Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-28 / 22. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. május hó 28-án 22. szám. piiiaiiiPiíiaiiia»»ganiaii»aiiiaiiiniiiaiiia»gH»iiaiiiai»Bi8iQiiiaiiiaiiiniiHamaiiiamangHiiiagiiaiiiHiiiDmc ELŐFIZETÉSI JtRTIKt Egész. évi>e........... .........16 K Fé C évre........................... 8 K Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szewftesits: Dacsó Emil, Tür>ssxer>ftesziöi dr*. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szén- dán, esetleg hetenkint többször* is, Szerkesztő ség és kiadóhivatalt VI, Kis János-utca 4, szám Panama kalaplengetéssel iidvözlik egymást a tanácsnokok és a városatyák, ha találkoznak. De mig a tanácsnokok jámbor végrehajtói, tehetetlen eszközei csupán a főszezon viruló üzleteinek, addig egynéhány bizottsági tag ismét menekülni akar a vészkijáraton. Az elmúlt hét gyönyörűen kifejlett példányokkal gazdagította a városházi összefér- hitetleneknek a múzeumát. Budapest érdek- képviselőtestülete, a bankok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak élénk részvétele mellett döntött a bankoknak nyújtandó városi pénzek sorsa fölött. Nem csoda tehát, hogy a döntésnek egynémely szépséghibája akadt: a közpénzek elhelyezése nem volt sem arányos, sem biztos. Vegyük ehhez az esethez, a főpolgármester által felvetett összeférhetetlenséget és a városatyák különböző kijárásait, s akkor előttünk áll a városházi inkompatibilitásnak három legfőbb példája: a vállalati, hivatali érdekeltség és a bizottsági tagságnak jogosulatlan anyagi előnyök szer' zésére való kihasználása. Az első eset aránylag a legenyhébb. Azok a városatyák, akik a fővárossal nexusba kerülő részvénytársaságoknak, vállalatoknak, cégeknek igazgatósági, felügyelőbizottsági tag_ jai, tulajdonosai, ügyészei és szállítói, legalább könnyen ellenőrizhetők s könnyen a körmükre lehet koppantani, valahányszor a főváros kárára akarják igazolni a hűségüket vállalataik iránt. Ezt az összeférhetetlenséget aligha lehet kiküszöbölni, mert a viriliz- mus elörlése után sem fogja nélkülözhetni a közgyűlés a pénzbőség jogán helyet foglaló városatyáknak szakértelmét, a köz javára fordítandó tudását. A Lánczy Leóknak, a Chorin Ferenceknek nemcsak az országgyűlésen. hanem a törvényhatósági bizottságban is minden körülmények között helyet kellene biztosítani. A hivatali összeférhetetlenségeknek a kritériumé az. hogy a tisztviselő, aki állásának tekintélyét és hatalmát a közgyűlésnek köszönheti, tehát közvetve a polgárságnak, ezt a tekintélyt és hatalmat anyagi vagy erkölcsi előnyök kedvéért a polgárság ellen fordítja. A legnépesebb csoportját az összeférhetetlenségnek azok a bizottsági tagok alkotják, akiknél a bizottsági tagság nem cél, hanem eszköze az anyagi és társadalmi érvényesülésnek. Ezekről a panamistákról listát kellene vezetni a tisztviselőknek és a listát időnkint közszemlére tenni. A közraktárak szekere ismét kútyubu jutott. A közgazdasági ügyosztály vezetőjét az egész akció megindítás sálnál s a tárgyalások egész folyama alatt az a döntő jelszó vezette, hogy a gabonakereskedelem halaszthatatlan kívánságai sürgősen teljesíttesse- nek s a megoldás védje meg nemcsak a főváros érdekeit, hanem az ország kereskedelmének legvirágzóbb ágát is. Meddő dolog volna most mdr a pénzügyi bizottság döntése után, beleszólni abba a vitába, hogy vájjon a Közraktáraknak a kibővítése s egyáltalán az egész üzlet, tényleg \ olyan nagy haszonnal kecsegteti-e a bérlő pénzintézetet, mint amilyennek ezt a hasznot nagyon komoly és nagyon jóhiszemű források feltüntetik. Bizonyos, hogy az üzlethez való ragaszkodás azt látszik igazolni, hogy ez az üzlet még sem lehet olyan, amelyre okvetlenül ráfizetni kellene. Ennél is bizonyosabb azonban, hogy a pénzügyi bizottság döntése senkit sem elégített ki, mert nem más, mint elodázása a kérdés helyes megoldásának. S ha a bérlőkkel való megegyezés elháríthatatlan nehézségekbe ütközik, akkor a főváros mégis csak kénytelen ezt az előre is reménytelennek látszó, áldozatokat követelő vállalatot a saját kezelésében megvalósítani. A helypénz a piaci kofáknak az adója, közvetve tehát a piaci élelmiszereknek a megdrágitója. Eddig azt hittük, hogy a javadalmi dijak tényleg nevetségesen alacsonyak, a tarifa revízióra, pontosabban pedig felemelésre szorul. A pénzügyi bizottság jóvoltából most kisült, hogy a magas helypénz arra jó, hogy a vidéki kufárok, pesti pálinkások ne keressenek százezreket, hanem elégedjenek meg — milliókkal. Ez pedig nem nevzehetö finom eljárásnak. Mert a közterhek- nek az emelését, az adócsavar működésbe hozását könnyen lehet indokolni a közszükségletek emelkedésével, a várossal szemben támasztott igényeknek a fokozásávájí. De arra nem kötelezhető senki sem, hogy a piaci kofának azért fizessen jóval többet a csirkéért, és a főzelékért, mert Neuererék ezentúl gyorsabb tempóban óhajtanak meggazdagodni. Közterhet fizetni a városnak: — kötelesség. Közterheket fizetni magánszemélyeknekí (— speciális fővárosi üzlet. így fest a dolog elméletben. A gyakorlatban pedig az a helyzet, hogy sohasem a kalmár a hibás, ha kihasználja azt az alkalmat, amely aj fővárosnál önként kínálkozik a bőséges mannahullásra. A felelősség mindig azokat terheli, akiket a kalmároknak sikerült az igazságukról meggyőzni. Film-muzeumot! Budapest története a vásznon. j A főváros törvényhatóságának nemsokára j rendkívül érdekes, nagyjelentőségű inditvány- | nyal lesz alkalma foglalkozni. Gyönyörű terv- ! nek a megvalósításáról van szó, arról, hogy a főváros társadalmi életének legnevezetesebb ! mozzanatai, a históriai, kultúrtörténeti, vagy ! pedagógiai szempontból kiemelkedő események a mozi-filmek révén megörökitessenek s i egy közös múzeumba helyezve összegyűjtés- ; senek. hogy így az utókor nem elfogult Írások, i hanem közvetlen tapasztalás, a látóérzék ál- j tál nyújtott impresszió alapján tanulja megis- I merni a múltat s a múltnak a tanulságain annál könnyebben okuljon. A történelmi események megrögzítésének Kolumbusz tojása a készülő indítvány. A leg- j plasztikusabb, legcsillogóbb leírás is halvány, j erőtlen erőlködés volna azzal szemben, ha a | mozifilmen megörökítve látnák a késői utódok pl. Kossuth Lajos temetését, vagy a millenáris hódoló diszfelvonulást. A kortörténetnek legbecsesebb okmányainál is többet érnének ezek a filmek, mert kizárnák a hamisításnak, az el- I fogúit kritikának, az erőszakolt magyaráza- i toknak a lehetőségét. A fejlődés törvényeinek ! megelevenitését jelenthetné a korszakos eszme, amelynek megvalósításához elegendő az illetékes tényezők megértő méltánylása. De nemcsak az oknyomozó és a művelődés- történelem számára bir rendkívüli értékkel a film-muzeum. Óriási jelentősége van pedagó- i giai szempontból is, a jövő gyermekei könyvek 1 helyett a film-muzeumban fogják megismer- ! hetni, hogyan fejlődik az emberiség, melyek í voltak, a világ folyásának döntő eseményei, | miképpen alakult a hazának és a fővárosnak | sorsa. Azt is fölösleges bizonyítani, hogy az [ építőművészet, az ipar és a kereskedelem, a i városrendezés és minden ága a tudományok- i nak akár közvetlenül, akár pedig közvetve ! mennyit nyernének a film-muzeummal! Gyönyörű perspektívával szolgál a muzeum ötlete. A külföld metropolisaiban régóta fennáll és virágzik már a film-muzeum s az egyes múzeumok között szoros kapcsolat, siirii érintkezés áll fenn. A pesti film-muzeum, belekapcsolva a külföldi múzeumok csereforgalmába, a külföld történelmét, fejlődését szintén megőrizné az utókor számára filmeken, az itt készült felvételek elkerülnének a külföldre, a képek nyilvánosságra kerülnének: — lehet-e hathatósabb eszközt elképzelni ennél az idegenforgalom emelésére? Ennél a pontnál azután erősen belevág a. kérdés az országnak és különösen a fővárosnak gazdasági érdekébe. A filmek között szerepelnének a hazai, jelesül pedig a budapesti fürdők megörökített képmásai, az idegenek özönlésének csaknem egyedüli reménységei. A film-muzeum. fentar- tási költségei valóban elenyészően csekélyek a várható, közvetett anyagi előnyök mellett. Nagyon természetes, hogy az anyagnak kiválasztása. a megörökítendő események, képek, tárgyak helyes összeállítása nem a lég- könnyebb dolog. Elsőrendű szakférfiaknak vállvetett munkálkodására van alapítva a terv. amelynek mielőbbi, testet öltése közelebb hozná a fővárost a vidékhez, az országot a külföldhöz, a múltat és a jelent a jövőhöz.
