Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-11-06 / 7. szám

6 1912 november 6. Jpar Pénzügy Vállakózás Xei esáeöefcm 'Biztosítás r Cpitészet Xözíekeöés Bányászat LÁNCZY LEÓ. Kegyelmes űr lett egy bankár. Magyaror­szágon hallatlan eset. Ahol csak a születés ré­vén, vagy a hivatali ranglétra legmagasabb fokán lesz valaki ilyenné. A számok és üzle­tek emberének eddig kijárt az udvari taná­csosság, néhány ritka esetben a főrendiházi tagság. Most a v. b. t. t- bűvös négy betűjét Lánczy Leó tette bankárképessé. Earizeuskodás volna afelett ujongani, e nagy és kivételes rangemelés alkalmából, hogy ime a polgári munka, a közgazdasági érdem, az üzleti tevékenység már Magyar- országon is elismerést arat. Ne áltassuk ma­gunkat. Lánczy lehetne százszor az ország egyik legnagyobb pénzintézetének a vezető­je, a budapesti kamara elnöke, ilyen fokú ki­tüntetést el nem ér, ha egyénisége ki nem ma- gaslanék olyannyira összes kor-, pálya- és kartársai közül, ha fölül nem múlná a ban­kárvilág összes favoritjait, egész klasszissal. Nem a magyar közgazdaságnak kitüntetése a Lánczy belső titkossága, hanem kizárólag Lánczyé, az ö személyes sikere, egyéni ered­ménye. És nincs egy alakja sem üzleti gló­buszunknak. akire ez a kivételes nagy kitün­tetés úgy ráillenék. Lánczy Leó egy jó fejjel nőtt ki valamennyi társa közül. Benne össze- pontosul a magyar plutokrácia, az ő neve fogalomjelzővé vált az országban, s ha vala­mi nagyot, gazdagot, pénzügyileg hatalmasat akarnak magyar nyelven kifejezni, jelzőképen a „Lánczy“ szót használják. Ehhez a kivéte­les pozícióhoz kölcsönöz most a királyi kegy megfelelő külső díszt és rangot. Egy férfiról, akit tüneményes pályája egész folyamán körülhizelgett a fürge tollak egész serege, akiről több nyomtatott dicséret lá­tott napvilágot, mint a világ bármely becé­zett primdonnájáról: ilyen notabilitásról új dicséretet mondani, Ízléstelenség és vakme- , rőség volna. Egyet azonban nem hallgatha­tunk el, amikor egyéniségének jótulajdonsá­gait leltározzuk és mérlegbe állítjuk: Lánczy Leó az üzleti világ összes egyéniségei közül a legeurópéerebb, a legúribb, a leggentlema- i nebb — ha e szónak egyáltalában lehet fo­kozása. Egy magyar üzletember, bankár, aki nem­csak magyarul tud, ezt is jargon nélkül, ha­nem németül is ir és olvas hibátlanul, sőt ezenfelül még néhány nyelven ki tudja fejez­ni folyékonyan a gondolatait. Aki kultur- nyelveken nem dadog, hanem folyékonyan tud gondolatokat kifejezni, melyek: nem kizá­rólag a „tartozik“-és „követel“ fogalomkö­rében mozognak. Egy kulturált magyar, aki miatt, ha idegen idiómában megszólal külföldi vendégeink előtt nem kell szivszorongva pi­rulnunk. És végül egy honfitársunk, akinek a szava eljut kifelé is és a latban nyom oda- kíinn is. Legnagyobb dicsérete Lánczynak éppen i ebben foglalható össze: egy magyar üzlet- j ember, aki bárha bankvezér, kitűnő intellek­tus és^ nagyműveltségű férfiú. Üzleti kiváló­ságáról teljesen hallgathatunk. Elért sikerei számok erejével kürtölik világgá közgazda­ságig nagyságát. Bankja ma a nemzeti forgó­tőkének legalább is tized részét kezeli és gyümölcsözteti. Akire kortársai 500 millió sorsát bízzák, an­nak üzleti szuperioritása benne él a köztudat­ban. Ehhez a rengeteg anyagi erőhöz, ehhez a nálunk példátlan pénzügyi hatalomhoz adott most a királyi kegy megfelelő külső diszt. Lánczy nem lett általa nagyobb, csak a bel­ső titkos tanácsosok gárdája, díszesebb. A MAGYAR BANK. Sokszor nem tehet róla a legtiszteségesebb nö sem, ha a hír felkapja és az emberek szájuk­ra veszik. A Magyar Bank és Kereskedelmi rész­vénytársaságról az utóbbi időben túlságosan so­kat beszéltek. Pedig nem az ő hibájából. Mert habár igaz, hogy a múltban ez a pénzintézet a maga nagy ambíciójával, ifjú törtetésével, élénk­ségével, állandóan foglalkoztatta a közvéle­ményt és ő maga kényszerítette reá a közönsé­get, hogy vele foglalkozzék: az utóbbi eszten­dőben, mióta új rezsim költözött be a legifjabb bankóriás vezető székébe, üdvös mérséklet és szerény belső munka váltotta fel az előbbi lár­más módszert. Igazán nem szolgált reá tehá*; ez az intézet arra, hogy a belső konszolidálás serény munkáját kívülről szenzációkkal megza­varják. A bank részvényei nagyot estek. Rendben van. De hiszen más részvények is zuhantak le­felé a derűt folyamán. Bizonyos azonban, hogy tárgyilagos mérlegelés mellett e nagy áresés in­dokolatlannak látszik.Hogy a Bank a Balkánon sokat veszít? Minden hozzáértő szakember ezt kétségbe vonja. És ha már veszítene is egy vagy két milliót. Vájjon számít-e ez egy nagy banknál, mely a múlt évben 8 milliónál nagyobb nyereséget tudott kimutatni, melynek saját tő­kéje csaknem 100 millió korona, s melynek évek folyamán hatalmas rejtett tartalékai gyülemlet- tek fel. Honnan a hióbhirek, miért a nagy ria­dalom? Ki hallott a bank különös veszteségéről. Hiszen ellenkezőleg, még ez a mostoha esztendő is a bankra nézve a sikerek egész láncolatát : hozta. Köztudomású, hogy a nyári nagy pénz­szükség folyamán is a Magyar Bank volt leg- mobilisabb és állandóan tele volt külföldi pénz­ajánlatokkal, melyek arra képesítették, hogy a fővárosnak és több nagy vidéki városnak te­kintélyes pénzszükségletét kulans kölcsönökkel kielégítse. Pénze tehát van sok, ez deklarált do­log. Hol lenne tehát baj? A részvények áresése a bank üzletmenetét hátrányosan nem befolyá­solhatja, de viszont nem is bizonyítéka a rosszabb üzlet menetnek. Hiszen a Magyar Bank-részvény e tekintetben előkelő bajtársakkal ékeskedik. így a Közúti vasút ebben az évben 2 millióval többet keres, mégis részvényei az év eleje óta 200 koronával estek. Más a tőzsde és más a bank belső üzlete. Ha majd a politikai viszonyok nor­mális mederbe terelődnek, a Magyar Bank rész­vényei is bizonyára el fogják érni azt a nívót, a mely az-osztaléknak és a bank kitűnő üzleti me­netének megfelel. Pletykákkal talán lehet a részvény árfolyamának ártani, de a banknak magának a helyzetét semmiféle rosszakaratú híreszteléssel megrontani nem lehet. Hogy ez mennyire igaz, mutatja, hogy a bank éppen ebben az esztendőben, betéteit annyira szaporítani tudta, hogy ma már negyedik helyen all e rész­ben is a fővárosi pénzintézetek sorában. A bizalmat tehát semmiféle híresztelés meg­ingatni nem tudta. Félbenmaradt vaskohó-alapítás. A Krassó- Szörénymegyében fekvő lupáki érc- és szénte­lepeket gróf Széchényi László és neje, V a nd e r b i 11 Gladys elperelték az Osztrák­magyar államvasút-társaságtól. Az volt az új j tulajdonosok terve, hogy nagyszabású ércbá­nyászatot rendeznek be és Orsován vaskohó- | kát állítanak föl. Most arról értesülünk, hogy a Steg, az érctelepeket visszavásárolta és igy az orsovai vasművek terve dugába dőlt. Egyesülő takarékpénztárak. A Pestmegyei Takarékpénztár és a Budapest jobbparti bank és takarékpénztár e hó 9-én rendkívüli közgyű­léseket tartanak, amelyen a két intézet egyesü­lését fogják kimondani. A fúzió után a Budapest jobbparti takarékpénztár a Pestmegyei takarék­. pénztár budai fiókja lesz s igazgatóságának négy tagja, Rosenberg Gyula dr., Steiner József, Schuk József és Sebők József belépnek a Pest­megyei takarékpénztár úgazgajtóságába s a Jobbparti vezetőigazgatói László, Rohony Ist­ván és Schimerlik Mór vezetik tovább a budai fiókot. A vezérigazgató Szász János, a Pest­megyei takarékpénztár vezérigazgatója lesz. A Jobbparti részvényesei 5 részvényük után 3 Pestmegyei takarékpénztári részvényt kapnak s a Pestmegyei takarékpénztár 2 millió koro­nát kitevő alaptőkéje a fúzió következtében 2,500.000 koronára emelkedik. A népesedés problémája. Katona Béla, a Pesti Hírlap kiváló közgazdasági szerkesz­tője, az elmúlt tavaszon óriási fontosságú esz­mét vetett fel abban a felolvasásában, amelyet az Omge. szociális bizottságában tartott. Súlyos érvekkel, az adatoknak megdöbbentő erejével mutatta ki, hogy a népesség szaporodásától függ az ország iövöje, boldogulása. A kétségte­lenül aktuális problémával az előadás nyomán behatóan foglalkozott úgy a napi-, mint a szak­sajtó. Katona Béla most „A népesedés politi­kai és gazdasági jelentőségéről“ könyvet irt és kutatásainak eredményeit ebben a munkájában tárja föl s részletes programmot ád annak az egyesületközi delegációnak, amelyet az általa felvetett eszme érdekében haladéktalanul meg kell alakítani. A delegáció feladata az volna, hogy felderítse az okokat, miért stagnál az or­szág népessége s megállapítsa azokat az eszkö­zöket, amelyeknek segítségével a népszaporo­dás útjábarj álló akadályokat el lehet hárítani. Katona Béla nagyszabású munkája egyesíti ma­gában a tudós elmélyedését és alaposságát, úgyszintén a gyakorlati közgazdász életrevaló ötletességét, utópiától mentes józanságát. „A Pénzvilág“ legújabb száma is nívós, érde­kes tartalommal jelent meg. A közgazdasági kér­déseket mozgató elemek Ízlésesen és sok ere­detiséggel kerülnek terítékre Fodor Oszkár ele­ven. színes lapjában. Rovatai a legaktuálisabb kérdésekről és eseményekről tájékoztatják az olvasót. A lap előfizetési ára félévre 12 K. Szer­kesztőség és kiadóhivatal: V., Koralhutca 4. A Skoda tökét emel. A S k o d a-m ű vek el­htározta, hogy a Putilon-művekkel és a Newsky- hajógyárral közösen Szentpétervárott acélkohót és hámort létesít, amihez való berendezéseket a Skoda-míívek szállítja az új vállalat részvé­nyei ellenében. E célból a Skoda-művek nov. 20-án rendkívüli közgyűlést tart, amelyen alap­tőkéjét 30 millió K-ról 35 millió K-ra emeli fel. I A régi részvényesek minden 6 régi részvényre eg yújat kapnak 500 K-ért. Az gazgatóság egy­úttal meghatalmazást kért arra, hogy szükség esetén részvénytőkéjét további 5 millió K-val emelhesse fel. Az új orosz társaságnak 8 millió rubel lesz az alaptőkéje, aminek felét a Skoda- művek veszi át. Az új vállalat cége lesz: a Skoda-művek Newsky-társasága Szentpéter­várott. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Merkantil Nyomda (Havas és Lehner) Budapest. VIII., Német-utca 27. szám. M■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB* Angol bőrbutorok divánok, chaiselongeok, lóször-matrácok, függö­nyök, lakások tapétázása és minden szakbavágó munkái a legjutányosabb áron. ◄ Javítások és díszítési munkálatok. TATAI BÉLA és TÁRSA kárpitosok VII., Kertész-utca 48. Telefon: 57-83.

Next

/
Oldalképek
Tartalom