Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-17 / 51. szám
Budapest, 1913. december 17. 3 Hirschlék ellenben máig siixsenek készen a munkával, ott tartanak, hogy még csak a kábeleket fektetik le a pincében. Jó szerencse, hogy a fővárossal kötött szerződés értelmében Hirschlék minden napi késedelemért száz korona pönálét tartoznak fizetni. November elseje óta ez a pönálé egész szép összegre emelkedett már. Bizonyos, hogy núre a munka elkészül s a város elszámol Hirschlékkel, legalább 60 napi büntetés, tehát kb- hatezer korona fog járni a fővárosnak, amelv összeget elsősorban a végzett munka árából fogják levonni Hirsch léknek. Azt a lehetetlen dolgot fel sem szabad tételeznünk senkiről, hogy futni engedik Hirschléket s a pönálé fizetéséhez nem ragaszkodnak a legszigorúbban. Elvégre a szerződés — szerződés s a város senkivel szemben sem tehet kivételeket. Annál ke' vésbbé. mert Hirschlék olvas valamire vállalkoztak, amiről már eleve tudták, hogy nem fogják teljesíteni. Nem lehet ilven gyalázatos precedenst alkotni, hiszen ha a város kerülne hasonló helyzetbe, akkor bizonyára lelkes örömmel használnák ki ellene ezt az alkalmat. Marhahús helyett őzgerinc. Folkusházy folytatja a „népszerűsítést.1 Folkusházy Lajos tanácsnok urnák hálás köszönetét szavazunk azért a fáradhatatlan munkásságáért, melylyel hétről-hétre érdekes híranyaggal látja el lapunkat. Legutóbbi számunkban enyhe Ízelítőt adtunk azokból az eszközökből. amelyeknek segítségével Folkusházy tanácsnok a főváros élelmiszerüzemét népszerűsíteni törekszik. Ezek közé az eszközök közé tartozik a mostanában megjelent „Ismertetés és útmutatás a juh- és a vadhús stb. ételek elkészítésére“ című remek- mii, amelyet az üzemvezetőség adott ki. azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy fogyasztókat toborozzon és ellensúlyozza az élelmiszerüzem baklövései miatt keletkezett felindulást. A mii keletkezése és célja a legfényesebb igazolása a „Fővárosi Hírlap“ politikájának, bevallása annak a ténynek, hogy a hangzatos kommünikék megtévesztésre voltak szánva, az élelmiszerüzlet nem virul, hanem ellenkezőleg, a csőd felé halad. Nyilvánvaló dolog, hogy abban az esetben, ha Folkusházyék álmai megvalósultak volna, ha a főváros polgársága, munkássága támogatta volna őket, — akkor nem volna szükség reklámra, nem kellene az adófizetők keserves fillérjeit mesterséges hangulatkeltésre fordítani. A főváros közönsége csalódott az élelmiszerüzemben, csalódott Folkus- házyékban. akik azt Ígérték, hogy az élelmiszerüzem mérsékelni, csökkenteni fogja az árakat, könnyíteni fogja a megélhetési viszonyokat. Olcsó és jó minőségű marhahús, sertéshús, burgonya, zöldségféle stb. helyett Öajdkakasokat, nyulat, fácánt, lazacot és más vadat s halat kínálnak a városi grájzlerájokban, tehát csupa olyan cikkeket, amelyekre a szegényebb sorsú közönségnek nincsen szüksége, amelyek nem pótolják az elsőrendű életszükségletet képező fogyasztási cikkeket. Az „Útmutató“ nagyon tanulságos. hasznos olvasmány. Megtanuljuk belőle, hogyan készíthetünk lazac utánzatot j u h c o m b b ó 1, fasirozott nyulat ugyancsak juhhúsból, de hogy olcsó és jó marhahúshoz hogyan juthatunk, annak a titkával nem szolgál az útmutató. Pedig a hatósági beavatkozásnak csakis az általánosan szükségelt és megszokott élelmiszerek jogosulatlan drágaságával szemben volna értelme és jogosultsága. Messzire elkalandozik a valóságtól az útmutató, amikor azt mondja, hogy „a fővárosnak itt szóban lévő vállalata részint az eddig elhanyagolt élelmicikkek forgalomba hozatalát törekszik előmozdítani, részint a detailárak alakulására törekszik szabályozóig hatást gyakorolni; de semmiesetre sem szolgál arra, hogy az élelmiszerkereskedelemben működő iparos- és kereskedöosztály szolid elemeinek üzletét károsíts a". Ahány állítás, annyi rosszhiszemű tévedés. Az árszabályozás sikeréről nem egyszer közöltünk már le hivatalos összehasonlítást, amelyből számszerűleg megállapítható volt a kitűzött cél kudarca. Módunkban van erre vonatkozólag most is néhány érdekes és jellemző adattal szolgálni. A bécsi virsli, amelyet a főváros darabonkint 18 fillérért árusít, csak 12 dekát nyom, ellenben a magánüzemekben 14 deka a súlyúk és ott sem drágább 18 fillérnél. A szafaládé súlya a magánüzemekben 12 deka, a fővárosnál 10 deka. A rövid sertéskaraj kilója a fővárosnál 2 korona 20 fillér, inig pl. az „Általános Fogyasztási Szövetkezeténél csak 2 korona. A bír k a h u s is olcsóbb tiz százalékkal a szövetkezetnél, mint a fővárosnál. Vagyis a legtöbb áru, amely tömegfogyasztásra van szánva, drágább a fővárosnál mint másutt. íme, igy néz ki a községi élelmiszeriizem árszabályozó, ármérséklő hatása! . . . Ha pedig valaki azt feleli erre, hogy az ár nem minden, a differencia a minőségben van, úgy az illetőnek szives figyelmét felhívjuk az élelmi- szerárusitó bódékra, amelyekben fülledt és szagos birkahúst halmoznak fel, a nyíllak össze vannak törve, a legtöbb helyen vérrel átfutva, negyven százaléka Dedig viz és liszt, akárcsak a hírhedt fővárosi kolbászgyárak gyártmányaiban. A másik valótlan állítása az útmutatónak az, hogy az élelmiszerüzem nem árt a tisztességes kereskedőknek és iparosoknak. Megbocsásson, Folkusházy ur, de ebben a tekintetben őnála sokkal kompetensebbek — a kereskedők és iparosok, akikről szó van. A kereskedők és iparosok pedig ugyancsak nem foglalják imájukba a tanácsnok ur nevét, mert azt mondják, hogy az élelmiszerüzem létesítése végzetes csapás volt számukra, megingatta a hitelüket, megnehezítette a megélhetésüket, csökkentette fizetési képességüket. Az élelmiszeriizem konkurren- ciáját nem bírják ki a tisztességes kereskedők és iparosok. Az é 1 e í ,m i s z'e r ü z e m ne m fizet boltbért, sem adót, sem gázdija t, s e m v i z d i j a t: — nyilvánvaló, hogy ennyi „fórt“ nem adhat a tisztességes kereskedő a konkurrensének s ha mégis olcsóbb, mint a főváros, úgy a kényszerhelyzetből folyó árleszállítás előbb-utóbb kétessé teszi az exiszten- ciáját. Nyilvánvaló tehát, hogy a községi élelmiszerüzem mérlege az egyik oldalon teljes meddőséget, eredménytelenséget mutat, a másikon viszont az adófizetők százainak sikeres tönkretételét. Reich Samu, az élelmiszerüzem igazgatója, szigorúan ráparancsolt több rendeletben az árusítókra, hogy mindenképpen túl kell adni az árun s az olyan árusítót, akinél nem fogy kellő mennyiségben az áru, egyszerűen elcsapja a szolgálatból. Minthogy pedig a romlott árut az állatorvos elkobozza s az árát a szegény elárusítónak kell megfizetni, Reich ur szigorú rendeletének az a következménye, hogy az árusítók minden skrupulus nélkül varrják a romlott húst a fogyasztók nyakába. Viktoria ßutorgyär részvénytársaság (akderenöezési mintatermet Budapesten, ÍV., Városház-utca Szád ab bemenet. ("Kossuth Vajos-utca sarc!?) HERZ ÁRMIN FIAI SZALÁMIGYÁR BUDAPEST Minden rúd ólompecséttel van ellátva, amelyen a gyár bejegyzett védjegye -----------------látható.--------------------HÚ SZ „ROYAL“ Mese az írógépről. Többizben megemlékeztünk már arról a versenyről, amelv a különböző típusú írógépek képviselői között kitört. A főváros kereskedelmi tanfolyamai számára évről-évre nagyobb mennyiségű Írógépeket vásárolnak .a városházán. Ebben az esztendőben k i- lencven gépet szereztek be s amilyen szerencséje yan a városgazdasági iigyosztálynak ez a döntés sem történt meg közmegnyugvásra, ez az üzlet sem nélkülözi a szokásos botrányt. A legelőkelőbb cégek pályáztak az Írógép- szükségletjdelégjtésére. A döntést a múlt héten adták tudtál az érdekelteknek. E szerint a M o n a r c h, az 1 d e a 1, a S m i t h-Premier gépekből m i n d ö s s z e 2—2-6 t rendeltek, a többiből 14—18 darabot, a legtöbbet pedig, húsz darabot a Roval Írógépből. Senkinek sem lehet az ellen kifogása, hogy .olyan elismerten jó. előkelő márka, mim pl. a R e m i n g t o n, vagy az Underw o o d nagyobb megrendelést kapott. Abból a körülményből azonban, hogy a Monarchot, az Ideált és más cégeket mellőztek a Royal- kedvéért. arra kell következtetni, hogy em nek a cégnek az érdekében illetéktelen befolyások érvényesültek. A Royal egészen ismeretlen márka nálunk, akik pedig ismerik. ,egy értékű üen rossznak tartják. Miért kellett tehát húsz ismeretlen nevű. rossz gépet a yáros nyakába akasztani, miért kell a kereskedelmi tanfolyamok látogatóit ilyen gépekre rászoktatni, amikor a város bőven választhatott volna iónevii, bevált, közhasználatú gépek között? Oly rejtély ez, amelyre csak az a körülmény dérit némi világosságot, hogy a döntés a városgazdasági ügyosztályból került ki. Az irógének számának megállapítása, a beszerzendő mennyiség fixirozása, a tanügyi osztály hatáskörébe tartozik. Ezzel nem is volt baj, ellenben a rendelésnek a beérkezett ajánlatok szerint való beosztása, tehát a kegyosztás, ez már a városgazdasági ügyosztálynak volt a joga és kötelessége. A városgazdasági ügyosztály pedig feladatát a tőle megszokott sikerrel oldotta még. »■PBBBBBPBBBBBPHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBEBBBBBBBBa«» Schönhíilq Imre ÓRA- ÉS ÉKSZERTELEPE BUDAPEST, DEÁK FEHENC-UTGA Zl. Világhírű órák! Pompás ajándéktárgyak! Különleges ékszerek! Tjofzer cs. és dir. udvari és damarai szédítő divatháza 'Budapest, IV., Xossutfj Bajos-utca g.
