Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-05 / 45. szám
Budapest, 1913. november 5. rt 5 'Biztosítás r Cpitészet Kozíekebés Bányászat V álságban a M. Á. V. Teleszky pénzügyminiszter ny it, becsületes ember. Nem pályázik tefszésnyilváni- tásokra és őszintén megmondja azt, ami a szivén fekszik. Minden kertelés és szépitge- tés nélkül kijelentette legutóbbi budget-be- szédében, hogy a Máv. a csőd előtt áll. Nem ezt a szót használta, de az a mérleg, amelyet felállított, csak egy bukott vállalat üzleti eredményeit tüntetheti fel. .A számok viágosan beszélnek: Az 1913- iki évre 132 millió korona üzleti felesleg volt előirányozva. Az eddigi eredmények után ítélve ez a felesleg a 100 milliót se fogja elérni, ami mellett bizonyít az a körülmény is, hQgy a foyó év első felére csak 47 millió felesleget mutattak ki, szemben 55 millióval a múlt év ugyanezen időszakában. Hogy ez milyen kedvezőtlen eredmény, annak illusztrálására felemlítjük azt, hogy a tiszta felesleg már 1906-ban elérte a 104 milliót. Pedig azóta az államvasutakba 596 millió koronát invesztáltak és még hozzá a személykvótákat egyszer és az árudijszabályt két Ízben felemelték. Teleszky azonban egy dol.got elhallgatott. Nem mutatta k; számszerűleg, hogy az államvasutak üzeme milyen összeggel passzív, illetve hogy mily nagy az az összeg, amelyet a kincstár a Máv. üzemére ráfizet. Mi ezt az államvasutak saját adataival fogjuk megállapítani. A napokban megjelent kimutatás szerint a Máv. hálózatába fektetett tőke az idén meghaladta a 3 milliárd (pontosan 3.04 milliárd) koronát. Az 1913- iki felesleg — mint említettük — alig 100 millió korona, ami az invesztált tőkének nem egészen 3.3 százaléka. Minthogy pedig a kincstár a Máv.-ba fektetett tőkék után 4, 4 és fél, sőt 5 százalékos kamatot fizet, vagyis az ilyen tipusu címletek kamatszolgálatáról kénytelen gondoskodni, ennélfogva világos, hogy a Máv. a mostani iizleteredménvek mellett erősen passzív vállalat, mert az adósságai után járó kamatokat a saját jövedelméből fedezni nem képes. Az államvasuti adósságok kamata mintegy 140 millió korona, minthogy pedig a Máv. üzemfele siege csak 100 millió, ennélfogva a kincstár 40 millió koronát fizet rá ebben az évben az államvasutak üzemére. Van az államnak tehát egv vállalata, mely 40 milliós deficittel dolgozik. És ez az eredmény annál aggasztóbb, minthogy a Máv. pénzügyi helyzete évről- évre fokozatosan leromlik, úgy hogy az eddigi rendszer mellett a jövőben még rosz- szabbra is el lehetünk készülve. Teleszky csak a bajokat konstatálta, de azok orvoslásáról egy szóval se emlékezett meg. Annyit mondott csak, hogy a Máv, pénzügyi helyzete az állam legfontosabb financiális problémája, a melynek sikeres megoldását tisztelt barátjától, a kereskedelmi minisztertől várja. Arról mindenki meg van győződve, hogy az abnormis állapotokon csak az adminisztráció alapos reformjával lehetne segíteni. Mert az bizonyos. hogy nagyon rossz az igazgatása egy olyan vállalatnak, amelynél a bevételek stagnálnak, mig a kiadások óriási mérvekben emelke'dnek. A Máv. reformiát már Vörös László, utána Kossuth és Hieronymi tervezték. De úgy látszik, egyik se mert a darázsfészekbe belenyúlni. Pédig most már nem marad más hátra, minthogy a Máv. korhadt, ósdi, a modern forgalmi igények kielégítésére képtelen igazgatási rendszerét gyökeresen megváltoztassák, illetve uj alapokra fektessék. Mindenekelőtt fel kell állítani a vasúti minisztériumot, a mostani központi igazgatóságot egyszerűen meg kell szüntetni és az üzletvezetőségeket önálló hatáskörrel felruházott igazgatóságokká kell átalakítani, úgy amint azt Poroszországban és Ausztriában sikeresen megcsinálták. A mostani három fórum — kereskedelmi minisztérium, központi igazgatóság és üzletvezetőség — nagyon lassítja, nehezíti és költségessé teszi az adminisztrációt. Azután az egész vezetésbe bizonyos kereskedelmi szellemet kell belevinni és szakítani kell azzal a rideg bürokratizmussal, a mely a Máv. forgalmát megbénítja és amely a vasutüzilet feladataival sehogy sem fér meg. Nem tudjuk még, hogy a kereskedelmi miniszter hogyan fog megfelelni pénzügyminiszter-kollégája felhívásának- De Harkányi báró kereskedőember, akinek eddigi pályája az üzleti életben folyt le. ő bizonyosan látja azokat a hibákat, melyek a Máv.-ot a csőd elé vitték. A kereskedelmi miniszter az ő üzleti érzékével bizonyára módot fog találni arra, hogy a Máv.-ot. az állam legnagyobb üzemét, melvbe a nemzeti vagyon egy jelentékeny része van befektetve, az ország gazdasági életére nézve hasznos és jövedelmező vállalattá tegye. A pénzpiac helyzete. A német ráta leszállítása a budapesti piacon egyáltalában nem okozott változást, sőt lehet mondani, hogy ma a pénzviszonyok nálunk rosszabbak, mint két héttel ezelőtt. Az első bécsi váltó kamattétele 6 százalékra, vagyis a bankkamatlábra szökött fel, mig első budapesti váltók csak 63/s százalék mellett voltak elhelyezhetők. Az októberi ultimó alkalmával a budapesti piacon pénzkínálat egyáltalában nem volt, úgy hogy az ösz- szes szükséglet az Osztrák-magyar banknál fedeztetett, melynek adóköteles jegyforgalma 428 millióra emelkedett. Valószínű, hogy az erős ultimó után november első napjaiban bizonyos könnyebbülés fog beállani, miután a termés értékesítésével jelentékeny összegek fognak felszabadulni. A prolongált kincstári jegyek. Az év utolsó napján lejáró, 1910. évben kibocsátott 4 és fél százalékos kincstári jegyek prolongálására a kormány újabb 250 millió korona névértékű 4 és fél százalékos, 1916. január 15-én lejáró állami pénztárjegyet bocsát ki. Ez az uj 250 milliós névértékű pénztári jegy az 1913. december 31-én lejáró hasonló összegű, függő államadósság prolongálására szolgál, érmen azért ennek a kibocsátása a piacot megterhelni nem fogja. A kölcsönt lebonyolító pénzcsoport november hó 12-én bocsátja nyilvános aláírásra a kölcsönt, még pedig ugyanazokon a helyeken, a hol az október 16-án plaszirozott 150 millió márka névértékű pénztári jegyet jegyzésre bocsátotta. Szesz-egyezmény. A magyar szeszgyárosok több havi tárgyalás után pénteken este a Hitelbankban tartott záróértekezletükön aláírták az egyezményt tartalmazó szerződést. Ez az egyezmény a magyar szesztermelés hetven százalékát öleli fel és a belföldi forgalomra nézve megállapítja a minimális eladási árakat. Értesüléseink szerint az egyezményes szesziparosok most oly szervezet létesítésén dolgoznak, amelyből rövidesen a tényleges szeszkartel fog kialakulni. A Kereskedelmi Bank alelnöke. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága L á n c z y Leó v. b. t. t. elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Weiss F iilöp vezérigazgató bejelentette, hogy harminchét évi munkásság után, mini- katerhén akként kíván könnyíteni, hogy — igazgatósági és végrehajtóbizottsagi tagságának megtartása mellett — ez év végén le akarja tenni vezér- igazgatói tisztségét. Azonban az elnök felhívásának engedve, késznek nyilatkozik arra, hogy megállapodásuk értelmében ezután is kizárólag a Kereskedelmi Bank ügyeinek .szenteli munkaerejét s miként eddig, úgy ezentúl is helyettesíti egyes teendőiben az elnököt, s továbbra is ellátja egész eddigi hatáskörét, a bank vezetése tehát változatlan marad. Az intézet igazgatósága őszinte sajnálattal vette tudomásul Weiss Fülöpnek abbeli elhatározását, hogy a vezérigazgatóságról lemond s hozzájárult ama megállapodáshoz, mely az eddigi üzletvezetés folytonosságát biztosítja, Az igazgatóság egyhangú határozattal legmelegebb köszönetét é$ legteljesebb elismerését nyilvánította Weiss Fiilöp vezérigazgatónak a bank érdkében három évtizedet meghaladó idő alatt kifejtett tevékenységéért, s az elnök indítványára ezen elismerés kifejezése gyanánt ő a banknak hosszabb idő óta betöltetlen alelnöki tisztére egyhangúlag megválasztotta. A tisztviselői kar Hegedűs Lóránt dr. ügyvezető-igazgató vezetésével hétfőn tisztelgett az uj alelnöknél. Weiss Fiilöp a meleghangú üdvözlést meghatottan köszönte meg. A bosnyák vasutak. A bosnyák vasutakra vonatkozó törvényjavaslat a legközelebb az osztrák és magyar parlament elé fog terjesztetni. A két kormány között a legutóbbi tárgyalások folyamán ebben a kérdésben teljes megegyezés jött létre, úgy hogy a javaslatok parlamenti elintézése után azonnal hozzálátnak az ügy finanszírozásához. Az uj vonalak költségei mintegy 280 millió koronában vannak preliminálva. Ez a költség több évre fog felosztatni és ugyanilyen arányban fognak eszközöltetni az építéséhez szükséges kölcsönök emissziói is, melyeket egy osztrák és magyar bankokból álló konzorcium fog effektuálni. Valószínű, hogy 4 és fél százalékos vasúti kötvények fognak kibocsáttatni, melyeknek kamatait Ausztria és Magyarország fogják garantálni. Ezt, a pénzügyi tranzakciót a jövő év elején akarják keresztülvinni a külföldi pénzpiacok igénybevételével. Barta Arnold az Unionbank ügyvezető-igazgatója. B a r t a Arnold udvari tanácsos, a Magyar Agrár, és Járadékbank r. t, vezérigazgatója — amint múlt számunkban elsőnek közöltük és most hivatalosan jelentik — az intézet igazgatóságának bejelentette, hogy a wieni Union-Bank, amelynek eddig is igazgaító-tanácsosa volt, meghívta az intézet ügyvezető-igazgatójának. Barta Arnold, aki a meghívást elfogadta, továbbra is a Magyar Agrár, és Járadék- bank r. t. igazgatóságának elnökhelyettese és végrehajtó-bizottságának tagja marad és úgy, mint eddig, a jövőben is mérvadó befolyást fog a Magyar Agrár- és Járadékbank r. t. ügyvitelére gyakorolni. Utódja, hir szerint, dr. Éber Antal, a Parcellázó- Bank vezérigazgatója lesz. „Unió“ élet és gyermekbiztositó intézet mint szövetkezet. F. év október havában 1-166,000 K értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 913,100 K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 144,243 K 01 fillér fizettetett ki. 1913 január ltől—október ol-ig bezárólag 12.535,700 K értékű biztositási ajánlat nyujtatott be és 10.808,900 K értékű uj biztositási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a f. évben 1.673,103 K 60 fillér és az intézet fennállása óta 22.098,397 K 62 fillér fizettetett ki. Lapunk telefonszáma: 137-15 Jpar Pénzügy Váííafkozás 'Kereskeöeíem
