Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-30 / 18. szám
//. évfolyam Budapest, 1913. április hó 3C-án J8. szám. ELŐFIZETÉSI 7ÍR7ZKt Egész étrr*e............... 16 X FéC évr>e ........................... 8 K Eg yes számok kaphatók a kiadóhivatalban* Várospoíitihai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő DacSóErnil. Társ szerkesztő i dp. Szilágyi Magó Megjelenik minden szén- dán, esetleg hetenkint többször» is. Szenkesztö ség és kiadóhivatalt VI. Kis János-utca 4. szám Tiszteit Közgyűlés! Friedrich Vilmos dr. bizottsági tag ur interpellációt intézett hozzám, mint a székesfőváros tanácsának ezidőszerinti fejéhez. Azt kérdezi la t. bizottsági tag ur, van-e tudomásom arról, hogy a főváros kórházaiban botrányos állapotok uralkodnak?^ Igaz-e, hogy a betegek még betegebbekké lesznek, az egészségesek pedig betegekké? Azzal az őszinteséggel, amely a magyar embert oly kiválóan jellemzi, kijelentem t. közgyűlés, hogy mindezekről a dolgokról én- nékem hivatalosan nincsen tudomásom. A kórház-ügy, t. közgyűlés, nem tartozik azok közé a dolgok közé, Amelyekkel való foglalkozás akár népszerűségi, akár pedig közhasznú szempontból kifizetődnék. Ne legyünk smokkok, í. közgyűlés és valljuk meg őszintén, hogy a betegápolás elszigetelt jelentőségű kérdés, amelyet akárhogyan is kezelünk, Budapest arculata még sem k!ap uj szint (mim pl. a Piccadilly révén), Budapest köz- gazdasági életének nem buggyannak fel újabb erőforrásai (1. az újabb és legújabb fővárosi kölcsönöket). Budapest nem vezet a szociálpolitika terén (1. a kislakások büszke palotaisorait). Én, t. közgyűlés, nem akarok ez alkalommal szociális vonatkozásokkal telitett közgazdasági előadást tartami és elhallgatom annak az iskolának az ismertetését, amely nek követői Azt hirdetik, hogy csak az egészséges embereknek van létjogosultságuk, a beteg emberek a faijfentartás szempontjából nem érdemelnek kíméletet és különös elbánást. Csak arra a szilárd meggyőződésemre vagyok bátor utalni, hogy a statisztika tanítása szerint a közegészség nem más, mint az egyének egészségének az átlaga. Tehát nem fontos és nem általános probléma, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ha minden egyén jól vigyáz a maga egészségére, akkor az egyénekből álló köznek az egészsége is rend'ben lesz. Jóllehet t. közgyűlés az előadottak szerint tisztára magántermészetű kérdést érint a t. bizottsági itag ur interpellációja és jóllehet a kérdés fontosságától legkevésbbé sem vA- gyok áthatva, mégis kijelentem t. közgyűlés, hegy szigorú vizsgálatot fogok inditAni az interpellációban felhozott konkrét panaszokra vonatkozólag s a vizsgálat eredményéhez képest további intézkedésektől sem zárkózom el. Nem pedig Azért, mert én kulturem- bernek vallom magamat. Ha nem volnék az, nem olvasnám szorgalmasan a lapokat és akkor máig sem tudnám, hogy mindaz, amit Friedrich t. bizotsági tag uf interpellációjában előadott — szóról-szóra igaz! (Zajos taps és éljenzés. Bárczy Istvánt számosAn iidvöz- Jik.) A Tabán szabályozásúnál jól kell vigyázni, nehogy agy járjunk, mint a Sáros-fiirdővel, amelynek a részben szükséges, részben pedig hasznos kiadásai a tervezgetések, majd az építkezések folyamán észrevétlenül és szinte maguktól nőttek. Eddig is jóval több milliót nyelt már el a szabályozás, mint amennyit eredetileg számítottak s az interkalúris kamatveszteség szintén nem kicsinyleiulö summa. A Tabán rajongói persze azzal vigasztalják a várost, hogy a rengeteg milliók busásan megfogják teremni a maguk gyümölcseit s a főváros még jó üzletet is csinál a szabályozással. Hogy ez az idő mikor fog bekövetkezni, arra még a legnagyobb optimista sem tud mással felelni, mint azzal az adomával, amelyet most elmondunk s amelyet nehéz lesz ugyan applikálni, de ai r a legalább jó lesz, hogy a Tabán körül fejlődő szomorúságot kis időre eloszlassa. Az adoma hőse — természetesen — két hitsorsos. Még hozzá vidékiek. A hősöket a jó sors véletlenül összehozta s történetesen az egyik adási viszonyban állott a másikhoz. A hitelező az adós láttára mérgesen rá- rivall: — Mikor fizeti már ki a pénzemet? Mire az adós halálos flegmával válaszolja: — Egészen pontos terminust nem tudok mondani e pillanatban. De az én szomszédomnak a birkái minduntalan átmásznak a sövénykerité- sen az én kertembe és ilyenkor mindig lehull róluk egy kis gyapjú. Mihelyt nagyobb mennyiséget gyűjtök össze, rögtön eladom s az árából megfizetem a maga pénzét . . . A pénzügyi bizottság legutóbbi ülése színtelen és sivár volt. Újabb és régibb hiteltutlépesek költségfedezetével foglalkozott túlnyomóan. Megérzeti rajta az a kényszeredett állapot, ahová a fővárost a helytelen gazdálkodás és a pénzszűke sodorta. Május legelső hetében dől el, hogy milyen eredménynyel jár a kölcsönkér esiet, melynek szerencsés vagy szerencsétlen kimenetele ki fog hatni az egész mai városházi rendszerre. Lehet, hogy a helyzet aránylag kedvezően oldódik meg úgy az 50 milliós függő kölcsön meghosszabbi- tását, mint a felveendő 120 milliós beruházó kölcsönt illetően, de a mostani helyzet veszedelmesen hasonlít a vakmerő kártyáséhoz: Budapest odajutott, hogy egy lapra van föltéve mindene. Mindezeket pedig nem is mi írjuk, hanem a komoly és alapos B. H. Mi csak szórul-szóra aláírjuk. UJ VIRILISTÁK. Aknamunka Szabó József ellen. Hétfőn délután tartotta újjáalakítása óta első ülését az igazoló-választmánv. Napirenden szerepelt a legtöbb adót fizetők 1913. évi névjegyzékének kiigazítása. A választmány határozata folytán 58 virilista nevét törölték a lajstromból azon az alapon, hogy adóalapjuk megszűnt, illetve csökkent. A töröltek helvébe kerültek a következők: Bódy Tivadart Korb Flóris. Greiner Hugó, Greiner Gyula. Greiner Sándor, Bedő Nándor. Maloschik Antal. Weisz Ármin. Vasadi Gyula. Läufer Jakab. Thill Vince, Nagy Sámuel. Kovács Róbert, Kohn-Preisach Manó, Lichtig Miksa. Breitner Károly. Wagner Károly. Szántó Gusztáv, ifj. Renner Jakab, Pauer Imre dr'.. Sorg Antal. Sümegi Zoltán dr., TJuilv László dr.. Krausz Manó, ifi. Mos- kovits Mór, Scheer Samu, Hermann Ferenc, Sziklai Zsigmond. Gindele Jenő. Gindele Géza. Gindele Sándor, Koch Károly. Koch László, Ott Lajos. Abelesz Emil, Gomverz Lajos Leó. Tschögl Henrik. Kendi Antal. ifj. .1 dirit z Nándor. Szénássy Mihály. Kovács É. Mátyás, Saborszky Ede. Mössner József. Möss- ner Pál dr.. Ernyey Károly. Kriniczky Lajos, Paar Ferenc, Néger Adolf. Payer Imre dr., Báni Ferenc, Böhm Mátyás. Ádám Károly, Vidéky Emil dr.. Deutsch Károly. Serényi Gyula. Hrehns Pál. Pakányi Ferenc. Schima- nek Emil. Ez a névsor még nem végleges, mert a választmány határozata ellen nvolc napon belül felszólalni lehet, utánna pedig a biráló-vá- lasztmánv. végső fokon a közigazgatási bíróság dönt. Az igazoló-választmány bizonyára a legteljesebb jóhiszeműséggel, de bizonyába Hüvösék kezdeményezésére felvette a törlendő virilisták közé Szabó József bizottsági tagnak a nevét is. Hüvösék úgy számoltak, hogv a dolog fel sem fog tűnni és Szabó József elvesztvén virilista iogat. a törvényhatósági bizotságnak is megszűnt a tagja lenni. Csakhogy a számításba némi hiba csúszott be. mert Szabó éppen olvan adófizető, mint volt ezelőtt, virilista jogosultsága kétségtelen, a mint az bizonvára már1 a második fórumon ki fog tűnni. Néhány bizottsági tagnak a jogosultsága még kétséges s ezeket egyelőre függőben tartotta az igazoló-választmánv. Közöttük van Elek Pál is. akinek azonban bizonvára szintén igen könnyen módjában lesz igazolnia a jogosultságát. A lista ismételjük, még nem végleges, annyi azonban már most is előrelátható. hogv egv-két városatya ki fog maradni a közgyűlésből.
