Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-14 / 20. szám
• Budapest, 1913 május 14. 99 5 űpar Pénzügy ' Váílafkozás Xeiesäebefem 'Biztosítás r Építészet Xözfekebés Bányászat A főváros pénze. . A főváros pénzügyi bizottságának legutóbbi ülésén hosszas vita után elfogadta ia bizottság a pénzügyi ügyosztálynak arra vonatkozó előterjesztését, hogv iá főváros pénzkészleteit mely pénzintézetekben és milyen Összegek erejéig helyezzék el. Az előterjesztés 200 milliónál magasabb összegnek a felosztásáról gondoskodik s ha valaki laikus szemmel olyast a az erről szóló tudósításokat könnyein azt hihette volna, hogy a fővárosnak tényleg ennyi a pénzkészlete, a fővárost tényleg gondok gyötrik, hogy hol helyezheti el a rengeteg milliókat. Természetes pedig, hogy ez a felosztás csak ideális, egyedül arra az esetre szól, ha a fővárosnak nemcsak papíron, hanem valóban lesz pénze. Az egész dolog tehát merő utópia és ielentősége csakis abban' áll hogy feltünteti azt az arányt, (a melyben a pénzintézetek a város pénzéből részesedni fognak, ha rnjaljd lesz pénz bőven, elannyir'a, hogv a városnak heverő tőkéi is lesznek. Túlzott jelentőséggel a dolog ma nem bir, mert a Dénzelhelyezés — s|a|jnos ma még nem aktuális. De lehetetlen észrevételek nélkül elhaladni a döntésnek egynémely szépséghibája mellett, mert jöhetnek idők. amikor a főváros, még hm ideiglenesen is, fölös pénzzel fog rendelkezni s ebben az esetben nem közömbös, hogy a pénz jó helyen van-e elhelyezve s megvan-e a kellő arány az egyes pénzintézetek bonitááai és a nékik jutandó városi tőkék között? A pénzügyi-bizottság tárgyalása súlyos összeférhetetlenségbe hozta Wälder Qyula bizottsági tagot, a Pesti Hbizai Takarékpénztár vezérigazgatóját. Wälder ur kifogási emelt az ellen, hogy a Hazai, amelynek ő első tisztviselője, az^ötödik helyen áll a listában s mindössze tizenöt millió betétre érdemesítették, holott a Pesti Hazai az ország legelső takarékpénztára. Wälder Gyula urnák ez a szüzszereplése nemcsjalk összeférhetetlen volt, hanem a legnagyobb mértékben rosszhiszemű is. Tudnivaló ugyanis — és ezt éppen Wälder ur tudja lai. legjobban — hogy a Pesti Hazai eredetileg 28 millióval volt beállítva a listába, tehát \ai második helyen állt, közvetlenül a Hitelbank mögött. Walderék azonban kegyesek akartak lenni a saját le- ányíntézetükhöz, a Hazai Bankhoz, amely kevésbbé előkelő intézet lévén, mint a Pesti Htaizai, sokkal előnyösebben kamatoztathatja a főváros pénzét, végeredményben tehát nagyobb nyereséget juttathat az anyaintézetnek is. Így történt, hogy a Pesti Ha.zJaii csak tizenöt milliót kapott (egyelőre papíron), a Hazai Bankot pedig tizenhárom millió koronával állították be. Ebből a dologból viszont a legnagyobb aránytalanságok nőttek ki. Mert a Hazai Bank az, összes szóbanforgó pénzintézetek között íaiz egyedüli, amelynél a részvények árfolyama ma 270 korona, alig valamivel magasíabb, mint a névérték (200 korona). Ez pedig nyíjván arra vall, hogy a Hazai Bankot sem lai pénzvilág, sem a közönség nem tiszteli meg valami túlzott bizalmával. Ettől eltekintve azonban lehetetlen 'dolognak tartjuk, hogy lai Hazai Bank előkelőbb helyet fog faljon el a ranglétrán, mint pl. a Jelzálog Hitelbank, vagy a Magyar Általános Takarék- pénztár. vagy olyan előkelő, régi intézet, mint az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár. Az sem nevezhető igazságos -és helyes dolognak, hogy a főváros közel három, milliót j szánt a Nemzeti Takarékpénztárnak. Az elő- j kelő pártfogók kedvéért nem bizhfaitja a vá- ■ ros a pénzét ilyen aránylag kicsiny intézetre. ■ amikor, egész csomó biztosabb tőkééi helye- j zési hely van. Amikor közpénzekről van szó, ; nem lehet hamis jelszavak után indulni és j nem lehet érvelni azzal, hogv a középbankok hiteligényeit támogatni kell. Ebből a szem- ; pontból a leglpitározottabban tiltakoznunk ! kell az ellen a terv ellen, hogv a III. kerületi takarékpénztár, amelynek egész alaptőkéje egy millió kcrQyöi, háromszázezer korona betétet kapjon csak azért, mert véletlenül Stern József dr. a pártfogója, liven nagy dolgokban igazán félre kellene tenni minden kedvezést ! és nem szabadna ismerni barátságot. Az Or- j szágos Központi Hitelszövetkezet nem szorul j a főváros pénzére, bőséges szubvenciót, kamatmentes kölcsönt kap az államtól. A város különben sem támogathat azt az intézetet, amelynek nyíltan bevallott Programm- i ja az. hogy a szövetkezeti eszme Hamisítod zászlója alatt tönkretegye a kiskereskedőket. A pénzügyi bizottság döntésének — ismételjük — nem tulajdonítunk túlsók jelentőséget. De nem hallgathattuk el ezeket a megjegyzéseket, mert megtörténhetik, hogy sor kerül a felosztásra s a közgyűlésnek néni szabad jóváhagynia ezt a hibás listát. Leszállítják a bankrátáí., A váratlanul beállott békés fordullait.. után a pénzkapacitások és a bankkorifeusok egyre-másra nyilatkoznak a , gazdasági helyzetről és abban mindnyájam egyetértenek, hogy a pénzpiac feszültsége rövidesen engedni fog. Különvéleménye csak Wälder Gyulának, fai legnagyobb magyar takarékpénztár vezetőjének van, aki a pénzvilágban közismert bölcseségével, hl Pesti ■ ! ükör-ben igen Ifgjnulságos kijelentést tett. Olyanfélét mondott, hogv ha kisüt a nap, akkor meleg lesz. de ha beborul, esős idő várható. Dacára e dodomai jóslásnak, azonban a pénzpiac helyzete mégis megjavul, aminek legmeggyőzőbb bizonyítéka az lesz, hogy legközelebbi főtanácsülésen, mint ezt a legmegbízhatóbb forrásból jelenthetjük, a jegybank kamatlábát 6%-ról 5%-ra szálát jóik le. A SchSick-Wicliolsoíi gyár reorganizálása. A tőzsdén hetek óta furcsa manőverezés folyik a S c h 1 i c k-N i c h o Is o n részvények körül, a melynek nyitját eddig nem sikerült megtalálni. A részvények ma 170 koronán állnak- tehát 30 koronával az árfolyam alá estek. Szakkörökben azt mondják, hogy a két gyár fúziója igen szerencsétlen művelet volt és a Nicholson-gyár gyenge státusa a Schlck-részvénytársaság helyzetét is megrontotta. Az egybeolvadt gyárak intézői most abban mesterkednek, hogy a vállalat finánciáit reorganizálják és ezt valószínűleg egy nagyobbszabásu pénzügyi művelettel fogják nyélbeütni. Hir szerint a jelenlegi részvénytőke egy bizonyos hányadát leírják, majd elsőbbségi részvények kibocsátásával az alaptőkét fölemelni fogják. Erre az operációra azonban csak akkor kerül majd a sor ha a pénzpiac helyzete gyökeresen megjavulni fog. A győri ágyugyár. Győr város fölirt a pénzügyminiszterhez s kéri, hogy az ágyugyár létesítésnél a várost megillető pénzügyi teher megszerzésében legyen segítségére. A városnak 600,000 korona értékű 4 és fél százalékos regále kártalanitási kötvénye van- ezt akarja részvényre beváltani. A hatszázezer koronából fedezné az ágyugyárhoz szükséges beruházást, ehhez 120,000 korona kell a városnak, százezei koronáért pedig kenyérgyárat építenek. Megszorult vidéki városok. Nemcsak szépséges fővárosunk kitűnő polgármestere, hanem a vidéki városok is tudják, hogy manapság a leg- tekervényesebb uí a pénz forrásához vezet. A nagyobb vidéki városoknak is vannak elodázhatatlan közmunkálataik, de a szép tervek parlagon hevernek- mert üresek a pénztárak. Nem csoda aztán, ha a gondterhes polgármesterek mindenkivel szóba állnak, aki nekik reményt nyújt a pénz megszerzésére. Újvidék városának például hat millió korona beruházási kölcsönre volna szüksége. Dunahidat akarnak építeni, vízvezetéket és csatornázást berendezni. Kölcsönajánlatokban nem volna hiány, de egyik sem megfelelő. Most valami Sclmler-Boschi Guidó nevű- németcrsági ügynök tárgyal a várossal. Valami komolyan nem lehet venni ezt az ajánlkozást, mert az ügynök egyelőre még a pénztnyujtó bank nevét sem árulta el. — Nagykörösnek a villamosmüvek kibővítéséhez 150,000 koronára van szüksége. Ezt az ösz- szeget a Pesti Hazai Első Takarékpénztár hajlandó folyósítani 6% amortizációs kamatláb és 85 koronás árfolyam mellett. — Temesvár a csatornahálózat kiépítésére 750,000 korona kölcsönt vesz fel. A pénzt a Temesvári Bank és Kereskedelmi r.-t. (a Magyar Bank leányintézete) adja, 1915 május 31-én visszafizetendő folyószámlára, fél százalék jutalék mellett és másfél százalékkal a jegybank kamatlába fölött. Kecskemét egy évi visszafizetésre 250-000 korona kölcsönt keres. — Persze csak elenyésző kis összegek ahhoz képest, amely Budapest urainak ok/z gondot, de a mostani viszonyok között általában nehéz kölcsönpénzhez jutni. A magyar automobiígyártás sikere. A Magyai Általános Gépgyár Részvénytársaság Automobilgyára, mint értesülünk, megbízást nyert a kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium részéről 200 darab Mág-automobil szállítására, körülbelül egy millió korona értékben, a magyar királyi postaigazgatóság számára. A minisztérium rendelése, mely a magyar automobil-gyártást ily tekintélyes munkához juttatta, mindenesetre rávall arra a helyes érzékre, mellyel ezt a rendkívül fontos iparágat Magyar- országon minden közhatóságnak föl kellene karolni. Villamosvasút Székesfehérvárott. Hartwich, Hennig és Társa berlini cég, amely a kassai vil- lamosvasutat is építi, ajánlatot tett Székesfehérvár városának, hogy 30 évi koncesszióval vil- íamosvasutat hajlandó építeni, ha a város éven- kint 25,000 korona szubvenciót ad. Ezt az ajánlatot még tárgyalás alá sem vették, máris jelentkezett egy uj vállalkozó: H. St. John Dix Londonból. Ez a cég részvénytársasági alapon építené a vasutat, ha a város a részvények 50 százalékát átveszi. A város azonban nem köteles a részvények teljes értékét befizetni és 50 év múlva joga van a vasút megváltására. Fúzió. A Gabonabank, molnárok és gazdák r. t.-a fuzionál a Bizományi r. t.-gal s a közgyűlést- ahol a fúziót nyélbe ütik, május 22-ére hívták egybe. Az egyesülést illetően azt a módot választották, hogy a gabonabanknak 5000, egyenkint 100 K-ás részvényét 50 K-ra bélyegzik le s e művelet révén az alaptőkét 250,000 K-ra csökkentik. A Bizományi r. t. alaptőkéje 300,000 K. Az uj bank alaptőkéje 500 ezer K és vezérigazgatónak Nagy Andort, a fölszámoló Országos Gazdasági Bank r.-t. vezérigazgatóját nevezik ki. Halász Hubert ÜLT Gyár és iroda: Budapest, VII,, Angol-u. 23. Beton-, híd- és csatornaépítő. Telefon 55—55.
