Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-24 / 52. szám

4 Budapest. 1913. december 24. és olcsóbban vásárolhatnának. Panaszkodni a drágaság miatt sokkal könnyebb, mint korán kelni, — olyan igazság, melynek hangoztatá­sába ne fáradjon bele a takarékos férj. Mindezekből pedig megértheti bárki, hogy az igazi vásár kiszorult a központi vásárcsarnok­ból, ahol most csak a husdinasztiák és a hús- trösztök dominálnak. Ha nem tévedek, ez a vá­sárcsarnoki elmélet bukását jelenti. A főváros milliókat költött erre az intézményre s most ott állunk, ahol apáink álltak ötven esztendő előtt, áll a vásár a szabad ég alatt s ha vásárcsarnoki hordárok nem lótriának-futnának a termelők, vi- szmíeladck és vevők tömkelegében, senkinek nem jutna eszébe, hogy ez a szabad ég alatt levő óriási vásár a főváros fedett-vásár elméleté­nek c sincs kudarcát jelenti. A központi vásár- csarnokot vagy ki kell bővíteni, vagy pedig egy újat kell építeni, meghagyván a régit a je­lenlegi állapotában és minőségében központi mészárszéknek. Érdekes és jellemző a vásárcsarnoki hatóság tehetetlensége, hogy mig a dumaparti nyílt pia­con eszeveszett zsúfoltság van, addig a csarnok óriási terjedelmű karzatai csak alig vannak ki­használva. Jelentéktelen bódék, vidékies kis­üzem folyik a karzatokon, melyeknek több mint negyedrésznyi területe üresen áll és patkányok estvéli sétateréül szolgál. A karzati árubódékban már nincs se ráíartiság, sem öntudat, mohón csalogatják az embert: „mit tetszik, fiatal ur?“ De azért van ám, ami itt is tetszik: a virágke­reskedők karzata, egy kis tündérsziget a legyil­kolt marhák, borjak és disznók tengerében. A kertészművészet minden raffinamentjével talál­kozunk 'tf„ zöldbe ojtoti kék és pirosba ojtott fe­hér rózsákkal, a szegfűk csodálatos változatos­ságával. nyomorék pálmákkal, óriásra dagadt krizanténumokkal. A kertészet is halad a korral, tetszetős torzokat produkál, a perverzitás itt is hódit. A központi vásárcsarnok a maga egészében azt igazolja, hogy a gazdája, a főváros nem tud haladni a korral. De már a kofa-előkelősé­gek. akik a jó szerencse szeszélyéből, vagy a protekció erejéből a csarnok palatetöje alatt kaptak helyet, a kor magaslatán állnak. Minden bódéban telefon, minden kofánál öt krajcáros napilap. Dél felé már alig van vevő, elcsende­sül a forgalom, a kofa-előkelőségek társadalmi lényekké válnak, csendes diskurzus indul meg és szó esik Tisza Istvánról, meg Fedák Sáriról. Ám cdakiinn. a Dunaparton nincs szünet, nincs pihenés. Áll a vásár, mig tart a napvilág. Mos­tanság Erdély és a tót hegyek fenyőerdői teszik tiszteletüket odalent. Egész erdőre való kará­csonyfát hoztak bánfihunyadi székelyek és tren- cséni tótok. Szép szál barna legények ezek a székelyek, a beszédjük tiszta magyar, de már a gúnyájuk tisztára oláh. Azt mondják, vagyo­nos emberek, akik már esztendők óta abból él­nek. hogy karácsonyfával látják el a fővárost. A Mávtól szállítási kedvezést kapnak. A fenyő­ágakat nem vágják le, hanem minden esztendő­ben uj fenyőket ültetnek s egy-két esztendő múltán kivágják a zsenge fát egészében s ebből lesz a szép budapesti karácsonyfa. Csak nagy­ban árusítanak,kézi kocsira valónál kevesebbet nem lehet tőlük venni. Veszik, hordják szaka­datlan, a haragos zöld fenyőket, a garai-téri kofa az apraját és csúnyáját, a hold-utcai a nagy- iát és szépet veszi. Mert a Lipótváros fogyaszt­ja a legnagyobb és legszebb karácsonyfákat. Erdösl Dezső, BBannBBBBHC&BMbBBBBBBBBBBESBHHBBBBflllGflBHSBBBI&DGBBtHBRI. gniiwli alkalmi vételek női-, férfi- és gyermek* fEhernemüehbsn Vinos MÓR, Deák Feifersc-u, 21. Budapesten a legjobb és legolcsóbb S POROSZ Vágó Rezső szállítja ZALONSZENET A legjobb szén ára ( 10(3 kg-ként Pesten K 4.5G házhoz szállítva ( (2 zsák) Budán K 4.GO Bárczy és a panamák Szenzációs nyilatkozat a polgármesterről Azok az „apró smucigságok“, amelyeket Hecht Ernő illafos csokorba gyűjtött össze, nagyobbára nem a polgármester személyét érintik, hanem a tanács többi tagjait. Bárczy István legszemélyesebb ügyei közül mindössze a polgármesteri hivatal átalakítását s Bárczy Gusztáv vigadóbeli lakását említette fel Hecht Ernő. A szenzációs beszéd általánosságban irá­nyult csupán a polgármester ellen. A rendszert, a városvezetési politikát kárhoztatta a költség- vetési vita vezérszónoka, emellett azonban nyit­va maradt az a kérdés, hogy a kis és nagy ha­laknak a horgászásában micsoda része, szerepe van B á r czy Istvánnak, vagy nyersebben szólva, felhasználja-e a polgármester az állását vagyonszerzésre? A törvényhatósági bizottságnak egy;k Keve­set szereplő, de köztiszteletnek örvendő, tekin­télyes, elfogulatlan tagja erre a kényes kérdésre igy nyilatkozott munkatársunk előtt: Nem szép dolog a polgármester leg­belsőbb magánügyeit szellőztetni, de bi­zonyos ponton ez q kérdés erős vonat­kozásban áll a közérdekekkel. Szent meggyőződésem, hogy Bárczy István dr. tisztakezü férfin, semmiféle panamá­ban nincs és nem volt érdekelve. Elte­kintve a korrektségétől, sokkal bohé- mebb, könnyelműbb ember, semhogy kapzsi módon törekedjék vagyonszer­zésre. A polgármester sokkal ügyesebb, sok­kal eszesebb ember ennél. Be nincs is szüksége semmiféle panamára. Más do­log aztán az. hogy olyan esetekben, ami­kor valamely tőzsdei tranzakció fővárosi vonatkozással bir. amikor a börzeüzlet szálai a városházán futnak össze: - ilyenkor a tranzakció Napóleonja nem gondol-e a polgármesterre olyan irány­ban. hogy az ő számlájára, is vásárol vagy elad papírokat. Az ilyen árfolyam- differenciákból származó üzletek ellen a köztisztesség szempontiából nem lehet kifogásunk, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a differenciát nem a viáros, nem a polgárság fizeti, a nyereség néhány spe­kulánsnak a zsebéből vándorol a tőzs­dei hadiárat fővezéréhez és innen to­vább.- ílve.n utón, ilyen megengedett esz­közökkel igen sok városatya jutott n kö- zelmultban tekintélyes nyereséghez. Nem is kell tehát bizonyíték annak a va­lószínűsítésére. hogy Bárczy István­nak a fizetésén túlmenő jövedelmei van­nak és rangjához méltóan élbe:. Mond­ták. hogy régi időkből származó köte­lezettségeinek eleget tett. mondják, hogy telkei vannak stb. A mende-mondák. el­lenőrzése nem fér össze az Ízlésemmel. Be nem is fontos ez az ellenőrzés, mert az elmondottakból folviik. hogy szó sin­csen a polgármesternél illegitim vagyon­szerzésről. Amilyen brutálisnak, kíméletlennek tetszik el­ső pillanatra a kérdés, annyira kézenfekvő és annyira közérdekű. A válasz pedig, amely töb­bet sejtet, mint amennyit mond, bizonyára al­kalmas lesz arra, hogy a közvélemény felfogá­sát helyes mederbe terelje. A —■ Viktória részvényig vsa sá g íakőerenőezésí ni in la termei 'Budapesten, fV., Várost)ái-iitca Szaöab Öemeltei. ('Kossutt) Cajos-utca saroí!) Ki felelős a Namag-panamáért? Hecht Ernő nagy beszéde mellett teljesen el­törpült az a felszólalás, amely ugyancsak a köz­gyűlési vita során történt s nem nélkülözi a pi­kantériát. Földes Árpád dr. előadta, hogy a N a- m a g. amely tudvalévőié^ 150 villamos-auto fo: galombahczatalára kapott koncessziót, egyet­lenegy autotaxit sem állított ki, sőt bejelentette a tanácsnak, hogy nincs is szándékában a kon­cesszióval élni. A Namag a szerződés komoly­ságának igazolására, a főváros érdekeinek meg­óvására 225.000 korona kauciót fizetett be a város pénztárába. Amikor pedig elhatározta, hogy visszalép az autotaxi-üzlettől, egyszerűen visszakérte a kauciót s a tanács nagylelkűen kiutalta a 225,000 koro­nái, holott ehhez nem volt joga. Kétségtelen ugyanis, hogy a Namag kauciója annak a biztosítására szolgált, hogy az autó- taxikat ki fogja állítani. Minthogy pedig ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a pénz többé nem illette a Namagot, hanem a várost. Idézzük Földes Árpád beszédének következő pasz- szusát: Kérem, t. közgyűlés, mikor egy tanítónak a nyug­díjazásánál 5(3 koronáról van szó, akkor a tanács előáll, hogy az szabályellenes, ennek a 39 évig dol­gozott embernek nem lehet 5(3 koronával többet ad­ni. Hanem mikor egy nem tudom, ki által protegált részvénytársaság 225.0(30 koronát jogtalanul visz- szakövetel, akkor a tanácsnak joga van a közgyűlés megkérdezése nélkül visszaadni. Dr. Komlós Ágost: Polgármesteri imperializmus. Dr. Földes Árpád: Hogy ki tette, nem tudom, de felvilágosít ást, a közgyűlés, azt hiszem, kérhet, kö­vetelhet. , A szónok jámbor óhaja nem teljesült: a pol­gármester nem találta érdemesnek a kérdésre válaszolni. Ez pedig több egy kis smucigságnái. mert 225.000 korona oly tekintélyes összeg, hogy tetemes megkönnyebbülést jelentett volna ez a bevétel a város háztartásának. Földes dr. felhívását megismételjük tehát. Tisztázni kell. mi történt és felelősségre kell vonni mindazokat, akik ludasak ebben az ügy­ben. Munkások harca a községi éleiffliszerfizem ellen. A költségvetési vita ló alkalom lett volna ,2,rra. how a polgárság rosszalása. igazi akarata Folk u sház y Fajos tanácsnokkal szemben kifejezésre jusson. Az alkalmat azonban elmulasztották a városatyák, egye­dül Bittner Jakab volt az, aki szóvá tette azokat az anomáliákat, amelyekről minden héten beszámolunk olvasóinknak. A községi élelmiszer tizem ellen leginobban a munkásság is harcot indítót., holott a ne­gyedik rend mindeddig bizalommal és^ re­ménységgel nézte Folkusházvék működését. A szociáldemokrata párt hivatalos lapja megerősitet e • a F ő városi H i r 1 a p-nak azt a megállapítását. bogy a főváros sokkal rosszabbul fizeti a munkásait, mint a magnn- iizeniek tulajdonosai. A Népszava a helytelen gazdálkodásban, a folytonos ráfizetésben ke­resi a magyarázatát ennek, mindenekíölött pedig iaz üzem vezetőségében. 'Fény. hogy Budapesten a szalámi és kol- bászárugvárakban 45 koronát kapnak a táb­lamunkások hetenként. A főváros háziiizeVnei- ben pedig 33—36 korona a szakmunkások hetifizetése. A magánüzemeknél ^ ia. kezdő munkások bére 33 korona, a fővárosnál 30 korona hetenként. A mészárszékek munká­sai 45 koronát keresnek hetenkén:. a fővá­ros élelmiszerárusitó üzemeiben dolgozó székálló munkások pedig öt koronát kapnak nap ruta. A magánüzemek munkásait ötver, százalékkal jobban diiazzák a rendesnél, ha különórákban dolgoznak. A főváros a túl­órák munkáid: csak tiz százalékkal fizeti job­ban a rendes munkánál. A magán üzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom