Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-11-13 / 8. szám
Budapest, 1912. november 13. 3 v á b b i 25%-át a nyereségnek kínáltuk fel. Formális ajánlatot be sem adhattunk, mert illetékes helyről azt az értesítést kaptuk, hogy tervezetünk k o m o I y tárgyalásra nem alkalmas. Hogy kik kapják meg az engedélyt, ar- j róI nekünk sejtelmünk sincs, bizonyosan J csak azt tudjuk, hogy nekünk soha egv per- j cig sem volt és nem is lehetett reményünk, ; a szállításra, mert mi végre is csak „ma- ! gyár gyár“ vagyunk, amelyben csak Lón- \ donban merhetnek bízni. Ha csak pusztán egy előítélet leküz- : déséröl volna szó, ennyit sem mondtam ! volna. A mondottakból azonban láthatja, hogy egy nekünk teljesen megközelíthetetlen üzletről van itt szó. Ezt az üzletet is, amely megerősíthetné iparunkat, arra aknázták ki. hogy méltatlanul megrágalmazzák vállalatunkat. A P. H. a hajszát ellenünk kétségtelenül közérdekből folytatja. Teljék kedve benne! így a magyar gyár, s a nyilatkozatához a magunk részéről azt az óhajt fűzzük, hogy a rágalmak bűze helyett végre az autotaxik bűzéről panaszkodhasson a pesti közönség . . . Büntetik a Körútit. Széli igazgató nyilatkozataA főváros közlekedésügyi bizottsága elhatározta, hogy érvényt szerez azoknak a büntető szankcióknak, amelyek a közlekedési vállalatoknak a várossal kötött szerződéseiben foglaltatnak. A szigorúságot a Közútinál kezdte meg s az alkalmat az adta hozzá, hogy a Közúti a 11-es számú relációját, amely Óbudától a Közvágóhídig ért, állítólag egészen Erzsébetfalváig terjesztette ki, a vele érdekközösségben áló Helyiérdekű vasút vonalának felhasználásával, a területhasználati joggal való visszaéléssel. A közlekedési bizottság az ügyosztály előterjesztésére rendkívül erélyes elvi határozatot hozott, amely kétségkívül érdekes perspektíváját nyitja meg azoknak a rendszabályoknak, amelyekkel a főváros a züllött közlekedési viszonyokon segíteni akar. Ebben a pikáns hátterű ügyben Széli Árpád, a Közúti vaspálya r. t. igazgatója, a következő nyilatkozatot tette lapunk munkatársa előtt: — A közlekedési ügyoszály előterjesztése a 11-es reláció meghosszabítására, jogtalan területhasználatra alapítja a véleményét. Holott mindezekről szó sincsen. Az történt, hogy a helyiérdekű vasút, amelynek egyik végállomása Erzsébetfalva, kölcsönvett a Közútitól néhány kocsit és ezeknek a kocsiknak a segítségével Erzsébetfalvától a közvágóhídig hozza be az utasokat. A Helyiérdekű ez által lehetővé teszi a közönségnek azt a régi kívánságát, hogy ebben a relációban átszállás nélkül legyen a forgalom lebonyolítható. A területhasználati jog nem szenved ily módon sérelmet, mert hiszen ilyen kocsikölcsönzés állandóan előfordul a villamos vasúttársaságok között. De nem szenved kárt a főváros sem, hiszen a bruttojövedelem, tehát a főváros része- lenkezőleg, emelkedni fog. Az ilyen üzemköltséggel involváló kölcsönözésbe nincs is beleszólása a városnak. Ha egyáltalában szó lehet büntetésről, úgy ez a büntetés semmíesetre sem sújthatja a Közútit, mert a területhasználatért nem a Közútit, hanem a Helyiérdekűt terheli a felelősség. Egyébként nyugodtan várjuk a fejleményeket s a forgalmat továbbra is úgy bonyolítjuk le a 11-es vonalon, mint eddig, mert a közönségnek is ez az érdeke. Akarja látni Kelet mesés kincseit Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca 21 Jöi'/uxxsiÍÁf/?ZTP Budapest választ! A Fóvárosi Hírlap volt az első, amely a választások határnapját pontosan megjelölte. Értesülésünket az igazoló választmány döntése teljes mértékben megerősítette: november 21-én és 22-én határoz a főváros polgársága a gazdátlan mandátumok sorsa fölött. Az utolsó nyolc nap a tulajdonképpeni választási küzdelem ideje. Mindaddig csak elöcsatározá- sok folytak s jellemző, hogy azok mozgolódtak eddig a legserényebben, akik amúgy is — hiába mozognak. A biztos szavazattöbbség fölött rendelkező, hatalmas pártok a legteljesebb nyugalommal, erőlködés nélkül várják az öszecsapás kezdetét, kisebb-nagyobb guerilla-csapatok portyázása nem hat az idegeikre. Az I. kerületben mintha elült volna a harci zaj. A poraiból feltámadt községi polgári párt, lígy Játszik, garanciákat kapott a szabadpolgároktól, hogy 1—2 emberük tagja lesz a közgyűlésnek. A II. kerületben szél sem rezzen, fű sem nő és haraszt sem zörög. Ber^viczyék kanterben húzzák be a jelöltjeiket. Óbudán huszárkard csörömpöl s zavarja a jámbor polgárok békéjét. Itt az utoisó pillanatban keletkeznek a pártok, éppen azért az eredmény egyelőre kiszámíthatatlan. A Belvárosnak fekete vasárnapja volt. A város összes keresztényszociálistái — lehettek vagy tizenhármán — fölkerekedtek, hogy megvédjék a katolicizmusnak és az igazságnak egyesített vezérképviselőjét, Polónyi Gézát. Azt mondják, hogy a Sasok és a mungók paktumának egyetlen feltétele volt csupán: a Polónyi feje. Ez a fej bizonyára nem fog nyugodni s a Belváros választása nem lesz egyhangú. A Lipótvárosban Chorin és Kassai egy csónakban eveznek Sándor Pálékkal a paktum vizein a biztos mandátumoknak a révébe. A VI. kerületben kellemes szenzációt keltett Molnár Ferenc jelölésének a hire. Sümegi Vilmosnak már most gratulálnak mindenfelé. Az erzsébetvárosi régi polgári párt vezetői Márkus József, Ehrlich G. Gusztáv és Morzsányi Károly dr. a közelgő községi választások alkalmából vasárnapra nagygyűlésre hívták össze a kerület választóit, elsősorban a párt régi híveit. A nagygyűlésen, amely az Erzsébetvárosi Kör dísztermében folyt le, a kerület vezetőférfiain, összes bizottsági tagjain kívül több ezer főnyi előkelő választó közönség jelent meg. Márkus József nyugalmazott főpolgármester, a kerület országgyűlési képviselője, az egybehívok nevében üdvözölte a megjelenteket és vázolta a gyűlés célját. Utána Paksy Béla indítványára egyhangú lekesedéssel megválasztották a pártvezetőséget. Elnök lett Márkus József, társelnökök Morzsányi Károly és Ehrlich G. Gusztáv, Herzog Péter báró, Kohner Adolf báró és Benedek Dezső. Ezután Morzsányi Károly dr. zajos tetszéssel fogadott hosszabb beszédben a kerület bizottsági tagjainak a főváros és a kerület speciális érdekeiben kifejtett működéséről emlékezett meg. Különösen három fontos kerületi kérdésről tett említést: a VII. kerületi előljáróságí épület, a Wesselényí-utcai villamos vasút és az Erzsébet sugárút kérdésének a megoldásáról. Ismertette azokat a lépéseket, amelyeket a bizottsági tagok a három kérdés megoldásának érdekében megtettek, vázolta az ügyeknek a jelenlegi állását és a leendő bizottsági tagok nevében megígérte, hogy az Erzsébetváros fejlődésének e feltételeit minden erővel sürgetni fogják. Ehrlich G. Gusztáv elnök nagyhatású szavakkal ismertette azokat az érdemeket, melyeket Morzsányi Károly dr. 36 esztendős törvényhatósági bizottsági tagsága alatt a kerület körül szerzett. Indítványára a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel már most új- ! ból jelölte Morzsányit bizottsági tagul, és egyúttal felkérte őt a kijelölő bizottság elnöki tisztének elvállalására. Benedek Dezső a VII. kerületi Pol- j gári Kaszinónak, Kovács Jenő dr. az Erzsébetvárosi Kaszinónak, Schwarcz Ernő pedig a kerület kereskedelmi alkalmazottainak a párthoz való csatlakozását jelentették be. Márkus elnök indit- ványára a nagygyűlés megválasztotta a 25 tagú ' kijelölő bizottság tagjait, s egyúttal felhatalmazást adott a párt elnökségének arra, hogy a párt 500 tagú végrehajtóbizottságát megalakítsa. Az elnök zárószavai után a nagygyűlés az elnökség éltetésével lelkes hangulatban oszlott szét. A kijelölő bizottság tagjai lettek: Morzsányi Károly (elnök), Adler Győző, Beckmann Jakab, Bogdány^ Mór, Dósa Kálmán, Breitner Lipót, Ehrlich G. Gusztáv, Elek Bernát, Erdős Miksa, Frisch Ignác, dr. Herczeg Lajos, Horner Samu, Honig Antal, Kemény Simon, Lányi Róbert, Marschalkó Gyula, Nessi Gyula, Paksy Béla, Polgár Károly, dr. Révész Vilmos, dr. Salgó József, Spitzer Lipót és Szabó János. A nagygyűlés sikere megdöbbentette az ellentábort is. Ehrlichék imponáló fölénynyel fognak győzni, ez az egy bizonyos. Az egész keresztény- szociálista párt csatlakozott a függetlenségiekhez. A Józsefváros behódolt Hüvöséknek. Horváth Jenő kijelentette, hogy nem fogadja el a mandátumot a Józsefvárostól. A IX. és X. kerület aránylag a leghangosabb Helvey—Springerék győzelme valószínű, de tiszta listával kevesen fognak szavazni. ’»■■"■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a PICC9DILIY - 9 GELLÉRTHEGYEK. Ofrere r. Schoch és Q r o s s m a 11 n vállalkozók, már közel egv eszendeje megkapták az előmunkálati engedélyt a Gellérthegyi sikló megépítésére. A munkálatok megkezdését azonban egyre halogatták, hogy miért, anank egyszerű oka is ismeretes: a vállalkozók pénz nélkül szeretnék az értékes vasutat megépíteni. És egy jó ötletből kiindulva, azt ajánlották a fővárosnak, építsék meg a Gellérthegyi siklót kettesben, a 300,000 koronás költségek felét a főváros fizesse meg. A városházán persze hallani sem akartak a dologról. A közlekedési ügyosztály most újra tárgyal a vállalkozókkal, akik nem éppen eredeti ötlettel állottak ismét elő. A másfélszázezer koronás hozzájárulás helyett ingyen telket kérnek a Gellérthegyen. A területen mulatót, vendéglőt építenének, s ezzel fokozni remélik a vidék forgalmát annyira, hogy a sikló üzeme rentábilis legyen. Az eszme rájuk nézve nem is olyan rossz, csakhogy Szapáryék a Piccadillvnél már megbuktak vele. IJIIiaBBBflBBHBCBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBH Telhet cserél a Központi Tejcsarneb. Tavasszal már úgy határozott, hogy mégis tesz valamit a főváros a tejkereskedés rendezésére. Nem végleges megoldás lett volna a Központi Tejcsarnokkal tervezett tranzakció, hanem egy bizonytalanul kipontozott jobb jövőnek a kezdetével biztatta a közönséget; mert így a fővárosnak mégis joga volna a tejszükséglet ellátásának irányításába belszólanía. Innét aztán már kevés hiányzott ahhoz, hogy a íejkereskedelem városi- tását megcsinálják. A terv Folkusházy tanácsnok aggodalmaskodása folytán megbukott, a Központi az utolsó pillanatban visszavonta ajánlatát, melynek lényege az volt, hogy a vállalat hatalmas arányokban megnagyobbított telepét a főváros telkén épití fel, az építési költséget a telekre felveendő másfél milliós kölcsönből fedezi, viszont a főváros képviselőjét beküldheti a Tejcsarnok Szövetkezet igazgatóságába. Hosszú tervezgetés után most újból aktuális a kérdés, A Központi Tejcsarnok megújította ajánlatát, melyet valószínűleg még e héten a közélelmezési és a kisajátitó-bizottságok elé visznek. Az új ajánlatban is kéri a vállalat az Üllői-uton fekvő 10 ezer négyszögöles telek átengedését, cserébe átadja ezért a Rottenbiller-utcában fekvő telkét és ezenkívül tekintélyes évi bért fizet a fővárosnak. A bérösszeg nagyságában most tárgyal Gerlei Lajos igazgató Folkusházy tanácsnokkal Jelzálog kölcsönről szó sincs, a Tejcsarnok saját maga szerzi meg az épités költségeit.
