Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-19 / 47. szám
Budapest, 1913. november 19. ff 5 Jpar Pénzügy Váüaíkozás TCeieskebeLem 'Biztosítás r Építészet Köz feledés Bányászat LUTRIZÁS DISZMAGYARBAN. A magyar és az osztrák osztálysorsjáték Osztrák szomszédaink most részesülnek először az< osztálvsors.iáíék áldásaiban. E hó 12-én volt Bécsben az első húzás és ebből az alkalomból nem lesz érdektelen ősz- szehasonlitást tenni a masrvar és osztrák osz.tálvsorsíáték között. Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogv Ausztriában az osztály- sorsjátékot maga az állam kezeli és a sorsjegyeket ő adja ki közvetlenül az elárusítóknak. A hasznot tehát az állam teszi zsebre és- nem, mint nálunk, egv magántársaság, mely az államot és a közönséget egyaránt megrövidíti. Ausztriában ezenkívül az ősz- tálvsorsjáték úgy van felépítve, hogv a nyerés esélvei 35 százalékkal nagyobbak, mint nálunk. Ausztriában a sorsjegyek tiszta hozama is nagyobb. Ott 50,000 nyeremény van 14.250 000 K összegben; egy-egy sorsjegyre tehát átlag 285 K esik. Ha ebből a 200 K-ra rugó iát ékbetétet levonjuk, sors- iegvenkint 85 K tiszta jövedelmet kapunk ki. A magyar osztálv^orsíát'éknál 55,000 nyeremény van 14.459,000 K (netto) összegben. Egy-egv sorsjegyre e szerint 263 K esik. a tiszta jövedelem tehát csak 63 K, ami az osztrák sorsjegyek javára 22 K kiilönbözetet mutat. Végül megjegyezzük, hogy a sorsjegyek tiszta hozama az egyes osztályokban is kedvezőbb Ausztriáiban, mint nálunk. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy nálunk az osztálysorsjáték részvénytársaság éyenkijit mindössze 2.662,000 korona bért fizet az államnak, ezzel szemben az osztrák államnak az osztálysorsjátékból mintegy 10 millió korona tiszta jövedelme van. Önkéntelenül is felmerül tehát az a kérdés, hogy miért monopolizálja nálunk az osztálysorsjátékot egy külföldiek által alapított és igazgatott társaság, amely a közönséget egyenesen kifosztja, az államot pedig jelentékenyebb jövedelemtől üti el. Ez a kérdés annál égetőbb és aktuálisabb, mert az osztálysorsjáték részvénytársaság koncessziója három év múlva lejár és igy a kormány és a törvény- hozás szabad kezet fog nyerni arra, hogy ezt a társasági monopóliumot vagy megszüntesse és az osztálysorsjátékot állami kezelésbe vegye, vagy pedig hogy a bért jelentékenyen felemelje. Ezt az utóbbit a társaság könnyen elbirná. A társaság alaptőkéje 3-600,000 korona; fennállása óta 4.4 millió korona tartalékot gyűjtött, ezenkívül állandóan 20 százalékos osztalékot fizetett, minden részvénynek még külön 5 százalék kamatot juttatott, végül pedig az alapítóknak minden évben 250.000 koronán felüli összeget utalványozott ki. Hogy a titkos osztalék milyen nagy, arról természetesen pontos adatokat nem szolgálhatunk, de hogy azok milliókra rúgnak, az az üzletnek már a természetéből is következik. Együttvéve tehát a társaság évenkint alaptőkéjének több mint 30 százalékát keresi meg tisztán. Alig hisszük, hogv van az országban részvénytársaság, amelv ilver. fényesen jövedelmezne. És ez a jövedelem minden érdemleges munka nélkül, idegen tőkének. idegen embereknek jut. akik bevándoroltak hozzánk hogv a magyar közönségei kizsarolják. Mindez pedig az állam jóvoltából történik, melv csekély ellenszolgáltatásért értékes monopóliumot adott olvan társaság kezébe amelvnek élén egv volt németországi sorsjátékkollekteur álb aki még nyelvünket sem érti. Az igaz, hogy ezt a monopóliumot az az ember játszotta idegen kézre. akit a bíróság ..Európa legnagvobb panamistája“ jelzővel illetett. Nem szabad tűrni, hogv ez a panamás koncesszió meguiittassék. annál kevésbbé, minthogy az államnak aipugvis nagy szüksége van azokra a milliókra, melveket most egv idegen társaság harácsol össze. Mert. ha az állam Ausztriában a közönségre nézve nagyobb nvereménvesélvlvel 10 millió jövedelmet tud magának e forrásból biztosítani, akkor ezt az előnvt a magyar állam se dobba Hn el magától csak azért, hogy idegen emberek zsebeit töltse meg. 250 milliós járadékkölcsön. A balkáni háború .következtében szükségessé vált hadikészenlét .költségeit az osztrák és a magyar kormány a jövő év elején fogják likvidálni. A magyar pénzügyminiszter az expozéjában bejelentette, hogy a rendkívüli katonai költségek és a bud- getben mutatkozó deficit fedezésére 250 millió korona államkölcsönt szándékozik felvenni. Most arról értesülünk, hogy ez az emisszió február első napjaiban fog megtörténni. Ezt megfőzi a 350 milliós osztrák kölcsön, amely j; nuár második felében fog kibocsáttatni. A magyar kölcsön járadékkölcsön lesz, miután a már 700 millión felül forgalomban lévő kincstári jegyeket nem akarják többé szaporítani. H e- gedüs Lóránt dr. képviselő, a pénzügyi bizottság előadója, aki ismeri a kormány intencióit ,a „The Economist“ vádjaira adott válaszában azt irta, hogy a pénzügyminiszter a kincstári jegyeket a lejjárat sorrendjében jára- dékkölcsönné fogja átváltoztatni. Ez helyes dolog, mert a roppant nagy függő adósság nagyon kedvezőtlenül befolyásolja állami pénzügyeinket. Az információs irodák megrendszabályozza< Ismeretes, hogy a mindenféle információs zugirodák mennyi bajt okoznak a tisztességes kereskedelemnek. Ezeket a viszonyokat a kereskedelmi miniszter most törvény utján megszünteti. Mint értesülünk, a készülő törvény- tervezet főbb intézkedései a következők lesznek: 1. Kereskedelmi tudakozódó-irodák csak hatósági koncesszióval létesíthetők, amint az - Ausztriában történik. 2. A kereskedelmi tudakozódó-irodák szigorú hatósági ellenőrzése. 3. A büntető törvénykönyvnek 258, 259. és 261. szakaszai, amelyek a rágalmazás biinteéhotőségére vonatkoznak, olyformán fognak módosíttatni, hogy a kereskedő és ipari cégek hitelét rontó hazug hírek is büntetőioeilag megtorolhatok legyenek. Az utóbbiakról, ha azok sajtó utján követ- tetnek el, az uj sajtótörvény is intézkedik. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a kormány végül ki akarja irtani ezeket a zugirodákat, amelyek az utóbbi időben gombamódra elszaporodtak és különösen -a mostani válságos viszonyok között annyi visszaélést követtek el. A pénzintézeti reform és a takarékbetétek biztosítása. A pénzügyminiszter expozéjában kijelentette, hogy szükségesnek tartja, hogy a bankok és takarékpénztárak által kezelt idegen pénzek tekintetében garanciák nyittassanak arra nézve, hogy ezek a pénzek rendeltetésük céljaitól nem fognak elvonatni és nem fognak kalandos vállalkozásokba fektettetni, amint ez a múltban olyan gyakran történt. E cél elérésére a pénzügyminiszter törvényjavaslatot szándékozik előterjeszteni a betétek biztonsága érdekében. A készülő uj törvény arra kötelezné a pénzintézeteket, hogy a betétek 25 százalékát pupilláns értékpapírokban helyezzék el. Ebből 15 százaléknak magyar járadéknak kell lennie. Ezáltal a pénzügyminiszter nemcsak a betétek biztonságát akarja fokozni, hanem a .járadéknak is újabb piacot akar szerezni. Kitüntetett igazgató. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Robitschek Zsigmondinak, a Magyar Cukoripar Részvény- társaság igazgatójának, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseid a Ferenc József- rend tiszti keresztjét adományozta. Robitschek egyike ama zseniális igazgatóknak, akiknek a magyar cukoripar sokat köszönhet. Robitschek nagyszabású szakismerete előkelő piacot teremtett a magyar cukoriparnak, nevét nemcsak Magyarországon, de a külföldön is a legelőkelőbb szakemberek között emlegetik. Ipari bíróságok. A kereskedelmi minisztériumban az ipartörvény módosításától függetlenül törvénytervezet készül ipari bíróságok felállítása tárgyában. Ezek a bíróságok a franciaországi „conseils prud‘hommes“ mintájára létesittetnének. A helyiérdekű vasutak tőkeemelése. A Magyar helyi érdekű vasutak r. t. november 12-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározták, hogy a 16 millió K alaptőkét 20.000 drb 200 K n- é. uj részvényeket 4:1 arányban 200 K árfolyamon a régi részvények tulajdonosainak ajánlják föl azzal, hogy az átvételi árnak egyelőre csak a fele lesz befizetendő. A régi részvényesek átvételi jogukat november 28-tól december 2-ig gyakorolhatják. Az Első Magyar Részvény Serfőzde november 15-én tartotta Schmidt József dr. elnöklete alatt 46-ik rendes közgyűlését. A múlt évben áthozott 91.891 korona 28 fillérrel együtt, 1,086.517 korona 95 fillér állt a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság azon indítványát, hogy ezen összegből az igazgatóság és tisztviselők alapszabályszerü illetményetek levonása levonása után, 750.000 korona fizettessék ki a részvényeseknek, részvényenkint 250 koronával, a s gélyalap további emelésére fordittassék 30.000 korona és a nyugdíjalap gyarapittassék 20.000 koronával és a íenmaradó 107.485 korona 15 fillér pedig vitessék uj számlára elő, a közgyűlés által elfogadtatott és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak a felmentvény megadatott. Az alapszabályok értelmében kisorsolt egy igazgatósági tag, névszerint Glück Frigyes újból megválasztatott. A Kereskedő és Iparos Szövetség tevékenysége. A Kereskedő és Iparos Szövetség a napokban Ledermann Mór elnöklete alatt főtanácsi és igazgatósági ülést tartott. Az ülésen a kereskedő- és iparosvilágnak fontos érdekeit és kívánságait tárgyalták. Mint legfontosabb kérdést, a légszesz- és villanyvilágítás olcsóbbitásának kérdését Fehér Lajos és Révész Samu ismertették, minden oldalról bőven megvilágítva. Indítványaikat a Szövetség elfogadta és elhatározta, hogv a főváros összes kereskedői és ipari érdekképviseleteinek bevonásával nagyarányú mozgalmat indít az ügy keresztülvitelére. Fleiscmann Tivadar behatóan foglalkozott a tanonciigy kérdésé- sével. A főtanács és igazgatóság elhatározta, hogy a gyűjtött „Ledermann Mór“-alapitvány kamataiból évenként legalább is öt érdemes tanulót jutalmaz meg. Ipolyi Béla jelentést tett a legutolsó vámpolitikai központi ülésről. A Szövetség a jelentést tudomásul veszi és megalakítja kebelében a vámügyi bizottságot. A brassói szénbánya ez évben felépített sodronypályájának mütanrendőri bejárását a napokban tartották meg. Ezzel a vasúttal ismét szaporodtak egygyel azok a nehéz terepviszonyokkal küzdő pályák, amelyek a tömegszállitásra vannak hivatva oly helyeken, hol adhüziós vágány építése a leküzdhetet- lennek látszó magas hegyek maitt egyáltalában nem lehetséges. A felépített sodronykötslpálya a modern technika legújabb vivmányamak alkotása, mert praktikus szerkezeténél fogva nagymennyiségű tömegszál- litások céljait képes szolgálni. Az ui pálya hossza 4 kilométer és hivatva van a brassói hegyekben fekvő
