Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-10 / 50. szám
Budapest. 1913. december 10. ff 3 városatyáknál, az ugv jár- mint Vaszari Gábor dr._ megöregedik, megőrlödik. hat tagú család feje lesz, amíg elérkezik az Ígéret földjére. Vaszarin kívül Muzsikó István fogalmazó az. aki léginké bb megérdemelné a tanacsjcgvzői rangot és fizetést. Szintén javakorabeli férőn. 40 esztendői mult s a mellett a pénzügyi bizottság állandó referense, nehéz és fáradságos munkát végez, A közel jövőben üresedésbe kerülő állások betöltésénél Vaszarait és Muzsikot erkölcsi lehetetlenség mellőzni. Négyezer korona a fácán-propagandára. ■Folkusházy Lajos tanácsnok urnák elvitázhatlan érdeme, hegy mindent elkövet az élelmiszerüzem népszerűsítésének érdekében. A tanács megkérdezése nélkül tisztán a saját felelősségére négyezer koro n á t szavazott meg az él imiszer-üzem számlájára. amely összeg kiutalása Folkusházy politikájának sajtó utján elkövetendő dicsőítésére vált szükségessé. A lapok hirdetési ügynökeinek legnagyobb részével már meg is állapodott a tanácsnok, akadtak azonban hirdetési ügynökök, akik a felajánlott összeget visszautasították- arra való hivatkozással. hogy lapjuknak a községi élelmiszer-üzemről vallott ít ifogása homlokegyenest ellenkezik Folkusházy tanácsnok ur politikájávalIsten látja lelkünket; a világért sem irigyeljük senkitől azt a bánatot, hogy 366 korona és 66 fillérért minden lel ető és lehetetlen alkalommal dicshvmnuszí kát kell zengenie a tanácsról, kiváltképpen Pedig a kitűnő Folkusházy Lajosról. Az m let- üzlet, ennélfogva nem akarjuk magunk \t beleártani annak a törvénytelen viszonynak a vegyelemzésébe, amely a tanács és a hirdetési ügynökök között szövődik. De v? jjon mit szól hozzá az adófizető polgárság, nmelv abban a naiv hitben él, hogy az adói bérek mindig közcélokra íordittatnak? És mit szól ahhoz a főváros sok ezer kiskereskedő je, hogy az ő véres verejtékkel kiizzadt pénzükből salát maguk ellen iparkodnak mesterséges hangulatot teremteni. az ő adójukból táplálják azt a tendenciát, amely nanrót-napra nagyobb mérvben támadja meg a kiskereskedőket ekzisz- tenciájukban? íme, ilyen karácsonyi ajándékokat osztogat a nemes tanács -— a kiskereskedőknek. még volt). A polgármester egy hanggal sem felelt az interpellációra, amiből alighanem az következik, hogy halvány sejtelme sem volt a sztrájk kitöréséről. Ártatlan felebbezések elintézése közben egyszerre csak felemelkedett helyéről Lers Vilmos, aki nemcsak azért nevezetes személy, mert a kereskedelemügyi minisztérium államtitkára, hanem elismerést érdemel azért is, mivel egyetlenegy közgyűlést sem mulaszt el, a legszorgalmasabb, legfigyelmesebb látogatója a városatyák parlamentjének. A sziizbeszédre az adott alkalmat, hogy a főváros, élve a törvényben biztosított jogával, vizdijat szabott ki a Mária Te- rézia-téri telefonközpontra. Az államtitkár szerint a kincstár nem volt a vizdij fizetésére kötelezhető. L e i t n e r Adolf viszont junktimot akart teremteni a vizdij és a telefondíj között s az indítványozta, hogy a város ugyanabban a pillanatban szállítsa le a vizdijat, amikor az állam leszállítja a telefondíjat. Lers Vilmos nem akart belemenni az üzletbe, minek folytán ötven százalékos egyezséget kötöttek a felek, amely egyezség értelmében az egész ügyet visszaadták a tanácsnak. Amivel elérték azt, hogy a nevezetes esettel mégegyszer lesz alkalmuk behatóan foglakozni a városatyáknak. Az a mérhetetlen elkeseredés és felháborodás, amely Folkushazyék munkáját a főváros kiskereskedőinek körében kíséri, a végsőkig fokozódott a F ö városi Hírlap multheti cikkének óriási hatása alatt. Folkusházyék maguk is beismerte.A egy védekezésnek szánt nyilatkozatban, hoc y színtiszta valóság volt, amit eredeti okiratokkal is bizonyítottunk: a községi üzem vadhús-üzlete súlyos kudarccal végződött. A nyilatkozat azt mondja, hogy „a közönség csodálatos m ó dón nem nagyon vásárolja a vadat és különösen a szárnyas vadat nem kedveli, jóllehet a vadhús. sokkal olcsóbb, mint a marhahúsé illetve a baromfi-hús“. Tehát a közönség averziójával indokolják meg a fácán-export szomorú kényszerűségét, holott mindeddig azt olvashattuk a gondosan fogalmazott kommünikékben. liogv a pesti ember nem eszik mást, mint vadhúst és nem vásárol másutt, mint a községi árubódékban! Vájjon akad-e vá.osatva, aki számonkéri a közgyűlésen i olkusházy Lajostól a fácán- és fogoly-kaland mérlegét? Még csak azt sem mondhatják, hogy az élelmiszerüzem haszontalanságáról, káros hatásairól alkotott véleményünkkel egyedül állunk. Egészen jó társaságba kerültünk: nem kisebb ember, mint Vázsonyi Vilmos állapította meg az általunk ostorozott hibákat. Abban a beszédben, amelyet a demokraták nagynevű vezére a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén az autóbuszról elmondott, megállapította Vázsonyi Vilmos, hogy az élelmiszer-tizemmel a tanács túllőtt a célon; A beszédnek ez a része iev hangzott: A községesités politikája nemcsak erkölcsileg, hanem pénzügyileg is bevált a fővárosnál. Egyedül az élelmiszer-üzem az. amely eltévesztette a célját, mert ahelyett, hogy szervezte volna a nagykereskedelmet s a közvetitő-kereskedelem illegitim hasznának csökkentésével olcsóbb élelmiszerekhez juttatta volna a fogyasztókat: — jogosulatlan versenyre kelt a kiskereskedőkkel, eksziszteneiájukban támadta meg a kisembereket. Az élelmiszer-üzem működése mélyreható elégiiletlenséget keltett a kereskedők között s.ez az elégiiletlenség a forrása annak a bizalmatlanságnak, amellyel a főváros kereskedői és iparosai a többi, bevált községi üzemekkel szemben is viseltetnek. Vászonyi Vilmos beszédéből okulhatnak a városházán. A tények beszélnek, nem pedig a kommünikék. Kétségtelen, hogy Folkusházy Lajos politikája teljesen és véglegesen csődöt mondott. endbiviili alkalmi vételek női-, férfi- és gyermekfehérnemüekben VAJDA MÓR, Deák Ferenc-u. 21. Viktória öutorgyár részvénytársaság fakőerenőezési mintatermék Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. Szaőab bemenet. 'Kossuth Oajos-utca sarok) Hüvösék „ötlete“ Fodor István nyilatkozata A polgármester a költségvetés pénzügyi bizottsági vitájának során kijelentette, hogy a Városi Villamos programmjára vonatkozó előterjesztés már a nyomdában van s nemsokára nyilvánosságra Kerül. Az e.öterjesztés vonatkozik a Városinak arra a szerencsétlen ötletére is, amely szerint az összes síneket az utcák közepére óhajtja áthelyezni s mindenütt felső vezetékesre alakítani át az üzemet. Erről a tervről elmondottuk már a véleményünket. Az egésznek az a célja, hogy fedezze, elfogadhatóvá tegye a Városinak tőkeemelési szándékát, amely tranzakció kb. ötven millió koronára fogja felemelni a főváros érdekeltségét. Hűvösek indokolásával szemben közöljük Fodor István udvari tanácsosnak, a Budapesti általános villamossági rt. világhírű vezérigazgatójának egy hírlapíró előtt tett nyilatkozatát: Az alsó vezetéket feltétlenül meg kell tartani, mert a felső vezeték elcsúfítja mindenütt a városrészeket, nemcsak ott, ahol egyenes vonalban halad, hanem a keresztezési pontoknál is. Ha el akarjuk képzelni például, hogy nézne ki a nagykörút keresztezés a Rákóczi-utnál, Pod- manic.zky-utcánál. Király-utcánál, akkor ki kellene mennj a Váci-utra, a nyugati pályaudvarhoz és itt láthatnék azt, hogy miképpen nézne ki legszebb és legforgalmasabb útvonalaink egyike, ha a terv valóra váinék. Az alsó vezetéknek nagy teknikai előnyei is vannak. Azt mondják, hogy ha nagy havazások és esőzések vannak, akkor meg kell állítani a forgalmat, mert a hó és eső rövidzárlatot okoz az alsó vezetéknél. Ez igaz is, de a hiba nem a.z alsó vezetékben van, mert ha az kellőképpen és tervszerűen lenne kiképezve. akkor ilyen dolog nem fordulhatna elő. Gondoskodni kellene arról, hogy az esőzéseknél a viz lefolyhasson éppen ugv, amint lefolyik az a közönséges csatornában is, amelynek keresztmetszete nem nagyobb az alsó vezeték keresztmetszeténél és akkor nem lenne baj. Azt tapasztalak. hogy az egész alsó vezeték megépítése empirikus módon történik a kellő előrelátás hiányában. Ha ez rendesen volna tervezve és nem esetről-esetre való élésből, akkor bajok sem merülnének fék Ami az úttest fentartását illeti, azt látjuk, hogv folyton felszedik a kövezetét, minduntalan köveznek, ami óriási pénzbe kerül. Be itt is azt hozhatjuk fel érvül- hogy a társaság nem tudja magát 1 radikális lépésre elhatározni. A bajok fellépnek a keresztezéseknél és mindenütt erős hibák vannak. Ha már most arra határozná el magát a társaság, hogy felbontaná az egész úttestet, mint történt ez a földalatti vasútnál és egy teljesen összefüggő szerkezetet állítana oda, ugv nem kellene folytonosan javítgatni. Ha egy teljesen egész földalatti vezeték lenne hozzáférhető sínekkel, akkor ismeretlen lenne mindenféle fennakadás. Budapestnek ha van valami különlegessége, akkor az a földalatti vezeték. Ez itt lett először kiképezve és itt is próbálták ki először. A próba fényesen bevált. Azon a pár eseten kívül, amelv 30 éven át szórványosan előfordult, semmi sem történt, ami az alsó vezetéket feleslegessé tenné és a néhány esőzés, havazás nem áll aránvban azzal a nagy előnnyel, amellyel az alsó vezeték a város szépészete tekntetében bir. .Ez a pár eset tehát nem elég ok arra, hoev felszabadítsuk a villamos társaságot kötelezettsége alól és hogv a minden esetben anv- nvira dicsért és a város külső képét előnyösen megváltoztató alsó vezetékkel felhagyva, behálózzuk a várost egv olyan
