában megszorult vállal­kozókon . Azzal, hogy minden építkezési tervet e kritikus időben kell megvalósítani, hogy ezzel a vállalkozók munkához jussanak. Ha igy gondoskodtak róluk, akkor köszönjük szépen. Mert az összmunka vállalkozás csak arra jó, hogy egy-két bankkal ösz- szeköttetésben álló „öreg ágyút“ segítsen ismét egy nagyobb falathoz. Nem irigyeljük, hogy dr. Lipták ur kapta meg a munkát, csak a kisebb részvállalkozók érdekében szólunk. Köszönet a közlésért! M. Gy. lakatosmester és több társa. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Merkantil Nyomda (Havas és Lehner) Budapest. VIII.. Német-utca 27. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom