Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-08 / 2. szám
Budapest, 1913. január 8. ff 5 Jpar Pénzügy Váflaíkozás Xere 'Biztosítás r Építészet Xözíekeöés Bányászat Az év utolsó napján a tőzsdén a záloglevelek árfolyama már esztendők óta 2—3 százalékkal magasabban jegyeztetik, mint az előző napokon így volt ez a múlt év december 31- ikén is. Világos, hogy- az árfolyamokat — mint mondani szokás - azért ,,teszik fel“, hogy a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelve, a mérlegekben feltüntetett árfolyamok mentői magasabbak legyenek és a mérlegek annál jobban fessenek. Ám a mérlegszépités e módja ellen súlyos , aggályokat kell támasztani. Ugyanis végeredményben beáll az árfolyarn-„feltevés“ folytán az az állapot, hogy az értékpapirállomány egy nevezetes kontingense a tényleges forgalmi értéknél magasabb értékekkel kerül a mérlegbe, amiáltal ennek a realitása lényeges csorbát szenved, igen fontos szempont a biztosító társaságoknál, melyek díjtartalékai túlnyomórészt záloglevelekben vannak elhelyezve, valamint a záloglevélkibocsájtó intézeteknél, amelyek a biztosítéki tartalékalapok nagy részét záloglevelekbe fektetik. E tartalékok a záloglevelek áríol yarn javítása következtében a mérlegben az értékpapírok tényleges forgalmi értékénél nagyobb értékben szerepel nek. Így például az idén a nagy tártál ékkai rendelkező biztosítók egész nyereségét, vagy annak jó részét felemésztené az, ha a záloglevelek a mérlegbe csökkent árfolyamukon vétettek volna fel- A 2- 3—4 százalékos árfolyam-korrigálás tehát egyenesen az osztalék fizetését akarja lehetővé tenni ott, ahol a mérlegezés törvényes szabályai szerint alig lehetne nyereséget kihozni. Hogy ez az árfolyamjavitás direkt csak december 31-éré céloztatik, az kitűnik abból, hogy éppen ezen a napon ugornak a záloglevelek hirtelen 2—4 százalékkal, de már január 2-ikán a legtöbb záloglevél ismét alacsonyabban jegyeztetik. Tehát még csak a látszatot sem iparkodnak megóvni azzal, hogy már nehány nappal előbb kezdjék meg a kur- zusjavitást és nehány nappal utóbb is még gondoskodjanak az árfolyam fentartásáról. Hivatkozhatnék esetekre, amelyeknél ugyancsak nem lehet állítani, hogy az árfolyamjavitás csak formalitásból történt. Az árfolyamlap irányadó az értékpapírok árára nézve, és ha például valaki újév napján a szomszédjától záloglevelet vesz, mondjuk újévi ajándékul gyermekeinek, úgy meg fogja érte fizetni a hivatalos árjegyző lapban jegyzett árfolyamot, abban a hiszemben, hogy az az árfolyam a tényleges ár. Másnap azután arra a meglepetésre ébred, hogy 2—3 százalékkal többet fizetett a záloglevélért, mint a mennyiért már január 2-án megkaphatta volna. A tőzsdei jegyzés körül ilyen mókákat csinálni nem szabad, mert ez a közforgalom és a közhitei károsodásával járhat. A záloglevelek árfeljavitása a tetejébe még j nem is úgy történik a legtöbb esetben, hogy j tényleg megveszik a záloglevelet és valóság- j gal megtörtént kötés árfolyamát jegyzik, hanem rendszerint egyoldalú bemondás alapján, akként, hogy az érdekelt fél odaáll az árjegyző titkár elé, bemondja, hogy o vekz X. Y. záloglevelet 97- ért és erre a titkárnak be kell jegyeznie ezt a pénzárfolyamot, még ha nem is akad tényleges vevő. Az árfolyamjavitás túlnyomó részt most is ily tényleges kötés nélkül történt, és magam konstatáltam az árjegyzés színhelyén, hogy december 31-én a tényleges forgalom záloglevelekben nem volt nagy. Hiszen ha ama sok záloglevélben és kötvényben, melynek árfolyama december 31én 1 4 százalékkal megdrágult, tényleg kötés leit volna, úgy aznap óriási forgalom lett volna a befektetési papírokban. Pedig állítom és bizonyítom, hogy nem volt. Ez a íiagráns, rikító és minden szemérem nélkül űzött árfolyam-korrigálás, rá kell, hogy terelje a figyelmet a tőzsdei árjegyzés intézményének fogyatékosságaira. Nem abuzus-e az, hogy a budapesti értéktőzsde hivatalos árlapján szerepel egy csomó olyan árfolyam, amely köztiiűomds szerint fiktiv? Maga az árfolyam „feltevéséinek a fogalma is visszaélést involvál, mert hiszen annyit jelent, hogy egy-egy értékpapír kurzusát oly összegben lehet kitüntetni az űrlapban, arninön azt eladni nem tehetséges. Van néhány nonvalőr, avagy igen kis értéket reprezentáló részvény, amely még mindig viszonylag magas kurzuson szerepel. lessék például megpróbálni egyik bizonyos középbankunk részvényét — nomina sunt odiosa 80 koronával eladni, amennyivel még mindig jegyeztetik. Vagy egy másik középbankét 130 koronával, holott a nemrég j kibocsájtott elsőbbségi részvények folytán e j törzsrészvény értéke minimálisra redukálódott. Az ilyen fiktiv jegyzéseket lehetetlenné kell túrni, ha nem akarjuk, hogy a tőzsdei árjegyzésbe vetett közbizalom alaposan megrendüljön. A baj oka a kötésnélküli kurzusok lehetőségében gyökeredzik. Eggyoldalu kijelentés alapján és kötés hijján nem volna szabad mindkét árfolyamot jegyezni, hanem csakis a vételajánlat esetén a pénzárfolyamot kínálás esetén áru árfolyamot; kötés nélkül, de mindkét rendbeli ajánlat esetén pedig a középárfolyamot. Ezentfeliil gondoskodni kellene arról, hogy az árfolyamok sajtóbeli publikálásánál is kitűnjék, hogy az illető árfolyam csak névleges, kötés nélküli volt. Ha ez másként nem lehetséges, bifurkálni kell a hivatalos árjegyzőlapot akként, hogy külön kitüntessenek a tényleges kötések alapján létrejött tényleges árfolyamok és külön a kötés nélküli, névleges árfolyamok. A közönséget nem szabad kitenni annak, a tévhitnek, hogy a hivatalos árjegyzőlapban kitüntetett árfolyamok egytől-egyig azt az arat jelentik, ame yen az illető értékpapírok eladottak, vagy eladhatók. Valamiféle megoldást kell találni a tőzsdei árfolyamjegyzés hitelessége és megbízhatósága érdekében. A tőzsdei árfolyamlap nyil- vánkönyv, mely közhiteit élvez és melynek minden egyes adatában teljesen fednie' kell a valóságot. A fiktiv kurzusok lehetősége merénylet a nagyközönség ellen, tehát ki kell kiisözbölni! Lapunk telefonszáma: 137-15 Bankdirektorok búja és öröme. I. Egyik hazai bankunknak az igazgatója ennek a kis történetnek a hőse. Évekkel ezelőtt az újságírás keserű kenyerét rágta és cukros vizet ivott hozzá. De fordult az idők sora és az újságíróból pénzügyi talentum lett. Ebben a minőségében csakhamar fényes házasságot kötött s az igy nyert pénzzel a tőzsdén oly szerencsével operált, hogy báró Herczel kismiska volt hozzá képest. Most aztán még egyet fordult az időnek az a kereke, amely a bankdirekiort a gazdag emberek sorába lendítette. A pénzvágy nem hagyta nyugton, továbbra is játszott a tőzsdén, miglen nagyon is beleesett a baisse- párt karmai közé és vagyonának jelentékeny része ahogy jött, úgy el is ment! II. A Rákócy-út és a Váci-kőrút között fényes bankház épült fel nemrégiben. A ban- kocska azelőtt egy szerény bérház földszintjén húzódott meg s amikor kiköltözött onnan, az ügyvezető igazgató, tiki egyébként egy vusszorgalmu ember, megfeledkezett arról a csekélységről, hogy a régi helyiséget konkur- reneia ellen biztosítsa. És megtörtént a baj! A szerény földszinti helyiségbe veszedelmes rivális jött, egyik nagy banknak a fiókja s természetes, hogy a környék lakói betétjeikkel a nagy bank fiókját keresik most fel. A kellemetlen eset a vasszorgalmu igazgatónak nem szilárdította meg az állását. III. mukkal szerencsésebben járt kollégáinál egyik legelőkelőbb pénzintézetünk főtisztviselője, aki különben legközelebb megkapja a igazgatói cint és jelleget. Telket vásárolt a budai hegyek között s a telek ára rövidesen ötven százalékkal emelkedett- A bankdirektor-jel öl t legközelebb villát épit a telek egy részén, a másik részt pedig parcellázni fogjaIV. Szóljunk végül egy lev Méz lett finánckapacitásról is. Gyenes Lajos, a Központi Hitelbank szeretett vezérigazgatója, önkéntelen számkivetésben füstemésztő készülékre szerszett angol és magyar szabadalmat s azt most értékesíteni akarja. A szabadalom állítólag sikeresen kiállotta a próbát s ha beválik, kétségkívül jelentős értéket képvisel. Arról van szó, hogy egy készülék felfogja a hajókémények és gőzmozdonyok füstjét és lehetetlenné teszi, hogy a mozdonyokból szikrák pattanjanak ki, amelyek gyakran lángba borítják a vasúti sínek mentén fekvő földeket. Óriási megtakarítást jelenthet ez a szabadalom a Máv-nak, mert ez által fölöslegessé válik a sinek melletti földszegélyek megszerzése s elesik az a rengeteg összeg is, amelyet a Máv. különösen a nyári hónapokban évről- évre kártérítés címén (tüzesetek miatt) kifizetni tartozk. Öröm és fájdalom igy váltják fel egymást a pénz birodalmában! Jön a galíciai marhahús. A M a g yar éle 1m i s z e r s z á 11 í t ó részvény-társ. a föld - mivelési minisztertől engedélyt kapott arra, hogy a budapesti piac húsellátásának megjavítása céljából marhahúst vágott állapotban is behozhat a fővárosba. A vállalat széleskörű mtézkedéseket tett, hogy az engedélyadta jogával hasznos szolgálatokat tegyen a húsfogyasztó közönségnek, de különösen arra fordít figyelmet, hogy a húsbehozatalnak árszabályozó hatása legyen. Ebben a törekvésében jutott arra a gondolatra, hogy ne kizárólag magyar eredetű szarvasmarhát hozzanak forgalomba, hanem bevásárlási tevékenységüket kiterjesztik az ország határán túl is. A vállalat vezérigazgatója, K ü s s 1 e r Henrik most Cernovitzban tartózkodik, ahol galíciai marhake- reskedökkel folytat tárgyalásokat. Értesülésünk szerint az Élelmiszerszállító r. t. hetenkint több száz darab galíciai szarvasmarhát fog vágott állapotban és hűtőkocsikban Budapestre hozni és a húst fővárosi mészárosoknak fogja kimérés céljából eladni. Ha a vállalat .ily irányú tevékenysége nem is fog tetszeni az agráriusoknak, annál szívesebben fogadja majd a közönség, mert a nagy behozatal a húsárakat bizonyára mérsékelni fogja. Alaptőkeemeiés. A Magyar szab. g éptömi tőgy ár r. t., amely 1911-ben alakult meg 80.000 korona részvénytőkével, az alaptőkét 100.000 koronával emelni szándékozik. Az új részvényeknek Bécsben való elhelyezésére hir szerint egy munkapárti képviselő vállalkozik. Az első közgyűlés.. Az O s z t á 1 y s o r s j á- t é k r. t. e hó 20-án tartja meg évi rendes közgyűlését. Az osztalék a tavalyi marad. Fiktiv tőzsdei árjegyzések. Irta: dr. Bari Ágost.