Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-07 / 19. szám

Budapest, 1913 május 7. 99 o Jpar Pénzügy Vádafkozás TCeresßeöefem A sztrájkoló tőzsdebíztos. A külpolitikai kritikus napok alatt a buda­pesti tőzsde teljes tájékozatlanságban tapo- gatódzik és a kormány nem érdemesíti arra tőzsdénket, hogy a jelentősebb események­ről és fordulatokról autentikusan és gyorsan értesítse. Ennek folyománya, hogy a spekulá­ció a rnagánér'tesiilésekre és kombinációkra van utalva és ez a tájékozatlanság az oka annak, hogy a külpolitikai bonyodalmak ide­ién olv heves s hirtelen áringadozások vannak nálunk napirenden. A tőzsde közönsége a Ma­gyar Távirati Iroda kifüggesztett sürgönyei­ből értesül csak az eseményekről, azonban a hírszolgálat minden haladása mellett sem ké­pes e nehézkes apparátus az autentikus kor- mánvközlések hiányát pótolni. Budapesten pl. már vasárnap délután tudtak arról, hogy je­lentős fordulat állott be a skutari-i kérdésben, de azért a kormány hétfőn délben tett csak autentikus kijelentést. Lukács László kép­viselőházi deklarációjában arról, hogy Mon­tenegró hajlandó Skutar'it kiüríteni. Vasárnap délután a magánforgalomban, a ió hírekre a Magyar Hitel részvény felment 800 K-ról 808-ig. hétfőn reggel azonban elmaradván a hírek hivatalos megerősítése, ismét csökken­tek az árfolyamok 5—6 koronával, holott ak­kor már a kormány hivatalosan is tudta a montenegrói fordulatot. Miért mulasztotta el hétfőn reggel ez örvendetes hírt a tőzsdével közölni? Miért nézte némán, hogy az árfolya­mok 5—6 koronával visszamentenek, amivel számos tőzsdetagnak egyenesen^ károsodást okozott? Miért nem jött el hétfőn reggel a tőzsdei kormánybiztos a tőzsdére, megnyug­tató kijelentésekkel? Igazán naiv kérdés! Ugyan mikor jön el ez a kormánybiztos egyáltalán a tőzsdére? Hányszor látták már’ ezt az urat. akinek kö­telessége volna a piac iránt érdeklődést tanú­sítani az üzleti forgalom alatt a tőzsdeterem­ben? Mindenütt a világon a kormány a tőzsde­biztos útján, érintkezést tart fenn a tőzsdék­kel. A tőzsdebiztos útján tájékoztatja a kor­mány a tőzsdeközönséget, a nagy esemé­nyekről. Bécsben mindannyiszor fontos és irányító kijelentéseket tesz a tőzsdeteremben a biztos, valahányszor az üzlet irányát be­folyásolni alkalmas nagy esemény áll be. Ná­lunk a kormány egyszerűen negligálja a tőzs­dét. A nagy októberi pánik folyamán egyet­len egyszer tétetett a miniszterelnök a kül­politikai helyzetről kijelentést, ezt sem a tőzsdebiztos útján, hanem egv magánember­rel, Krciusz Simonnal. Az egész októberi de­rűt folyamán, valamint az azóta letelt moz­galmas hónapok alatt, a tőzsdének egyet­len egyszer sem volt szerencséje a kor­mánybiztoshoz. Helyesnek, célszerűnek tart­ja-e a kormány a tőzsdebiztos e hallatlan in­dolenciáját, amely egyenesen absztinenciává faiul? Ámde a tőzsdebiztos csökönyös távolmara­dásában bűnrészes maga a tőzsde is. amely nyugodtan tűri a kormányképviselő e sztrájk­ját. Ha a tőzsdetanács erélyesen felszólalna a tőzsde negligálása miatt, a kormány bizo­nyára utasítaná a tőzsdebiztost, hogy kissé több érdeklődést tanúsítson hivatalos köte­lességei iránt. A budapesti tőzsde vezetése egyáltalán rossz kezekbe van lefektetve. Mit csodálkozunk a tőzsdebiztos csökönyös tá­vollétén. amikor Fuchs ur. a tőzsde főtitkára, hónapszámra sem ielenik meg a tőzsdeterem­ben és egész működése bürokratikus műkö­désben és a tőzsdetagok szabad mozgását 1Biztosítás r építészet Xözfekeöés 'Bányászat gátló paragrafusok kodifikálásában merül ki. Egyébként pedig szuverén megvetéssel távol tartja magát a tőzsdei üzlet-élettől. A tőzsde főtikárának kötelessége volna az üzletet éber figyelemmel kisérni. a tőzsdeközönség jogos igényeit szemmeltartani és ezért ott volna a helve naponta többször a tőzsdeteremben. E helvett állandóan távollétével tündököl és a tőzsdei üzlettől távol, fenn trónol elérhetetlen magasságban. A tőzsde közönsége pedig maga nem sür­getheti a tőzsdebiztos jelenlétét, ha az erre hivatott szerv, a tőzsde vezetősége szemet hány. Pedig jó volna, ha a tőzsdebiztos úr egv kissé érdeklődnék az üzlet gvakorlati lebo- nvolitása iránt is és odaállana néha a tőzs­dei árjegyzések alkalmával a csoportokba; különösen fél kettő felé. amikor az árfolva- mok megállapítása körül megindul az ádáz harc és végbemegv az a folyamat, amelyet műnyelven az árfolvamok fel- vagy letevé­sének hívnak a tőzsdén. Minderről per'sze halvány sejtelme sem lehet a tőzsdebiztos­nak és a tőzsde teljes negligálásában méltó partnerének.: a főtitkárnak, j Az absztinens tőzsdebiztos és tőzsdei fő- i titkár érdeklődését a tőzsdei ügyek iránt fel­hívni végül is a kormánynak és a tőzsdeta­■ nácsnak kötelessége. A mai bosszantó állapotoknak meg kell j egyszer szűnnie és a két igen fontos szerep­re hivatott funkcionáriusnak ott kell lenniök I a helyükön, legalább egyszer“ hetenként. Vaj­■ jón nem szégyen-e. ha velük szemben a köte- ! Iessé^teljesítésnek ilv szerény mértékét kell felállítanunk? Csatáry Frigyes ünneplése. Súlyos betegségé­ből teljesen felépülve, Csatáry Frigyes, udvari tanácsos, a Dunagózhajózási-Társulat vezér- igazgatója néhány nap előtt Budapestre érkezett. Ezt az alkalmat a Dgt. forgalmi igazgatóságának és a Mohács—Pécsi Vasút üzletigazgatóságá­nak tisztikara fölhasználta, hogy Csatáry iránt érzett szeretetének és ragaszkodsának kifejezést adjon. Karai Neugebauer Viktor miniszteri tanácsos, a Dgt. magyarországi forgalmi igaz- gatója maga és a tisztikar nevében melegen üd- I vözölte Csat ár yt, aki a váratlan ünnepelte- j Késért meghatva mondott köszönetét. A MÁK. új igazgatói A Magyar Általános Kő­szénbánya részvénytársulat legutóbbi igazgató- sági ülésén, Szende Lajos vezérigazgató elő­terjesztésére : Gábor Bertalan és K r a u s z Frigyes cégjegyzöket igazgató-helyettesekké nevezték ki. Mindakét főtisztviselő kiváló ér­demeket szerzett az előléptetésre, de különösen Gábor Bertalan az, aki úgyszólván alapítása óta tagja a vállalat tisztviselői karának, és előbb királdi Hercz Zsigmond oldalán, később Szende vezérigazgató mellett nagy tudásával és páratlan munkaképességével nagyban hozzájárult azok­hoz a sikerekhez, amelyek a MÁK-ot mai elő­kelő színvonalára emelték. A Fonciére uj választmánya. A Fonciére pesti biztosító-intézet választmánya, amelynek gróf Bethlen István, B a b ó Lajos, gróf C z i r á k y György, dr. E r n s z t József, gróf H o y os Mik­sa, báró Inkey József, dr. báró Kohner Adolf, L é d e r e r Károly, Drasch e-L á z á r Alfréd, Rád is ich Jenő, Rónay Jenő, gróf Széchényi Bertalan és V a v r i k Antal a tagjai, alakuló ülésén gróf Széchényi Ber­talant, a főrendiház aenökét, a választmány el­nökévé, gróf H o y os Miksát és báró dr. K o h- ner Adolfot alelnökké választotta meg. Az Austro-Americana budapesti irodája. A trieszti hajóstársaság a kivándorlásról szóló 1909: II. t.-c. összes rendelkezéseit kötelezőnek ismervén el, a hajóin szállítandó magyarországi kivándorlók tekintetében, engedélyt nyert a m. kir. belügyminisztertől magyarországi működé­sére. Helyetteséül ugyancsak a belügyminiszter hozzájáruásával Zerkowitz Emilt, a kiváló közgazdasági Írót nevezte ki, aki a tengerhajó­zási és kivándorlási ügyeknek szakavatott isme­rője. Az Austro-Americana budapesti irodáját VII, Thököly-ut 2. sz. a. ma nyitotta meg. Színház — Katona-falakból. Kőnyomatos hír­adás utján szerény hirecske lopódzott be a na­pokban a napilapok színházi rovatába. Arról volt szó, hogy Komárom város törvényhatósági bi­zottsága a múlt év elején elhatározta, hogy fából nyári színkört építtet. A városnak segítségére ! jött Patek Béla dr., aki a győri színészet állan- j dósitása érdekében a közoktatásügyi miniszter- | töl 45 ezer korona államsegélyt eszközölt ki Ko- j máromnak színkör építésére. A város a színkör ! építésére hirdetett versenytárgyalás, kedvezőt- 1 len eredményére való tekintettel elhatározta, hogy állandó színházat építtet, ha a közoktatás- i ügyi miniszter az államsegélyt legalább továb­bi 10 évre évi 3000 koronával 75.000 koronára emeli fel. A miniszter a napokban értesítette a polgármestert, hogy az államsegélyt további 15 évre évi 3000 koronával, összesen 90.000 koro­nára felemeli és igy most már a színház ügye I végleges megoldást nyer. A színházat a Spe- iciális építkezések reszvénytár- I s a s á g 130.000 koronáért építi fel. A fölületes j olvasó persze az ártatlannak látszó hirecskéböl nem olvassa ki a K a t o n a-f a 1 a k reklámját. A I Katona-falakról e lap hasábjain már elmondtuk í szakszerű véleményünket, hogy a nagyhangon és az ordító reklámmal hirdetett szabadalom nem más, mint belül üres téglafal, amelynek szi­lárdsága és teherkcpessége meg sem közelíti a tömörfalat. Egy színháznál főfontosságu a tüz- veszélyesség kiküszöbölése, nagyon vitás kérdés tehát, hogy ez a szempont a komáromi színház­építésnél kellő figyelemben részesült-e, mert a világon az első eset, hogy a Katona-rendszerű építkezés alapján szinházat emelnek és igy a gyakorlatban még egyáltaján nincs kipróbálva, hogy az megfelelő lesz-e? Nekünk a S p e c á 1 i s építkezések részvénytársasága legújabb reklámtrükkjét azért kellett leszögezni, mert értesüléseink szerint ez a vállalat a város­tól nyert kislakások építését is Katona-falakkal szeretné végezni. Neki jó volna, mert ez az építkezés 30—40 százalékkal olcsóbb a tömör­fáinál, de viszont a városnak ebbe a játékba nem szabad belemenni, mert ezzel megkárosí­taná azokat a vállakozókat, akik annak idején a drágább kivitelű tömörfalépitkezésre tettek ajánlatot. A Marta tőkeemelése. A Mar.ta Magyar automobil részvénytársaság, eddigi 1.2 millió korona alaptőkéjét 2.4 millió koronára emeli föl. A pénzműveletet a Magyar Bank közvetítésével fogják végrehajtani. A tőkeeme­lésre az aradi gyártelep kibővítése és üzemé­nek megnagyobbitása végett van szükség. Közgyűlések és mérlegek. Az Általános Iparbank részvénytársaság múlt hó 30-án tartotta Fülöp Károly dr. elnöklésével ez idei rendes közgyűlését, amelyen 35.939 darab rész­vény képviseletében összesen 161 részvényes jelent meg. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelen­tésének, valamint a zárszámadásoknak előterjesztése után a közgyűlés a felmentvényt megadta s az igaz­gatóságnak a részvénytőke 6 és fél millió koronára való leszámítása és a kapcsolatos alapszabálymódosi- tások iránt tett indítványait elfogadta. Ezután a fel­ügyelő-bizottsági tagul Frank Henrik, az Első Magyar Áltlaános Biztositó Társaság osztályfőnöke választa­tott meg s ezzel a közgyűlés véget ért. A Viktória keményfabutor-, fagyapot- és fa­árugyár r. t, április 30-án megtartott közgyűlése fölhatalmazta az igazgatóságot, hogy a tavaly 200 ezer K-ról 400.000 K-ra fölemelt alaptőkét alkalmas időben további 1500 drb 200 K n é. részvény kibocsá­tása által 700.000 K-ra emelje föl. A felügyelő-bizott­ságba Sternád Istvánt uj tagul megválasztották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom