Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-11-06 / 7. szám
2 1912 november 6. ^gCpfittTl|||| ^ ! gást, hogy a raktárán lévő, 60 darab gépkocsi használt állapotban volna. Ezeket a kocsikat a koncesszió megszerzése után nyomban átadhatná a közforgalomnak, a többi autót pedig hazai gyártelepén állítaná elő. . . Megemlítjük még, hogy a többi hazai autógyárak szintén nyújtottak be ajánlatot a fővároshoz s ezek is arra kötelezték magukat, hogy a kocsikat idehaza fogják gyártani. aBBBBBBBnBBBBaBBOBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Óbuda, gyerekei nevetni fognak, mert kiderül, hogy az épülő iskolának mindene van, csak éppen az udvara hiányzik ......... A fővárossal kötött teleküzleteknél szomorúbb spekulációk is vannak még: azok, amelyeknél maga a főváros szerepel a telekspekuláns minőségében. Olvasóink ne vegyék Ízléstelenségnek, ha ebből az illatos csokorból néhány vii ágszálat tisztelettel átnyújtunk! A városházi balkéz nagyon hosszú, a perifériákra is áldást hoz. Kijut belőle a külteleknek, kijut belőle Budának, sőt — Óbudának is. Itt történt, hogy néhány, esztendővel ezelőtt a főváros kisajátította a Lajos-utca egyik legértékesebb saroktelkét. Drága pénzt fizetett érte, de úgy mondták, nem kell sajnálni a pénzt, mert Óbudának monumentális iskolára van szüksége, az iskola céljaira pedig kitünően megfelel a saroktelek. Alig hogy a vétel megtörtént, a szép, telek csakugyan beépült. Csak az volt a baj, hogy nem a monumentális iskolapalota került rája. hanem - a központi csatorna szivattyú- telepe! Erre a drága szivattyútelepre pedig vajmi kevésszer van egyáltalában szükség, mert csak akkor működik, ha túlmagas a vízállás. Körülbelül tízszer fogják használni az óbudai szivattyútelepet minden száz esztendőben. Amivel nem azt akarjuk mondani, hogy a megépítésével várni lehetett volna, bizonyos azonban, hogy fölösleges volt erre a célra Óbuda egyik legszebb, legértékesebb telkét előbb kisajátítani, azután elcsúfítani. Es most jön a java! A szivattyútelepre belátható időn belül nem lesz szükség, az óbudai elemi iskolára azonban igen. A város tehát a tőle megszokott gyors elhatározással újabb telket vásárolt, ugyancsak a Lajos-utcában, két házzal tovább, mint a szivattyútelep van. A te* leken tavaly kezdték meg az építkezést s mert a gyorsaság nem boszorkányosság, alapos a kilátás arra, hogy esztendőre vagy kettőre felépül súlyos költségtöbbletéből az iskolapalota. Igen ám, de építész tervez s a főváros végez! 'Miközben javában épit'et’tck az iskolát.' egy csúnya reggelen egészen véletlenül észrevette az egyik munkás, hogy az iskolapalotának gyönyörű frontja és gyönyörű harántmtszete lesz, ellenben az udvarról történ etesen megfeledkeztek. Nincsen udvara az iskolának, ennk a tragikomikus dolognak a súlyát, úgy-e bár. fölösleges hangoztatni! Jó szerencse, hogy az udvartalan iskola és a szivattyútelep között áll egy kis lak, amelynek a tulajdonosa, Bóránd Zoltán fűszerkereskedő, már felszólítást is kapott, jelölje meg, milyen áron hajlandó házát a fővárosnak átengedni. A füszerkeres- kedö természetesen ki akarja aknázni a főváros kényszerhelyzetét és borsos árat kér a házért, amelyet az iskola udvarának céljára alkalmasint ki fog sajátítani a főváros. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf Keglevich István ut. A Az összes, bel-ésüfödi kiállításokon legutóbb „Tunn“-bsn kizárólag díszoklevéllel it ün tét ve. Mindenütt kapható. FŐVÁROSI HÍRLAP * előfizetési árai: egész évre • • • • 16 K fél évre ............. 8 K Kiadóhiv atal: VI., Kiss .lános-utca 4. szám. Telefon: 161—07. sz. i Közgyűlési tárgyak. Útbaigazító hivatal. Családi kertbérletek. A műcsarnok bérlete. 1. A városi útbaigazító hivatal felállítása F e- 1 e k i Béla dr. bizottsági tagnak az érdeme, aki már 1908-ban tett a közgyűlésen egy erre vonatkozó indítványt. Az új intézmény lényege az, hogy az ingyenes jogvédelmet ezentúl külön hivatal látja el a kerületi fiókirodák útján. A hivatal központja útbaigazítást nyújt bárkinek közigazgatási ügyekben oly módon, hogy megjelöli azt a hatóságot, vagy hivatalt, amelyhez a kérdezett ügy a fél által jelzett stádiumában tartozik és az illető hatósághoz vagy hivatalhoz kísérőlevéllel látja el a felet. Megjelöli különösen a székesfővárosi hivataloknál lehetőleg azt a tisztviselőt is a felek előtt, akikhez ügyük tartozik. A fiókhivatalok viszont elsősorban a fővárosi lakásügyi intézmények lakói, azután általában bármely vagyontalan vagy csekély jövedelmű fővárosi lakos részére nyújtanak útbaigazítást és eljárnak jogi és közigazgatási ügyekben. őszintén szólva, nem várunk ettől a kétségkívül hasznos intézménytől túlságosan sokat. A pesti nép nem szereti a bürokrata-jótékonyságot s a kiszivárgott hirek szerint az intézmény élére nem gyakorlati embereket, hanem áltudós szociálsmokkokat akar állítani a tanács. A közönség túlnyomóan jogi ügyekben fogja igénybe venni az intézményt. Leghelyesebb volna tehát, ha az egyes ügykörökben való felvilágosítást legnagyobb részben az ügyészségnek azok a tisztviselői végeznék, akik esztendők óta hiába várnak arra, hogy ideiglenes hivatalnokokból végleges tisztviselőkké lépjenek elő. Ezeknek a sokat dolgozó, kevés fizetésben részesülő, ügyvédi oklevéllel biró hivatalnokoknak legjobb alkalom volna az intézmény létesítésével kapcsolatban biztosítani az állásukat és megélhetésüket. Nem szociálpolitika kell a népnek, hanem praktikus tudás. Ezt pedig sokkal inkább várhatjuk az ügyészség embereitől, mint a szociálpolitikai ügyosztálynak egyébként kitűnő szobatudósaitól. 2. Egyelőre szerény 118.000 koronát kér a tanács a közgyűléstől a családi keríbérle- tek megvalósítására. Az intézmény lényege az, hogy a bérlőcsaládok felnőtt tagjai a bérelt területen szabad óráikban veteményes kertészetet folytatnak, virágokat ültetnek és gyümölcsfákat nevelnek, míg a gyerekek és fiatalok a kertek között fekvő közös tereken játszanak. Ismét egy olyan szociálpolitikai előterjesztés, amely tisztára a külföld majmolása. A külföldön, megengedjük, bevált a dolog, a hazai és speciálisan a fővárosi viszonyok azonban nem alkalmasak arra, hogy valami túlzott várakozásokat fűzzünk a dologhoz. Az ügyosztály a tőle megszokott bőbeszédűséggel gazdag történelmi reflexiókkal fűszerezi az előterjesztést. A tanulságos előadásból megtudjuk, hogy már a rómaiak is ismerték a családi kertbérleteket. Ismerték, de nem valósították meg, mert jól tudták, hogy a közterek, a nyilvános parkok, az egészséges levegő, a játszóterek sürgős hiányán nem segít 275 kis kertecske, különösen akkor nem, amikor ezek a kertecskék messze künn a perifériákon fognak létezni, azoknak az áldását legföljebb 275 szegény ember fogja élvezni, ha ugyan lesz kedve a munkát s a gondot vállalni. Az új intézmény ahhoz, hogy szociális jelentőséget tulajdonítsunk néki, nagyon is primitiv és kisszabású. viszont tűrhetetlen, hogy a szociálpolitikai ügyosztály elfelejti, hogy Budapesten polgárság is van, a belső területeken is laknak emberek, akik szabad levegő után vágyódnak, gyermekek, akik szabadon akarnak mozogni. Amíg a főváros belső területén nincsenek közterek, parkok, játszóhelyek, addig Budapest polgárságának nincsen oka lelkesedni az ilyen szociális politikáért, mert megható dolog, hogy „a kerttelepesek előbb esznek primőröket, mint a kertek aapitói“ de emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az alapítók Budapest polgárai, akik primőrök helyett legalább levegőhöz szeretnének jutni. Annyit mindenesetre megtehetne a közgyű- iés, hogy legalább redukálná a meddőnek ígér kező kísérletek költségeit. 3. A képzőművészeti Társulat házának kibérléséről múlt számunkban bátrak voltunk elmondani a véleményünket. Ezt az előterjesztést is a szociálpolitikai ügyosztály zúdította reán.k,nyilván abból a régóta érzett szükségletből kifolyólag, hogy a főváros An- drássy-uti háztulajdonos legyen. Mert a bérlet csak bevezetése a bérbeveendő ház megvásárlásának és bármilyen fölöslegesnek és haszontalannak tartjuk az egész előterjesztést, fel kell vetnünk azt a kérdést, vájjon, ha már mindenáron Andrássy-uti palotához kívánkoznak a fővárosi relikviák, nem-e volna célszerűbb, ha a magas bérfizetés helyett mindjárt a ház tulajdonának a megsezrzésére törekednék a főváros? Hiszen egy amortizációs kölcsön semmiesetre sem járna nagyobb meg- terheltetéssel a fővárosra nézve, mint a túlmagas bérösszeg. És legalább kénytelen-kelletlen őszinte volna a tanács, mert maga val- laná be, hogy a bérlet csak szelíd bevezetése a vásárnak, amelyre tudvalevőleg azért is égető szükség van. mert a főváros a maga telkeit a Piccadillyik számára tartja fenn. A közgyűlés lelkiismeretétől függ, bogy a főváros ismét súlyos terhet vesz-e magára. A legrosszabb esetben a bért kellene alaposan leszorítani s a bérbeadókat legalább arra kötelezni, hogy az átalakítási munkák költségeit, amelyek évi 2745 koronával növelik a bért, ők vállalják magukra. HARC A VÁROSHÁZI MANDÁTUMÉRT Beavatott forrásból azt az értesítést nyertük, hogy az igazoló választmány a községi választások határidejét november hó 21-ikére fogja kitűzni. Két hét múlva tehát hat esztendőre eldől kétszázegy rendes és negyvenöt póttagságnak a sorsa s ezzel együtt eldől körülbelül az a kérdés is, vájjon a közgyűlésnek képe megváltozik-e, vagy sem. Most, két héttel a döntő küzdelem előtt, egészen biztosan megállapítható már, hogy lényegesebb eltolódások sem a pártok számarányában, sem a bizottsági tagok személyében nem várhatók. A helyzet képe ma a következő : Az első kerületben immár 3 párt áll egymással szemben: a szabad polgári párt, Kasics Péter tábora és a G a r a n c s y Mihály vezetése alatt álló községi polgári párt. A harc rendkívül heves és elkeseredett lesz, ha ugyan Platthyék és Garancsyék meg nem gondolják a dolgot és nem iparkodnak egyesült erővel és közös listával elverni a port Kasicsckon. A második kerületben nyoma sincsen választási harcoknak. A függetlenségi párt készülő akciója is elaludt, ami vagy annyit jelent, hogy a párt nem érezte magát eléggé erősnek vagy pedig azt jelenti, hogy titkos paktumot kötöttek az ellenfelek. Majd elválik, mi a valóság. A harmadik kerületnek komikus választási szenzációja van: Huszár Károly országgyűlési képviselő elérkezettnek látta az időt arra, hogy a néppárt fekete zászlóját a városházán is meglobogtassa s minthogy Baranszky Gyulában, úgy látszik, nem látta méltóan képviselve az ultramontán elveket Óbudát szemelte ki a zászló bontás színhelyéül s egészen komolyan hozzálátott, hogy pártot szervezzen magának. Néppárti jelölt tehát van már. a hozzávaló párt azonban még nincs meg. A többi pártról semmi hirt nem lehet hallani. Valószínű, hogy az eddigi bizottsági tagok küzdelem nélkül jutnak újból mandátumhoz.
