Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-02 / 27. szám

Budapest, 1913, július 2. 9t 3 4P 'tette a főváros, hogy amennyiben elhatározását Henry továbbra is fentartja, tegyen ajánlatot a Tattersall bérbevételére a játszási idő kezdete előtt hat héttel és akkor majd érdemleges választ kap. Érdeklődtünk a közélelmezési ügyosztályban a határozat értelme felől, ahol kijelentették, hogy Beketow szerződése úgy szól, hogy afőváros felszólítására köteles 24 órán be­lül a Tatter sáliból kivonulni. Ha tehát Henryéket a tanács alattomos döntése nem ked­vetlenítette el s a megismételt ajánlatokat a ta­nács elfogadná, misem állja útját annak, hogy Beketow onnan egy nap leforgásán belül ki­menjen. CZÁMONKÉRÉŐ. \ 7 P57TPMnn AZ ESZTENDŐ RÉSZLETES KRITIKÁJA m. A közlekedési ügyosztály volt a legszor­galmasabb ebben az évben a városházán. A mikor a szezónnyitáskor Rényi Dezső ta­nácsnok e lap tudóstója előtt elmondotta dús programmját, magunk sem gondoltuk ko­molyan, hogy valóra válik az álomszerű nyilatkozat. Pedig úgy történt — majdnem. S hogy csak majdnem, az sem mult a köz,- lekedési ügyosztályon, még kevésbé annak vezetőjén. A közúti vasút úgyszólván telje­sen befejezte azokat a munkálatokat, ame­lyeknek teljesítését Jetiinek elhanyagolta s amelyek a forgalom lebonyolítását akadá­lyozták. Megállapítható, hogy ebben az esz­tendőben egyetlen egy kifogás sem esett a Közúti ellen, a mizériák teljesen megszűntek, ami elsősorban Sándor Pál vezérigazgató érdeme. A Városi bajai abból a szerencsét­len viszonyból fakadnak, amely ezt a válla­latot a fővároshoz fűzi. A főpanasz az, hogy Hüvösék családi politikát folytatnak s hogy a Városi még mindig nem a városé. Ebben a tekintetben nevezetes forradalmat idézett elő az elmúlt esztendőben Oláh Dezső dr. inditványa, amely nem egyéb, mint kezdő lépése egy nagyjelentőségű akciónak. A Közúti és Városi egyesítéséről, Bárczy Ist­ván kedvenc tervéről, sok-sok szó esett az idén is, de csak mérsékelt komolysággal, mert a pénzügyi helyzet épenséggel nem olyan volt, hogy a fantasztikus eszmét ko­molyan lehetett volna venni. A közlekedési ügyosztály legnehezebb munkája az autotaxi-forgalom életbelépteté­se volt. Hihetetlenül sok magánérdek tapadt ehhez az ügyhöz, jogosulatlan és indokolt. Junius elsején megnyílt a forgalom, dz ügy­nek az aktái korántsincsenek azonban még le­zárva. mert mindössze 25 kocsi van még csak forgalomban, azonkívül pedig az egyik engedményes, a Namag, visszalépett az üz­lettől. Az autotaxi életbeléptetésének a módja nem volt egészen alkotmányos. A tanács a saját szuverén hatáskörében adta ki a rend­számokat, s a közgyűlésnek még csak be sem jelentette a döntést, be sem mutatia. a szer­ződést. A tanács eljárása némi igazolást nyert azáltal a játék által, amely az autó­busz körül tietek óta folvik. Ebben az eset­ben .nem a tanács a hibás, amiért ezt az ügyet nem tudták dűlőre vinni. Az autobusz-üzem létesítésére vonatkozó előterjesztés nagy dicsőségére vált a rengeteg tanulmányt, szorgalmat igénylő munka szerzőjének. Till Antal tanácsjegvzőnek. A következő szezon legelső dolga az autóbusz-kérdés el­intézése lesz. A jövő esztendőre maradt a Gellérthegyi sikló megépítése, a helyi érde­kű vasutak fejlesztésének problémája, min- denekfelett pedig a Kossuth Lajos utcai vil­lamos vonalra vonatkozó elvi elintézésének gyakorlati kesesztülvitele, önmagában véve is gyönyörű program, amely az esztendő folyamán előreláthatólag jelentékenyen bő­vülni fog még. A pénzügyi osztály működése meddőnek mondható. Az esztendő első felét n költség- vetés összeállítása és letárgvalása vette igénvbe. Később a Pénzszerzésnek a gondja lett aktuális, pénzt pedig csakis az utolsó pillanatban kapott a főváros, akkor is jófor­mán csak annvit. amennyi a függő kölcsön visszafizetésére kellett. Egv pénznélküli pénziigvi ügyosztálytól nem lehetett sokat várni. S a várakozás lefokozása nagvon is indokolt veit. A beígért kisebb javaslatok­kal sem készültek el az iigvosztálvban. Az értékemelkedési, üres telek-adó, a luxus­adók, mind a jövő szezonra maradik. A ja- vadalmi bérlettel sem volt szerencséje az ügyosztálynak, s ezzel a kérdéssel is csak ősszel fog foglalkozni a közgyűlés. Vagyis a munka legjavát prolongálta az iigvosztálv. Részben a saját hibájából, de legnagvobb részt rajta ki vili fekvő okokból. Marha-rendelet A közélelmezési ügyosztály újabb baklövése. Négy évvel ezelőtt országos vihar támadt a földmivelésügyi miniszter egy rendelete körül, melyben a miniszter a fővárosba való husbeho- zatalt szabályozta. Akkor az illetékes részről megindított tiltako­zás vihara több nevet kapott szárnyra s azt állí­totta, hogy a rendelet kimondása magánérdek­ből történt. A kormányhatóságnak ez a rendelkezése husvizsgálati szabályzattal volt kapcsolatos, s megtiltották benne, hogy a főváros területére másképpen, mint öt darabra vágva, hozzák be a leölt vágóállatot. Mezőgazdák, hentesek, mészárosok és a fővá­ros, valamint egyéb érdekképviseletek a fogyasz­tókra nézve is súlyos sérelmet láttak a rendelet fentartásában; különösen a marha- és sertéshús nagyarányú drágulását idézte volna elő az álla­pot megmaradása. Végre is a főváros állás­pontja győzött, a minisztérium meghajlott a kö­zönség érdeke előtt. Nem adtak ki ugyan uj ren­deletet, mely az előbbi utasítást hatályon kívül helyezte volna, csupán beleegyeztek abba, hogy a város lanyhán kezeli a szabályzatnak a hus- bevitel ellenőrzésére vonatkozó í észét. S most, négy év után a város frontot készül változtatni, megváltozott a közönség érdekében elfoglalt álláspontja. A közélelmezési ügyosztály előterjesztést tett a tanácsnak, adjon ki uj rendeletet a husvizsgá- lat-szabályzat kezelésére. A tanács legutóbbi ülésén hozzájárult az ügy­osztály előterjesztéséhez. E szerint ezentúl csak­is egészben szabad behozni a mar­ha- é s s e r té s h u s t. A nagy visszatetszést keltő intézkedést azzal indokolták, hogy négy év óta nagyot fordult az állapot; a rendelet visszaszívása annakidején azért történt, mert a vidéken a hozzá nem ér­tés miatt képtelenek lettek volna a rendeletet betartani, most azonban már igen. A rendeletet legközelebb publikálni fogják. Van 'szerencsénk -ezzel szemben tisztelettel elsőnek megkérdezni, kinek érdekében változott meg a főváros álláspontja? Vagy pedig a köz- élelmezési ügyosztálytól megszokott észszerü- ségből fakadt ez a határozat? Kereskedelmi kikötő a fővárosban. Elkészültek a tervek — papiron. Budapestnek csak rossz rakodópartjai vannak, kereskedelmi kikötője azonban nin­csen. Amig ez utóbbi nem létesül, addig szó se lehet arról, hogy Budapest a dunai nem­zetközi forgalom középpontjává tétessék. Pedig szerencsés fekvésénél fogva már ré­gen ennek kellett volna lennie. Fővárosunk mentén a teljesen kiépített Du- napartok hossza a jobb oldalon 4.2, a bal­oldalon 7.2 km; azok egy része lépcsős, másrésze rézsiis kiképzésű és csak körülbe­lül felerésze olyan, melv hajók kikötésére közepes vízállásoknál alkalmas. Nagyobb ár­víz, vagv jégzajlás esetén a hajók a fővárosi összes rakpartok mellől a téli kikötő védelme alá kénytelenek menekülni. Még kedvezőtlenebb a helyzet a Dunapar- tok felszerelése tekintetében. Állandó jellegű raktárak csak a közraktári telepen, a Ferenc József-hid és az összekötő-hid között a vám­ház és a dunaparti teherpályaudvar közé ékelt kis területen létesültek. Ugvszintén csak ezeken a rövid rakpartszakaszokon találhatók rakodó berendezések is, úgymint daruk és elevátorok. A hajók tehát kikötés céljából elsősorban ezt a rakpartrészt veszik igénybe s mivel helvet azonnal nem kaphat­nak, napokig kénytelenek vesztegelni. A többi rakpart mentén pedig, ahol sem megfelelő emelőgép, serm raktár nem áll a forgalom rendelkezésére többnyire emberi erővel, te­hát lassan s drágán eszközölhető a rakodás. A már kész tervezet szerint a kikötő ge­rincét a soroksári Dunaág ama szakasza ké­pezi. mely annak felső torkolatából a gubacsi zárógátig terjed, s mely kereken 3 km. hosz- szu. Ez a mederrész a hajózhatóvátételii munkálatok révén 50 m. fenékszélességül és nullviz alatt és 2 m. mélységű szelvénnyel fog bírni. Ennek a mederrészletnek megfelelő bővítésével egy kész kikötőmedence állana a forgalom rendelkezésére. A soroksári Du­naág eme 3 km. hosszú felső szakasza ka­marazsilip révén lesz kapcsolatban a nagy Dunával. A medence város felőli partja a földmivelésügyi minisztérium csatornázási tervei szerint kis viz felett + 3.50 m. magas nívóra fog feltöltetni, miáltal mintegy 118 ka­taszteri hold nagvságu olvan sik terület ke- Tetkezik, melyen a budapesti keresked_elmi kikötő első kiépítéséhez megkívánt berende­zések, úgymint raktárak, emelőgépek, vasúti vágányok stb. nyerhetnének elhevezést. A soroksári medence megfelelő kiépítése és a szükséges területnek előzetes kisajátítá­sa mintegy 12 millió koronát igényelne. Meg­jegyezzük. hogy a kisajátítási eljárás már foyamatban van. * Újabban a kereskedemi minisztérium vízépítési osztálya egy másik kikötő terve­zetet is készített, mely abból indul ki, hogy a földmivelésügyi minisztérium megváltozta­tott^ tervezete szerint a soroksári ág vízzel való ellátása közvetlenül a felső torkolati ka- marazsilip mellé épülő tápzsilipen át fog tör­ténni. Ennek következtében az összekötő vasúti hídtól lefelé .a soroksári ág uj torkola­táig terjedő Dunaparton átrakodás szempont­jából egv rendkívül értékes s mintegy 25 ka- tasteri hold nagvságu terület szabadul fel, amely szén-kikötő céljaira kiválóan alkalmas volna. Addig is azonban, mig a fővárosi szén­forgalom a mai forgalom méreteit tetemesen meg nem haladja, a tervezett kikötőme­dence a szénforgalom mellett egyéb áruk for­galmának lebonyolítására is fel lesz hasz­nálható. i Ennek a kikötőmedencének előállítási költ­ségeit a tervezet 4 és fél millió koronában irányozza elő. Ebben az összegben a kisajá­títás nem foglaltatik benn, minthogy a kor­mány feltételezi, hogy a kikötő céljaira fel­használandó területet, melynek legnagyobb része ma pocsolya s szemétdomb, a főváros ingyen engedi át eev hygiénikusan berende­zett és e melett a fővárosra nézve elsőrendű közgazdasági jelentőséggel biró intézmény számára. A 4 és fél millió korona befektetés fejében tehát a főváros egv kisszabásu mo­dern kereskedelmi kikötőt nyerne, melv a budapesti kereskedelem fejlődését lényegesen előmozdítaná. Ha tehát a nagyobbik tervezet megvalósí­tására most nincsen pénz. úgy csinálják meg egyelőre ezt a kisebb kereskedelmi kikötőt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom