Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-02 / 14. szám

Budapest, 1913. április 2. 3 nyabbak. gyors kopásnak bulidnak. Ezen a nagy bajon, igaz. segit a kitűnő szállító. A se­gítés abban áll hogy nyolc koronu ráfizetés­sel jobb minőségű cipőket ad az altiszteknek és szolgáknak, akik ily módon tekintélyes összegeket kénytelenek évente a saját pén­zükből ráfizetni. Az újabb árlejtés eredményét újból megíe- Jebbezték és igy ismét a tanácsra, végső íoko11 a közgyűlésre hárul az a feladat, hogy a ci- pöárlejtés körül történt üzelmeknek véget vessen. !)■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Fischerei) telepengedélye. il jószivii tanács. A fővárost ezerféle érdekszállal megkötött cselekvési szabadsága kacagtató helyzetbe hoz­ta most a Magyar villamossági részvénytársa­sággal szemben. A társaság, mint köztudomású, a várossal kötött gyalázatos szerződése alapján a beruházott értékek 160 százalékát kapja meg megváltási ár fejében. S bár a becslő akció már a végéhez közeledik, egyre-másra tesz megren­deléseket, melyeket a hatóság 60 százalékkal kö­teles tulfizetni. így legutóbb öt kazánt állítottak fel a villamossági Váczi-uti telepén. A kazánok­ra, ezt a becslő-bizottság konstatálta, semmi szükség nincs. A kazánok elhelyezéséhez telepengedély vált szükségessé, amit a hatodik kerületi elöljáróság csodálatos készséggel megadott. A szomszéd te­lepek helyrehozták a végzetes hibát s megfeleb- bezték a tanácshoz. És a tanács csütörtökön tartott ülésében, or­szág-világ gunykacajára, elutasította a íeleb- bezést. Pedig az elöljáróság jelentése teljes alapot nyújtott ahhoz, hogy Fischerék folytonos ujjhu- zásaira megfelelő választ kapjanak. A jelentés szerint a kazánok a telepengedély kiadásának idejében már teljesen helyre voltak állítva, tehát a társaság engedély nélkül építkezett. Ez magá­tól értetődően súlyosabb beszámítás alá eső épi- tésrendőri kihágás. A tanács mindezeket nem vette figyelembe s másodfokon megadta a telepengedélyt. Aminek következtében a kazánok több százezer koronás értékét a fővárosnak 60 százalékkal nem is oly soká lesz az — túl kell fizetnie. Útban az autóbusz. A főváros közlekedési ügyosztálya, ameny- tiyire ezt a túltengő bürokratikus berendezés engedi, nagy buzgalommal dolgozik azon, hogy az Autóbusz-közlekedés behozatalára tett ígéretet beválthassa. Az előkészítésnek azt a részét, amely az ál­talános hatósági intézkedéseket állapítja meg, az ügyosztály elintézte. A versenyző engedé­lyesek dolgában nem sok válogatni valója van a fővárosnak. Egyetlen komoly pályázó az automobil-omnibusz járatok megindítására a Dewonshire et Comp londoni cég. akik javí­tott motorú Daimler-kocsikkal tartanák fen Budapesten az autóbusz-tizemet. A polgármester megbízásából a közlekedési ügyosztály tehetséges osztályvezető-helyet­tese Till Antal tanácsjegyző tanulmányozta Európa több metropolisában az automobil­omnibusz forgalmat. A kérdés eldöntésénél feltétlen értéket jelentő stúdiumáról jelentést készített. Megállapítása szerint, majd minden nagy városban tekintélyes veszteséggel zár­ták állandóan az autobusz-vállalatok üzlete­ik fennállásának első éveit. Ennek oka pedig a tökéletlen autobusz-gvártmányokban rej­lett. A kocsik nem feleltek meg hivatásuknak, így például Londonban, ahol a város nagy te­rülete fényes jövőt biztosit az autóbusznak, kezdetben kudarccal végződött az autobusz- vállalkozók kísérlete. Mig végre rátértek a ja­vított tipusu Daimler-kocsikra. amelyek pom­pásan megfelelnek, a legfokozottabb teljesítő igényeknek. A Daimler-cég ugyanezen. Londonban is használt kocsikkal pályázik a főváros enge­délyére. Képviselőjük: dr. Torbáth Frigyes fővárosi ügyvéd, szombaton járt fenn a fővá­ros közlekedési ügyosztályában, hogy a fővá­ros kész terveiről megbízói álláspontját is­mertesse. A főváros tervei szerint 150 autóbuszt helyeznének üzembe. Az autobusz-üzem fentartásához, te­kintve a főváros nem túlságos jókarban levő utait, évi 1.700,000 korona értékű gumi és közel 1,000.000 korona értékű benzin szükségeltetik, tehát más iparágak is jelentékenv megerősödéshez jutnak az autóbusz révén. A vállalat megegyezés esetét föltéte­lezve, 35 évre kapja meg a koncessziót. A kötendő szerződés 1948-ban járna le, tehát a Közúti villamoséval egyidőben. Az engedély elnyeréséért, a köznek já­ró minden ellenszolgáltatást a főváros a közönségnek szándékozik juttatni. A társaskocsi-közlekedés fentartására jogosult omnibusz-közlekedést megvált­ják. A megváltás terhét az autóbusz-tár­saság önként magára vállalta. A fővárosi hírlap már jelentette, hogy az autó-üzemben eleinte szintén résztvenni szán­dékozó Műnk és Davidsohn cég. mint a fővá­rosi közlekedési vállalat főrészese, ebbeli szándékáról lemondott. Így az engedménye­sek megváltják a társaskocsi-üzemet. A hiva- ! talos becslés a vállalat értékét 1,913.000 koro­nában állapította meg, az angol konzorcium álláspontja szerint azonban ez az értékelés kissé túlzott, mert a becslés óta lényegesen csökkent az érték. dB ■■■■■■■■■■■■ BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB ■■■■■■■■■ ■■■■■■■ il humánus polgármester. Nem sikerült a selcei üzlet. Odillon Helén hatósági támogatása, a selcei villa megvásárlásának dolga. Bárczy István polgármester legszemélyesebb ténykedése. Ennél az ügynél nem fedezi a polgármestert az a gyűjtő név. hogy „a tanács'', mert a sei- i cei gseftet Bárczy magával hozta Lovranából s a vételre vonatkozólag ő maga lépett Írásos előterjesztéssel a tanács elé. Hála a pénzügyi bizottság éberségének, Odillon Helén nem fog egyelőre a várossal tíz" letet kötni. A polgármester még egv utolsó kí­sérletet tett és a kerületközi bizottságot meg akarta nyerni annak az eszmének, hogy a pénzügyi bizottság döntésének ellenére, pót- tárgy alakjában vigye az előterjesztést a köz­gyűlés elé. A kerületközi bizottság azonban nem állt kötélnek, mert tisztába volt az üzlet hátterével iól tudta mit jelent az. hogy a köz­gyűlés határozatát Vázsonyi Vilmos távollé­tének felhasználásával, sürgősen akarják ki- forszirozni és bölcsen sejtette azt is, hogy Deltái Ferenc főpolgármesternek is beleszó­lása lett volna ebbe a dologba. Selce tehát marad a magyargvülölettől taj- tékozó horvátoké, ami azonban korántsem je­lenti azt. hogy az elvi rész. a tisztviselők egészségéről való gondoskodás, mielőbb tes­tet ne öltsön. A tisztviselők ellátása betegség esetére nagyon fontos, nagyon szükséges do­log, és nincs ember, aki kétségbe vonná, hogy a városi tisztviselők méltán rászolgálnak a közgyűlés jóindulatára. A dologban mindösszP az a pikáns, hogy a szép ötlet nem önmagá­ért az ötletért, a nemes célért keletkezett, s nem is a iubileum volt az alkalomszerző, Bárczy István mindenáron szolgálatot óhaj­tott tenni előkelő barátainak és igy került a gombhoz a kabát; a selcei villához a tisztvise- i lök egészsége. Odillon Helén villájának annyi köze van a tisztviselők jogos igényéhez, a ■ mennyi érdemük vagy részük van a tisztvi­selőknek abban, hogv Buda és Pest ezelőtt 40 esztendővel, egv szép nyári estén örökre egyesültek egymással. . . A selcei villáról kisült, hogv 1. a tulajdon­jog kérdése vitás. 2. nincsen rendes ivóvize. 3. a legvadabb magvargvülölök lakják a kör­nyékét 4. a berendezésre fél millió koronát kellene elkölteni 5. két. egymástól nagy tá­volságra fekvő részből áll 6. nem is látták, a kik megvételre ajánlották 7. a fentartása hor­ribilis pénzbe kerühje stb stb. Ennyi csekély hibával szemben még azt | sem mondhatja a polgármester, hogy más megoldás nem kínálkozik számára. Biztos ér­tesülésünk szerint máris a városházán fekszik egv olyan ajánlat, a;nelv a szép tervnek sok­kal célszerűbb, sokkal olcsóbb és reá­lisabb megvalósulását biztosítja. Úgy tudjuk, i hogy az abbáziai Tengerparti gyógy telepek részvénytársasága beadvánnyal fordult a fő­városhoz s a tisztviselőknek szánt jubileumi I ajándék dolgában konkrét előterjesztést tett- Az ajánlat szerint a részvénytársaság, amely­nek az Abbázia mellett fekvő Idein, közvetle­nül a magyar tenger partján, gyönyörű fek­vésű, remek levegőjű ingatlanai vannak, sa­ját költségén hajlandó a főváros tisztviselői j részére külön pavillont építeni s azt teljesen ! berendezni, a. beteg tisztviselőket pedig igen | olcsón és jó ellátásban, orvosi kezelésben stb ! részesíteni. i Az ajánlat részleteiből nem ismerünk töb- ; bet. de bizonyos, hogy ez a megoldás semmi­féle kockázatot nem rejt magában a fővárosra nézve és lehetővé teszi, hogv a tisztviselők 1 hálásan emlékezzenek meg minden időben a törvényhatósági bizottság áldozatkészségé­ről. S zínház a Margitszigeten. Igazgató: NAGY ENDRE A Margitsziget világhírű intézménnyé való átalakítása kielégítő tempóban halad a teljes megvalósulás flelé. Látványosságainak szá­mát az igazgatóság megint szaporitota. Enge­délyt adott a bérlőtársaság a szigeten színház építésére. Az engedélyt Spád.v Adél kiadó- hivatali alkalmazott kapta meg. A teljesen kész tervek szerint, amelyet egyik kitűnő műépítészünk készített. 200,000 korona alap­tőkével építi meg az etblissement. A részvé­nyek nagyrészt Molnár Viktorné kezébe ke­rülnek. de kívüle más komolyan számitó pén­zes vállalkozók is résztvesznek a szinházala- pitásban. Művészeti vezetőnek Nagy Endrét kérték fel, aki állítólag elfogadta a meghívást. Az építkezést az ősszel kezdik meg és jövő tavasszal elkészülnek. Mérséklet és óvatosság! ­mondja a belügyminiszter. A belügyminiszter a székesfőváros 1913. évi költségelőirányzatát jóváhagyta. A minis­ter figyelmébe ajánlja a székesfőváros közön­ségének. hogv a tervbe vett új szervezéseket és új intézmények létesítését a gazdasági helyzet gyökeres javulásáig halassza el, valamint, hogy a kölcsönpénzek terhére eső újabb beruházások elrendelésénél a legna­gyobb mérséklettel és körültekintő óvatos­sággal járjon el. Indokoltnak találja a bel­ügyminiszter a költségvetést megállapító közgyűlési határozatnak azt a rendelkezését, hogy a vallásügyi kiadásoknál a költségve­tésbe ezúttal először felvett segélytöbbletek­nek és uj segélytételeknek engedélyezését arra az időre halasztja, midőn azoknak íödö- zete biztosítottnak lesz tekinthető. Szóval a miniszter ugyanazokat a húrokat pendíti meg. amelyek a Fővárosi Hirlap-nak csaknem valamennyi számában hangra kel­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom