Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-04 / 23. szám
2 99 Budapest, 1913. junius 4. rohamosan emelkedtek minden téren, az általános nemzetközi helyzet minálunik is éreztette a hatását. Egy ilyen általános) jellegű .(közgazdasági konjuktura ellen nem lehet küzdeni s ha mégis erőszakoljuk a küzdelmet. úgy az áldozatok épen a kiskereskedők, a szatócsok lesznek, anélkül azonban, hogy a nagyközönség, a fogyasztók tömege hasznát látná a hatósági erőkifejtésnek. A szükséglet növekedésének egyik oka épen az volt, hogy a munkásosztály kulturigényei /megnövekedtek s ennek folytán hihetetlen mértékben emelkedett a kereslet azokban a cikkekben, amelyeknél a legerősebben érezhető az árbeli fluktuáció. A községi élelmiszer-üzem azzal kezdte a működését, hogy mindenáron konkurálni akart a kereskedőkkel. A verseny nagyon egyenlőtlen és nagyon tisztességtelen volt, mert a hatósági üzlet vezetői nem bánták, akármennyit is ráfizettek az üzletre. Ök nem kalkuláltak, őnékik nem kellett közterheket fizetni, nem kellett ‘hitelt) igénybevenni, nem kellett ragaszkodni semmiféle üzleti elvhez: — ők egyszerűen mindent olcsóbban akartak adni, mint mások és nem törődtek a következményekkel. Előállott tehát az a lehetetlen és erkölcstelen helyzet, hogy a város a saját polgáraival konkurrált. a saját adófizetőinek á helyzetét nehezítette és. a saját' adóalanyainak a teljesítő képességét, fizetési lehetőségét veszélyeztette. A legszebb a dologban az, hogy még igv sem sikerült eredményt elérni. Az élelmiszer-üzem vezetése ugyanis kereskedelmi érzéket, kereskedelmileg értékesíthető észt. gyorsaságot, fürge mozgást, gyakorlati tudást igényel, ezt pedig nem lehet elvárni a hatósági üzletvezetőktől. Megtörtént, hogy a főváros hosszú időre szóló kötéseket csinált, pl. a lójáé szükségletére vonatkozólag, az ár a kötés idején előnyös volt, de a t'ojás-kon- juktura napról-napra változik, az árak véletlenül hanyatlottak, úgy hogy a kiskereskedő, aki kereskedelmileg vezeti az üzletét, s éppen ezért nem látja el magát esztendőkre, jóval olcsóbban adott el, mint a nagy fórral konkurráló város. Más kinövései is állandóan akadtak a városi üzemnek. Hogy csak a toíásná1 maradjunk, emlékezetlébe idézzük Folkusházy tanácsnok urnák Szabó vásárcsarnoki felügyelő hirtelen áthelyezésének körülményeit, a nagy pert, amely a tojás-slusszból a főváros és a Magyar Élelmiszerszállitó r. t. között keletkezett s amely még nem lévén belekalkulálva a költségekbe, lényegesen megváltoztatja a végeredményt, az üzem prosperálását. A községi élelmiszerüzletet most kibővíteni óhajtja a tanács, szélesebb alapokra fektetni egy olyan városházi tevékenységet, amely végső eredményében céltalan, káros, indokolatlan. A közgyűléstől újabb negyed- milliót kérnek, hogy a legnagyobb liozzá- nemértéssel, a leglelkiismeretlenebbül vezetett üzemet kiszélesítsék, még több károkat okozva az adófizető polgárok ezreinek s még több csalódást helyezve kilátásba a közönségnek. Ennek pedig nem szabad megtörténnie- A közgyűlés független, hozzáértő tagjaitól jogg2.1 várhatja el mindenki, hogy őszinte véleményt mondjon a főváros élelmiszer-politikájáról. HBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBHBBBBBBnBBB Autotaxi-premiér. Megváltást kívánnak a bérkocsisok. Junius elseje nevezetes dátuma a fővárosi közlekedés történetének: amiről hosszú esztendők óta Írtak, beszéltek, az autótaxi végre megjelent a standokon és egy csapásra meghódította a közönséget. Az autótaxik rendkívül tetszetős kiilsejüek és nem sokkal drágábbak, mint a konflisok. Egyelőre mindössze húsz Márta, három Benz és egy Namag. összesen tehát huszonnégy kocsi van forgalomban, rövidesen azonban ötszázra kerekítik ki ezt a létszámot. Ami — szerintünk — nem nagy nyeresége az egész intézménynek s a közönség igényeinek. Szilárd meggyőződésünk ugyanis hogy 200 autóval a legtökéletesebben lebonyolítható a forgalom, a koncesszió-tulajdonosoknak tehát nem érdekük, hogy ennél több kocsit állítsanak ki. Viszont a városnak sem lehet az érdeke az, hogy az autótaxi-vállalatok ne prosperáljanak. Az autótaxi-íorgalom megnyitásával szomorú napok következnek be a bérkocsisokra. Tudvalévő, hogy a tanács a géperejű bérkocsiipar gyakorlására engedélyt nyert vállalatokkal szemben azt a jogát biztosította, hogy az összes engedélyezett bérkocsik létszámának a fele, vagyis 250 bérkocsi rendszám olyan bérkocsitulajdonosoktól, akiknek kettőnél több bérkocsi- jogositványuk nincs és akik rendszámaikat még 1912. évi január hó 1-je előtt szerezték meg, bizonyos körülmények beállta esetén esetleg meg- váltassék. A bérkocsitulajdonosokra nézve a tanács rendszámaik átengedését nem tette kötelezővé hanem kimondotta, hogy a bérkocsijogo- sitványok esetleges megváltása a békocsitulaj- donosok önkéntes jelentkezése alapján és pedig a jelentkezés sorrendjében történik. A megváltási összeg a szerződés szerint 3000 korona, a jelentkezés végső határideje pedig folyó évi december hő 31-ike. Tegnapelőtt értesítette erről a tanács a bér- kocsiipartestület elnökségét. A felhívásnak meg is volt az eredménye: hétfőn reggel nem kevesebb, mint 118 bérkocsis jelentkezett Rényi Dezső tanácsnoknál és kérte a megváltás fejében járó 3000 koronát. Óbuda ügyvédje. Földes dr. teleküzletei. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén Pikáns beszédet mondott Biró Henrik. Először általánosságban szólott és hibáztatta azt az eljárást, amelyet a tanács, jelesül a városépítési ügyosztály a kisajátításoknál követ. Majd pedig, a napirenden szereplő tárgyhoz szólva, élesen megtámadta azt az üzletet, amelyet az ügyosztály mindenáron keresztülhajtani igyekszik. Ez az üzlet az óbudai Wéber-féle ingatlannak állítólagos szabályozás és a szabályozással kapcsolatos utcanyitás céljára való megvétele volt. Az üzlet egyike a legrosszabbaknak. Szakértők hiteles becslése szerint a telek négyszögölenként alig ér többet 35 koronánál. Ha a maximálisnál is nagyobb értéket veszünk fel, pl. negyven koronát, akkor sem szabad a 493 négyszögölnyi Területért többet fizetni, húszezer koronánál. Vegyük még ehhez az ingatlanon ILévő felépítménynek a legmagasabb értékét, húszezer koronát s akkor végösszegként negyvenezer koronát kapunk, amivel szemben az ügyosztály előterjesztése hatvanháromezer koronáról szól, tehát a legmagasabb értékelés mellett is kb. huszonháromezer koronát effektive kidob a főváros ennél az üzletnél Tekintetbe kell venni továbbá a következő körülményeket: 1. Az ügyosztály indokolása. a vétel céljának megjelölése, nem őszinte. Korábban ugyanis azzal az érvvel kardoskodtak a vétel mellett, hogy iskolaépítés céljaira kell a felek, holott erről most már szó sem lehet. 2. A vételt a tulajdonos (illetve képviselője) ajánlotta a. városnak, nem pedig a város tette meg az ajánlatot. Ez azért fontos, mert ily módon a felépítménynek az értékét nem a tulajdonos, hanem a város szempontjából kell mérlegelni. A városnak pedig csak kára van abból, hogy felépítmény van a telken, amelynek lebontása újabb költségeket fog okozni: Azt különben a laikus is kiiszámitbafja, mennyim ér Óbudán egy rongyos, kis vityilló. Húszezer koronát semmiesetre sem, A vétel gyalázatos, erkölcsi lehetetlenség a közgyűlésre nézve, hogy a pénzügyi-bizottság döntését szankcionálja. Külön fejezetbe tartózik azoknak a hervadhatatlan érdemeknek a leszögezése. ame- lyeiket egy kiváló óbudai fiskális. Földes Gyulia dr., a város teleküzleteinek felvirágoztatása körül szerzett. Ezekre az érdemekre legelőször a Fővárosi Hírlap hívta fel az illetékes tényezőknek és az olvasó közönségnek a figyelmét. Földes dr.. amint azt Biró Henrik megálíapitotita, abban a hírben áll Óbudán, hogy a telekspekulációknak a rejtelmeiben egyedül ö járatos.. Azt mondják, hogy az ügyvéd ur tulajdonképpen csak stróhmannja a törvényhatósági bizottság egyik ragyogó csillagának, amire különben számos példa van éppen a kisajátításoknál. A megdöbbentő tény az. hogy Földes Gyula, neve minden óbudai telekvásárlásnál szerepel s hogy a közhit szerint ez az ember sokkal többet tud „elérni“, mint bárki más- Igaz, hogy Földes nem városi tisztviselő, sőt még osiak nem is városatya, az ő tevékenysége tehát nem esik az összeférhetetlenségnek a birodalmába. De gyanút és aggodalmat ébresztenek joggal mindenkiben az olyan előterjesztések, mint amilyenhez a konkrét esetben szerencsénk van s az olyan megjegyzések, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egyes embereket indokolatlanul favorizálnak a városházán. Harrer Ferenc dr. tanácsnok abszolút jóhiszeműségéhez, puritánságához. lelkes ügyszeretetéhez szó sem férhet. Annál sajnálatosabb, hogy a közvélemény éppen az ő ügyosztályának \arz előterjesztéséit kezdi egyre növekedő bizalmatlansággal fogadni. inBST sas, A korláti bazalt-bánya ügyében a főváros pénzügyi-bizottsága úgy határozott, hogy a részvényeket nem hajlandó megvásárolni, ellenben mondja ki a társaság a felszámolást, s a főváros a bányát a fölbecsült áron, 1.487,600 koronáért megveszi. Az útépítési és csatornázási ügyosztály meghívására Braun József és R e i n i s c h Henrik vasárnap délelőtt felkeresték F o c k Ede tanácsnokot és kijelentették, hogy a vállalat likvidálása 300,000 korona költséggel járna; ha a város ragaszkodik a lebonyolításnak ehhez a formájához, akkor térítse meg a fölszámolás költségét a 300,000 koronát, mely esetben a megváltási ár 1.787,000 koronára növekedne. A bányarészvények két tulajdonosára e felszámolásnál még súlyosabb teher is járna; a tartalék- és értékcsökkenési alap után visszamenőleg is 21 percentes illetéket kell fizetniük. A városházára egyébként tizennégy bazaltbánya ajánlata érkezett be; válogathat benne tehát az ügyosztály, s ha a pénzügyi-bizottság megmarad legutóbbi állásfoglalása mellett. Leg- elfogadhatóbbnak vélik Krepuska Géza ajánlatát, aki Somoskőújfalun levő bányáját kinálta; a Somoskőújfaluról szállított waggonrakományt hét koronával olcsóbb fuvardij terheli, mint a korláti szállítmányt. Az ügyosztály a vételt nem pártolja azért, mivel a bánya termelő képessége aránylag kevés. A 100,000 métermázsa kő helyett, melyet a múlt évben szállítania kellett volna, 'még hátralékban van. Ajánlatot tett a Kissebesi Gránit-bányák részvénytársasága, a Badacsonyi Bazalt-bánya részvénytársaság. Az előbbit azért nem tartja alkalmasnak az ügyosztály, mivel a bánya nagyon messze esik a fővárostól, vaggononként 60 koronával többe kerül a szállítás, mint Korlátról. A badacsonyi bányának pedig roppant kicsi a termelokepes- séee. A legkedvezőbb ajánlat tehát az ügyosztály ■ számítása szerint a korláti bazalt-banya részvénytársaságé. ____________m Ak arja látni Hetet mesés tincseit? Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca u
