Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-16 / 29. szám

2 Budapest, 1913. julius 16. sára vonatkozott. Maga a terv nagyon hasznos, a kivitel nagyon szükséges, sőt sürgős volt. men a kőuzsorának a végle­tekig való terjeszkedését nem lehetett to­vább ölhetett Kézzel nézni. Az előterjesztés­nek csaK az volt a szépséghibája, hogy nem volt őszinte, nem árulta el. hogy a kőzúzó- telephez elsősorban kőre van szüksége a fővárosnak. É& valóban ugv történt. Az esztendő végén nyilvánosságra került a kor­iad bazaltkőbánya megvásárlására vonat­kozó előterjesztés, amelyről az volt az álta­lános vélemény, hogy becsületes munka volt. Az előterjesztés mégis megakadt már a pénzügyi bizottságban, amely elvben a vétel mellett nyilatkozott, de kifogásolta a részvé­nyek megszerzésének jogi formáját. Mint­hogy azonban a fővárosnak feltétlenül és sür­gősen szüksége van kőre. bizonyosra vehető, hogv az ügyosztály ősszel erre vonatkozólag újabb javaslatot fog kidolgozni. Általában pedig az ügyosztálynak és külö­nösen F o c k Ede tanácsnoknak ezidei tevé­kenysége ellen semmiféle kifogás nem merült fel. Azok, akik a házi kezelésnek akár elvi szem­pontból, akár pedig azért mnatikus hívei, mert valami érdekük fűződik nozza: —- valahányszor a relativ értékű elvnek a védelméről van szó, minduntalan a főváros hirdetési vállalatát vág­ják a kcvesbbé fanatikus és kevésbbé lelkesedő embereknek a fejéhez­A hirdetovállalat, amelyet tudvalevőleg az­előtt az E m m e r í i n g-cég bérelt, most tette közzé a múlt esztendőről szóló jelentését. Kitű­nik belőle, hogy a vállalatnak az elmúlt eszten­dőben mintegy kilencvenezer korona tiszta nyeresége volt. Ez az eredmény önmagában vé­ve respektábilisnak mondható, mert hiszen a vállalatba mindössze egy fél millió koronát fektetett bele a főváros. Közelebbről vizsgálva azonban a jelentést, úgyszintén azokat a min­dennapos panaszokat, amelyek a vállalat ellen felmerülnek, rá kell jönni mindenkinek arra, hogy itt sem fenékig tejföl minden. Sőt! Az első kifogás az, hogy a vállalat túlságosan nagy rezsivel dolgozik. Félannyi munkaerővel, ötven százalékos megtakarítással, ugyanazt az eredményt lehetne elérni, sőt még nagyobbat is. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ez az üzem monopóliumot élvez, a forga­lom folytonosan növekedik, a vállalat üzletköre folyvást tágul, úgy hogy az egy valóságos aranybánya, amely megfelelő kereskedelmi ve­zetés és az üzemköltségeknek megfelelő redu­kálása esetén sokkal, de sokkal nagyobb jöve­delmet kell, hogy hozzon a városnak. Csak­hogy nem szabad bürokratikus alapra fektetni egy ilyen eminens üzleti vállalkozást, nem sza­bad megterhelni a vállalat büdzséjét szinekurák- kal, mint amilyen pl- Hevesi József aligaz­gató urnák az állása. Hevesi József — azonos a kiváló velencei utirajzolóval — 7—8000 koro­nát húz évente a vállalattól, dolga ellenben alig akad. Nagyon pikáns adatra bukkanunk, ha a hir­detésekből származott bevételek végösszegét elosztjuk a hirdetésekkel borított területnek a végösszegével. Akkor ugyanis az az eredmény, hogy egy-egy négyszögölnyi területre három fillér jut, mint hirdetési dij. Ha ezzel az összeg­gel szembeállítjuk a kereskedőknek azt a pana­szát, hogy a hirdetési dij nagyon magas, min­denesetre jóval több, mint három fillér, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az ár nem mindenkinek a számára egyenlő, vagyis favorizált cégek vagy egyének vannak, akik az átlagnál alacsonyabb dijakat fizetnek. Ez pedig lehetetlen és tűrhetetlen állapot. Amiatt is állandó a panasz, hogy a vállalat nem ismeri a pausálösszegben való hirdetést s ugyanolyan dijakat szed a perifériákon, mint a belvárosban. A dijak a házi kezelésben nem lettek olcsóbbak, ellenben az történt, hogy pl. az utcákon kiosztott röpcédulákért Emmerlingék nem számíthattak dijakat, a város pedig vigan szedi a pénzt ezért is­A számos panasz közül kiragadunk egy na­gyon furcsa dolgot. Azt állítják, hogy a hirdető­vállalat egyes cégeknek a plakátjait egyáltalá­ban nem akarja az oszlopokra kiragasztatni, azzal a nevezetes indokolással, hogy a plaká­tok nem művészi kivitelűek. A cenzúrának eh­hez a módjához talán még sincsen joga a város vállalatának? Ezeket a megjegyzéseket és kifogásokat jó lesz a közgyűlés tagjainak belekalkulálni az eredmény mérlegelésébe akkor, amikor arról lesz szó, hogy a vállalat eredményes vezeté­séért hálás köszönetét és elismerést, sőt jutal­mat szavazzanak meg azoknak, akiket illet­niBiiiEBBiiaimiiiBimiBiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiin ísüénji mellőzése Kouarodás tailißuits öröké körül Úgy történt, ahogyan múlt heti számunk­ban előre jeleztük. V a-s z Miibe v i t s János alpolgármester állásának betöltését őszre ha­lasztották s a közigazgatás zavartalan mene­teléiről helyettes.jtes utján történt gondosko­dás. Heltai Ferenc főpolgármester, a pol­gármester (előterjesztésére, Body Tivadar dr. alpolgármestert -az elhunyj'1 Vaiszilievits János helyére rendelte ki, Bódy Tivadar he­lyettesit ésével pedig Festet 1 c h Géza gróf tanácsnokot bízta meg. Bódy Tivadar dr. megbízás áll egészen ter­mészetes dolognak tarája mindenki, mert nem férhet kétség hozzá, hogy a közgyűlés ősszel egyhangú lelkesedéssel fogja Bódyt valósá­gos alpolgármesternek megválasztani. Annál nagyobb emóciót keltett F e s t et i c h Géza gróf előiépteltlése. A főpolgármeser elhatáro­zása ugyanis némiképpen prejudilkál az őszi választásnak, mert közélfekvő az a valószínű­ség, hogy Heltai Ferenc dr., mielőtt intéz­kedett volna, igyekezett a polgármesternek és talán Vázsonyi Vilmosnak a vélemé­nyét, óhaját is megismerni. Bárczy István­ról különben is köztudomású, hogy Festetich grófot nagyon kedveli és favorizálja. Az sem lényegtelen körülmény, hogv a közgyűlés mindenkor respektálni szokta a polgármester­nők azt az óhaját, hogy kit akar maga mellé v e nm i mu n k at ár sán ak. Egy szóval Bódy helyére minden való­színűség szerint Festetich Géza gróf ke­rül, ezt pedig súlyos mellőzésnek, tekinthetik a többi jelöltek, közöttük elsősorban A1- m á d y Géza és R é n y i Dezső tanácsnokok. Almádynak öt esztendei szolgálat kell még a teljes nyugdijképesség eléréséhez is talán ép­pen hajlott korára való tekintettel érte a mellőzés a tanácsnak Rózsavölgyi Gyula után legidősebb tagját. Almádvról köztudo­mású. hogy szókimondó, igazságos, anyagi­lag független ember s nagy érdemei vaunak a közjótékonyság rendezése körül. R é n y i Deizső szintén idősebb rangban FeiJjetiehnél, több mint egv esztendő óta he vett es csoport- vezető s minthogy éppen Bódy Tivadar al­polgármesternek volt a helyettese, Bódy he­lyére pedig most Festetich grófot nevezték ki, előállott az a furcsa helyzet, hogy Rényi tanácsnok Festetich Géza grófnak, vagyis egy nálánál rangban alacsonyabb ta­nácsnoknak lesz a helyettese. Ez pedig akármennyire is kiváló ember Festetich s bármennyiéi- alkalmas is az nl- polgármeseri állás betöltésére, mégis súlyos sérelmet jelen1!'. Hír szerint Rényi Dezső tanácsnok a főpolgármester intézkedésében a [^nt mellőzését látja s efölötti elkeseredé­sében elhatározta,, hogy amennyiben a köz­gyűlés ősszel szankcionálja ezt az intézke­désit azzal, hogy Festetich grófot választja meg Bódy utódjául úgy ő nyugdíjba vonul s csak a Városi villamosvasút igazgatósági tagságát tartja meg. A harmadik alpogármesteri állás körül te­hát még töméntelen izgalmak várhatók, ami nemcsak a meilőzöttek miatt sajnálatos, ha­nem azért is. mert Festetich Géza gróf kiváló főtisztviselő, népszerű ember s bizo­nyára meim érinti őt kellemesen az ő szemé­lyének Ilyetén módon való exponálása. ^klBVIISBDBBRQSQIBBBBBBIBBBBBlBBBBillflBZlBBBBBBiSB'jlBII Lapunk telefonszáma; 137-15 Lapunk tiszteit olvasóit értesítjük, hogy a városház! és közgazdasági élet elpihenése miatt, július és augusztus hónapokban négy oldalra koriatoit terjedelemben jelentetjük meg lapun­kat* A szerkesztőség. Heitai Ferenc — miniszterjelölt. Politikai és városházi körökben a legnagyobb határozott­sággal állítják, hogy a miniszterelnök Beöthy László volt kereskedelmi miniszter helyét Heltai Ferenc dr. főpolgármesterrel óhajtotta betölteni. A főpolgármester azonban egészségi állapotára való tekintettel vonakodott a keres­kedelmi tárca vállalására, mire Tisza István Harkányi János bárónak ajánlotta fel a mi­niszterséget. Üzérkedés a cserkészekkel. Egy idő óta har­cias boy-scoutcsapatok tarkítják a főváros ut­cáinak a képét. Megjelentek a látóhatáron a cserkészfiuk, a középiskolák önkéntes vitézei. Az egész intézményről, a katonai drillnek a fia­tal íelkeKbe való plántálásáról, úgyszintén a Leg­újabb felekezeti differenciálódásról elmondottuk már a véleményünket. Most azonban egészen különös panaszokat hallunk a kereskedőktől és a cserkészek büszke szüleitől- Arról van szó, hogy az összes községi iskolák cserkészeit ren­deletileg arra utasították, hogy a ruházati és egyéb felszerelési cikkeket kizárólag Perl Miksa Thököly-utcai divatáruüzletében szerez­zék. be. Ezt az indokolatlan favorizálást, a többi kereskedő mellőzését, nem tudjuk megérteni. Hir szerint a vonatkozó rendelet a közoktatási ügyosztályban készült, mi azonban nem téte­lezünk fel ilyen nyilvánvaló részrehajlást sem Déri Ferenc dr. tanácsnoktól, sem a helyette­sétől, Demjén Géza dr. tanácsjegyzőtől. Ér­deklődéssel várjuk tehát a kereskedők sérelmé­nek magyarázatát. A pénzügyi osztály uj vezetője. Bárczy István dr- polgármester, Festetich Géza gróf tanácsnoknak távozása, illetve helyettes alpolgármesteri megbízatása folytán a pénzügyi osztály vezetésével B erez el 1 Jenő dr. fő­jegyzőt bízta meg. Berczell dr. eddig is helyet­tese volt Festetich gróf tanácsnoknak. Az uj nyugdijzabályzat. A főváros törvény- hatósági bizottsága tudvalévőén o'yan formán módosította a nyugdíj szabályzatot, hogy ama tisztviselőkre nézve, akiknek egyetemi képesí­tésük van, a szolgálati időt negyven esztendő­ről 35 esztendőre szállította le. Ak tehát szol­gálati idejének harmincötödik esztendejét is be­töltötte, annak a te’jes nyugdíjra van igénye. Mint értesülünk, a belügyminiszter a főváros uj nyugdijszabályzatát jóváhagyta- Az uj nyugdij- szabááyzat értelmében legközelebb egy alpol­gármesternek, két elüljárónak, egy árvaszéki Tűnőknek, egy tiszti ügyésznek, két aliigyész- nek, négy műszaki főtanácsosnak és két mű­szaki tanácsosnak kellene nyugalomba vonulnia. Mivel azonban a közgyűlésnek megvan az a jo­ga, hogy kivételes, méltánylást érdemlő esetben a nyugalomba vonuló tisztvise'őket maradásra kérje föl: kétségtelen, hogy a közgyűlés néhány esetben élni fog ezzel a jogával. Annakidején Rózsavölgyi Gyula alpolgármestert is megkérték, hogy maradjon meg hivata'ábau, ugv, hogy Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, bár 43 esztendei szolgálati ideje van, csak akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom