Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-11-06 / 7. szám
I. évfolyam. Budapest, 1912. november hó 6-án. 7. szám. (tniiDiiiniiiaiiimiiaiiiamnmnmamPHiniiiaiimiiminpi^amaiiigniaiiiPinaiiiaiiiaiiiamamaiiiHniginc ELŐFIZETÉSI A ÚTIK: Egész, évre.....................16 K Fél évre ....................... 8 K Eg yes szántóit ft ajp hatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerfecsz/ö; Dacsó Emil. Tár** szerkesztő: dr*. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szén ■ dán, esetleg ketenkint többször* is. Szevkesztö- ség és kiadóhivatalt VI. Kis János-utca 4. szám KÉT HÉT múlva Budapest kiváltságos választói két- százegy új városatyával fogják megajándékozni a fővárost. Folynak a harcias készülődések, festik már a közgyűlés jövendő képét- Csak az a baj, hogy a festők legnagyobb része nem is igazi festő, hanem — mázoló. A szervezkedés jelszavával egymásután bukkannak fel kisebb-nagyobb érdekcsoportok, amelyeknek éltetője és mozgatója egykét túltengő ambícióban szenvedő polgártárs. íiirtelenében felfedezik, hogy a városházán nem is olyan ideális a gazdálkodás, mint eddig hitték- Hogy az élelmiszerek kissé hamisak és nagyon drágák, a lakásviszonyok tűrhetetelenek, a levegő förtelmes. És mélabúsan állapítják meg, hogy a kerületek eddigi képviselői súlyos kötelességmulasztásban vétkesek s a választópolgárok csakis úgy tehetik jóvá a hibákat, ha megvonják a bizalmat a jelenleg uralkodó pártoktól és ő reájuk, a mázolókra ruházzák azt . . . Szó sincs róla, Budapest törvényhatósági bizottságára erősen ráférne egy kis injekció, friss és becsületes erőknek a bevonulása. Álprófétákra azonban nincsen szükség, mert ezek az urak az Ígéretek földjét nem a polgárok között szeretnék felosztani, hanem önmaguk között. A hamis pró- fétaság az oka annak is, hogy a szervezkedésben némi sorrendi hibák fedezhetők fel. A klikkekké tömörült klikk-ellenzéknek a vezetői ugyanis előbb alakítják meg szerény pártjukat s csak azután állítják össze szerény- J télén programmjukat. Az elvi harc náluk ott kezdődik, hogy néhány hangos legény összeáll és híveket toboroz. Programmvallásra csak akkor kerül a sor, ha sikerül néhány jámbor polgártársnak a szunnyadó polgári önérzetét felkelteni s legalább egy maroknyi csapatot, szerezni a „hatalmas tábor“ marki- rozásáraA párttagok gombjához varrják a pártprogramra kabátját, amelyet azután 'dúsan felszerelnek mindennel, ami jó és drága. Mert szivük, az van az újdonsült párvezéreknek! Nincsen annyi csillag az égen, ahányat nem követelnének a kerület számára. És nincsen annyi Augiász-istálló, amennyinek a kitisztítására díjtalanul ne vállalkoznának a modern Herkulesek. A jelszavuk: le a klikkel s a szerény kérésük: csak egy bizalomszálat! Budapest polgársága fel ne üljön az önző kéregetőknek. Mert a hatalom ezeknél is csak eszköz, a végcél pedig: a saját boldogulásuk ! A Piccadillyról írni undorító kötelesség. Mert a halottakról vagy jót, vagy semmit — mondja a közmondás. De mit szóljunk az olyan halottról, amelyről a barátai sem tudnak jót s amely ahhoz, hogy semmit sem beszéljünk róla, nem elég — halott? Halottak napján sírjához zarándokoltak azok akik siratták benne korán lefagyott reményeiket. A sir azonban üres volt, Piccadilly nem várta be a feltámadás napját, hanem kidobta a koporsójából Sivers urat és külföldi társát, azután talpraállt és most más „pénzcsoport“ után házal. Szegény, szegény Piccadilly Pál! Nem akarja elhinni, hogy a orma csak a hölgyeknél egyenlő a lényeggel. A Piccadilly ellenben új cégérével is az marad, ami volt: gonosz merénylet a közérdek ellen, a közvagyon elsikkasztásának a kísérlete. Magyarul szólva: panama! Kívül dombormüvek, belül melibeteg, szűk szo- bácskák. A fronton még szárad a freskófesték, de béviil már d.üledeznek a Rabitz- falak. Ha ránézel, y^méu, cg./' most renovált, középkorból idevarázsolt, biizske várkastély áll veled szemben. Ha átléped a küszöböt, minden reményed belefullad a sötétségbe és piszokba, amely fogad téged. Ez a találós mese pedig nem is mese és nem is kell valami nagy fantázia a megfejtéséhez. A gyönyörű Potemkin-paloták a főváros legújabb iskolái, amelyeknek az építéséhez kivül pazar fényt, belül pedig könnyelmű slendriánságot használtak. Arról már szinte nem is illik beszélni, hogy a költségtöbbletnek legszebb példáit ezek a kastélyszerű viskók nyújtják. Arról ellenben nemcsak illik, de muszáj is beszélni, hogy a nagy költséggel épített paloták minduntalan javításra szorulnak, még mielőtt átadnák őket a közhasználatnak. Aki nem hiszi, ne várja be az autotaxit, hanem repülőgépen siessen például a kiscelli-útra, ahol most épül egy ilyen iskolapalota és máris azt mondja, hogy nem hajandó sokáig az alkotók dicsőségét hirdetni! Kiküldetésekben utazik állandóan egy-két tisztviselője a fővárosnak. Ezeknek a kiküldetéseknek a legkedvezőbb esetben az a céljuk, hogy a kiküldött tisztviselő jól és olcsón jusson levegőváltoztatáshoz. Azért mondjuk, hogy ez a legkedvezőbb eset, mert igen gyakran megtörténik, hogy a buzgó kiküldött félreérti a tanács intencióit és éles másolószemével felfedez a külföldön valami szociális izü smokkságot, amelyet azután a szociálpolitikai ügyosztály „koszt vasz koszt“ kiáltással siet az eredetiség jellegével felruházni. Megtörténik, hogy a nemes tanács katonai ügyosztályi érdemekben megőszült tisztviselőket küld ki a — a közélelmezés tanulmányozására s arra is volt már példa, hogy egyik tanácsnok a másiknak a reszortjába tanulmányozott bele a külföldön. Volna egy szerény előterjesztésünk: mindaddig, amig a kiküldöttek szociális izeket hoznak magukkal a hozzávaló talaj nélkül, jól válogassa meg a tanács, kiket küldjön ki. És szabjon ki a kiküldötteknek egy feltételt: csatlakozzék a kiilföd magyarjaihoz! Döntés előtt az autotaxi. A tengeri kígyókká vedlett autotaxik ügyében újabb fordulatot hozott az elmúlt hét. A fordulatban a kereskedelemügyi miniszter még mindig ártatlan. Úgy látszik, a miniszteri döntésre a szerzők nem nagyon büszkék, máskülönben ugyan miért rejtegetnék oly sokáig még most is, amikor állítólag készen van már! Ezúttal tényleg nem a város a hibás a bűnös késedelemben, hanem a kormányhatóság, vagy azok, akik még most is meggátolni igyekeznek a döntés leérkezését. A fordulat, amelyről szülöttünk, abból áll, hogy a fővárosi auto-garage tulajdonosok közül a Hazai Automobil R.-T., „Hungária" automobil-fuvarozási és Oarageirozási vállalat, Automobil Közlekedési R.-T., Budapest- vidéki Autóbusz R.-T., Központi Gépkocsi Forgalmi R.-T., Budapesti Autóipari R.-T-, „Luxus" Automobilforgalmi R.-T., „Express" Automobilkölcsönző vállalat R -T. és a „Dión" magyar Automobilgyár R.-T. egyetemlege- í sen ajánlatot adtak be a fővároshoz, amelynek értelmében kötelezik magukat arra, hogy hajlandók vállalni az autotaxi forgalomba helyezését. Egyelőre hetvenöt kocsival. A garage-tu- la.jdonosok ajánlata alig vehető komolyan. A kereskedelemügyi miniszter minden bizonynyal ragaszkodik ahhoz, hogy a kocsik a hazai ipar termékei legyenek, ezt pedig az ajánlattevők kocsijáról a legjobb akarattal sem lehet állítani- Az ajánlatban részes vállalatok — egy-kettő kivételével — egészen jelentéktelen, kis autókölcsönző és autokÖzve- titő üzletek, amelyek sem anyagi, sem erkölcsi garanciát nem tudnak nyújtani arra, hogy a fővárossal szemben vállalandó kötelezettségüknek s a közönség igényeinek meg tudnának felelni. Sokai közelebb fekszik az a valószínűség, hogy ezek a vállalatok nem akarnak kevesebbet, mint hogy esztendők óta használt, lekopott gépeiket a fővárosnak és a közönségnek a nyakába sózzák. Bódy Tivadar dralpolgármester, aki az autotaxi ügyének végleges elintézését kivette Rényi tanácsnok kezéből, egy hírlapíró előtt a következőképpen nyilatkozott az ajánlatról: — Az autótaxik ügye már a közel napokban véglegesen elintézhető. Addig azonban semmiféle intézkedésnek nincsen helye, amig a szabályrendelet jóváhagyva a kereskedelemügyi minisztériumtól le nem érkezik. A garage-tulajdonosok által benyújtott ajánlatnak nem tulajdonítok nagyobb fontosságot. Az alpolgármester nyilatkozatával a garage-tulajdonosok ajánlata körülbelül elinté- zettnek tekinthető. Annál komolyabb az a másik ajánlat, amelyet ugyancsak e napokban nyújtott be a'városházán a Marta (Magyar automobil r.-t.). Az ajánlatban a társaság igazolja, hogy a miniszter intencióinak, a magyar ipar érdekeinek eleget tesz, egyúttal pedig bizonyítékokkal cáfolja azt a ráfo-
