Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-28 / 22. szám
Budapest, 1913- május 28. 3 autókat forgalomba helyezni. A társaság értesített azután bennünket arról is, hogy a National Automobil Gesellschaft-tal tárgya a villamos autók ügyében. Ez a tárgyalás, mint: értesülök, nem vezetett eredményre. A főváros eljárása e változás folytán egyelőre nem lehet más, mint a várakozás. A Namae. szerződésében kikötötték, hogy hetven villamos üzemü autó járatását 1913. év végéig köteles megkezdeni. Hogv szuk- cesszive. hogy viszik azt keresztül, erre vonatkozólag hajlandók volnánk elnézést gyakorolni; persze ezt is az utazó közö ség érdekeinek szemmel tartásával tesszük. IBBíIBaBIBaBflBBBBBBBBBBBBBEflBflBBBflBBflflBBflBflBflBBBUKBU Szigorúan bizalmas. Közlekedési mizériák Szigorúan bizalmas jelzéssel nevezetes értekezlet folyt le hétfőn este a polgármester lakásán. Bárczy István kedvenc eszméje, a két villamos vasúti társaság egyesítése, ami mindeddig utópiának, fantasztikus tervnek látszott, ugv látszik, komolyán közeledik a megvalósulás stádiuma felé. A Lánchíd elzárása, a közlekedési mizériák elsimítása, csak ürügye, tetszetős indokolása Bárczy István üzleti politikájának. Kollár Lajos indítványát is — mos-t tűnt ki a dolog — a polgármester rendelte még. A bizalmas értekezletekről kiadott tendenciózus jelentésnek két örvendetes momentuma van- Az egyik az, hogy az Erzsébet-hid vilamos közlekedésének ellátását a Közúti vasút most már haladéktalanul és akadály nélkül megkezdheti, a másik pedig az auto- busz-forgalom közeledténék a bejelentése. Hétfőn este foglalkozik az ügyosztálynak erre vonatkozó előterjesztésével a közlekedés iigvi bizottság s nincs kétség az iránt, hogy Bódy alpolgármester és R é n y i ta nácsnok megfeszített munkájának egyhangú elismerés, 'a javaslat változatlan formáiban való elfogadása lesz a legszebb jutalma. A Közúti és Városi fúziójáról ma még igazán fölösleges beszélni. Amikor a városnak a mindennapi falat kenyér megszerzése, a legelemibb szükségletek kielégítésére szolgáló függő kölcsönnek a megszerzése is olyan nehezen sikerül, akkor a nem feltétlenül sürgős, csak hasznos, de nem szükséges beruházásokra józan ésiszel aligha lehet gondolni. megit, pedig B 1 u m Sándor is igazat adott városatya-kollégájának. Egy kicsit háborogtak, aztán szépen szavaztak és szavazás utján elhelyeztek mintegy százhúsz milliót. Mivelhogy pedig körül-belül százhuszan voltak a szavazó városatyák, mindegyikre egy millió korona esett a nagy pénzekből. Kiváló matematikusok nyomban a szavazás után, amikor már nem lehetett segíteni a dolgon, figyelmeztették is az atyákat az anyagi felelősségre, mit magukra váialiak. H e r zo g Péter báró nyomban jelentkezett is a polgár- mesternél és le akarta fizetni a ráeső milliót (öreg ember a báró, nehéz dolog leszoktatni róla), de Bárczy azt mondta, hogy ráér még, a millió még nem veszett el, várjon, amig a Hitelbank fizetésképtelenséget jelent be. Erre Herzog Péter azt mondta, hogy ő nem vár és inkább odaadja a milliót más célra. Hiába, öreg ember a báró, nem lehet már leszoktatni erről az egy dologról! Ami ezután történt, arról bátran hallgathat az oknyomozó történelem. Ártatlan, jámbor dolgok intéződtek el, kivételével a Schlick—Nicholson kérvénynek, amelyet hevesen támadott Biró Henrik, de még hevesebben védett Harrer tanácsnok. H e 11 a i elnök kilátásba helyezte, hogy a szezon hátralévő részében hetenkint lesz közgyűlés, aminek meg lesz az a haszna, hogy mire befordulunk julius hó legelső hetébe, bezárhatja ki-ki a maga boltját és nyári nyugvóra térhet, hogy majdan ősszel ott folytassa, ahol nemsokára abba fogja hagyni. Ilizsegesitett izzótesteb. li iíuer-égÉBt gyárt a uáros. Két esztendővel ezelőtt nevezetes akciót indított meg a polgármester: az Alter-társaság részvényeinek többségét akarta megváltani. Maga az eszme nagyon egészséges, nagyon üdvös volt,, mert szégyenletes és tűrhetetlen, hogy Auerék, akiknek olyan jól megy a dolguk, hogy minden pillanatban visszafizetéseket eszközölnek a részvénvtőkére s az osztalék még igy is ötven százalék, nem érdemelnek kíméletet. Az Auer-társaság hallatlanul visszaél a monopóliumszerű helyzettel. Nyolcvan fillért kér egv izzótestért, amiből milliókra menő nyeresége van. mert hiszen a főváros szükséglete évente több százezer darabot tesz ki. E mellett a. szerelési munkákból is rengeteg hasz not húz,. A terv tehát nagvon helves volt., de csakha- már kitűnt, liogv a. megváltást meghamisítani akarják s az egész akció ismét Aueréknak a malmára hajtotta volna a vizet. Bárczy István ugvanis. ahelvett hogy ezt a biztosan rentábilis üzletet községesitette volna, úgy akarta megoldani a kérdést, hogy a főváros társuljon Auerékkal, fizessen be egv csomó pénzt a társaság pénztárába s a. helyzet nagvon kevéssel javult volna, mert az egész akció félmunka, lett volna csupán. V á z s o n v i Vilmosnak s a demokrata pártnak köszönhető, hogv az átlátszó terv megbukott. Maga az eszme azonban, az Auer-égők községi üzemben való előállitása, árinál inkább halad a. megvalósulás felé. Az Auer-égőkre nincs többé szabadalma senkinek, nincsen tehát akadálya annak., hogy a város maga gondoskodjék a szükségletéről. Az első lépés erre nézve megtörtént. A főváros, egyelőre kis mértékben, maga gyártja a kb. 200.000 izzótestre rugó szükségletét és jellemző, hogy amig Auerék, akiknek egy- egv darabnak az előállitása nem kerül többe j húsz fillérnél, magánosoktól nyolcvan fillért | kérnek érte, a viszontelárusitóktól pedig hatvanak, addig a fővárosnak tíz fillérjébe kerül egv darab, tehát még abban az esetben is tetemes nyeresége lehetne a kiterjesztendő üzemből, ha jóval olcsóbb volna Aueréknél. Úgy értesülünk, hogy a demokrata pártnlak egyik agilis, lelkes tagja legközelebb indítványozni fogja a közgyűlésnek, terjessze ki a főváros az Auer-izzótestek gyártásit a magánosok szükségletéinek ellátására is. a viszont- elárusitóknak pedig oly áron adja el e gyártmányait, hogy a kereskedők tisztességes haszna mellett a közönség is olcsón jusson ! hozzá az Auer-égőkhöz, Vagyis más szóval: j csinálja, meg a főváros egészen önállóan, Aueré'ktől függetlenül, sőt egyenesen Auerék ellen az Auer-égő gyárat s szabadítsa meg a várost az Auer-társ'aság szemérmetlen zsákmányolásától. hányszor emeltek panaszt a szolid bázison un vó tisztességes üzleti elveket valló bo\-társaságok. a válasz mindig az volt, hogy a boy-ipar nincsen engedélyhez kötve, ennélfogva nem áll módjában sem a rendőrségnek, sem a városnak, sem a kormánynak annak a megállapítása, kit illettessen meg a boy-ipar üzésének a joga. Ez a tehetetlenség borzasztó állapotokra vezetett. A tisztességtelen konkurrencia olyan üzleti fogásokra vezetett, amelyek egyenesen a biintetötörvénykönybe ütköznek. A rablótársa- ságok, csak azéri, hogy a tisztességes vállalatoknak az üzletét megnehezítsék, ma már 80 fillért, sőt 1 koronát fizetnek a kávéházi kiszolgáló személyzetnek, hogy a kávéházi vendégek boy- szükségletét ők elégíthessék ki. A horribilis províziót természetesen a közönségnek kell fizetnie, amely merő indolenciából nem válogat a be vállalatok között s a legtöbb esetben a pincér tetszésére bízza, melyik, vállalatot vegye igénybe. A. boy-anyag maga is a legkülönbözőbb. A tisztességes vállalatok ma már gondos figyelemmel kiférik a boyok viselkedését, családi viszonyait, megbízhatóságát s vigyáznak arra, ne hogy a korhatár elmúltával apacsok váljanak az alkalmazottaikból. A tisztességtelen versenyre alapított vállalatok viszont a legzüllöttebb anyaggal dolgoznak, mert egyedüli céljuk, hogy mennél kevesebb áldozattal mennél nagyobb nyereségre tegyenek szert. Ezeken a. közérdekű bajokon sürgősen segíteni kell. A. kérdés nagy fontosságát, szociális vonatkozását teljes mértékben méltányolja, a köz- gazdasági ügyosztály vezetője, Vita Emil dr. tanácsnok, aki munkatársunk előtt igy nyilatkozott : Mintegy két hónappal ezelőtt., egv konkrét eset (felebbezés) kapcsán kérdést intéztünk a kereskedelemügyi kormányhoz az iránt, vájjon a boy-ipar szabályozására van-e törvényes alap. A miniszter válaszában azt felelte, hogy a boy-ipar szabad ipar és igv a városnak, addig, mig, a miniszter álláspontja. nem változik meg, nem áll módjában ennek a. kérdésnek a szabályozása. Holott erre égető szükség van, mert teljesen tisztában vagyunk a helyzettel, a bov-vállalatok egynémelyike által űzött visszaélésekkel. Vita tanácsnok nyilatkozatából kitűnik, hogy a hibákért nem a fővárost terheli a. felelősség, hanem a kereskedelmi, kormányt. Ami egyébként nem fontos, mert a lényeg az, hogy a bajok gyorsan szanáltassanak. A boy-társaságok- tól tetemes összegű kauciót, 30—40,000 koronát kellene követelni, csakis igy lehet elérni azt. hogy a közönségnek a boy-vállalatokra. bízott anyagi érdekei biztosíttassanak a. kártérítés kötelezettsége nem csak papíron létezzen. Azonkívül pedig egységesíteni kell a tarifát és lehetetlenné tenni a szabad verseny jelszavával történő zsarolást. A. boyok felvételét ellenőrizni keik az anyagot megtisztítani a salaktól. Ezr a. reformok a. boy-ipar egészséges fejlődését a közönség igényeinek a kielégítésével összhangba fogják hozni. Rend a boy-iparban. Vita tanácsnok nyilatkozata. Esztendőkkel ezelőtt egészen uj, fürge lábú, gyors népszerűségre vergődött ipar keletkezett a fővárosban. Kerékpáros boyok száguldottak az utcákon s a szegény hordárok bus lemondással meséltek unokáiknak azokról a boldog időkről, amikor még ők voltak a pesti közönség bizalmasai, titkárok és pénzügyminiszterek, levélhordók és szolgák egy személyben. A boy-iparra azonban csakhamar ránehezedett az idők jarása. Ezt az üzletágat is mohón ellepték a legkülönbözőbb egyének, piszkos kon- kurrenciát fejlesztettek, a közönséget zsákmányolták. züllött csirkefogókat alkalmaztak és mindent elkövettek, hogy rövidesen lejárassák ezt a tisztes ipart. A. hatóság némán tűrte a kétes hiríi vállalkozók garázdálkodásait. Akárés gramofon-lemez óriási választékban. Készpénzfizetés ellenében gyári áron és mintegy 15°/o árfelcme- ^ léssel csekély liavl részletfizetésre! I Eredeti „Angyal“ védjegyű gramofonok lerakata ELEK és TAKSA RT. BUDAPEST, Iyodák: V. Bálvány-utca IS. Üzlet: VI. Andrássy-ut 1. Legnjabb kimerítő gramofon és lemezjcgyzík ingyen és bécmeutve.
