Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-26 / 13. szám

Budapest, 1913. március 26.-I ^ JovAt>a\rii/t?Mp uj és uj eszméktől duzzadt a tarsolya. Most pedig, ennek a bus seregszámlának a 'befejezéséül, deközöljük azt a nyilatkozatot, amelyet a közgyűlésnek egyik legtekintélye­sebb tagia munkatársunk előtt tett. — A baj főoka szerintem az volt. hogy az építkezést lateiner emberek ellenőrizték, nem pedig szakértők. Csakis igv történhetett meg. hogy amikor az építési terv módosítása napi­renden v_alt. nem is gondoltak arra, hogy a tervek módosításával együtt, jelentékenyen változik a költségvetés is. Akkoriban még Devecis volt a középitészeti igazgató s a fe­lelősség nagy része őt terheli e miatt. Már a gyógyfürdő bizottságnak sem adtak részletes költségvetést az építészek a tanács viszont a saját hatáskörében belement a költségtöbb­letbe. A közgyűlés sohase kapott tiszta képet arról, hogy tulajdonképpen mi folyik az épít­kezés körül. A tervező építészek folyton újabb és újabb eszmékkel jöttek, a tanács pedig kénytelenségből hozzájárult, minden tervhez. (Természetes, hogy ily módon az 5 millió 600.000 koronából rövidesen 11 millió korona lett s a jövedelmezőségi számítás ej vesztette a realitását. A közgyűlés elé terjesztett költ­ségvetés szerint 6.8 százalék tiszta jövedel­met hozott volna a fürdő, ami 383.286 korona 'és 50 fillért tesz ki. Ebből tőke és amortizáció címen lemegy 289.000 korona, úgy. hogy a város évente 83.441 korona 50 fillér hasznot látott volna az építkezésből. Most pedig, a mikor a redukált költségek végösszege több mint tiz millió korona, a szükebbkörli szak­értő bizottság 4.15 százalékos jövedelmezősé­get mutatott ki, ami azonban a valóságban sohasem fog előállani. mert hiszen a költsé­geket a főváros kölcsönpénzből fedezi, az annuitás pedig legalább 5.15 százalék. A szü- kebbkörü bizottság javaslatára 800.000 koro nát törölt a fürdőbizottság a 11 millióból. Ily módon elmaradt a tervbevett uszoda és még néhány kisebb dolog. Egész csomó tulkiadás maradt még elintézetlenül és a fővárosnak bizonyára számos pőre lesz még az építke­zésből kifolyólag a Palatínus r.-t.-gal. Nagy baj volt* hogy az építészek maguk is tájéko­zatlanok voltak, ilven nagyszabású munká­juk alig volt még. Lehetetlen eltolódások for­dultak elő a költségvetésben. Bútorra és fe­hérneműre például eredetileg 400.000 koronát vettek föl. most pedig kisült, hogy ez a tétel kerek milliójába kerül a városnak. Az építé­szek tiszteletdija 186.000 korona lett volna, a költségvetés emelkedése folytán ez is 286 ezer koronára emelkedett. Magánál liz épít­kezési költségeknél két és fél millió korona az emelkedés. Természetes hogy a dolgok jelen stádiu­mában nem lehet többé segíteni a munkán. A közgyűlésnek — kénytelen-kelletlen — le kell nyelnie a keserű labdacsot. A jövőre vonat­kozólag azonban jól meg kell jegyezni azok­nak a vállalkozóknak a neveit, akik a fővá­rost ebbe. a helyzetbe hozták. HELYESÍRÁST KÖVETEL A MINISZTER A VÁROSTÓL. Furcsa huzavona keletkezett a főváros és a Telügymirisztérium között. Bár iratváltás még nem töitént, de szóbelileg már tett kísérletet a *<ét hatóság az ügy elirtézésére. A háborúság megkezdésére a belügymíriszterium adott okot azzal, hogy a megalakult egyesületek jóváha­gyás végett Tölterjesztett alapszabályait mindig «kellemetlen záradékkal látja el. Jóváhagyási nyi­latkozatában ugyanis kijelenti a minisztert he­lyettesítő államtitkár, vagy miniszteri tanácsos, hogy az alapszabályokat a bennük előforduló nyelvtani és helyesírási hibák kijavításával helybenhagyja. E megjegyzést aztán a kinyomatoitt alapsza­bályokban is kötelesek fölvenni az egyesületek. Pedig legtöbbnyire a rakoncátlankodó írógép^ vagy a szórakozott gépirókisasszony az elköve­tője a kivadászott iráshibáknak. Megtörtént (legutóbb kétszer is, hogy tudományos és köz­művelődési köziiletek alapszabályait bélyegez­ték meg ilyen obskúrus nyilatkozattal. A csuííátett egyletek persze a fővároshoz sza­ladtak; pörrel fenyegetőztek. A fővárosnak ter- 'mészetesen nem áll jogában a nyilatkozat meg­változtatása. És nem tett semmit. Utóbb any- nyira mindennaposak lettek ezek a megszégye­nítő záradékok, hogy a főváros végre jónak látja a nagyobb baj elkerülése végett a miniszté­riumot szokásának megváltoztatására kérni. BUDAPEST PŐRÉI. 11 A TISZTI ÜGYÉSZSÉG MUNKÁJA. Sok alperesség — kevés felperesség: ezzel lehetne jellemezni a székesfőváros pőréit, a melyekről nemrégiben vaskos kimutatást ké­szített a legszorgalmasabb, leglelkiismerete­sebb városházi hivatal, a tiszti ügyészség. A .kimutatást tudvalevőleg a titokzatosság lep­lével akarták betakarni s a tanács úgy hatá­rozott, hogy az aktákba csakis a városatyák nyerhetnek betekintést. Megállapíthatjuk, hogy egyetlenegy bizottsági tag sem érdek­lődött a kimutatás iránt. A Fővárosi Hírlap nem engedheti meg ma­gának ezt az indolenciát. Munkatársunk hiába is tagadjuk — nem volt hajlandó a ta­nács tilalmát respektálni s olvasóink számára kihalászta a sommás és rendes keresetek, ak­tiv és passzív pörök rengetegéből a legérde­kesebbeket, legfontosabbakat. Néhány régi is­merősre bukkanunk a kimutatásban. Az Egyesült építőipari r.-t, 1.518.532 korona erejéig porol te a fővárost. A peri rat váltás be- :fejeztetett s most szünetel a pör. mert a felek között egyezségi tárgyalások folynak. Ebben az ügyben felperest tudvalevőleg egy előkelő bizottsági tag képviseli ügyvédi minőségében. Lédeczy-Schenk Adolf 40,000 koronát akar a várostól kártérítés fejében. Legközelebb fo­ganatosítják a szakértői szemlét. Felperes háta mögött itt is egy városatya áll. Cséry Lajosnak még folyik egy káréritési pőre 189,845 korona iránt. Saile testvérek cég 35,000 koronát követei ugyancsak kártérítés címén. A bankok és egyéb részvénytársaságok alaposan kikezdték a várost. A Leszámítoló Bank szerződésileg kötele­zett segély címén százezer koronát igényei. Az 1. bírói Ítéletet legközelebb fogja meghozni a bíróság. A Ganz és társa /’.-6-nak 77.005 koronás ki­sajátítási pőre van a város ellen. Hasonló pör- re! támadta meg a fővárost a Belvárosi taka­rékpénztár r. t. A B. U. R. vasút kártérítési .igénye 3950 koronáról szól, a Lechner tégla­gyár r.-t. teriiletkártalanitási ügyében (45.800 Korona) legközelebb itél a bíróság. Az Első Magyar Iparbank 3694 koronára, a Discontő szövetkezet 5250 koronára, a Termokémiai rí. 56.438 koronára pörli a várost. Pikáns dolog, hogy Aufrecht és Goldschmidték könyvek vé­telára fejében 2451 koronát követelnek. Külön fejezetbe tartoznak az örökösödési pörök. Ezen a réven Szeless Adorjánnal, Körtvé- lyessy Jánossal és másokkal gyűlt meg a ba­ja a városnak. Általában véve elég gyorsan megy a városi pörök lebonyolítása. Restancia nincsen, a sommás pörök jórésze befejezve, a rendes pö- rökben pedig a bíróságé a további teendő. A «tiszti ügyészség megérdemli, hogy a munká­déval a nyilvánosság előtt is foglalkozzunk s íné csak akkor gondoskodjék hangzatos kom­münikékről a tanács, amikor a saiát kites ér­demeiről kell dicshimnuszt zengeni. Akarja látni Kelet mesés kincseit? Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca 21 Ahol még szeretik Bárczy polgármestert. Kedves kis levélkét hozott nekünk a m. kir. posta. A levél Sepsiszentgyörgy városából, Há- romszékvármegyéből indult útjára. A küldője: nemes Sepsiszentgyörgy városának illusztris ta­nácsa. Szól pedig a nevezetes irás Bárczy Ist­ván polgármester urnák. Húsvéti piros tojás he­lyett ezennel átnyújtjuk néki úgy, ahogyan Írva vagyon: Sz. 2481—913. Fővárosi liirlap kiadóhivatalának Budapest, VI., Kiss János-u. 4. Csatolt utalvány visszazárásával kijelent­jük, hogy mi a lapnak Bárczy-ellenes irányá­val nem értünk egyet, következőleg előfizetni többé nem fogunk. Sepsziszentgyörgy, 1913. márc. 18. (P. FI.) Gödri, polgármester. A szigorú tanácsi döntés, mint látható, felelet volt lapunk kiadóhivatalának a lejárt előfizetés megújítására vonatkozó felhívására. Sepsiszent- györgy tanácsa tehát nem ért egyet a Fővárosi Hírlap irányával. Sepsiszentgyörgyön szeretik Bárczy polgármestert. Budapesten ellenben egyetlenegyszer sem találkoztunk még azzal a kifogással, amelylyel Sepsiszentgyörgy élt. A mibőj viszont az következik, hogy Budapesten távolról sem lelkesednek annyira a polgármes­terért, mint Háromszékvármegye hatalmas szék­helyén. Ezt a visszás állapotot illő volna mes;- iszüntetni: bocsássa rendelkezésére az állását Gödri Ferenc polgármester ur — Bárczy Ist­vánnak. Legyen meg az akarata nemes Sepsi­szentgyörgy városának! Ki ád többet érte? Szaporodnak a pályázók. Szerdán, e hó huszonhatodikén bontják fel a városházán az állatkerti vendéglő és kávé­ház bérletére beérkezett pályázatokat. Eddig csak az bizonvos. hogy a pályázat legalább mennyiségileg, eredményes volt. Az általunk már említetteken kívül Palkovics Edéről, az Angol királyné szálló bérlőjéről. Éhm János vendéglős­ről, Erenreisz István vendéglősről. Wert­heimer Lajos mulatóhely tulajdonosról (Ringerékkel együtt pályázik) és Briick Miksáról. a Vigszinház-kávéház tulajdonosáról mond­ják, hogy felveszik a harcot Gundelékkal. Más kérdés, hogy a jelöltek mennyiben felel­nek meg a város által megkívánt anyagi és erkölcsi garanciáknak és mennyivel előnyö­sebb az ajánlatuk annál, amelyet Gundelék benyújtottak s amelyekről alapos véleményt nyilvánított már a közgyűlés. Gundelékről. a póruljárt bérlőkről egyéb­ként a Pesti Hirlan megdönthetetlen adatok­kal állapította meg. hogv már ab ovo ötven­háromezer korona Jór“-ral indulnak a ver­senyben. A tavaly kötött szerződés a lehető legvilágosabban intézkedik arról hogy Gun­delék a bérlet lejárta után nem követelhetnek többet a várostól, mint a 30.000 koronáig ter­jedő beruházásoknak 90 százalékát, vagyis huszonhétezer koronát. Hiába mondják tehát ők. hogv nem harminc, hanem nyolcvanezer koronát invesztáltak, a többlet a főváros javára esik, a harmincezer koronán felüli be­ruházások a főváros tulajdonába mennek át. Szerencse, hogy az ideiglenes megoldásra — mert másról az idén nem .lehet többé szó - kész tervek állanak a főváros rendelkezé­sére. Bárkinek juttatja az április 2-iki köz­gyűlés az üzletet, legkésőbb május hó köze­pére át Ível 1 adni rendeltetésének az uj ven­déglőt és kávéházat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom