Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-17 / 51. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. december hó 17-eu 51. szám biigaiiiaiimiiiaiimíiin»iiD>iiaii»p»iia«Traiiioiiinmnmi3íigiagiiauiaiuaiBiaiiiPiiiDi»aiiiatams8iaiaBSBaiiDTIíZ Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős sT.evkesz.tS D ac só Emii* Túvs szer* ízesíts dr*. Szilágyi Hugó fii adó hivatal; V/, her*., Síiv-ittca • • • IS. sióm Telefon ••••••• 137-15 ELŐFIZETÉSI JZRMKt Égési évr*e ..........16 K Eé l évr*e............................ 8 K Egyes siámoft hajrh a- tóh. a fiiadó hivatalban. Uj fejezet uj korszak kezdődött az élelmiszermizériák- nak a történetében, amikor Folkusházy Lajos tanácsnok elhatározta, hogy minden áron halhatatlanná teszi a nevét. Eladdig a hus- űzsorásokról, az élelmiszerpiócákról szólt a dal, a kereskedőket és iparosokat szidták a városházán és a fogyasztó közönség soraiban. Az élelmiszerek drágaságáért, folytonos áremeléséért azokat tették felelőssé, akik a munkájuk csekély jutalmazásául megelégedtek minimális haszonnal s igy juttatták az árut a termelőtől a fogyasztókhoz. A város élelmiszer-akciója már kezdettől fogva is nélkülözte a jóhiszeműséget és az észszeriiséget. Emlékezzünk csak vissza azokra a harcokra.,-amelyek két esztendővel ezelőtt a városházán folytak. A tanács úgy vélte, hogy az élelmiszer-akció kitűnő eszköze lehet a népszerűség megszerzésének, mert hiszen látszólag kilencszázezer ember érdekében fogtak hozzá a hírhedt bódék felállításához s alig kockáztattak több ekzisz- tenciát, mint legföljebb ötezret. Egyszerű matematikai alapon biztosan számíthattak a sikerre Folkusházyék, de a számításukat keresztülhúzta Vázsonyi Vilmos, aki sohasem szokott tévedni a helyzet megítélésében s aki kezdettől fogva a legnagyobb bizalmatlansággal fogadta a tanács tervét. Vázsonyi Vilmos nem mondotta azt, amit a polgár- mester kijelentett, hogy tizenöt kereskedő nem jelenti még a főváros kereskedelmét és ötezer kisekzisztenciát nem szabad összetéveszteni a főv/áros lakosságával. Vázsonyi Vilmos szigorúbban értelmezi a maga felelősségét és lelkiismeretét s ha elővesszük a két esztendő előtt hozott közgyűlési határozatot, látni fogjuk, hogy Folkusházy Lajos felhatalmazása nem arra vonatkozott, amit a két esztendő alatt végzett. Folkusházy azt ígérte, hogy jó és olcsó élelmiszerekhez fogja segíteni a főváros közönségét, mintaüzemet fog létesíteni, umely nem fog konkur- rálni a kereskedőkkel, de ahhoz elég erős lesz, hogy az árakat lefelé szabályozza, mérsékelje, az árukat megjavítsa. Folkusházy vállalkozása nem volt merész, csak rosszhiszemű. Jól tudta, hogy az élelmezési piac az általános gazdasági konjunktúrák szerint igazodik, nem pedig a bárókban készült rendeletek szerint. Az árak a lefolyt két esztendő, alatt emelkedtek, a minőség nem lett jobb, ellenben sok száz kiskereskedő belepusztult az akcióba. Bebizonyosodott annak a régi közmondásnak az igazsága, hogy a/ni kezdettől fogva elhibázott dolog, azon az idők folyamán csak még jobban lehet rom- tani, de javítani soha. Erkölcsi támogatásban részesítette a tanács azokat a derek vállalkozókat, akik a fővárosi iskolák tanulóit mozielőudásokkaí örvendeztetik meg. Amiben elsősorban az a nevezetes, hogy amikor a minisztérium, a főváros és a rendőrség ankétezik, azon tűnődik, vájjon szabad-e a gyermekek mozilátogatását megengedni: - akkor a tanács kettévágja a gordiusi csomót azzal a rendelkezéssel, amely erkölcsi alapon anyagi eredményeket biztosit az élelmes tanmoggósoknak. A gyermekek mozilátogatása éppen agy nem probléma többé, mint az, hogyan szerezhetnek a tanügyi filmek árusítói nézőközönséget a képeikhez. A Therápia kitűnő üzlet és nincsenek kijárói. Higyjiik el ezt a legfelsőbb helyről érkezett kijelentést és konce- dáljuk még azt is, hogy a gőzmosóra és gőzfürdőre tényleg múlhatatlanul szüksége van a fővárosnak. De ha ezerszer olyan naivak is tudnánk- lenni, mint amilyeneknek a tanács tagjai magukat feltüntetni szeretnék, akkor sem hallgathatnák el azt a kérdési, miért nem járul hozzá a város, hogy a csődbe került fürdőt árverés utján vásároljuk meg? Vájjon csakugyan attól tartanak-e az urak, hogy túlsók reflektálás akadna? De hiszen ebben a nem várt esetben másvalakire szakad az áldás, a főváros felszabadul a fürdő fen- tartásának obligója alól. Mert vagy igaz az, hogy a fürdő üzemének folytatása az egyedüli célja a vételnek és akkor ez a cél biztosítva van, bárkinek a tulajdonába kerül a Therápia■ Vagy pedig kiderül az árverésen, hogy a fürdőért senki sem lelkesedik, amely esetben viszont a főváros a legminimálisabb áron juthat hozzá. Úgy látszik, ezt az utóbbi eshetőséget akarja mindenképpen elhárítani a nemes szivii tanács. A munkanélküliség elleni küzdelemnek leghathatósabb eszköze a munkaalkalmak szerzése. Bizonyos, hogy a munkaalkalom állandósítása sokkal eredményesebb, mint a másfélszázezres alamizsna osztogatása, Fel is vetődött az a nevezetes eszme, hogy a fővárosnak pénz helyett munkaalkalomról kellene gondoskodnia, a fővárosnak nagyszabású építkezésekbe kellene fognia s lehetővé tenni azt az ideális állapotot, hogy az állam, a főváros és a társadalom koldusfillérei nélkül is biztosítva legyen minden dolgozni akaró embernek a megélhetése' Elméletileg- olyan egyszerű ez a megoldás, akár csak Kolumbusz tojása. A baj mindössze az, hogy az építkezéshez, a munkaalkalom nyújtásához pénz fáit,] holott a főváros maga is beolthatna a munkanélküliek táborába, ha egyetlenegy nagy munkája nem volna: — a pénzszerzésKellemetlen kérdések A költségvetés vitájához Szerdán kezdi meg a főváros törvényhatósági bizottsága a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az általános vita során a következő beszéd elhangzását várjuk: Tisztelt Közgyűlés! Jól tudom, hogy a felszólalásomnak alig van értelme A költségvetés elfogadása bizalmat jelent a tanács iránt, a bizalomnak pedig, szerintem, nincsen tárgvi alapja. Viszont a költségvetés visszautasítása beláthatatlan bonyodalmakat idézne elő s a szomorú helyzeten mitsem javítana. Uv körülmények között tisztán arra szorítkozom. hogy néhány kérdést intézzek .a polgármester nrhcz. amely kérdésekben benne van a niult kritikája, a jelen sivársága, a lövő szomorú perspektívája. Kérdéseim a következők: I. , Hány uj állást szerveztek ebben az esztendőben a városházán ?_ 2. Jobb és gvorsabb volt-e az adminisztráció az idén, mint tavaly? 3. Mennyi volt a főváros aktiv vagyona egv esztendő előtt és mennyi most? 4. Mennyivel emelkedett 3 főváros adóssága tavaly óta? 5. Mennyit irányoztak elő ui beruházásokra és mennyi ui jövedelemre lehet számítani jövőre? 6. Mit ígért a polgármester a kormánynak azért, hogy a főpolgármesteri állás betöltetlen maradjon? 7. Tárgyalt-e a polgármester a belügyi kormánnyal Budapest ui kerületi beosztásáról ? 8. Hogyan Iehtséges az. hogy a tanács hajlandó lett volna a. iavadalmi bérletet árlej' tés mellőzésével, mélven leszállított áron a régi bérlőknek juttatni ? 9. Akarja-e a tanács az autóbuszt komolyan. vagy nem? 10. Miért változtatta meg a tanács egv éjszakán át a vállalati kezelésről, az angol ajánlatról vallott felfogását? II. Mennyit tesz ki a Városi Villamos részvényeinek árfolvamvesztesége? 12. Hajlandó-e a tanács már most gondoskodni arról, hogv a Városi magasabb osztalékot fizessen iövőre, mint az idén fizetett? 13. Mennyi pénzre lesz szüksége a városnak a Városi ui beruházásaira, miből fogják ezt s kiadást fedezni s hogy fog alakulni akkor a Városi részvénvvételének mérlege? 14. Mit tud a polgármester ur arról, hogy Wörner Adolfot éppen a Városi rekonstrukciójának küszöbén bocsátották el a vállalat-1 tói? 15. Miért nem publikálták a mai napig sem az autotaxi-koncessziókra vonatkozó szerződéseket? 16. -Ki szál lit fa a zenekönvveket a fővárosi iskolák számára? 17. Miért helyettesítik újabban az iskolákat cifra palotákkal? 18. Miért állított fel a város kőzúzót, amikor még nem volt zuznivalója? 19. Kinek köszönheti Krencsey Géza az ál-
