Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-04 / 11. szám
4 Lapunk uj telefonszáma 137-15 Válságban a fientesipar. Nagy az elkeseredés a budapesti hentesiparosok között; a rettenetesen megváitözoít gazdasági helyzet nyomasztó súlylyal nehezedik vállaikra, Azonkívül a hatóságok nemtörődömsége, a sok hiábavaló deputációzás eredménytelensége, ^minden bajaival sújtják a hajdan oly virágzó hentes- ipart. A Budapesti Hentesipar-testület elhatározta, hogy a kerületi elöljárók értekezletéhez, a főváros tanácsához és tanácstagjaihoz és a minisztériumba folyamodványt nyújt be, amely folyamodványt elkészítette és a Hentesipartestiilet elöljárósága azt magáévá tette. A folyamodvány a belügyminiszter 1905. évi 35.556. számú rendeletéből indul ki, amelynek 4-ik paragrafusa így szól: „Tilos az eladásra szánt élelmi s élvezeti szereket még ártalmatlan festékkel is úgy festeni, hogy a festés a vevőt az élelmi, vagy élvezeti szer minőségére nézve megtéveszthesse és ezen szereknek romlottságát, vagy az egészségre ártalmas voltát (pl. hús, kolbászfélék stb. festése esetében) vagy csekélyebb érték (pl. vaj, kávé stb. festése esetében) leplezhesse. Az ezen tilalom ellenére megfestett élelmi és élvezeti szereket eladni, vagy forgalomba hozni is tilos.“ Ezt a paragrafust, ahány elöljárósága van Budapestnek, annyiféleképen értelmezik és aszerint is hozzák meg, hol az elitélő, hol pedig a felmentő ítéletet, miáltal a hentesiparosok nagy része súlyos és végzetes helyzetbe kerül. Előfordul az az eset, hogy a) kerületben az ártalmatlan festék használatát nem engedik meg, ellenben b) kerületben levő hentesek és kolbászárúgyárosok nyugodtan festhetik árúikat. A 4. paragrafus tisztára eszközül használja fel a hentesiparost és létérdekében támadja meg akkor, amikor annak értelmezését kerületenként más-más irányban eszközük s így előáll az a tarthatatlan helyzet, hogy az utca egyik oldalán levő hentes még ártalmatlan festékkel sem festheti árúját, a szemben levő oldalon lakó konkurrens pedig a legtetszetősebb formát és szint adhatja árújának. Miért? Mert egyik kerületben szabad a festés, a másikban nem. A közönség azon elv alapján, hogy: „ami a szemnek tetszetős, az a gyomornak is jó“, attól a hentestől vásárolja szükségletét, akinek szebb és tetszetősebb kiilsejü árúja van, a másik hentes azonban bezárhatja üzletét. A budapesti hentesípartestület, amelynek legfőbb kötelessége a fővárosi hentesíparosok érdekének megvédése és az ipari erkölcsök feletti őrködése, .arra kéri a tanácsot, hogy a 35.556—1905. B. M. számú körrendelet értelmében, ha a hentesiparos üzletében és nyomtatványain feltünteti, hogy cégének gyártmányai az egészségre ártalmatlan festékkel vannak konzerválva, ami által a 4. paragrafus semmiképen sem sérthető meg, úgy ezen hentesíparosok ellen az esetleges rendőri büntető eljárás marasztaló ne lehessen. A Tanács sürgős intézkedése igen sok nehéz munkát végző családos hentesiparost szabadítana meg kínos és bizonytalan aggodalmaitól s attól a külön adótól, mely a 4. paragrafus egyenlőtlen értelmezése miatt keletkezett és különböző Ítéletek folytán az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő hentesiparost lépten-nyomon sújtják. A külföldi verseny, amely ugyancsak próbára teszi iparunkat, arra késztet bennünket, hogy velük lépést tartsunk. Már pedig, ha a külföldi árú tetszetősebb, mint a belföldi produktum, úgy e téren is veszélyeztetve van iparunk alapja. Akkor, amikor a hentesípartestület a hozzája forduló kétségbeesett tagjainak érdekében jelen kérelemmel járul a Tanács elé, teszi ezt abban a reményben, hogy amit a miniszter megenged a cukrászoknak, cukorkagyárosoknak, likőrgyárosoknak és a többieknek, azt a hentesipar fentartása és a külfölddel szembeni versenyképesség megőrzése érdekében, a testület tagjainak is engedélyezni fogja. Amig azonban a döntés leérkeznék, kérjük a. Tanácsot, hogy a kerületi elöljárók egyöntetű ítéleteket hozzanak, amely nem lehet más, mint amit kérelmünkben előadtunk. Goldscheider Miksa. R nrfVBniffíli briliáns ékszerek Schönwald Iiuyjfyyy Imrénél, Deák Ferenc-u. 21. £!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Budapest, 1912. december 4. A csontügy. A Budapesti Hírlap ma hosszabb cikkben foglalkozik a fővárosnak a csontszállitás körül folytatott helytelen gyakorlatáról. A főváros feltűnő késedelemmel és nevetségesen rövid határidővel hirdet ma árverést arra a csontra amit a fővárosi szemétből a Cséry-féle telepen kiválogatnak. A nyilvános szóbeli versenytárgyalást december 6-án délelőtt 11 órakor fogják megtartani, de hogy hol és mely fővárosi tisztviselők vezetésével, arról nem tesz a jelentés említést. Pedig ez a csontügy sokkal mélyrehatóbb kérdés annál, semmint három sorban szabadna átadni a közfigyelmeílenségnek. Toperczer Péter utóda. Toperczer Péter hirtelen halálával megüresedett a X. kerület előljárósági állása. A szép pozícióra elsősorban Wigh János főjegyzőnek volna esélye, úgy tudjuk azonban, hogy \X^ígh a tanácsnoki szék felé gravitál szívesebben. Ebben az esetben az egyetlen komoly jelölt Ernőd Aladár dr. tanácsjegyző, a hetedik kerület érdemes helyettes elöljárója. Uj blanketták. Nagy munkában van a városgazdasági ügyosztály: az összes városházi nyomtatványokat újból szövegezik, mert a régi blanketták nem felelnek meg többé a korszellemnek és a kényelemnek. A bíankettaszerkesztés óriási munkáját Kemény Géza dr. tanácsjegyző végzi. Az új nyomtatványok mintegy hetvenezer koronájába fognak kerülni a fővárosnak. Az új kaszárnyák. A felépítésre kerülő pesti kaszárnyák dolgában a Fővárosi Hírlap megkérdezte Harrer Ferenc dr. városépítési tanácsnokot. Harrer dr. tanácsnok kijelentése szerint a hat új kaszárnyát az ÜUöi-úi végén, a Kispestet szegélyző térségen építik föl. A főváros által építendő három kaszárnya helyét a Kőbánya felé eső oldalon jelölték ki. A katonai ügyosztály legközelebb ez ügyben értekezletre hívja össze a honvédelmi és hadügyi minisztériumok képviselőit. Háromnak az épületek közül a főváros viseli az építési költségeit. Ez a több milliós tétel nincs bent az 1913. évi költségvetésben; tehát a 120 milliós kölcsönből szándékozik a polgármester az ehhez szükséges fedezetet megszerezni. A balkáni harctérről. a legszenzációsabb felvételek jelennek meg állandóan az ,,Omnia“ mozgókép palotában. A. szemlélő, aki nyugodtan nézi a vásznon reprodukált gyilkos tűzérharcot, a gránátok és shrapne- lek robbanását és pusztítását, el sem tudja képzelni, hogy a fényképész mily életveszélyben forog a felvétel közben. A lüle-burgaszi tüzérharcot 30 méter távolságról vették fel és a vakmerő gépész egy gránát-szilánktól életveszélyes sérüléssel a tábori kórházba került. Ezért megbecsülhetetlen értéke van egy-egy ilyen felvételnek. Utcavilágitás brilliánskövekkel. Senki sem állíthatja, hogy a mi fővárosunk világítása tökéletes volna. Még messze el vagyunk maradva a nyugati metropolisok ragyogó közvilágításától. Budapest egy pontja azonban túlszárnyalja a fantázia minden szüleményét: A Deák Ferenc-tér sarka esténként tündöklő fényárban úszik. A Deák Ferenc-utca 21. számú házban van ugyanis Schőnwald Imre országos hirü ékszerüzlete, amelynek kirakatai mesés értékű brilliáns ékszerekkel vannak túlhalmozva. A villamos lámpák sugarai visszaverődnek a brilliánskövekről és innen származik az a vakító fény, amely estén- kint az egész vidéket beragyogja. Rényí tanácsnok nyilatkozik az atítotaxiról és az antobtísZfól. A jövő évi költségvetésbe mintegy két és félmillió korona van felvéve az omnibusztársaság telepének és üzemének- megváltására. Miután köztudomású, hogy a főváros az omnibuszokat autóbuszokkal szeretné felcserélni s egy angol konzorcium már egy esztendővel ezelőtt tett erre vonatkozó ajánlatot, a Fővárosi Hírlap ebben a dologban Rényi Dezső tanácsnokhoz, a közlekedési ügyosztály vezetőjéhez fordult felvilágosítás végett. Rényi tanácsnok nyilatkozata így hangzik: — Tény, hogy a jövő esztendei költség- vetésben a jelzett összeget prelimínáltuk az omnibuszok megváltására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megváltásra ilyen összeget szánunk, mert ez a tétel 1907 év . óta állandóan szerepel a költségvetésben, j pedig a társaság azóta jelentékenyen leszállította igényeit. A megváltás különben nem fogja terhelni a főváros háztartását. Egy tőkeerős, megbizható, anyagi és erkölcsi garanciákat nyújtó angol társaság már régen benyújtotta az autóbuszok forgalomba hozatalára vonatkozó ajánlatot, amely rendkívül tisztességes, a fővárosra nézve előnyös feltételeket foglal magában. Az ajánlkozók az omnibusz üzem megváltását magukra vállalták, az autóbuszt bemutatták. Azt hiszem, hogy az autóknak dolgát az auotaxi- val parallelben meg fogjuk oldani. Két hét múlva beérkezik a kereskedelemügyi miniszter döntése a taxiügyben. Akkor aztán jön a munka második, nehezebbik része, Ela a taxit két-három esztendővel ezelőtt intézhettük volna el, akkor lényege- j sen kedvezőbb lett volna a helyzet. Ma a konjunktúrák teljesen megváltoztak. Drágább lett a benzin, a karosszéria, magasabb a munkabér, úgy hogy a taxiüzlet elvesztette minden varázsát. Az előtt az volt az általános felfogás, hogy az autotaxi üzem zsíros konc, ma pedig úgyszólván kötéllel kell fogni az ajánlkozókat, senki sem megy valami túlságos lelkesedéssel a kockázatos vállalkozásba. A jelenlegi viszonyok egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy komolyan tárgyaljunk valakivel. Az autotaxihoz nagy tőke kell, erre pedig ma nem számíthat senki sem. Ha a válság felhői eloszlanak s a gazdasági élet normális medrébe vísz- ! szatér, akkor — remélhetőleg - könnyen megoldjuk az uj közlekedési eszközök problémáját s tavaszszal Budapest utcáin auto- taxit is, autóbuszt is láthatunk majd. I Ugyanez az angol konzorcium, amelynek ajánlatáról Rényi tanácsnok megemlékezett, Bécs vá- i rosával is tárgyalásokba bocsátkozott az omnibusztársaság megváltása s auíobuszforgalom létesítése céljából. A tárgyalások már igen előrehaladott stádiumban vannak. A konzorcium kötelezi magát, hogy 100 autóbuszt állít forgalomba és a mostani vállalat üzemét 800.000 koronán átveszi, azoknak az alkalmazottaknak pedig, akiket nem vesz át szolgálatába, 200.000 korona végkielégítést ad. Biztosítékul az angol társaság félmillió koronát helyez letétbe a városnál, amely föntartja magának a jogot, hogy az autóbusz-társaságot községi üzembe vegye át. A konzorcium nagy részvénytársaságot létesítene és részvényeit a londoni piacon helyezné el. Ha a tárgyalások eredményre vezetnek, ami nagyon valószínű, akkoi a szerződést már a jövő hónapban aláírják. Legrégibb, kgelókelőbb márka Gróf Keglevich István ut. A Az összes, bel- és külföldi kiállításokon legutóbb „ Tu'in“-ban kizárólag díszoklevéllel kitüntetve. Mindenütt kapható.