Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-16 / 29. szám
2 Budapest, 1913. julius 16. sára vonatkozott. Maga a terv nagyon hasznos, a kivitel nagyon szükséges, sőt sürgős volt. men a kőuzsorának a végletekig való terjeszkedését nem lehetett tovább ölhetett Kézzel nézni. Az előterjesztésnek csaK az volt a szépséghibája, hogy nem volt őszinte, nem árulta el. hogy a kőzúzó- telephez elsősorban kőre van szüksége a fővárosnak. É& valóban ugv történt. Az esztendő végén nyilvánosságra került a koriad bazaltkőbánya megvásárlására vonatkozó előterjesztés, amelyről az volt az általános vélemény, hogy becsületes munka volt. Az előterjesztés mégis megakadt már a pénzügyi bizottságban, amely elvben a vétel mellett nyilatkozott, de kifogásolta a részvények megszerzésének jogi formáját. Minthogy azonban a fővárosnak feltétlenül és sürgősen szüksége van kőre. bizonyosra vehető, hogv az ügyosztály ősszel erre vonatkozólag újabb javaslatot fog kidolgozni. Általában pedig az ügyosztálynak és különösen F o c k Ede tanácsnoknak ezidei tevékenysége ellen semmiféle kifogás nem merült fel. Azok, akik a házi kezelésnek akár elvi szempontból, akár pedig azért mnatikus hívei, mert valami érdekük fűződik nozza: —- valahányszor a relativ értékű elvnek a védelméről van szó, minduntalan a főváros hirdetési vállalatát vágják a kcvesbbé fanatikus és kevésbbé lelkesedő embereknek a fejéhezA hirdetovállalat, amelyet tudvalevőleg azelőtt az E m m e r í i n g-cég bérelt, most tette közzé a múlt esztendőről szóló jelentését. Kitűnik belőle, hogy a vállalatnak az elmúlt esztendőben mintegy kilencvenezer korona tiszta nyeresége volt. Ez az eredmény önmagában véve respektábilisnak mondható, mert hiszen a vállalatba mindössze egy fél millió koronát fektetett bele a főváros. Közelebbről vizsgálva azonban a jelentést, úgyszintén azokat a mindennapos panaszokat, amelyek a vállalat ellen felmerülnek, rá kell jönni mindenkinek arra, hogy itt sem fenékig tejföl minden. Sőt! Az első kifogás az, hogy a vállalat túlságosan nagy rezsivel dolgozik. Félannyi munkaerővel, ötven százalékos megtakarítással, ugyanazt az eredményt lehetne elérni, sőt még nagyobbat is. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ez az üzem monopóliumot élvez, a forgalom folytonosan növekedik, a vállalat üzletköre folyvást tágul, úgy hogy az egy valóságos aranybánya, amely megfelelő kereskedelmi vezetés és az üzemköltségeknek megfelelő redukálása esetén sokkal, de sokkal nagyobb jövedelmet kell, hogy hozzon a városnak. Csakhogy nem szabad bürokratikus alapra fektetni egy ilyen eminens üzleti vállalkozást, nem szabad megterhelni a vállalat büdzséjét szinekurák- kal, mint amilyen pl- Hevesi József aligazgató urnák az állása. Hevesi József — azonos a kiváló velencei utirajzolóval — 7—8000 koronát húz évente a vállalattól, dolga ellenben alig akad. Nagyon pikáns adatra bukkanunk, ha a hirdetésekből származott bevételek végösszegét elosztjuk a hirdetésekkel borított területnek a végösszegével. Akkor ugyanis az az eredmény, hogy egy-egy négyszögölnyi területre három fillér jut, mint hirdetési dij. Ha ezzel az összeggel szembeállítjuk a kereskedőknek azt a panaszát, hogy a hirdetési dij nagyon magas, mindenesetre jóval több, mint három fillér, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az ár nem mindenkinek a számára egyenlő, vagyis favorizált cégek vagy egyének vannak, akik az átlagnál alacsonyabb dijakat fizetnek. Ez pedig lehetetlen és tűrhetetlen állapot. Amiatt is állandó a panasz, hogy a vállalat nem ismeri a pausálösszegben való hirdetést s ugyanolyan dijakat szed a perifériákon, mint a belvárosban. A dijak a házi kezelésben nem lettek olcsóbbak, ellenben az történt, hogy pl. az utcákon kiosztott röpcédulákért Emmerlingék nem számíthattak dijakat, a város pedig vigan szedi a pénzt ezért isA számos panasz közül kiragadunk egy nagyon furcsa dolgot. Azt állítják, hogy a hirdetővállalat egyes cégeknek a plakátjait egyáltalában nem akarja az oszlopokra kiragasztatni, azzal a nevezetes indokolással, hogy a plakátok nem művészi kivitelűek. A cenzúrának ehhez a módjához talán még sincsen joga a város vállalatának? Ezeket a megjegyzéseket és kifogásokat jó lesz a közgyűlés tagjainak belekalkulálni az eredmény mérlegelésébe akkor, amikor arról lesz szó, hogy a vállalat eredményes vezetéséért hálás köszönetét és elismerést, sőt jutalmat szavazzanak meg azoknak, akiket illetniBiiiEBBiiaimiiiBimiBiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiin ísüénji mellőzése Kouarodás tailißuits öröké körül Úgy történt, ahogyan múlt heti számunkban előre jeleztük. V a-s z Miibe v i t s János alpolgármester állásának betöltését őszre halasztották s a közigazgatás zavartalan meneteléiről helyettes.jtes utján történt gondoskodás. Heltai Ferenc főpolgármester, a polgármester (előterjesztésére, Body Tivadar dr. alpolgármestert -az elhunyj'1 Vaiszilievits János helyére rendelte ki, Bódy Tivadar helyettesit ésével pedig Festet 1 c h Géza gróf tanácsnokot bízta meg. Bódy Tivadar dr. megbízás áll egészen természetes dolognak tarája mindenki, mert nem férhet kétség hozzá, hogy a közgyűlés ősszel egyhangú lelkesedéssel fogja Bódyt valóságos alpolgármesternek megválasztani. Annál nagyobb emóciót keltett F e s t et i c h Géza gróf előiépteltlése. A főpolgármeser elhatározása ugyanis némiképpen prejudilkál az őszi választásnak, mert közélfekvő az a valószínűség, hogy Heltai Ferenc dr., mielőtt intézkedett volna, igyekezett a polgármesternek és talán Vázsonyi Vilmosnak a véleményét, óhaját is megismerni. Bárczy Istvánról különben is köztudomású, hogy Festetich grófot nagyon kedveli és favorizálja. Az sem lényegtelen körülmény, hogv a közgyűlés mindenkor respektálni szokta a polgármesternők azt az óhaját, hogy kit akar maga mellé v e nm i mu n k at ár sán ak. Egy szóval Bódy helyére minden valószínűség szerint Festetich Géza gróf kerül, ezt pedig súlyos mellőzésnek, tekinthetik a többi jelöltek, közöttük elsősorban A1- m á d y Géza és R é n y i Dezső tanácsnokok. Almádynak öt esztendei szolgálat kell még a teljes nyugdijképesség eléréséhez is talán éppen hajlott korára való tekintettel érte a mellőzés a tanácsnak Rózsavölgyi Gyula után legidősebb tagját. Almádvról köztudomású. hogy szókimondó, igazságos, anyagilag független ember s nagy érdemei vaunak a közjótékonyság rendezése körül. R é n y i Deizső szintén idősebb rangban FeiJjetiehnél, több mint egv esztendő óta he vett es csoport- vezető s minthogy éppen Bódy Tivadar alpolgármesternek volt a helyettese, Bódy helyére pedig most Festetich grófot nevezték ki, előállott az a furcsa helyzet, hogy Rényi tanácsnok Festetich Géza grófnak, vagyis egy nálánál rangban alacsonyabb tanácsnoknak lesz a helyettese. Ez pedig akármennyire is kiváló ember Festetich s bármennyiéi- alkalmas is az nl- polgármeseri állás betöltésére, mégis súlyos sérelmet jelen1!'. Hír szerint Rényi Dezső tanácsnok a főpolgármester intézkedésében a [^nt mellőzését látja s efölötti elkeseredésében elhatározta,, hogy amennyiben a közgyűlés ősszel szankcionálja ezt az intézkedésit azzal, hogy Festetich grófot választja meg Bódy utódjául úgy ő nyugdíjba vonul s csak a Városi villamosvasút igazgatósági tagságát tartja meg. A harmadik alpogármesteri állás körül tehát még töméntelen izgalmak várhatók, ami nemcsak a meilőzöttek miatt sajnálatos, hanem azért is. mert Festetich Géza gróf kiváló főtisztviselő, népszerű ember s bizonyára meim érinti őt kellemesen az ő személyének Ilyetén módon való exponálása. ^klBVIISBDBBRQSQIBBBBBBIBBBBBlBBBBillflBZlBBBBBBiSB'jlBII Lapunk telefonszáma; 137-15 Lapunk tiszteit olvasóit értesítjük, hogy a városház! és közgazdasági élet elpihenése miatt, július és augusztus hónapokban négy oldalra koriatoit terjedelemben jelentetjük meg lapunkat* A szerkesztőség. Heitai Ferenc — miniszterjelölt. Politikai és városházi körökben a legnagyobb határozottsággal állítják, hogy a miniszterelnök Beöthy László volt kereskedelmi miniszter helyét Heltai Ferenc dr. főpolgármesterrel óhajtotta betölteni. A főpolgármester azonban egészségi állapotára való tekintettel vonakodott a kereskedelmi tárca vállalására, mire Tisza István Harkányi János bárónak ajánlotta fel a miniszterséget. Üzérkedés a cserkészekkel. Egy idő óta harcias boy-scoutcsapatok tarkítják a főváros utcáinak a képét. Megjelentek a látóhatáron a cserkészfiuk, a középiskolák önkéntes vitézei. Az egész intézményről, a katonai drillnek a fiatal íelkeKbe való plántálásáról, úgyszintén a Legújabb felekezeti differenciálódásról elmondottuk már a véleményünket. Most azonban egészen különös panaszokat hallunk a kereskedőktől és a cserkészek büszke szüleitől- Arról van szó, hogy az összes községi iskolák cserkészeit rendeletileg arra utasították, hogy a ruházati és egyéb felszerelési cikkeket kizárólag Perl Miksa Thököly-utcai divatáruüzletében szerezzék. be. Ezt az indokolatlan favorizálást, a többi kereskedő mellőzését, nem tudjuk megérteni. Hir szerint a vonatkozó rendelet a közoktatási ügyosztályban készült, mi azonban nem tételezünk fel ilyen nyilvánvaló részrehajlást sem Déri Ferenc dr. tanácsnoktól, sem a helyettesétől, Demjén Géza dr. tanácsjegyzőtől. Érdeklődéssel várjuk tehát a kereskedők sérelmének magyarázatát. A pénzügyi osztály uj vezetője. Bárczy István dr- polgármester, Festetich Géza gróf tanácsnoknak távozása, illetve helyettes alpolgármesteri megbízatása folytán a pénzügyi osztály vezetésével B erez el 1 Jenő dr. főjegyzőt bízta meg. Berczell dr. eddig is helyettese volt Festetich gróf tanácsnoknak. Az uj nyugdijzabályzat. A főváros törvény- hatósági bizottsága tudvalévőén o'yan formán módosította a nyugdíj szabályzatot, hogy ama tisztviselőkre nézve, akiknek egyetemi képesítésük van, a szolgálati időt negyven esztendőről 35 esztendőre szállította le. Ak tehát szolgálati idejének harmincötödik esztendejét is betöltötte, annak a te’jes nyugdíjra van igénye. Mint értesülünk, a belügyminiszter a főváros uj nyugdijszabályzatát jóváhagyta- Az uj nyugdij- szabááyzat értelmében legközelebb egy alpolgármesternek, két elüljárónak, egy árvaszéki Tűnőknek, egy tiszti ügyésznek, két aliigyész- nek, négy műszaki főtanácsosnak és két műszaki tanácsosnak kellene nyugalomba vonulnia. Mivel azonban a közgyűlésnek megvan az a joga, hogy kivételes, méltánylást érdemlő esetben a nyugalomba vonuló tisztvise'őket maradásra kérje föl: kétségtelen, hogy a közgyűlés néhány esetben élni fog ezzel a jogával. Annakidején Rózsavölgyi Gyula alpolgármestert is megkérték, hogy maradjon meg hivata'ábau, ugv, hogy Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, bár 43 esztendei szolgálati ideje van, csak akkor
