Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-03 / 49. szám
5 Budapest, 1913. december 3. Jpar Bénzügy Váílafkozás Xe/eskeöefem A KARTELEK A kairtel a modern gazdasági életnek kétségtelenül egyik legfigyelemreméltóbb jelensége. A nagyipari haladásnak ez az ni formája nem szimpatikus azok előtt, akik a szabad fejlődés és az egyéni érvényesülés tanáit! hirdetik. De nem szívesen Látja a nagyipar organizációját és koncentrációját a fogyasztók nagy tömege sem, mely azt hiszi, hogy minden kartell a verseny kiküszöbölése és az árak emelése céljából létesittetik. Újabban egyes érdekképviseletek is állást foglalnak a kartellek működése ellen. így a múlt évben a magyar magánmérnökök országos szövetsége a kereskedelmi miniszterhez felterjesz.ési intézett, melyben a vaskar- te11 állítólagos visszaéléseit panaszolta el és ez:k meggátlására a'törvényhozás védelmét kérte. Legutóbb a budapesti asztalos ipartestület az ország összes kereskedelmi és iparkamaráihoz körlevelet intézeti, melyben elősorolja aizckat a károkat amelyeket a faanvagter- melők kartellje az asztalosiparnak okozott. Mióta a íaanvagtermelök és fakereskedők — panaszolja a körirat —• kartellbe léptek, azóta az amúgy is nyomasztó helyzetben lévő faipart elemi csapásként suitja a faanyag árának folytonos és minden ok nélkül való emelése. Ehhez járul még az a baj is. hogy a kartel a jobb minőségű fá,f külföldre exportálja és a magyar faipa.ros drágám és nehéz feltételek mellett csak másodrendű anyaghoz képes jutni. Az asztalosok ennélfogva arra kérik a kamarák at. hogy tegyenek előterjesztést a kormánynak, hogy a kincstár a tulajdonát képező erdőket maga termeltesse ki és az igy nyert faanyagot méltányos árban maga szolgáltassa ki a faiparosoknak. A kamarák alapos adatgyűjtés után meggyőződtek arról, hogy a körlevélben foglalt panaszok megfelelnek a valóságnak és most egymásután sorban olvan irányu^felteriesz- tést intéznek a fölöm ive !.ési és kereskedelmi miniszterekhez hogy az asztalosok kérelmének eleget tegyerek. Egyik-másik kamara felterjesztésében arra is kéri a kormányt, hogy, tekintettel a kartellek bénító működésére. amit különösen a kisipar érez meg. —- a kareilek törvényesen szabálvoztassanak. illetve, hév a kartellek egv felállítandó állami kartellhivatal felügyelete alá helyeztessenek. E hivatal eleiét venné a jogosulatlan áremeléseknek, a termelés korlátozásának és a szabad forgalom korlátozásának. Eddig a kereskedelmi miniszter az ilyen karteiiellenes feliratokra egyáltalában nem válaszolt. A vaskartelí ellen annakidején számos panasz érkezett a kereskedelmi miniszterhez. aki azonban ezekre mai napig se válaszolt, lévén erre az az alanos oka. hogy az állam a vasgyárai révén maga is tagja a vas- ktartellnek. Nem emlékszünk arra. hogv a kormánynak valamely tagja a kartellek ellen valaha nyilatkozatot tett volna, ellenkezőleg azt latjuk, hogy. a kormány egyenesen elősegíti egyes iparágak kartellszerü organizációját. Így a most megalakult szeszíkartellt azzal támogatta, hogy ui ipari szeszgyárak felállításán törvényűvel betiltotta, mig a gyufakar- tellt szintén állami beavatkozással akarják megvalósítani. A cukor- és vaskartel pedig az állam által nyújtott prémiumok, illetve hathatós vámvédelem következtében lett nagygvá. Kormánykörökben tehát egyáltalában nem ■gondolnak a kartelleknek törvény utján való megrendszabályozására. Nincs is erre semmi szükség. Külföldi példák mutatják., hogy ezen az utón úgy se lehet semmit se elérni. Amerikában ma a trösztök az üldözések dacára hatalmasabbak, mint valaha, Ausztriában pedig a kartellankéton kitűnt, hogy egyes iparágak óriási fellendülése és a kivitel emelkedése egyenesen a kartelleknek köszönhető. Nálunk Magyarországon jelenleg meglehetős erős kartellmozgalorn van. A borkariéi! után most a szesz, gyufa és az erdélyi fakartell készülnek megalakulni. Ezeknek a kartelleknek az a bevallott célja, hogy az illető iparágakban a határtalan káros verseny megszűnjék és hogv ezek az iparosok megerősödjenek. A magyar ipar még gyenge és csak hasznára leheti az. ha egyes iparágak, akár kartell, akár más organizáció utján szi- Járdabb alapokra helyezkednek. Természetesen a kartelleknek nemcsak a saját hasznukkal. hanem a fogyasztóközönség érdekeivel is számolniok kell. mert az indokolatlan áremelkedések és más vexációk olyan felháborodást válthatnak ki ellenük, hogv azután a törvényhozás végre is majd rászorittatik arra. hogy a kérdéssel foglalkozzék. Különben a moistani gazdasági depresszió amúgy se alkalmas arra. hogv a kartellek az árakat magasan tarthassák. A kartellek is csak a kínálat és kereslet aránya szerint állapíthatják meg az áraikat. Látiuk, hogv most’ a kedvezőtlen vilá°rkonjunktura következtében a magyar vas- és cukorkartell folyton lemennek az árakkal, mert különben nem tudnának az olcsó német vas- és cukorárakkal versenyezni. Máris hallani, hogv Németország nagvobb mennyiségben készül Magyarországba cukrot importálni. A kartell tehát nem olyan veszélyes dolog, mint azt sok oldalról feltüntetni szeretnék. Azt senki sem vitathatja el, hogv a magyar vasipar nagyszerű fejlődése a kartell organizációnak köszönhető. Viszont az is igaz, hogy a kartell igen sok esetben útját állja a fejlődésnek és egyes iparágak haladását valósággal megbénítja. Azt is elismerjük, hogv a kartell kiöli az egyéni kezdeményezést és az egyesek buzgalmát. De mindez nem Ok arra. hogy a nagyiparnak és a nagytermelésnek a természetes fejlődését: a kartellt törvényesen megrendszabálvozzuk. Ez épp olyan megbénítása volna a gazdasági életnek, mint minden más intézkedés, mely a szabad fejlődésnek állia az útiját. A pénzpiac helyzete. Az Osztrák-magyar bank a kamatlábat 5 és fél százalékra szállította le. Mindennek dacára még mindig az a helyzet furcsasága, hogy Budapesten a nagy esz- komptörök 6 százaléknál olcsóbb pénzt bem adnak. Az európai nagy piacokon a magánkamatláb mindenütt jóval alacsonyabb a hivatalos rátánál és csak nálunk látjuk ennek az ellenkezőjét. Ez amellett bizonyít, hogy a nagybankok még mindig tartózkodók a kihitelezésben. Mindazonáltal a budapesti haute-finance köreiben a pénzviszonyok hamaros javulását remélik. Beavatott körökben máris arról beszélnek, hogy a jegybank a kamatlábat még ebben a hónapban, de legkésőbb január elején 5 százalékra szállítja le és hogy március havában már 4 és fél százalék lesz az Osztrák-magyar bank rátája. Megjegyzendő, hogy a legutóbbi napokban a budapesti piacon francia pénzt is kínáltak és pedig egy ötmilliós tételben. A tőke bizalma tehát lassankint visszatér és nemsokára olyan lesz a helyzet, hogy jelzálogüzlet is megindulhat, ami viszont az építkezési ipart fogja ismét fellendíteni. Biztosítás r ípitészet JCözfekeöés Bányászat A kokszpiac és az uj városi építési szabályzat. A gázgyárak által termelt koksz ma már nem fedezi a szükségletet és igy a koksz beszerzése mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Most a té! elején Budapesten valósággal kokszhiány van. aminek következtében a koksz ára aránytalanul felszökött. A múlt évben Magyarországba mintegy hatmillió métermázsa kokszot hoztak be külföldről 16.6 millió korona értékben. Ilyen körülmények között — mint ezt Vida Jenő, a Mák. igazgatója egy cikkében kifejti — helytelen volna a készülő városi építési szabályzatba azt a határozmányt felvenni, hogy a központi íütőtelepek lehetőleg a kokszfíitésre rendeztes- senck be. A hazai széniparnak ez az intézkedés határozottan ártana. Különben is a hazad szénnel épp oly füstmentesen lehet fűteni, mint a kokszszal. A budapesti általános villamossági társaság üzeme naponként ,2500 métermázsa szenet éget el és még senki se panaszkodott a miatt, hogy a telep sok füstöt fejlesztene. Az Osztrák-magyar bank és a parlament épületének központi fiitőtelepét hazai kőszénnel fűtik. Itt se volt még panasz a füst miatt. Használjuk tehát a hazai szenet, mely olcsóbb és amely vissza fogja szorítani a nagy kokszimportot. Ellenben az uj építési szabályzatban azt kell kimondani, hogy az uj telepek olyan berendezésekkel látandók el, melyek a hazai szén füstmentes elégését teszik lehetővé. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága a napokban tartott ülésében Jcinovitz Vilmos, Keleti Lajos, Leichmann Jenő, Preiser Miklós és Tóth Béia cégvezetőket igazgatóhelyettesekké s Décsey M„ Éliász .1, Frommer T., Krida S. és Oberbuuer Hubert tisztviselőket cégvezetőkké nevezte ki. Az intézet, amely 1881 óta V., Nádor-utca 12. szám alatti házában folytatja tevékenységét, december 6., 7 és 8. napjain átköltözködik a József-tér, Wurm-utca ésDoroty- tya-utca által határolt telektömbön épült uj palotájába. A Magyar Bank cukorüzlete. Mint értesülünk, a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. legközelebb nagyszabású cukoreladásra rendezkedik be. Németországból, a Rajna-folyó mellékéről importálja a bank a cukrot, amely állítólag úgy minőségénél, mint áránál fogva versenyképes lesz. Bér Gyula, a bank kiviteli osztályának igazgatója, az elmúlt héten Németországban járt s a cukorszállitásra vonatkozó szerződéseket megkötötte. Műkincsek biztosítása. A mi derék festői és szobrászi gárdánk sem gondolta, hogv valaha b'ztositási akvizíció tárgyát fogja képezni. A Providentia biztositó különös uj üzletág kultiválását tervezi, festmények és szobrok biztosítását. Mindenesetre hízeleghet a biztosító vonatkozó felhívása művészeinknek s kiállítóinknak, rmvel az uj üzletág létesítését a M o n n a Pisa ellcofltása okozta károkkal vezeti be Nálunk alivha lesz jövője ennek a különös biztosítási ágazatnak. Tőkeemelések. A Magyar tisztviselők takarékpénztára r. t. már 1912-ben elhatározta, hogy alaptőkéjét .10 millió K-ra emeli fel. Az uj kibocsátású részvények legnagyobb részét az igazgatóság elhelyezte és azért az alapszabályok megfelelő módosítása, valamint az igazgatóság kiegészítése végett december 9-re rendkívüli közgyűlést hívnak össze. — A Bélapátfalvai Portland cementgyár r. t. december 11-re rendkívüli közgyűlést hiv össze a jelenleg 3,350.000 K alaptőkének 4,200.000 K-ra való fölemelése végett. A tőkeemelés révén befolyó összegből fogják a gyártelep kibővítésének költségeit fedezni. A Budapesti Központid Tejcsarnok Szövetkezet nov. 29-én tartotta meg Barcza Károly elnöklete alatt XXX. évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzleti év eredménye, figyelemmel az általános gazdasági pangásra, kielégítő volt. A szövetkezet ez évben közel 33; millió liter tejet hozott forgalomba, a tavalyi 28 millió és az ezt megelö-
