Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-12 / 46. szám
2 99 zött sem lesz kevesebb húsz milliónál: — soha szomorúbb, botrányosabb, károsabb üzletet nem kötöttek még:, mint a Városi részvénvtöbbségének a megváltását! Nagyon keserves, megdöbbentő dolgok ezek. Elvárjuk a székesfőváros polgármesteré'.öl. liogv a jubiláns diszközgviilésen erről a problémáról is ejt néhány őszinte szót. Ez is beletartozik a főváros fejlődésének a történetébeUHUI■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Hl■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Újabb halasztás az autóbusz ügyben Az autobusz-boíránv ugv fordul, ahogy Bá rc-zy István leginkább akarja. Úgy fordul, hogy minden egyes lépés újabb halogatást jelent, minden előterjesztés, minden bizottsági ülés után bizonyosabbá válik, hogy nagyon sokáig fog még tartani, amig Budapesten autóbusz lesz. A közlekedésügyi bizottság, amely májusban nagy lelkesedéssel elfogadta az angol ajánlatot, hétfőn ötven percentre kiegyezett a polgármesterrel- Számos felszólalás hangsúlyozta, hogy az angol ajánlat kiválósága most még szembeötlőbb, a házi kezelésre vonatkozó előterjesztés' mellett még jobb. A helyett azonban, hogy becsületesen levonták volna ennek a konzekvenciáit, nem fogadták ugyan el a tanács előterjesztését, hanem újabb konkrét javaslattételre utasították az ügyosztályt. Leszögezzük a polgármesternek azt az ígéretét, hogy az autobusz-forgalom önköltsége nem lesz házi kezelésben sem drágább, mint az angoloknál. Azt. hisszük, ezt a köny- nvelmü ígéretet még vissza fogja szívni a polgármester. Isteni naivitás nyilatkozik meg különben abban az előadásában is, amely az autóbusztól való félelméről, maid az autóbusz iránti vonzalmáról szólt. Valóban, Budapest büszke lehet a polgármesterére. Hónapok óta minden pesti ember, minden egyesület. minden kerület egyebet sem tes.z. mint hoev állandóan sürgeti az autóbuszt s akkor Bárczy István hirtelen felfedezi, hogy a dolog voltaképpen nem is olyan sürgős, nem baj, ha csak 1915-ben, vagv még később lép életbe az autobusz-forgalom. Bárczy István gyöngéd célzást tett arra vonatkozólag, hogy a város kiadja az üzletet egv üzemtársaságnak- Tartunk tőle. hogy most már aztán végképpen elromlik az autóIRÁNYZAT: LANYHA, FESTETICHRE BARÁTSÁGOS. Délután négy órakor egy vidéki atyafi megszólítja a Váci-utcában posztoló rendőrt: — Rendőr bácsi, ki az a fekete ruhás úri ember?- Maga még azt sem tudja? Hát a méltósá- gos Festetich Qéza gróf ur! — A hires keszthelyi főur? — Egy fenét. A keszthelyi főurat Taszilónak hívják és csak herceg. A méltóságos gróf ur sokkal nagyobb ur lesz egy óra múlva: Budapest székesfőváros tanácsnoki fizetéssel felruházott alpolgármestere. — Hát eddig mi volt? — Eddig alpolgármesteri cimmel és jelleggel felruházott tanácsnok volt. A rendőr és a vidéki atyafi még sokáig beszélgettek, a tudósitó viszont azt hitte, hogy sokat mulaszt, ha nem siet fel a közgyűlés termébe. Holott a városatyák ezúttal renyhék voltak és Halász József vezérigazgató (jubilálunk, előlépünk!) már-már azt hitte, hogy. megfeledkeztek az emberek a közgyűlésről. Pedig azért nem siettek, mert tudták, hogy nincs baj. Al- mády Qéza visszalépett. Feszt éti eh Gézának nincsen ellenjelöltje. bu-sz-ügy. Az üzemtársasági forma annyit jelent, hogy a jog a városé, ellenben a haszon másoké. Nem egyéb tehát, mint humbug, őszinteség nélkül való bevallása annak, hogy a város a maga erejéből egy fél darab autóbuszt sem tud felállítani; nem is szójva arról, hogy képtelen megváltani az omnibuszt. Evvre mindenesetre ió a közlekedési bizottság határozata: arra t. i., hogy a tanács kertelés nélkül megmondja, kinek a számára nvilik itt is ismét minden haszon. Ez az eljárás viszont, amelyet eléggé sem jellemezni. sem megbélyegezni nem lehet, még nagyobb óvatosságra kényszeríti majd a közgyűlést s kizártnak kel! tartanunk azt a lehetőséget. hogy az autóbusz körüli rendelkezés jogát a tanács a maga hatáskörébe ültesse át. A városépítési, csatornázási és építkezési ügyosztályokban, ahol a városi mérnökök dolgoznak, nagy megütközést és jogos elkeseredést keltett a ..Fővárosi Hírlap“ multheti leleplezése. A mérnökök tudták, mi készül ellenük, de remélték, hogy az utolsó pillanatban mégis felülkerekedik a tanácsban a méltányosság s nem fogják Farkas Árpádot Szegedről felhozni, csak azért, hogy mindenkit megelőzve. műszaka főtanácsost csináljanak belőleJelenthetjük, hogy a tisztviselők reménye teljesen kilátástalan. Biztos forrásból merítjük azt az értesülésünket, hogy Farkast, a jól bevált módszer szerint egyelőre ideiglenes minőségben választják meg főtanácsosnak. A terv az, hogy később egészen uj állást kreálnak az ő részére, ez azonban még helytelenebb, még indokolatlanabb dolog és mitsem változtat azon a lényegen, hogy az üresedésbe került műszaki főtanácsosi á.llást a tanács nem akarja kebelbeli emberrel betölteni. Fock Ede tanácsnok, akit eddig rendkívül lelkiismeretes.' feltétlenül korrekt embernek ismertünk, többek előtt ugv nyilatkozott, hogv Farkas megválasztásához azért ragaszkodik mert a soron lévő két műszaki tanácsost nem farfia eléggé alkalmasnak az állás betöltésére. Elvárjuk Fock tanácsnoktól, hogv Szívós és Pirovits műszaki tanácsosok képességeiről őszintén fog nyilatkozni. A kifogás azonban még igy sem A padsorok megtelnek, a polgármester előterjeszti az előterjesztéseit. Elparentálja a derék Incze Henriket, jelenti, hogy Incze helye Schreyer Jenőnek jut. — Jesszasz, még egy Schreyer! — sopánkodnak a városatyák. Mire a lipótvárosiak megnyugtatják az aggódókat s elmondják, hogy az uj városatya nem méltó a nevéhez, mert nem szokott kiabálni, azonfelül pedig ügyvéd-ember, nem árt, ha végre ez az elem is képviselve lesz a közgyűlésen. Csak Baranyavár örökös urát, U 11 m a n n Pált nem lehet megnyugtatni. Schreyer Jenő szerb konzul, Ulímann pedig a szomszédos Haiti képviselője, egy kokurrenssel több lesz tehát a városházán. De hát ez mind külpolitika, ez pedig nem izgatja e pillanatban S ii megi Vilmost. Az imént mesélte el, hogy a t. Ház üléseiről kizárták, mert kedélyeskedett az elnökkel. A t. Ház helyett most a közgyűlésen beszélt s azt kívánta, hogy a villamosokhoz pótkocsikat csatoljanak, amelyeken szabad a dohányzás. Ez a téma nagyon népszerű volt, nem olyan, mint a peches Hecht Ernőé, akinek az fájt, hogy az embereket nem képeslapokon, hanem falragaszok utján szólítják fel adófizetésre. Amire általános volt a megjegyzés: Ki fizet adót ennek a kormánynak? Nagy mozgolódás támadt, anrkor Marher Budapest, 1913. november 12. helytálló s még igv .sem nyugtathatja meg a mérnöki kart. Mert bizonyos, hogy Farkas Böhm főtanácsosnak a hatáskörébe kerül,- ez az állás tehát betöltöttnek lesz tekinthető, U£V hogy nemcsak a mellőzött műszaki tanácsosok, hanem az_utanuk következők sem számi ihatnak egyhamar előléptetésre. Az uj városházi Farkas körül tehát mindenképpen baj van- A tisztviselők eddig némán tűrtek- panaszaikat nem vitték a nyilvánosság elé. de betelt a mérték, fogytán a türelmük. Nem okos és nem célszerű dolog, hogy a tanács napról-napra fokozza a városi mérnökök elkeseredését. Csupor és Berczell 11 legközelebbi választások Antal Gyula és Fesztetich Géza gróf helyére a kijelölő választmány első elyen Csupor Józsefet és Bérezel nőt jelölte. Ezzel aztán el is dőlt a harc. Sáníha Dénest és Wigh Jánost a jövőre vonatkozó ígérettel kárpótolták, Csuport és Bércéit egyhangúlag megválasztják- A második, harmadik, negyedik helyen jelöltek minden valószínűség szerint visszalépnek. A kerületközi választmány második helyen jelölte Sztankovits Szilárdot. a polgár- mester titkárát. Ehhez minden bizonnyal joga volt. Mégis az ambíció tultengéséről lehet beszélni ebben az esetben, mert Sztankovits mindössze hét esztendő óta szolgálja a fővárost s voltaképpen nem is valóságos főjegyző, hanem csakis főjegyzői cimmel és fizetéssel felruházott polgármesteri titkár. Hét esztendő előtt pénzügyi fogalmazó volt még Sz.ankovits s amikor azt látjuk, hogv vannak .érdemes, kitűnő tisztviselők, akik húsz esztendőt meghaladó szolgálati idő alatt sem tudják elérni a tanácsnoki rangok csodálkozásunknak adunk kifejezést afölött. hoc- Sztankovits régibb és érdemesebb kartársainak a mellőzésére tesz lépéseket. Úgy látszik, hogy a második helyen való jelölés előre vetett árnyéka annak a polgármesteri tervnek, hogy a titkárból tényleg fővárosi tanácsnok legven. Erre vall Bárczy Istvánnak az az intézkedése is, amellvel Sztankovits Szilárdot szolgálattételre beosztotta a világítási ügyosztályba. Ez ellen a nyilvánvaló sérelem ellen már előre is tiltakozni kell a tisztviselők érdekébentanácsnok felolvassa ifj. Stern Sándor indítványát a gázgyárról. A fiatal városatya most szerepelt először s a főváros közönsége bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy akadt egy képv.Nelője, aki bátran rámutatott a gázgyár vezetésének hibáira, a közönség jogos igényeinek mellőzésére. A tárgysorozat ledarálá.sa nem tartott egy fél óráig sem. Mindössze az állatkerti költség- vetésnél volt némi vita. Sőt nemcsak vita volt. hanem ott volt Lendl Adolf is, akinek pedig jog és törvény szerint nem volna helye a közgyűlésen: Hatot ütött az óra. Az ősz Szabó János, az örökös választási elnök, átadta a polgármesternek a szavazólapokat tartalmazó, gondosan lepecsételt zacskót. Bárczy István ünnepélyesen. rezgő hangon jelentette, hogy 243 városatya Szavazott, ebből 233 szavazatot kapott Festetich Qéza gróf, tizen pedig önmagukra szavaztak. Már hozzák 'S a grófot. Bárczi köszönd: — .Méltóságod . . . mondja a polgármester, mire megindul a sajnálkozás ama nevezetes tény fölött, hogv a polgármester csak nagyságos ur, az alpolgármester ellenben méltóságos. Az aggódókat nyomban megnyugtatják: — Váriunk.a. negvvenesztendős jubileum napjáig. Bárczy Istvánból főrendiházi tag as.(»MPEBaaia'üaaiaBaaaiaaaaaaBMaaaaaaaBaaaaaa.. bernit a Farkas
