Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-29 / 5. szám

jrfxnwxy&iíwMP Budapest, 1913 január 29 Lapunk telefonszáma: 137-15 Közgyűlés. A szerdai közgyűlés napirendjén egyetlenegy jelentősebb pont sem szerepel, fia csak valami politikai kérdés fel nem merül, akár napirendi felszólalás, akár indítvány, vagy inter­pelláció alakjában s ha csak az autotaxik dol- gabán beállott fordulat nem idéz elő valamelyes kavarodást: ugy a közgyűlés lefolyása igen sima és rövid lesz. A legérdekesebb pont a Széche- nyi-gyógyfürdö két és fél millió koronát meg­haladó fedezetlen építési költségeinek a dolga lesz. azonkívül pedig a Szent Imre kollégiumnak eg} megtagadott kérelménél lesz. hír szerint, pártoló felszólalás. Lapp-etetés az állatkertben. (L e v é 1 a szer­kesztőhöz.) Igen t. szerkesztő urnák szives türelmét és elnézését kérem, amiért a követke­ző kérdésekkel háborgatom. A múlt vasárnap ké­ső estig ródliztam az állatkerti pályán. A hír­hedt lappoknak nyomát sem láttam sehol, nem is kérdezősködhettem utánuk, mert senki sem volt az állatkertben, aki felelhetett volna a ki- váncsiskodásomra. Ahogy a kertből kijövet a rács mentén hazafelé ballagok, hirtelen vakító világosság áradt ki felém a Gundel-féle vendég­lő éttermeiből. Odanézek, hát ott látom az egész városgazdasági ügyosztályt, az állatkert ösz- szes fő- és al-felügyelőit, ápolóit s a gondosan összeválogatott lappokat. Óriási farsangi céco volt. az már bizonyos. Márkus Jenő tanács­nok. műkorcsolyázó-bajnoknak volt öltözve, P á I f f y Aurél titkár. Kemény tanácsjegyző, K á 11 a y fogalmazó, P a t a k y Tasziló és má­sok lappoknak maszkírozták ki magukat, ugy mulattatták a nagyszámú vendégeket. Volt re­mek disznótor, eszem-iszom. hegyen-völgyön lakodalom, csuhaj, sosem halunk meg és hason­ló jók. A lappok -— ismétlem —- nem voltak va­lamennyien jelen, csak a boldog kiválasztottak. Azt hallom, hogy a hét országra szóló dáridó megszokott dolog az állatkert körül és hogy a M á rk u s tanácsnok gondos rendezésében szinrekeriilő mulatságoknak tetemes összegre rúgó költségei az állatkertnek a költségvetését emésztik. Arra a szerényke kis kérdésemre vá­rom a feleletei, milyen címen számolja el a tanácsnok ur ezeket a költségeket és milyen tétel alatt szerepelnek a többi, hasonló célú és hasonló eredetű állatkerti kiadások? Isten látja a lelkemet: én nem vagyok irigy ember, én nem vágyom erőnek erejével a lappok közé, de mint buzgó költségvetés-szakértő, sze­retnék eligazodni az állatkerti büdzsét labirin­tusában is. Szives felvilágosítást kérve, vagyok kitűnő tisztelettel: A B. miniszteri számtiszt. Samuka érdeklődik. Samukát meg kell nyug­tatni. Sem hivatalosan, sem félhivatalosan nin­csen tudomásunk a lapp-ünnepélyről és igy tisz­tára az érdeklődő olvasónak a kulcslyukon ke­resztül szerzett információjára támaszkodha­tunk. Az információ szerint a mulatságot Már­kus tanácsnok rendezte, Természetes tehát, hogy a tanácsnok urnák teljesen jogában áll annak a társaságnak a megválasztása, amely­nek körében mulatni kíván s melyben bizonyá­ra jól érzi magát. Ez tisztára privát dolga a meghívónak és meghívottaknak és ennél is ter­mészetesebb, hogy Márkus tanácsnok az általa rendezett mulatságnak a költségeit a s j á t zsebéből szokta kifizetni. Ami pedig Samu­kénak a többi állatkerti kiadásra tett, burkolt célzásait illeti, ezekre csak annyit felelhetünk, hogy nem fáj ti fejünk, tehát nem szól a szá­junk . . . A Dunapart bérlete. Pénteken tárgyalja a pénzügyi bizottság a közgazdasági ügyosztály­nak azt az előterjesztését, amely a Duna part­jának gazdaságosabb kihasználását célozza. _ ud valevő, hogy a pénzügyi bizottság Biró Hen- i ik indítványára utasította az ügyosztályt a partbérek revideálására. Az ügyosztály veze­tője, Vita Emil dr. tanácsnok, alig néhány hét alatt elkészült a gondos munkát igénylő előter­jesztéssel, amely bizonyára közmegnyugvással fog találkozni mindenütt. A balparti részen 58.612 korona, a jobbparti részen 30.161 korona, összesen tehát 89.073 korona többletbevétele lesz most a fővárosnak. Ez a többletbevétel az eddigi 179.252 korona bevételhez képest csak­nem ötven százalékos átlagos béremelést jelent, ami fokozatos haladásnak bizonyára jelentős. Az előterjesztésnek egyedüli szépséghibája az, hogy a Csavar gőzö s-v á 11 a 1 a t, amely köztudomás szerint dús haszonnal bonyolítja le a gyalázatos krokitémává nőtt forgalmat s amely hihetetlenül méltánytalan az alkalmazottaival szemben, isirét jogtalan kivételben részesül, a béremelésben nem szerepel. A vándoripar szabályozása. A közgazdasági bizottság tegnapi ülésén az összes felszólalók nagy elismeréssel nyilatkoztak arról az előter­jesztésről, amelyet a közgazdasági ügyosztály a vándoripar gyakorlására vonatkozó törvény- javaslat tárgyában kidolgozott. !A vita rend­kívül alapos volt és. tanulságos. Vértes Emil szerint a kézműárukkal foglalatoskodó iparo­sokat és kereskedőket ez a törvénytervezet mé­lyen érinti és ezek örömmel is üdvözlik a tör­vényt, de bizonyos mértékben szigorítást kíván­nak rajta, különösen azért, mert az osztrákok az utasítás terén sokszor kijátszották az eddig fenállott törvényes rendelkezéseket. A terve­zetet általánosságban elfogadja, csak azt a szi­gorítást kívánja, hogy a gyűjtött megrendelé­sek csak ugy legyenek foganatosíthatók, ha a cikkeket Magyarországon levő ipartelepek ál­lítják elő és onnét is szállítják el. Az ilyen üz­letekből származó követeléseket csak magyar bíróság előtt lehessen peresíteni. Waigand József dr. ezzel az állásponttal ellentétben az eredeti szövegezést ajánlja, mert ez a mai helyzettel szemben határozott előnyt jelent a magyar iparra és kereskedelemre nézve, Krejcsi Rezső dr. bizonyos tekintetben osztja Vértes aggályait, aki tulajdonképen csak a törvény intenciójának precízebb íormulázását kívánta. Ezt tényleg meg is lehet csinálni az­zal, ha kikötik, hogy az áru elszállítása Buda­pestről vagy magyarországi telepről történjék és hogy végső esetben a kereskedelmi és ipar­kamara elbírálása alá essék az, vájjon a törvé­nyes rendelkezések betartatnak-e vagy sem. - S$ras ser Imre dr. után Vita Emil tanácsos reflektált a felszólalásokra. A bizottság Krejcsi Rezső indítványát elfogadta, az előterjesztés többi részéhez pedig változatlanul hozzájárult. HEVERŐ ARANY ÉS EZÜST. Nincs olyan család a világon, melynek ne volnának régi, elkopott gyűrűi, fülbevalói, vagy egyéb ék­szerei, melyek rendszerint elfelejtve, a lom­tárban hevernek. Az ilyen régi tárgyak azon­ban értékei képviselnek és igy tulajdonképpen holt tőke gyanánt tekintendők, melyet meg­felelő értékesítés esetén gyümölcsöztetővé le­hetne tenni. Saját érdekeben cselekszik tehát mindenki, aki ilynemű tulajdonát SCHON- WALI) Imre ékszerésznél. Deák Eerenc-utca 21. sz. alatt a legmagasabb napi árfolyamon értékesíti, vagy pedig modern, csinos éksze­rekre alakíttatja át. A sátán. A mozi legújabb szenzációja „A sátán“, amely ma kerül, bemutatásra az Omniá- ban, mely szédületes perspektíváját nyújtja a ki­nematográfia rohamos fejlődésének. Ez a csodás film hét részben mutatja be az ember történetét a világ teremtésétől napjainkig. Madách, Ember tragédiáját idézi emlékezetünkbe ez a mély filo­zófiai tartalommal megkoncipiált, csodás kiállí­tású, -rendkívül változatos remekmű, mely a rossz szellemnek az Isten és az emberek ellen vívott küzdelmét örökíti meg. A Fővárosi Nagyniozgó (Rákóczi-ut 70.) min­den alkalmat megragad, hogy helyiségeit a mű­értő közönséggel állandóan megkedveltesse. Ez a. törekvés indította arra, hogy Madách Imre örökbecsű mesterművét, ,. Az ember trag é- diájá-t bemutassa. A színművet előkelő olasz művészek játszák és káprázatos amit a rendezés ebben a darabban produkált. A 7 felvonás szen­zációs látványosságot nyújt és mindenkinek ajánlható, hogy a „Fővárosi Nagymozgó“ elő­adásait megtekintse. B erlin és udapest Berlin tanácsa most tette közzé a német fő­város vagyonára vonatkozó kimutatást. E sze­rint 1912. április elsején Berlin vagyona 953.5 millió márka, alapítványokkal együtt _ pedig 1018.75 millió márka volt. Ebből 34.8 millió köz­ségi jelzálogpapír, 17.3 millió alapítvány, 8.8 millió márka értékpapír és 35.25 millió alapít­ványi értékpapír; a készpénz 95 millió márkát tett ki. Ezzel az óriási vagyonnal szemben azon­ban van Berlinnek igen jelentékeny adóssága is. Ez nem kevesebb, mint 512.6 millió márka, amelyből 12.4 millió készpénzkölcsönre, 467 mil­lió kötvényekre, 16.8 millió jelzálogkölcsönre esik: a kiadási többlet 16.2 millió volt. A város telkeinek értéke 607.6 millió márka, vagyis 25.5 millióval több, mint 1911-ben. A kimutatásból megáilapiíható, hogy Berlin aktiv vagyona mintegy 3 5 0 millióval na- g y o b b, mint Budapesté. Az adósságok viszont, ha a mi 1913. évi költségvetésünkbe felvett köl­csönt is beleszámítjuk (a pénz nagyrészét mái­éi is költöttük!), mintegy 120 millióval ha­ladják túl Budapest terheit. A passzíváknak az aktívából való levonása után fenmaradó tiszta vagyon tehát Berlinben 4 4 0 millió. Buda­pesten pedig körülbelül 2 0 0 millió. Összehasonlító statisztika. Ö LTüLáNOS, TITKOS, EGYENLŐ. A főváros törvényhatósági bizottsága is­mételten kifejezte már a maga álláspontját a választói jog tervezett reformjára vonatkozó­lag. Legutóbb akkor, amikor Vázsonyi Vilmos indítványára kimondta, hogy követeli az ál­talános és titkos, községenkinti és egyenlő jogkiterjesztésnek törvénybe iktatását. Ugy értesülünk, hogy a közgyűlés már leg­közelebb ismét abba a helyzetbe kerül, hogy a választói jog dolgában nyilatkozzék. A po­litikai élet tengelyében a választójog kérdése áll. A választókerületek, megvék és városok egymásután tesznek hitvallást meggyőző- ződésük mellett. Érthető tehát, hogy a fővá­ros, az ország első törvényhatósága, szintén felemeli szavát a jelenleg legaktuálisabb kér­désben s a kormány ismeretes törvényterve­zetéről elmondja a maga véleményét. Infor­mációnk szerint az erre vonatkozó indítványt legközelebb benyújtják a polgármesterhez s rendkívüli közgyűlés fogja tárgyalni. A köz­gyűlés túlnyomó többsége bizonyára lelkes örömmel fogja megismételni a radikális re­form érdekében hozott határozatát. Nyilatkozat. A hírlapokban minduntalan megjelenő és nyil­vánvalóan téves értesülésen alapuló habár jó­akarata - közlemények tekintetében kijelentjük, hogy a Pallós-ügygyel kapcsolatos. érdekeltsé­günk abban áll, hogy a Mocsolád Tab—Siófoki hév. .rtg. a Magy. kir. államvasutak által üzem­ben tartott vasutainak üzemi bevételeit, szabály­szerűen kiállított közjegyzői okmánnyal reánk engedélyezte. A Máv. igazgatósága ezen enged­ményezéseket hivatalosan tudomásul vette és négy éven át íénakadás nélkül folyósította is. Ida a Máv. jó. akkor követelésünk is jó. A nálunk letétben volt Temesvár-varjasi hév. rtg. elsőbbségi részvényei csak további fedeze­tül szolgáltak, de azokra kiilöcsönt nem folyósí­tottunk. A felszámolás kimondására semmi okunk sincs. Fővárosi hereshedelmi hitelintézet r.-t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom