Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-19 / 8. szám
Budapest, 1913. ten mar hó 19-en. 8. szám. II. évfolyam niiimimiiiaiiimiimHmiiaiiiainmiiamoiimiimiiiDfi3SDmQiaimjiE3iiims!iait8E3iBä^!!giiamsmmiiaiiiH!iimiic ELŐFIZETÉSI AnnKt Egész, évre ......... ........1b K Fé l évre........................... S K Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap felelős sier>ftesitS: Dac só Emil. Tür>,.srer’hesxiS s ár*. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szondán, esetleg hetenkint többször* is. Szerkesztő ség és kiadóhivatalt VI. Kis János-utca 4. szám ■ ■ Ünnepe volt az elmúlt héten Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Ragyogó külsőségek és a szeretet meleg érzései között avatták fel lieltai Ferencet, a király, a közgyűlés és a kormány egyesült bizalmának letéteményesévé. Fülünkben cseng, még az uj főpolgármester klasszikus beköszöntője. És ujjongva tapsolunk a szent fogadalomnak: „Arra. azonban törekedni fogok, hogy minden ügy kellően előkészítve és minden részletében íelvilágo- sitt-va, s z a b á 1 y szer ti e n kerüljön a törvényhatósági bizottság elé." Az események jámbor statisztái, a „nyájas •olvasó" címmel és jelleggel felruházott százezrek, aligha sejtették, hogy ez a fogadalom súlyos kritikája a múltnak, megnyugtató perspektívája a jövőnek. Vázsonyi Vilmos és a törvényhatósági bi- 1 zottságnak többi tekintélyes tagjai is. nem egyszer adtak kifejezést annak a meggyőződésüknek, hogy Bárczy István polgármester valósággal kormányzati rendszert csinált a fait accomplik intézményéből. Állandóan ezt panaszolták a pénzügyi bizottság tagjai is, | a legutolsó költségvetés tárgyalásánál pedig Márkus József a súlyos háztartásbeli álla- pótokat egyenesen annak a körülménynek j tulajdonította, hogy a milliókat nyelő, nagy- j fontosságú és gondos tanulmányozást igény- 1 lő tanácsi előterjesztésekkel, minden előkészítés és minden előkészület nélkül, kutya futtában kell foglalkoznia a pénzügyi bízott- i súgnak és a közgyűlésnek. lieltai Ferenctől a rosszakarat sem vitat- hatja el azt a megállapítást, hogy egyike az < ország legokosabb embereinek. A városházi ügyekben való járatosságának alaposságához Szintén nem férhet szó. Az ő szájából, éppen ezért, százszoros sulylyal, megkülönböztetett jelentőséggel esnek ezek a szavak —. Bárczy István számlájának terhére. A főpolgármester programmbeszédének idézett passzusából a tények és adatok ismerése nélkül is megállapítható, hogy a múltban nem került minden ügy kellően előkészítve a törvényhatósági bizottság elé, az előterjesztések nem voltak minden részletükben felvilágosítva és nem jutottak szabályszerűen a közgyűlés döntése alá. Nem az utonómiának, hanem a kristálytiszta képességű és nagy intenciókkal telített polgármesternek szólott Heltai Ferencnek ez az Ígérete is: „Tiszteletben tartom minden közigazgatási szerv hatáskörét, de. a magam törvényes hatáskörét is be fogom tölteni, minden jogával és kötelességével együtt!“ Hiivös Iván 34 éves, izr■ vall isii, vagyona van, katona nem volt, operettel ne miatt elitélve, a városi villamos vasai és kapcsolt részeinek vezérigazgatóját, a milánói Scala szerződéses ballettszállitóját: az autólaxi körül kifejteti következetlenségnek súlyos etikai bűntettével vádoljuk. Egykorú I öl jegy zések tanuk és okiratok per- rendszerű bizonysága szerint vádlott közönséges zsarolóknak, gazembereknek keresztelte el a székesfővárosi bérkocsisipáríeslület tagjait- amiért az autó taxik forgalomba hozatala folytán megüresedő kétíogatu. kocsiknak örökáron való megváltását merték követelni. Történi pedig a nevezetes keresztelő az urnák egyezer- kilencszáz és tizenkettedik évében, akkor, amidőn agy fordult az aatólaxik kereke, hogy Há- vösék kötik meg az. fi- (Ah a tőlük megszoktál Brotosz-kocsikkui. A múlt héten a bérkocsisok küldöttsége felkereste a polgármestert s Bódy alpolgármestert. A küldöttség szónoka és vezetője önmagáiból kikelve tiltakozott az ellen a merénylet ellen, hogy a bérkocsisok szájából kivegyek a kenyeret. ,,Vagy autótaxit a bérkocsisoknak, vagy az összes kocsik megváltását", ezt harsogta a polgármesterek felé a küldöttség szónoka és vezetője: botfái Itiivös Iván. Ez. a harsogás most történt, amikor bizonyos immár, hogy Hiivösék elestek az autótaxiktól. Egyszer volt egy ember, ki csak úgy játszott a bérkocsislegény nyel, mint macska szokott az egérrel! . . . A iakásnyomor enyhítésére megtörténtek az első lépések. Az elmúlt héten volt szerencsénk ezekről a lépésekről megemlékezni. Bárczy István polgármester ur, áthatva a kérdés fontosságától, lázas buzgalommal fogott hozzá, hogy l programjaidnak idevágó részét mielőbb megvalósítsa. Senkit se tévesszen meg az az enyhe körülmény, hogy csodálatosképpen mindeddig csakis az alpolgármester urakra terjedt ki ez a szerető gondoskodás. Mert először is: valahol csak meg kell kezdeni a nemes akciót. Másodszor pedig: a polgármester ur kísérleti nyíltaknak használta fel a vicéket és most,- amikor kiderült,hogy helyes úton halad, hogy a lakásnyomor enyhítésének' ez' a jól' értelmezett módja, most bizonyára sietni fog a gyönyörű szociálpolitikai akció kiszélesítésére. Ebben az egy dologban egészen nyugodtan | megbízhat a pesti publikum! Egyszerűsítik o közigazgatást. Szives elnézést és bocsánatot kérünk Bar- czy István polgármestertől és rajongó híveinek millióitól, amiért az alant következőkben megértő örömmel, viharos lelkesedéssel bátorkodunk foglalkozni a múlt héten fogant polgármesteri ukázzal. Engedje meg a podeszta és engedjék meg az Ó rajongó híveinek milliárdjai, hogy a városházi közigazgatás egyszerűsítését célozó ' rendeletben a magunk szerény diadalát ünnepeljük. Amikor megindultunk uttalan utunkon, - szemlét tartottunk abban az őserdőben, amely a város kellő közepéből nőtt ki s meiv kívülről csak a szemét bántja a pesti polgárnak. de belülről minden érzékét felháborítja. Azt irtuk akkor, hogy a közigazgatás csigaszerű munkáján vajmi könnyen lehetne segíteni: győzzék le a hivatalnok urak a hivatalból való smokkságokat, intézzék el a közösen elintézendő ügyeket mennél kevesebb ■aktával, a közvetlen érintkezésnek ménnel seTlbben való keresésével. Példát is nyújtottunk annak bizonyítására, hogy a közigazgatás egyszerűsítése - mennyire egyszerű dolog. Az árvaszékre és a tiszti ügyészségre hivatkoztunk, mint amely hivatalok a hozzájuk tartozó ügyeknek természeténél fogva állandó érintkezésben állanak egymással. A két hivatal helyiségei szorosan egymás mellett vannak, mégis gyakran hónapokig eltart, amíg az akták az egyik szobából a másikba, az egyik hivatalból a másik hivatalba kerülnek. Írásos felterjesztéseket intéznek egymáshoz az árvaszék és a tiszti ügyészség, írásbeli utón kérik ki egymás véleményét — holott égy kis láb- izombeli fáradtsággal, a szomszéd szobába irányozott látogatással, rengeteg munkát és időt takarítanának meg egymásnak. Csökkentenék a restanciákat, mindenekfölött pedig sikeresebben és gyorsabban kielégítenék a hivatalos elintézésektől amúgy is rettegő közönségnek az igényeit. Ez a konkrét példa bizonyára nem a legjellemzőbb és talán nem is a legsúlyosabb, de anhak az igazolására fölöttébb alkalmas, hogv a városházi közigazgatás rákfenéjének : könnyen fel lehet fedezni a szérumát. A polgármester rendeletében számos fonákságot találunk, számos intézkedésről mutathatjuk ki. hogy gyerekes, naiv. kicsinyes szempontok szülték őket. A hivatalos óráknak másodpercekre való kiszámítása, a munkaidő hierarchiájának szervezése, vagy a tízórai virstli harántmetszetének szabályozása, csődöt fog mondani már ab ovo. de a praktikus eszméknek egész sora követheti ezi, ha az ügyosztályoknak és a különböző városházi hivataloknak vezetői gyakorlati példákon okulva, tovább fogják fejleszteni a megkezdett akciót. A polgármesteri rendeletet nem tartalmi kiválósága miatt üdvözöljük. hanem a tisztviselők figyelmének fölébresztéséért. A jelszó ne az legyen, hoev kevesebb munkát, hanem: eredményesebbet!