Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-22 / 4. szám
Budapest, 1913. január 22. ff 5 Jpar Pénzügy VáŰafkozás TCereskebefem 1Biztosítás r Építészet TCözfekebés Bányászat A záloglevelek biztosító alapja. Az utóbbi időben a közgazdasági hirszol- gálat egy részében állandóan foglalkoznak azzal, hogy a zálogleveleket és a községi kölcsönkötvényeket kibocsájtó intézetek a biztositó alapokban saját kibocsajtásu eirnle- teket helyeznek el. Ezt, több helyen olvastuk, mint valami helytelen 'dolgot tiintetik fel és a nagyközönségben azt a hitet keltik, hogy a saját címlet a biztositó alapban inkorrekt és pénzügyileg elítélendő. Itt az ideje, hogy e mesterségesen tenyésztett tévhit ellen a tárgyilagos igazság nevében, a sajtó felemelje tiltakozó szavát. A saját címlet a biztosító alapban teljesen korrekt, törvényes és pénzügyi szempontból sem kifogásolható. Törvényes, mert a záloglevél-törvény csak azt Írja elő, hogy a biztosítéki alap többek közt záloglevelekbe, állampapírokba és köl- csönkötvényekbe fektethető és egy szóval sem mondja, hogy a saját kibocsájtmány ki van zárva. Éhez képest mindig volt az alapokban saját záloglevél, anélkül, hogy ezt bárki bármikor kifogásolta volna. Pénzügyi szempontból a saját záloglevél a biztositó alapban éppen olyan elbírálás alá esik, mint bármely idegen kibocsájtásu záloglevél. Például a Jelzáloghitebank záloglevele, mely árfoyamát is tekintve, van olyan jó, mint bármely más hazai hasonló címlet, bizonyára nyújt akkora szekuritásL mint bármelyik más intézet záloglevele. Miért legyen kisebb az értéke és bonitása a Jelzálog- bank záloglevelének a Jelzálogbank biztositó alapjában, mintha más intézet biztositó alapjában lenne elhelyezve ugyanez a címlet? — Ugyebár ez a kérdés teljes abszurditását mutatja a saját és az idegen címlet között felállított nevetséges distinkciónak. Hiszen a záloglevél jóságát nem az 'dönti el, hogy ebben vagy abban a biztositó alapban fekszik, hanem a bonitás önmagában a papírban van megtestesítve az általa képviselt, a javára lekötött ingatlan által. Ha a záloglevél maga jó, akkor egyformán jó az akár1 a saját, akár az idegen intézet alapjában van. Nem deklaszszirozza az a Jelzáloghitelbank záloglevelet, ha a Jelzáloghitebank biztositó alapjában fekszik. Ha pedig a Jelzáloghitelbank záloglevele a Jelzálogbank biztosítéki alapjában is egyformán jól fundált, úgy ez a biztosítéki alap nem válik rosszabbá a saját címlet által. — Hogy honnan veszik a rosszmájú kritikusok a megkülönböztetést és miért volna a Jelzálogbank 99 százalékos árfolyammal bir'ó, 4.5 százalékos záloglevele a Jelzálogbank alapjában rosszabb, mint valamely más ir.tézeí 95 százalékos árfolyamú idegen záloglevele, azzal persze a biztosítéki alapok e fáradhatatlan fenyegetői adósak maradnak. Jc^:, ezzék meg végre, hogy a biztosítéki alap szempontjából tekintve, nincs megkülönböztetési bázis a „saját“ és az „idegen“ kibocsájtás közt. Arról nem is kell sokat beszélni, hogy maga a biztosítási alap egyáltalán nem praktikus jelentőségű, mert a forgalomban lévő záloglevélmennyiség 20 százaléka, amennyit a törvény, mint biztosítéki alapot megkíván, egyáltalán nem teheti jobban fundálttá a záloglevelet. Ez a biztosítéki alap egyáltalán csak azért Íratott elő, hogy a záloglevélkibo- csájtással csakis nagyobb, tőkeerős intézet foglalkozhassék, de az alap nem képezheti fedezetét á husszorta nagyobb záloglevél forgalomnak. A biztosítéki alapot tehát olybá feltüntetni, mintha tőle függne a záloglevél bonitása, a legvastagabb tudatlanság. Rá kell tehát végre is (világítani erre a mesterségesen kolportált hazugságra, és az akadékosko'dó tudatlanságot fel kell világosítani arról, hogy még csak szőrszállhaso- gatást sem miveinek a saját címleteknek az idegen záloglevelekkel való összehasonlításával, hanem egyszerűen tájékozatlanságot árulnak el. Egészen világos, hogy a „saját címletek a biztositki alapban“ címmel agyoncsépelt nótával nem az igazságot célozzák a kiváló dalszerzők, hanem azt, hogy a nekik nem tetsző nagy intézetünket mentül gyakrabban befeketíthessék és hírbe hozzák. — A közönség azonban végre is ráun a folytonosan egyforma refrénre és észreveszi a tendenciózus malicia egész mélységes jogosulatlanságát. A papagály hiába gögicséli naphosszat: „saját záloglevél — idegen záloglevél! biztosítéki alap — biztosítéki alap!“ Senki se fogja neki elhinni, hogy tudja e szavak igazi— értelmét. Az ilyen szajkó-közgazdaságot komoly emberek egyáltalán nem veszik figyelembe és a Magyar Jelzáloghitelbank igazán nem veszt a nimbuszából azzal, hogy egy-egy ily pénzügyi „Laura“ folyton azt rikácsolja feléje: Rrabb—loó! Csirr—ke—fogoó! Ili bankalapítás. fl Budapesti Bank újjászervezése. A mai nehéz pénzviszonyok között első- rangü figyelmet érdemel az a nagyszabású pénzügyi művelet, amelynek középpontjában a Budapesti Bank Rt. áll. Mint az alábbi hivatalos közlés jelenti: Magyar érték- és iparbank részvénytársaság cimen 15 millió korona, teljesen befizetett alaptőkével, új pénzintézet alakult a fővárosban, amely 6 millió koronáért átveszi a Budapesti Bank összes érdekeltségét. Az új bank életrevalóságát és szolidságát garantálják azok a tekintélyes férfiak, akik az igazgatóságban helyet foglalnak, valamint az a körülmény* hogy az ügyvezető igazgatóságba a kipróbált, kiváló munkások: Czakó Emil, Steinfeld Sándor és Hosszú István mellé még a pénzvilágban elismert nevű Tibor Róbertét is beválasztották. A pénzműveletről az alábbi közlemény számol be: A tegnapi nappal nyertek befejezést azok a tárgyalások, melyeket huzamosabb idő óta folytat egy tekintélyes csoport egy uj bankalapítás érdekében. Az uj bank 15,000.000.— koronával alakul és 6,000.000.— korona értékben átveszi a Budapesti Bank Részvénytársaság teljes érdekeltségét. Ehhez képest a Budapesti Bank Részvénytársaság igazgatósága mai ülésében elhatározta, hogy alaptőkéjét 10,000.000.— koronáról 6 millió koronára lebélyegzés utján leszállítja, a bánnák cégét „Magyar Érték és Iparban k“-ra változtatja, alaptőkéjét pedig 15 millió koronára e m e 1 i oly módon, hogy az elővételt régi részvényeseinek felajánlja és az elővétel gyakorlása után fen- maradó részt az uj érdekcsoportnak átengedi. A 9.000.000. korona legelsörendii kezek által jegyezve van úgy, hogy az egész töke teljességében biztosíttatott. A közgyűlés, mely hivatva lesz az egész transzakció megállapítására, foyó hó 30-ra van egybehiva és ez fogja az uj igazgatóságot is megválasztani, melynek tagjai lesznek: báró Fejérváry Imre, dr. Bamberger István, Czakó Emil, dr. Dungyerszky Gedeon, dr. G 1 ii c k s t h a 1 Samu, báró G h i 11 á n y i Imre, H e r z f e 1 d Frgyes, Hor ánszky Lajos, dr. Lukács György, M á n d y Sá- muej és T i b o r Róbert urak. Horánszky Lajos és Tibor Róbert urak ezen választás folytán a „Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságinál viselt aligazgatói állásukról a mai napon lemondottak. Az uj bank ügyvezető igazgatói Czakó Emil, T i b o r Róbert, S t e i n f e 1 d Sándor és H o s z u István urak lesznek. A borkariéiról. Jelentettük már, hogy a monarchia jelentékenyebb bőrgyárai kartel-egyez- ményt kötöttek és úgy Bécsben, mint Budapesten központi elárusító- és leszámoló-irodákat állítanak föl. A kartel január 1-én már megkezdte működését, de mig a központi irodát fölállítják (Budapesten most szervezik a Nádor-u. 9. szám alatt bérelt 18 szobás helyiségben) addig az egyes szövetkezeti tagok maguk számláznak, de a szövetkezet nevében és a szövetkezet számlájára. Erre a célra külön készült űrlapokat kaptak a karteltagok. Magyarországon a kartel „Magyar börgyárosok eladási szövetkezete“ cég alatt fog dolgozni. Módunkban van egy rendelési bárcának szószerinti szövegét, amely kikötéseknek minden vevő aláveti magát, közölni. FeltételekA megrendelés tekintetében a következő feltételek állapíttattak meg: a) Az árak a gyárból szállítva 100 kg.-ként 10% jósuly nélkül értendők. b) Az összes vevők 2% engedményben részesülnek azon feltétel mellett, hogy a szövetkezet fennállásának egész tartama alatt talp- és gépszijban és azok hulladékaiban előálló szükségletüket kizárólag a szövetkezetnél, illetőleg a szövetkezet által elismert nagykereskedőknél fedezik, fia a vevő ezen határozott kikötés ellen vétene, úgy a korábban levonásba hozott 2% engedményeket visszafizetni tartozik. Azonfelül ! az első évbeli engedmények a vevő javára iratnak a szövetkezetnél, ahol is azok a szövetkezet fennállásának egész tartama alatt ezen kikötés biztosítására szolgálnak, c) Ha a megrendelt márka az utolsó liberált mennyiségből kifogyott volna, úgy bármely ugyanazon osztáyba tartozó márkával pótolható, d) A vételár Budapes- ten készpénzben a számla keltétől számított 30 | nap alatt 2% pénztárengedménynyel vagy a j számla keltétől számitandó 4 havi (átmenetileg | további rendelkezésig az elfogadványok 5 hónapra is szólhatnak) elfogadványnyal fizetendő. Ha a vevő az elfogadványt a számla keltétől számítva 21 napon belül be nem küldi, úgy kész- pénzfizetés kötelező, e) Az árak a vevő költségére és veszélyére szállíttatnak, f) Felszólamlások csak az áru átvételétől számított 3 nap alatt vétetnek figyelembe, g) A súly tekintetében ki- záróag a feiadó állomás hivatalos mérlegelése irányadó; szálitás közben esetleg előálló suly- hiányért sem a. feladó, sem a szövetkezet nerru. szavatol, h) Strike, kizárás, elemi csapás, üzemzavar vagy fuvarozási késedelem felmentik az eladót a szállítási határidő betartása alól. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igazgatósága legutóbb tartott ülésében megállapította a takarékpénztárnak 1912-ik évi vagyonmérlegét és elhatározta, hogy a február 8-ára egybehívandó közgyűlésnek részvényenként, úgy mint tavaly, 120 korona osztaléknak kifizetését fogja indítványozni.
