Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-10 / 50. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. december ho 10-en. 50. szám qiiiaiimiimiiiQí»iaHiatiiaiiiBiiiDiiiaHiaiiianmíiiaiirp»iBaiiaiiiaiiiaiiiaiiipiBiaiüaNiaHiagBiniBgiaigmiiig ELŐFIZETÉSI XWTtKi Egész. évr»e ...................76 K F6 t^vr*V........................... S K Eg yes számok kap fa a- tóh a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Megjelenik minden széndán. Szerkesztősig és Felelős szerkesztő Dacsó Emit. Társ szerkesztő dr. Szilágyi Hugó kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca • • o IS. szám Telefon ................... 137-15 I Ne m lesz autóbusz Budapesten, körülbelül ennyit jelent a tanács legújabb javaslata, amelyet a pénzügyi bizottság egyértelmű lelkesedés'- sel tett magáévá. A legjobb esetben egy esztendő múlva indulna még az autóbusz forgalom, ami még nem volna különösebb baj, mert bizonyos, hogy eddig az időpontig még prolongálni lehetne a pesti ember szives türelmét. A kérdés elposványositása, a fölösleges huza-vona, a papirs-határozatok, elvi döntések, mind-mind arra a szomorú tényre engednek következtetést- hogy az autobusztalanságnak mesterséges utón való megőrzése a cél, a jóhilszemüeket félrevezetik. nem akarják komolyan az autóbuszt. Vázsonyi Vilmos gyönyörű fejtegetéseinek hatása alól a házi kezelés legerősebb elvi ellenzői sem vonhatják ki magukat. Azonban a kérdésnek ma már az az egyedüli súlypontija. hogv az aiitobusz-forgalom mielőbb megnyittassék. A házi kezelés, a vállalatba adás, üzemtársaság, bérbeadás stb. másodrendű fontossággal bírnak csupán, a lényeg az, hogy az autobusz-probléma a legrövidebb időn belül kiküszöböltessék a megoldandó kérdések lajstromából. A pénzjügyi bizottság döntése pedig épen ebből a szempontból aggályos. Félő, hogy az egyeszten- dős halasztás nem az utolsó terminus, nem jelenti az autóbusz-közlekedés megnyitásának határnapját. Mert ha a tanácsban és a pénzügyi bizottság tagjaiban komoly és ősznte volna az autóbusz terve, akkor a gyors megoldás akadályait könnyű szerrel elháríthatnák az autóbusz utjiából. Az egy- esztendős prolongációt hivatalosan azzal indokolják meg, hogy ez az idő egyrészt az omnibusz-társaság koncessziójának a íöl- mondási ideje, másrészt pedig az üzem megnyitásának előkészítésére szükséges. Holott a helyzet az. hogy az omnibusz-társaság — némi rekompenzáció fejében — bizonyára hajlandó volna a szerződésben biztosított felmondási időről lemondani és a megváltási üzletet már most eífektuálni. A kocsibeszerzés, bérbeadás és más elintézni valók pedig semmiesetre sem igénylenek egy teljes esztendőt. Részletes ajánlatok állanak már most is a város rendelkezésére, a kocsitipus pláne már nem is vitás, mert Vázsonyi Vilmos maga hívta fel a tanácsot arra, hogy a legjobbnak talált autóbuszok beszerzésétől semmiféle melléktekintetek, hazai ipari,'vágy más' című jelszavak ne tartsák vissza. A kérdés alaposan elő van készítve, a megoldás sürgős. Semmi ok sincsen arra, hogy újabb halasztást engedélyezzen a közgyűlés a tanácsnak. A zene élénk vitát keltett a pénzügyi, bizottságban a költségvetés tárgyalásának során■ A bizottsági tagok erős szemrehányásokkal illették a polgármestert, azt mondták, hogy ami pénze van a városnak, azt első sorban kenyérre kell fordítani, nem pedig zenére. A polgármester pedig nyomban válaszolj a támadásokra. Elsősorban megállapította, hogy Budapest apraja- 'nagyja kiváló zenei érzékkel nagyszerű hallással bir, a zene ápolása tehát elsőrendű, speciálisan pesti kuUnrérdek. Sokkal érdekesebb volt ennél a polgármester untak szenzációs védekezése az ellen a vád ellen, mintha a zene az ő , speciális panamája“ lenne. A polgármester ur olcsó sikerre pályázott. Mert nem a zenetanfolyamok létesítésében keresték sokan az üzletet, hanem a zenei tankönyvek kiadásánál, fis nem a polgármesternek szóltak a vádak, hanem a polgármesterrel közeli kapocsban álló zenei kiadó-cégnek. Erről pedig nem nyilatkozóit egy szóval sem a polgármester. A műszerészek és a kéményseprők a legifjabb kiszemelt áldozatai a községesités politikájának. A város minden áron bővíteni akarja az üzletet s bétái üzletágat nyit. Nemsokára annyira szerteágazó, kiterjedt vegyeskereskedése lesz a fővárosnak hogv egy ttj ügyosztály tervének y indokolása nem fog nehezére esni a tanácsnak- Az ügyosztály vezetője egy személyben fácánvadász, optikus, szatócs és kéményseprő lesz- Az üzletágak szaporításának természetes következménye a munkanélküliek táborának gyarapodása. Most, amikor úgyis nagy a nyomor, ritka a munkaalkalom, a város úgy segít a bajon, hogy még a meglévő munkát is erőszakkal kiragadja azoknak a kezéből, akik eddig éltek belőle, s akikből eddig a város élt. A fayence végeredményben sokkal gazdaságosabb eszköze az iskolák falazásának, mint a mész. Ezt az igazságot legfelsőbb helyről á polg.drme.seri székből bocsátották világgá a pénzügyi bizottságban, ahol azt a szemrehányást sem takarították meg a tanácstól, hogy az iskolák építkezésénél nem a praktikus cél lebeg a szeme előtt, hanem mindenáron fényűzésre, a cifra nyomorúság csillogtatására törekszik. A polgármester tehát már nemcsak a nemzetgazdaságion körében dilit fel meglepő elveket^ aj tantételeket, hanem az építőiparban is- A baj ■ csak az, hogy a szép elvek a gyakorlatban annyira távol állanak az igazságtól, mint a fayence ára a mészkő árától. Alpár diadala ÍJ Sáposfiirdö legújabb botránya. • Megtörtént, amiből óva intettük az illetékes tényezőket. A sáros-fiirdő építkezési albizottsága múlt hétfőn döntött a fürdő építésénél végzendő központi fűtési és szellőztető munkákra, egészségügvi és fürdő berendezési mnnkukra beérkezett ajánlatok fölött. A munka javát..a fűtési és*fői-szerelési munkákét Briindl János kapta, inig a kisebbik- falat, az egészségügyi-berendezés, a Thier- gertn er es Stölir cégé lett. A I p á i:. Ignácz munkája tehát ha nem is teljesen, de jórészt é'ikerüjt. A bizottság — hosszú és. szenvedelmes vita után — elfogadta a városgazdásági iigyosztálv előterjesztését ésHlriindF Jánost tisztelte meg bizalmával. Bebizonyosodott, hogv a következetes. kitartó munka, megtenni a maga gyümölcsét a városházán. Briindl János ajánlata tudvalevőleg egvike volt a legdrágábbaknak. Az elnvert munkálatokért ajánlatában összesen (305,548+252,534) mintegy 560,000 koronát kért. holott ugyanezeket a munkákat egv csomó vhághirii. kitűnő nevű vállalkozó cég jóval olcsóbban vállalta volna.. Senuoiesetre sem mutatkozhatott az ajánlatok átszámításánál akkora differencia Briindl javára, hogv az ő ajánlata a legjobb, legolcsóbb lett volna. Az albizottság tagjainak kijáró nagy tisztelet és elismerés kifejezése mellett is helvet kell adnunk annak a feltevésnek, hogv ismét illetéktelen befolyások érvényesültek a döntésnél. Hetekkel ezelőtt bő részletességgel jellemeztük azt a fáradhatatlan. lázas tevékenységet, a melyet Briindlék a zsíros üzlet megszerzésének érdekében kifejtettek. Röpiratot adtak ki. a legaljasabb rágalmaknak valóságos gyiijte- ményét. lapot alapítottak. Alpár Ignácz személyében pedig biztos támaszt szereztek. Terrorizáltak mindenkit és a magvar ipar zászlaja alatt akarták becsempészni magukat a városházára. + munka megérte a fáradtságot. Győztek Bnmdlék a magvar ipar jegyében. A magvar ipar támogatásának szükségességével próbálták megindokolni a döntést a városházán, holott ismételten kimutattuk, hogv ez a jelszó tisztán humbug, mert Briindl János nem a magyar ipar képviselője, hanem külföldi árukat lát el idehaza- magvar vignettával. Bründlnek a gyára főleg csak felszereléssel és javítással foglalkozik, az alkatrészeket azonban ő is külföldről szerzi be. Elesik tehát az a védekezés, hogv amikor Briindl Jánost tüntette ki a városgazdasági ügyosztály,bizalmával, akkor a magvar ipar oltárán áldozott. Bründlék még nincsenek nyeregben. A tanács ugyan megerősítette az albizottság dön~ tését. ez ellen azonban az érdekeltek feleb- bezést óhajtanak benyújtani. A közgyűlésnek tehát és a belügyminiszternek módjukban fog állani beleszólni ebbe az ügybe és megakadályozni azt, hogv a Sáros-fürdő botránykrónikája egy fekete lappal gazdagabb legyen.
