Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-10 / 50. szám

II. évfolyam Budapest, 1913. december ho 10-en. 50. szám qiiiaiimiimiiiQí»iaHiatiiaiiiBiiiDiiiaHiaiiianmíiiaiirp»iBaiiaiiiaiiiaiiiaiiipiBiaiüaNiaHiagBiniBgiaigmiiig ELŐFIZETÉSI XWTtKi Egész. évr»e ...................76 K F6 t^vr*V........................... S K Eg yes számok kap fa a- tóh a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Megjelenik minden szén­dán. Szerkesztősig és Felelős szerkesztő Dacsó Emit. Társ szerkesztő dr. Szilágyi Hugó kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca • • o IS. szám Telefon ................... 137-15 I Ne m lesz autóbusz Budapesten, körülbelül ennyit je­lent a tanács legújabb javaslata, amelyet a pénzügyi bizottság egyértelmű lelkesedés'- sel tett magáévá. A legjobb esetben egy esz­tendő múlva indulna még az autóbusz for­galom, ami még nem volna különösebb baj, mert bizonyos, hogy eddig az időpontig még prolongálni lehetne a pesti ember szives tü­relmét. A kérdés elposványositása, a fö­lösleges huza-vona, a papirs-határozatok, elvi döntések, mind-mind arra a szomorú tényre engednek következtetést- hogy az autobusztalanságnak mesterséges utón való megőrzése a cél, a jóhilszemüeket félreve­zetik. nem akarják komolyan az autóbuszt. Vázsonyi Vilmos gyönyörű fejtegetéseinek hatása alól a házi kezelés legerősebb elvi el­lenzői sem vonhatják ki magukat. Azonban a kérdésnek ma már az az egyedüli súly­pontija. hogv az aiitobusz-forgalom mielőbb megnyittassék. A házi kezelés, a vállalatba adás, üzemtársaság, bérbeadás stb. másod­rendű fontossággal bírnak csupán, a lényeg az, hogy az autobusz-probléma a legrövi­debb időn belül kiküszöböltessék a megol­dandó kérdések lajstromából. A pénzjügyi bizottság döntése pedig épen ebből a szem­pontból aggályos. Félő, hogy az egyeszten- dős halasztás nem az utolsó terminus, nem jelenti az autóbusz-közlekedés megnyitásá­nak határnapját. Mert ha a tanácsban és a pénzügyi bizottság tagjaiban komoly és ősznte volna az autóbusz terve, akkor a gyors megoldás akadályait könnyű szerrel elháríthatnák az autóbusz utjiából. Az egy- esztendős prolongációt hivatalosan azzal in­dokolják meg, hogy ez az idő egyrészt az omnibusz-társaság koncessziójának a íöl- mondási ideje, másrészt pedig az üzem meg­nyitásának előkészítésére szükséges. Holott a helyzet az. hogy az omnibusz-társaság — némi rekompenzáció fejében — bizonyára hajlandó volna a szerződésben biztosított felmondási időről lemondani és a megváltási üzletet már most eífektuálni. A kocsibeszer­zés, bérbeadás és más elintézni valók pedig semmiesetre sem igénylenek egy teljes esz­tendőt. Részletes ajánlatok állanak már most is a város rendelkezésére, a kocsitipus pláne már nem is vitás, mert Vázsonyi Vilmos ma­ga hívta fel a tanácsot arra, hogy a legjobb­nak talált autóbuszok beszerzésétől semmi­féle melléktekintetek, hazai ipari,'vágy más' című jelszavak ne tartsák vissza. A kérdés alaposan elő van készítve, a meg­oldás sürgős. Semmi ok sincsen arra, hogy újabb halasztást engedélyezzen a közgyűlés a tanácsnak. A zene élénk vitát keltett a pénzügyi, bizottságban a költségvetés tárgyalásának során■ A bizottsági tagok erős szemrehányásokkal illették a pol­gármestert, azt mondták, hogy ami pénze van a városnak, azt első sorban kenyérre kell for­dítani, nem pedig zenére. A polgármester pe­dig nyomban válaszolj a támadásokra. Első­sorban megállapította, hogy Budapest apraja- 'nagyja kiváló zenei érzékkel nagyszerű hallás­sal bir, a zene ápolása tehát elsőrendű, speciá­lisan pesti kuUnrérdek. Sokkal érdekesebb volt ennél a polgármester untak szenzációs véde­kezése az ellen a vád ellen, mintha a zene az ő , speciális panamája“ lenne. A polgármester ur olcsó sikerre pályázott. Mert nem a zenetanfolyamok létesítésében ke­resték sokan az üzletet, hanem a zenei tan­könyvek kiadásánál, fis nem a polgármester­nek szóltak a vádak, hanem a polgármester­rel közeli kapocsban álló zenei kiadó-cégnek. Erről pedig nem nyilatkozóit egy szóval sem a polgármester. A műszerészek és a kéményseprők a legifjabb kiszemelt áldo­zatai a községesités politikájának. A város minden áron bővíteni akarja az üzletet s bét­ái üzletágat nyit. Nemsokára annyira szer­teágazó, kiterjedt vegyeskereskedése lesz a fővárosnak hogv egy ttj ügyosztály tervének y indokolása nem fog nehezére esni a tanácsnak- Az ügyosztály vezetője egy személyben fácán­vadász, optikus, szatócs és kéményseprő lesz- Az üzletágak szaporításának természetes kö­vetkezménye a munkanélküliek táborának gyarapodása. Most, amikor úgyis nagy a nyomor, ritka a munkaalkalom, a város úgy segít a bajon, hogy még a meglévő munkát is erőszakkal kiragadja azoknak a kezéből, akik eddig éltek belőle, s akikből eddig a város élt. A fayence végeredményben sokkal gazdaságosabb eszköze az iskolák falazásának, mint a mész. Ezt az igazságot legfelsőbb helyről á polg.drme.seri székből bocsátották világgá a pénzügyi bizott­ságban, ahol azt a szemrehányást sem takarí­tották meg a tanácstól, hogy az iskolák építke­zésénél nem a praktikus cél lebeg a szeme előtt, hanem mindenáron fényűzésre, a cifra nyomorúság csillogtatására törekszik. A pol­gármester tehát már nemcsak a nemzetgazda­ságion körében dilit fel meglepő elveket^ aj tantételeket, hanem az építőiparban is- A baj ■ csak az, hogy a szép elvek a gyakorlatban annyira távol állanak az igazságtól, mint a fayence ára a mészkő árától. Alpár diadala ÍJ Sáposfiirdö legújabb botránya. • Megtörtént, amiből óva intettük az illeté­kes tényezőket. A sáros-fiirdő építkezési al­bizottsága múlt hétfőn döntött a fürdő építé­sénél végzendő központi fűtési és szellőzte­tő munkákra, egészségügvi és fürdő beren­dezési mnnkukra beérkezett ajánlatok fölött. A munka javát..a fűtési és*fői-szerelési mun­kákét Briindl János kapta, inig a kisebbik- falat, az egészségügyi-berendezés, a Thier- gertn er es Stölir cégé lett. A I p á i:. Ignácz munkája tehát ha nem is teljesen, de jórészt é'ikerüjt. A bizottság — hosszú és. szenvedelmes vita után — el­fogadta a városgazdásági iigyosztálv elő­terjesztését ésHlriindF Jánost tisztelte meg bizalmával. Bebizonyosodott, hogv a követ­kezetes. kitartó munka, megtenni a maga gyümölcsét a városházán. Briindl János ajánlata tudvalevőleg egvike volt a legdrá­gábbaknak. Az elnvert munkálatokért aján­latában összesen (305,548+252,534) mintegy 560,000 koronát kért. holott ugyanezeket a munkákat egv csomó vhághirii. kitűnő nevű vállalkozó cég jóval olcsóbban vállalta volna.. Senuoiesetre sem mutatkozhatott az aján­latok átszámításánál akkora differencia Briindl javára, hogv az ő ajánlata a legjobb, legolcsóbb lett volna. Az albizottság tagjai­nak kijáró nagy tisztelet és elismerés kife­jezése mellett is helvet kell adnunk annak a feltevésnek, hogv ismét illetéktelen befolyá­sok érvényesültek a döntésnél. Hetekkel ez­előtt bő részletességgel jellemeztük azt a fá­radhatatlan. lázas tevékenységet, a melyet Briindlék a zsíros üzlet megszerzésének ér­dekében kifejtettek. Röpiratot adtak ki. a legaljasabb rágalmaknak valóságos gyiijte- ményét. lapot alapítottak. Alpár Ignácz személyében pedig biztos támaszt szereztek. Terrorizáltak mindenkit és a magvar ipar zászlaja alatt akarták becsempészni magu­kat a városházára. + munka megérte a fáradtságot. Győztek Bnmdlék a magvar ipar jegyében. A magvar ipar támogatásának szükségességével pró­bálták megindokolni a döntést a városházán, holott ismételten kimutattuk, hogv ez a jel­szó tisztán humbug, mert Briindl János nem a magyar ipar képviselője, hanem külföldi árukat lát el idehaza- magvar vignettával. Bründlnek a gyára főleg csak felszereléssel és javítással foglalkozik, az alkatrészeket azonban ő is külföldről szerzi be. Elesik te­hát az a védekezés, hogv amikor Briindl Jánost tüntette ki a városgazdasági ügyosz­tály,bizalmával, akkor a magvar ipar oltárán áldozott. Bründlék még nincsenek nyeregben. A ta­nács ugyan megerősítette az albizottság dön~ tését. ez ellen azonban az érdekeltek feleb- bezést óhajtanak benyújtani. A közgyűlés­nek tehát és a belügyminiszternek módjuk­ban fog állani beleszólni ebbe az ügybe és megakadályozni azt, hogv a Sáros-fürdő bot­ránykrónikája egy fekete lappal gazdagabb legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom