Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-11-06 / 7. szám

2 1912 november 6. ^gCpfittTl|||| ^ ! gást, hogy a raktárán lévő, 60 darab gép­kocsi használt állapotban volna. Ezeket a kocsikat a koncesszió megszerzése után nyomban átadhatná a közforgalomnak, a többi autót pedig hazai gyártelepén állítaná elő. . . Megemlítjük még, hogy a többi hazai autó­gyárak szintén nyújtottak be ajánlatot a fő­városhoz s ezek is arra kötelezték magukat, hogy a kocsikat idehaza fogják gyártani. aBBBBBBBnBBBBaBBOBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Óbuda, gyerekei nevetni fognak, mert kiderül, hogy az épülő iskolának mindene van, csak éppen az udvara hiányzik ......... A fővárossal kötött teleküzleteknél szomorúbb spekulációk is vannak még: azok, amelyeknél maga a főváros szerepel a telekspekuláns mi­nőségében. Olvasóink ne vegyék Ízléstelenség­nek, ha ebből az illatos csokorból néhány vii ág­szálat tisztelettel átnyújtunk! A városházi balkéz nagyon hosszú, a perifé­riákra is áldást hoz. Kijut belőle a külteleknek, kijut belőle Budának, sőt — Óbudának is. Itt történt, hogy néhány, esztendővel ezelőtt a fő­város kisajátította a Lajos-utca egyik legérté­kesebb saroktelkét. Drága pénzt fizetett érte, de úgy mondták, nem kell sajnálni a pénzt, mert Óbudának monumentális iskolára van szüksége, az iskola céljaira pedig kitünően megfelel a sa­roktelek. Alig hogy a vétel megtörtént, a szép, telek csakugyan beépült. Csak az volt a baj, hogy nem a monumentális iskolapalota került rája. hanem - a központi csatorna szivattyú- telepe! Erre a drága szivattyútelepre pedig vajmi kevésszer van egyáltalában szükség, mert csak akkor működik, ha túlmagas a vízállás. Körülbelül tízszer fogják használni az óbudai szivattyútelepet minden száz esztendőben. Ami­vel nem azt akarjuk mondani, hogy a megépíté­sével várni lehetett volna, bizonyos azonban, hogy fölösleges volt erre a célra Óbuda egyik legszebb, legértékesebb telkét előbb kisajátítani, azután elcsúfítani. Es most jön a java! A szivattyútelepre belát­ható időn belül nem lesz szükség, az óbudai elemi iskolára azonban igen. A város tehát a tőle megszokott gyors elhatározással újabb telket vásárolt, ugyancsak a Lajos-utcában, két házzal tovább, mint a szivattyútelep van. A te* leken tavaly kezdték meg az építkezést s mert a gyorsaság nem boszorkányosság, alapos a ki­látás arra, hogy esztendőre vagy kettőre fel­épül súlyos költségtöbbletéből az iskolapalota. Igen ám, de építész tervez s a főváros végez! 'Miközben javában épit'et’tck az iskolát.' egy csúnya reggelen egészen véletlenül észrevette az egyik munkás, hogy az iskolapalotának gyö­nyörű frontja és gyönyörű harántmtszete lesz, ellenben az udvarról történ etesen megfeledkeztek. Nincsen udvara az is­kolának, ennk a tragikomikus dolognak a súlyát, úgy-e bár. fölösleges hangoztatni! Jó szerencse, hogy az udvartalan iskola és a szivattyútelep között áll egy kis lak, amelynek a tulajdonosa, Bóránd Zoltán fűszerkereskedő, már felszólí­tást is kapott, jelölje meg, milyen áron hajlandó házát a fővárosnak átengedni. A füszerkeres- kedö természetesen ki akarja aknázni a főváros kényszerhelyzetét és borsos árat kér a házért, amelyet az iskola udvarának céljára alkalmasint ki fog sajátítani a főváros. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf Keglevich István ut. A Az összes, bel-ésüfödi kiállításokon legutóbb „Tunn“-bsn kizárólag díszoklevéllel it ün tét ve. Mindenütt kapható. FŐVÁROSI HÍRLAP * előfizetési árai: egész évre • • • • 16 K fél évre ............. 8 K Kiadóhiv atal: VI., Kiss .lános-utca 4. szám. Telefon: 161—07. sz. i Közgyűlési tárgyak. Útbaigazító hivatal. Családi kertbérletek. A műcsarnok bérlete. 1. A városi útbaigazító hivatal felállítása F e- 1 e k i Béla dr. bizottsági tagnak az érdeme, aki már 1908-ban tett a közgyűlésen egy erre vonatkozó indítványt. Az új intézmény lé­nyege az, hogy az ingyenes jogvédelmet ezen­túl külön hivatal látja el a kerületi fiókirodák útján. A hivatal központja útbaigazítást nyújt bárkinek közigazgatási ügyekben oly módon, hogy megjelöli azt a hatóságot, vagy hiva­talt, amelyhez a kérdezett ügy a fél által jel­zett stádiumában tartozik és az illető ható­sághoz vagy hivatalhoz kísérőlevéllel látja el a felet. Megjelöli különösen a székesfővárosi hivataloknál lehetőleg azt a tisztviselőt is a fe­lek előtt, akikhez ügyük tartozik. A fiókhiva­talok viszont elsősorban a fővárosi lakásügyi intézmények lakói, azután általában bár­mely vagyontalan vagy csekély jövedelmű fővárosi lakos részére nyújtanak útbaigazí­tást és eljárnak jogi és közigazgatási ügyek­ben. őszintén szólva, nem várunk ettől a két­ségkívül hasznos intézménytől túlságosan so­kat. A pesti nép nem szereti a bürokrata-jó­tékonyságot s a kiszivárgott hirek szerint az intézmény élére nem gyakorlati embereket, hanem áltudós szociálsmokkokat akar állítani a tanács. A közönség túlnyomóan jogi ügyek­ben fogja igénybe venni az intézményt. Leg­helyesebb volna tehát, ha az egyes ügykö­rökben való felvilágosítást legnagyobb rész­ben az ügyészségnek azok a tisztviselői vé­geznék, akik esztendők óta hiába várnak arra, hogy ideiglenes hivatalnokokból vég­leges tisztviselőkké lépjenek elő. Ezeknek a sokat dolgozó, kevés fizetésben részesülő, ügyvédi oklevéllel biró hivatalnokoknak leg­jobb alkalom volna az intézmény létesítésé­vel kapcsolatban biztosítani az állásukat és megélhetésüket. Nem szociálpolitika kell a népnek, hanem praktikus tudás. Ezt pedig sokkal inkább várhatjuk az ügyészség embe­reitől, mint a szociálpolitikai ügyosztálynak egyébként kitűnő szobatudósaitól. 2. Egyelőre szerény 118.000 koronát kér a tanács a közgyűléstől a családi keríbérle- tek megvalósítására. Az intézmény lényege az, hogy a bérlőcsaládok felnőtt tagjai a bé­relt területen szabad óráikban veteményes kertészetet folytatnak, virágokat ültetnek és gyümölcsfákat nevelnek, míg a gyerekek és fiatalok a kertek között fekvő közös tereken játszanak. Ismét egy olyan szociálpolitikai előterjesz­tés, amely tisztára a külföld majmolása. A külföldön, megengedjük, bevált a dolog, a ha­zai és speciálisan a fővárosi viszonyok azon­ban nem alkalmasak arra, hogy valami túl­zott várakozásokat fűzzünk a dologhoz. Az ügyosztály a tőle megszokott bőbeszédűség­gel gazdag történelmi reflexiókkal fűszerezi az előterjesztést. A tanulságos előadásból megtudjuk, hogy már a rómaiak is ismerték a családi kertbérleteket. Ismerték, de nem va­lósították meg, mert jól tudták, hogy a köz­terek, a nyilvános parkok, az egészséges le­vegő, a játszóterek sürgős hiányán nem se­gít 275 kis kertecske, különösen akkor nem, amikor ezek a kertecskék messze künn a pe­rifériákon fognak létezni, azoknak az áldását legföljebb 275 szegény ember fogja élvezni, ha ugyan lesz kedve a munkát s a gondot vállalni. Az új intézmény ahhoz, hogy szo­ciális jelentőséget tulajdonítsunk néki, na­gyon is primitiv és kisszabású. viszont tűr­hetetlen, hogy a szociálpolitikai ügyosztály elfelejti, hogy Budapesten polgárság is van, a belső területeken is laknak emberek, akik szabad levegő után vágyódnak, gyermekek, akik szabadon akarnak mozogni. Amíg a fő­város belső területén nincsenek közterek, par­kok, játszóhelyek, addig Budapest polgársá­gának nincsen oka lelkesedni az ilyen szociá­lis politikáért, mert megható dolog, hogy „a kerttelepesek előbb esznek primőröket, mint a kertek aapitói“ de emellett nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy ezek az alapítók Budapest polgárai, akik primőrök helyett legalább levegőhöz szeretnének jutni. Annyit mindenesetre megtehetne a közgyű- iés, hogy legalább redukálná a meddőnek ígér kező kísérletek költségeit. 3. A képzőművészeti Társulat házának ki­bérléséről múlt számunkban bátrak voltunk elmondani a véleményünket. Ezt az előter­jesztést is a szociálpolitikai ügyosztály zú­dította reán.k,nyilván abból a régóta érzett szükségletből kifolyólag, hogy a főváros An- drássy-uti háztulajdonos legyen. Mert a bér­let csak bevezetése a bérbeveendő ház meg­vásárlásának és bármilyen fölöslegesnek és haszontalannak tartjuk az egész előterjesztést, fel kell vetnünk azt a kérdést, vájjon, ha már mindenáron Andrássy-uti palotához kíván­koznak a fővárosi relikviák, nem-e volna cél­szerűbb, ha a magas bérfizetés helyett mind­járt a ház tulajdonának a megsezrzésére tö­rekednék a főváros? Hiszen egy amortizációs kölcsön semmiesetre sem járna nagyobb meg- terheltetéssel a fővárosra nézve, mint a túl­magas bérösszeg. És legalább kénytelen-kel­letlen őszinte volna a tanács, mert maga val- laná be, hogy a bérlet csak szelíd bevezetése a vásárnak, amelyre tudvalevőleg azért is égető szükség van. mert a főváros a maga telkeit a Piccadillyik számára tartja fenn. A közgyűlés lelkiismeretétől függ, bogy a fővá­ros ismét súlyos terhet vesz-e magára. A leg­rosszabb esetben a bért kellene alaposan le­szorítani s a bérbeadókat legalább arra köte­lezni, hogy az átalakítási munkák költségeit, amelyek évi 2745 koronával növelik a bért, ők vállalják magukra. HARC A VÁROSHÁZI MANDÁTUMÉRT Beavatott forrásból azt az értesítést nyertük, hogy az igazoló választmány a községi választá­sok határidejét november hó 21-ikére fogja kitűzni. Két hét múlva tehát hat esztendőre eldől kétszázegy rendes és negyvenöt póttagság­nak a sorsa s ezzel együtt eldől körülbelül az a kérdés is, vájjon a közgyűlésnek képe megválto­zik-e, vagy sem. Most, két héttel a döntő küzde­lem előtt, egészen biztosan megállapítható már, hogy lényegesebb eltolódások sem a pártok számarányában, sem a bizottsági tagok szemé­lyében nem várhatók. A helyzet képe ma a kö­vetkező : Az első kerületben immár 3 párt áll egymás­sal szemben: a szabad polgári párt, Kasics Pé­ter tábora és a G a r a n c s y Mihály vezetése alatt álló községi polgári párt. A harc rendkívül heves és elkeseredett lesz, ha ugyan Platthyék és Garancsyék meg nem gondolják a dolgot és nem iparkodnak egyesült erővel és közös listával el­verni a port Kasicsckon. A második kerületben nyoma sincsen vá­lasztási harcoknak. A függetlenségi párt készülő akciója is elaludt, ami vagy annyit jelent, hogy a párt nem érezte magát eléggé erősnek vagy pe­dig azt jelenti, hogy titkos paktumot kötöttek az ellenfelek. Majd elválik, mi a valóság. A harmadik kerületnek komikus választási szenzációja van: Huszár Károly országgyűlési képviselő elérkezettnek látta az időt arra, hogy a néppárt fekete zászlóját a városházán is meg­lobogtassa s minthogy Baranszky Gyulában, úgy látszik, nem látta méltóan képviselve az ultramontán elveket Óbudát szemelte ki a zászló bontás színhelyéül s egészen komolyan hozzá­látott, hogy pártot szervezzen magának. Néppárti jelölt tehát van már. a hozzávaló párt azonban még nincs meg. A többi pártról semmi hirt nem lehet hallani. Valószínű, hogy az eddigi bizottsági tagok küzdelem nélkül jutnak újból mandátum­hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom