Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-22 / 43. szám
2 lóhusüzem és a vágóhíd is. Ezt a kettőt még önéki sem sikerült elrontani, egyszerűen azért nem, mert a lóhus a szegény emberek legfőbb tápláléka, vágóhidra pedig minden városnak szüksége van, ezt nem lehet jól vagy rosszul csinálni, ez az üzlet magától megy. A kenyérgyár az elmúlt hetekben futotta ki igazi formáját. A pékek panaszkodnak miatta s jellemző, hogy a pékek panaszai egyesülnek a közönség kifogásaival. Ez az üzem csakis a városi vezetés tehetetlensége miatt megy rosszul. Diktálja az árakat — felfelé, olyan időben, amikor a liszt ára leszáll. Ellenben folytonos befektetéseket igényel, táplálja a külföld gépgyárosait, hosszú időkre lehetetlenné teszi az üzem rentabilitását. Az ! Állatkert szükséges és hasznos intézmény, általában nem is tehető kifogás ellene, de a jövedelmezőségével, amint azt lapunk más helyén igazoljuk, nagyon csúnyán áll a város. Nagyon bizonytalan a sorsuk a városi fürdőknek is. A Rudas-fürdő évek óta a legelhanyagoltabb állapotban van s előreláthatólag még sok pénzébe fog kerülni a városnak. Az Ártézi-für- dőnél be kell várni az első esztendő eredményét, amely iránt nem kell túlságosan vérmes reményeket táplálni. A Sáros-fürdő iszapjába egyelőre csak a milliók vesznek bele, tizenegy milliónak a kamatjait is bajos lesz kihozni a fürdőből, hát még az amortizációt. Jövedelmezőségre itt igazán nincsen kilátás. Deficitre annál inkább. A népszálló sokkal kisebb arányú intézmény, semhogy komolyan számba jöhetne a főváros nyomorúságának enyhítésénél. Ennél az üzemnél mellékes a jövedelmezőség s az erre vonatkozó jelentés hiányában azt sem lehet megállapítani, menynyibe kerül évente a városnak az álszocializmusa. A kislakásos bérházak nem ismeretlenek lapunk olvasói előtt. Életüknek fonalát egyre tépik a lelketlen párkák, az ember sohasem tudhatja, mikor egyesülnek az anyafölddel. Gyorsan és könnyelműen épültek fel, nem azok laknak bennük, akiknek a házakat szánták, a lakásnyomor egy jottányival sem enyhült azóta s pénzügyi szempontból csakis állandó terhet jelentenek. A konyhakertészet csak hírből ismeretes a közönség előtt. Alig termel többet, mint amennyit egy pesti háztartás elfogyaszt. Egészen bizonyos, hogy nem hozza be a költségeket. A fuvartelep nem válik szégyenére a városnak. Keveset beszélnek róla, ami a jó asszonyokról szóló példázatnak az analógiája szerint annyit jelent, hogy nincs baj körülötte. Inkább a mellékágai adnak okot panaszra. A szemétfeldolgozó már a születésénél is botrányokat okozott. A közgyűlés határozatának belügyminiszteri jóváhagyása pedig olyan helyzetben találta a várost, hogy egyelőre gondolni sem lehet az üzem fejlesztésére. A fuvarteleppel kapcsolatosak a város legfurcsább üzletei, jelesül a csizma- és kovácsmííhely. Bizonyára lesznek olyanok, akik el sem hiszik, hogy a főváros csizmákat gyárt és patkószögeket veret a lovak talpára. A csizmadia-mesterkedés miatt évekkel ezelőtt interpelláció is hangzott el a közgyűlésen, de eredmény nélkül. A város a csizmadiák kenyerét megirigyelte és annál érthetetlenebb, hogy egyes válBudapest, 1913. október 22, lalkozók mégis százezres csizma- és cipőszálli- tásokhoz jutnak évente. A vizmü konkurrencia nélkül áil fenn és nem is üzlet. Itt tehát, nincs baj és megállapítható, hogy a közönség köréből is csak nagyritkán érkezik panasz a vízművek ellen. Szomorú is volna, ha az óriási áldozatok után még a vízzel is baj volna. A kórház és temető szintén üzemszámba megy és szintén nem tartozik a jövedelmező üzletek közé. A temetőből különben nemsokára uj üzletág fog feléledni, a város házi kezelésbe veszi a hatottak ruházatának árusítását. Nevezetes változáson megy keresztül a kórházi üzem is, mert a kórházak össz- sziikségletét a jövőben a város maga fogja ellátni. A fogaskerekü-vasut ugyancsak a városé —■ télen. A hat hónap éppen elegendő arra, hogy a főváros évente tízezer koronát fizessen rá erre az üzemre. A városi. üzletek közé kell sorozni azokat a vállalatokat is, amelyek részvénytöbbsége a város tulajdonában van. Nem kell hozzá kommentár, hogy a Városi villamos vényszék Balázs s. k. elnöklő biró, dr. Szentirmay s. k, előadó biró! P 1 a 11 h y György dr. kisajátítást szenvedő azonos Platthy Györgygyel, a szabad polgári párt vezérével, a közgyűlés tekintélyes tagjával. Ebből a látszólagos összeférhetetlenségből azonban nem kell feltétlenül tőkét kovácsolni Platthy ellen. Szinte bizonyos ugyanis, hogy Platty azért választotta a pörös utat, nehogy egyezségileg rendezze telekügyét a várossal, nehogy kitegye magát annak a gyanúnak, hogy a városnál élvezett tekintélyénél fogva a normálisnál előnyösebb árat sikerül elérnie a telkéért. Bründléh terrorizálnak. A Sárosfürdő legújabb botránya. Páratlanul vakmerő, szemfényvesztő játék folvik a Sárosfürdő berendezési munkái körül. Megírtuk, hogy a fürdő építésénél végzendő központi fűtési és szellőztető munkákra. egészségűivé és fürdőberendezésekre árlej.ést hirdetett a tanács. Az ajánlatokat e hó 13-án bontották fel. Ajánlatokat tettek: részvény-tranzakciója nagyon szomorú üzlete volt a városnak. Huszonnyolc millió koronába került a dicsőség, a horribilis summát kölcsönből fizették, a város a kölcsöntőke után több kamatot fizet, mint amennyit osztalék fejében kap a vállalattól. Valamivel enyhébb a helyzet a vásárpénztárnál, amelyről azonban szintén kimutattuk már, hogy csak látszólagos hasznot hoz a városnak s a vezetése nem éppen mintaszerű. Nagyjában ezek volnának a várositási politika férges gyümölcsei. A statisztika tanúsága az. hogy a legszebb elv is elsatpvul. ha avatatlan kezek valósítják meg. Platthyt kisajátítják. Az „Alkotmány" misztériumaiból. Magyarország ezeresztendőjs „A 1 k o t- m án y“-a egy idő óta derüre-borura ontja a főváros kisajátítási pőréiről szóló hivatalos hirdetményeket. Ezen a héten pl. nem kevesebb, mint ötven ilyen hirdetés látott napvilágot a felekezeti alapon álló újságban. Megannyi soronként fizetett, zsíros olvasni való, ékes bizonyságai annak, hogy a főváros a szűkös pénzviszonyok között is buzgón kisajátít. Azonkívül pedig még valamit bizonyít az a körülmény, hogy a hirdetményeknek pont az Alkotmány nyilvánosságát szánták. Azt, hogy Szentirmay Ödön törvényszéki biró ur, aki azelőtt a csődügyeket referálta a kereskedelmi törvényszéken, erősen szimpatizál a klérus lapjának vérvádló irányával. így néz ki egy ilyen hirdetmény: 58,958—1915. szám. Hirdetmény. Budapest székesfőváros közönsége kisajátítónak — dr. Platthy György kisajátítást szenvedő ellen folytatott kisajátítási ügyében a kir. törvényszék, mint birtok- biróság, közhírré teszi, hogy a Budapest főváros budai részének 779. sz. tkvi betétében 833. hr. sz álatt felvett kisajátítást szenvedőnek nevén álló ingatlanok tekintetében az 1881. évi XLT. t-c„ 46. és következő szakaszaihoz képest a kártalanítási eljárás foganatosiása határnapjául 1913. évi október hó 28-ik napjának délelőtti pont 12 óráját tűzte ki dr. Szentirmay Ödön kir. törvényszéki bró hivatalos helyiségébe (V., Alkotmány-u. 14., I emelet ID-a ajtó) amikorra és ahová, a kisajátítót, az ingatlan tulajdonosokat és az összes telekkönyvi érdekelteket a törvényes következmények terhe mellett megidézi és hogy az ismereten tartózkodásnak részére ügygondnokul dr. Bercelly Harry budapesti ügyvédet nevezte ki. Budapest, 1913 október 4. A budapesti kir. töraz összes munkákra: Göbel György 819.833 K-ból 7% eng. alternatiive 798.433 K-val Pogány Nándor 899.144 K-val a központi fűtési és szellőztető munkákra: Göbel György Schafstädt H. Boross és társa Briindl János Thiergärtner és Tőr Rietschel és Henneberg rt. Pogány Nándor Knuth Károly Körting B. és E. Tors és Ormai alternative 251.864 K-ból 5% eng. 321.549 K-val 319.450 K-ból 10% eng. 305.548 K-val 3LA675 K-val 314.298 K-val 314.979 K-val 328.749 K-val 299.775; K-ból 3% eng. 300.023 K-val 272.065 K-val az egészségügyi berendezésekre: Tors és Ormaii Göbel György Rietschel és Henneberg rt. Pogány Nándor Schafstädt H. Boross és társa Körting B. és E. Knuth Károly Briindl János 272.884 K-val 279.222 K-ból 3% eng. 314.298 K-val 5)38.995 K-val 347.524 K-val 265.408 K-val 335.836 K-val 294.564 K-val 5'25.257 K-val a fürd öber end ez esi tárgyak szállítási és fölszerclési munkáira: Thiergärtner és Tör Lehmann és társa Tors és Ormai Rietschel és Henneberg rt. Pogány Nándor Boross és társa Briindl János Schafstädt H. Knuth Károly Körting B. és E. 190.296 K-val 266.847 K-ból 3% eng. 221.487 K-val 11)9.720 K-val 245.269 K-val 198.307 K-val ' 252.534 K-val 245.943 K-val 207.957 K-val 211.721 K-val Ebből az eredményből megállapítható, hogy Briindlék a legdrágább ajánlattevők között vannak, de nyilvánvaló az is. hogv teljesen hamis és rosszhiszemű az a beállítás, amely szerint Bründlékkel szemben csakis külföldiek pályáznak, ennélfogva Briindlék a magyar ipar sziliéinek egyedüli képviselői és védelmezői. Briindlék munkában. Nem kis összegről, milliós megbízásról volt itten szó. Briindlék nem is sajnáltak semmiféle áldozatot és már jóval a pályázat kiírása előtt igyekeztek biztosítani maguknak a munkát. Az Artézi-fürdő megnyitásának alkalmából soron- kint fizetett kommünikékben dicsérték önmagukat s a nagy apparátussal megindult akciót a G y o s z-nak a cégérével fedezték. A G y o s z.-nak egyik fizetett tisztviselője, tő netesen éppen az egészségügyi berendezési osztálynak az előadója volt az, aki a sajtó „informálásáról“ gondoskodott s aki az egész kampányban a szellemi vezérszerepet játszotta. Már a múlt heti számunkban vázoltuk azt a
