Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-21 / 21. szám

Budapest, 1913 május 21. 99 5 Jpar Pénzügy Vállakózás Keieskeöeíem 'Biztosítás r Építészet Xözfekeb és Bányászat a feltűnőbb veszteségeket, amelyeket — más szenvedett. Mindazonáltal egészen nyilván­valóvá vált, hogy nagy intézeteink híres rigó- rózitáslai csak a kis adósokkal szemben kö­nyörtelen. ellenben a legnagyobb bankkapa­citások is csúnyán bedültek a nagystílű hitel­lovagoknak és vállalkozóknak. Szinte hihetet­len például, hogy a megszökött Qreiner hamis mérlegek alapján végű] 800,000 koronával tu­dott adósa mlairadni _az ország egyik legna­gyobb pénzintézetének! A tanulságokat a biankók bizonyára le fog­ják vonni a maguk jövendő hitelezési politi­kájában. Ellenben a részvényeken elveszett pénz még mindig nem lesz elég tandíj a nagy- közönségnek arra, hogy. a jövőben kisebb pénzintézeti alapításoktól tartsa miagat távol. Mert ne áltassuk magunkat. A miai megszűnt kis- és középbankok helyébe :ai viszonyok megjavulása után ismét fognak alakulni újabb hasonló vállalatok, amelyek részvénytőkéjét ismét csak; a tapasztalatlanabb, szerény kö­zönség sorából fogják összever.buválni. A sajtórés a vezető férfilaik kötelessége óva inteni a közönséget az ily vállalatokban való részvételtől. Az a negVven millió, 'amely pénzintézeti alaptőkében elpusztult, szolgál­jon tilalomfául a részvényalapítás lejtős útja előtt mindenki számára! Szomorú számolt. A pénzügyi válság pusztításainak sorjai — sajnos — még nincs befejezve és igazán nem lehet tudni, ki és mi van még a sors fekete könyvébe feljegyezve. De az eddigi pusztu­lást nagyjában áttekinteni már lehet. Külö­nösen nagy volt az összeomlások száma és a károk összege a fővárosban, ahol nemcsak nagy magáncégek, liláméin sok kis és közép­bank esett áldozatul. Nincs szándékunkban ezúttal kimerítő statisztikáját adni a bukások" n'atk és az elveszett tőkéknek. Inkább csak em­lékezetből rekapituláljuk a tőkepusztulás amák. eseteit, amelyek a budapesti piacon nagyobb feltűnést keltettek és összegüknél fogva; lényegesebbek voltak. A pénzintézeti összeomlások folytán elve­szett: ;*; ' ' a Törlesztési Banknál 3 millió a Központi Hitelbanknál 10 millió <az Erzsébetvárosi Banknál , 4 millió a Kölcsönös Segélyzőnél 4 millió a Gazdasági Banknál 1 millió a Józsefvárosi Bank és takaréknál 1 millió Alaptőkeleszállítás folytán veszendőbe ment: a Budapesti Banknál 5.5 millió az Általános Inarbanknál 4 millió a Központi Ipar és Kereskedelmi bank­nál 13 3.2 millió : j , . ; i • ' dé/tíí.;,. Ez összesen csak pénzintézeteknél 36 millió korona. Ennyivel kevesebb tőke működik ma a főváros bjjelszqlgálatában. Ez a tőke vég­képpen és teljesen elveszett. Kisebb intézetek­nél elpusztult tőkében együttvéve mintegy 5 millió korona, felszámolások, csődök és tőke- leszállítások folytán. J)e igén nagy a tőkepusztulás nlaigy ipar­vállalatok és kereskedelmi cégek bukásai folytán is. amelyeknél rengeteg hitelezési veszteségek állottak be. A legnagyobb esetek a következők: Kobrák cipőgyár 5 millió Roheim és Fia fa-és kőbányavállalat 4 millió Pallós Ignácz Vasútépítő 3 millió Gr eine r\ fa 2.5 millió Barber textil 1 millió Több nagy textilcégnél együtt 5 millió i . * •. r - , ... • •.< • • • •' t\ ! A hitelezési veszteségek e legflagránsabb és legnagyobb eseteiben tehát mintegy’2Ó‘millió- korona !ai veszteség. Ennélfogva a felsorolt nagy bukások és lebélyegzések által előállott tűkeDusztulás egymagában hatvan millió ko­ronára rúg, oly összegre tehát, mely a mi vi­szonyaink" között rengeteg nagynak mondha­tó. A tömeges fizetésképtelenségeknél beállott • yész-teségek^^tatisztikai kimutatása külön lapra tartozik. A negyven, yiilljó lyoronányi pénzintézeti veszteség egészen', nyitt és :az illető* pénzinté­zetek felszámolásában, 'csődjében, valamint tőkejeszállításiábarr, jelentkezik.. Ellenben a milliós hitelezési , veszteségek, mélyek nagy -bankok .kárára« történtek, túlnyomórészt ti­tokban fogniaik maradni a bankok mérle.gei- fymy A ^á^Q^;re.ttett4frtfilékok> .sűrű ..fátyla alól álig-allg fogVMftáifeni e'gy-e|f elszen-. .védett nagyobb veszteség, de /ai bankvilág errj- beféí káéöT'Őtri'méV rtiönefog-átfák éf 'egymásnak ! Siemensék csillárgyára. A Magyar Sie­men s-S cJi.uckert müvek r. t., amelynek Magyarországon edidg csak Pozsonyban volt gyára, most Kőbányán is gyárat épit, ahol főleg villamos-csillárokat fognak készíteni. Nevezetes, 1 hogy a Siemens-Schuckert gyáraknak egyizben már meggyűlt a bajuk a csillárokkal. Az uj ki­rályi várpalotánál ugyanis a Siemens-Schuckert gyájaí bízták meg a több százezer koronás csillárok szállításával, de. kikötötték, hogy a gyártmány magyar legyen. Ezt a feltételt Sie­mensék úgy akarták kijátszani, hogy társas vi- I szonyba léptek Kulcsár Sándorral, akinek kisebb szabású javító miihelye volt. Erre a mii­helyre kiszögezték a Siemens-Schuckert cég aranybetijs tábláját és aztán a királyi várpalo­tához vigan szállították a csillárokat — a berlini törzsgyárból. A magyar ipar kijátszása egyideig zavartalanul folyt, mígnem a cégtársak össze nem marakodtak a'koncon. Kulcsár oerbe szállt Siemensekkel és az egésiz turpisság nyilvános­ságra került. A csillárok már ott lógtak a vár­palotában, azokat, leszerelni nem lehetett, de azért Siemensek drágán megfizették, hogy ma­gyar cégér alatt külföldi gyártmányt csempész­tek be. Most Siemensék komolyabban foglalkoz­nak a csillárgyártással ,és erre szolgál az a nagyszabású gvár, amelyet Kőbányán rendez­nek be. A textil-kondíció. Hosszú vajúdás után végre létrejött a textil-kondiciós egyezmény az osz­trák és magyar nagybankok . vezetésével. Az osztrák eladók részére valószínűleg a Credit- a n s í a l t fogja az inkasszót, iiíptve ellenőrzést Végezni, a magyar részről pedig a H i t e l b a n k illetve a kebelében megalakuló kereskedelmi és ipari, ellenőrző bank. A kondíciós egyezmény aláírói fél százalék jutalékot helyeztek kilátásba a két banknak és miután körülbelül 350 mill ió korona évi forgalom lebonyolításáról van szó, a két.bank majdnem két millió j u- - t á lé k Pa tarthat számot. A kondíciós egyez­mény pertektriálása már. csak napok kérdése. L’jabb részletek a Károlyi birtokok kibérlésé­ről. Néhány hét előtt nyilvánosságra_került, hogy egy konzorcium, amely a Földhitelbank részvénytársaságból. az Angol 0 s zt r á k B a n k fióktelepéből és a K o h n e r Adolf fiai cégből alakult, részben megvette és részben kibérelte a gróf Károlyi LászlóHéle csongrádmegyei uradalmakat. Megvásárolták a Királyság, Csereszentlászló és Szegvár uradal­makat, amelyek együttvéve 10143 katasztrális holdra rúgnak. Kibérelték 6 évre a 8902 katasz­trális holdas derékegyházi birtokot. Ez a bérleti szerződés 1919. október 1-én jár le. Megvették végül az 1:602 holdnyi területet elfoglaló Kenye- retéglási és szegvári hitbizományt. A hitbizomá­nyi jóváhagyás megtörténte után a szerződés 1913. október 1-én lép életbe és akkor történik meg az átvétel is. A konzorcium nevében a szer­ződő fél a F ö 1 d h i t e 1 b a n k, amely a szerző­dés megkötésével járó költségek fejében a kon­zorciumtól egy milli.ó kétszázezer ko­ronát kap. A konzorcium hat évre alakult meg és ha ez idő alatt a birtokokat nem értékesítették, illetve nem parcellázták, vagy bérbe nem adták volna, akkor a konzorcium még további 3 évig együtt marad, de ha az,, értékesítés előbb meg­történik, akkor bármikor is fölszámolhat. A bé­relt területekre vonatkozólag a konzorcium vé­tel-opciót -szerzett, amelynek gyakorlására néz­ve a konzorcium 1916. október J-éig nyilatkozni tartozik; e határidőig a grófnak a szóbaníorgó birtokokat másnak eladni nem szabad. A kon­zorcium az üzlet pénzműveleteinek keresztülvi­telére öt millió koronát irányzott elő, amely összeget a fölmerült szükséglethez képest fizetik be. Az adminisztracionális munkálatokat a Földhitelbank végzi. Ezért a tisztahaszonból, a fentebb említett 1.200.000 koronán és á reája eső konzorcionális részesedésen kívül, még külön 10 százalék jutalékot kap. A konzorciumnak kü­lönben az a terve, hogy a szerződéseket eladja egy alakítandó részvénytársulatnak, amelynek az alaptőkéje öt millió korona lesz. Az Iparbank vállalatai. Az Első Magyar Iparbank üzletei körül bajok vannak. A leg­nagyobb baj az Első magyar hangle­mezgyár. amelyen közel 800.000 K-t vesz­tett. Az eredeti alapitó, az Iparbank is száz- ezreketöltbele. Legújabban úgy akarja az Iparbank behozni a" veszteségeket, hogy a 1 a p- j tőkét emel a gyár talpraállitása céljából. A bank másik fővesztesége a Minima x-v á 11 a­1 a t; amelyben több százezer koronával úszik a bank és reorganizáció nélkül aligha iöhet vele rendbe.' A Kob'r ák-c sődben állítólag 800 ezer koronával van érdekelvé n bank. amely ősz- szegnek sorsa szintén nem a legbiztosabb. Az Első Magyar Iparbank uj .elnöke, V a s Ferenc eredetileg nagy vasúti bankká akar­ta átalakítani a szerény intézetet, utóbb azonban, ugylátszik meggondolták a dolgot, mert megelégedtek egy vasútépítési szak­osztállyal, amely legközelebb megalakul. Vezetője Salamon József Tódor, aki eddig is az Iparbank tisztviselője volt. Az uj osztály nyil­ván a Kereskedelmi Bankkal akarja felvenni a versenyt, de alighanem versenykép­telen lesz. > Lapsjsik ielefoEiszáma s I37»íis I ______ ■ ■' .... '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom